Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1967-03-30 / 13. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 30, 1967 INNEN-ONN AN Az elmúlt esztendőben — hivatalos jelentés sze­rint — 55,190 katona ment szabadságra — enge­dély nélkül (AWOL). Az engedély nélkül távolma­radt katonák száma egyre nő. • • • Március első felében 24 százalékkal kevesebb autót adtak el, mint az elmúlt esztendő ugyanezen időszakában. Ugyanakkor az Amerikai Vas- és Acél- Szövetség jelenti, hogy az ország acéltermelése ál­landóan csökken. A közgazdászok pedig arról vitat­koznak, hogy válság felé haladunk-e vagy sem? Azon munkások részére, akiket elbocsátanak a termelés csökkentése következtében, ez már nem vitás kérdés. • • • Az elmúlt esztendőben, 1966-ban 14,500 munkás feite halálát az ország ipari üzemeiben történt sze­rencsétlenségek következtében. e • • A londoni repülőgépipar szakértői azon vélemé­nyüknek adtak kifejezést, hogy mig a világ szak­lapjai az angol-francia Concorde szuperszonikus repülőgép előrelátható kiváló teljesítményeiről Ír­nak, addig minden valószínűség szerint az oroszok TU-144-je fog előbb felrepülni. • • • szovjet tudósok összeházasították a retket és a káposztát. A hibrid főzeléknek nagyobb vitamin C tartalma van, mint a citromnak. Az uj főzelék minden bizonnyal rekáp, vagy kápret néven lesz ismeretes. • • • A véres, vietnami háború újabb kiterjesztésére az amerikai béketábor a békeerők széles kiterjesz­tésével és a háboruellenes hangulat minden eddigi­nél erőlteljesebb kifejezésével válaszol. A béke- erőknek országos mozgósitását késziti elő a Spring Mobilization to End the War in Vietnam, melynek kimagasló eseménye New Yorkban és San Fran­ciscóban egy monstre felvonulás és nagygyűlés lesz április 15-én, szombaton. Más városokból is vonatok, autóbusz-karavánok indulnak a felvonu­lásra. Ezt a hatalmas megmozdulást az az uj fejle­mény jellemzi, hogy a néger mozgalom kimagasló vezetői és a szakszervezetek egyre nagyobb számú képviselői aktivan támogatják. x A nagy béketüntetés előkészítéséül, minden hé­ten, különböző helyeken hangszórós autómenetek, előkészítő konferenciák, röpcédula osztogatási kam pányok, rádió és újság hirdetések, egyetemi “teach in”-ek és más események lesznek. New Yorkban, a Central Parkban, a Hoving volt park commissioner által bevezetett, de most a béke céljait szolgáló “történések” lesznek. Az egyik tör­ténés április 2-án, vasárnap déli 1 órakor lesz, a park Sheep’s Meadow-ján, a 66. utcánál, ahol a vietnami háború elleni sárkányeresztés lesz. Min­denki lehetőleg hozzon sajátkészítésű sárkányt, de akinek nincs, annak sárkányról a bizottság gondos­kodik. Biztos, hogy az ötletes, háboruellenes felira­tok vetekedni fognak egymással a magasan szálló papírsárkányokon. Ugyanott, április 9-én, vasárnap d.e. 11 órakor a fiatalok béke-biciklizést és kerekes korcsolyázást tartanak, biciklit és korcsolyát a közelben bérel­hetnek. A helyszínen béke-ballonokat kapnak, ami­ket a biciklihez, vagy a korcsolyához köthetnek. Szinielőadás is lesz és kérik, hogy a fiatalok hang­szereket is hozzanak. Bővebb felvilágosítással szolgál Joan Levenson, Vietnam Peace Parade Committee, 29 Park Row, N. Y. Telefon: 964-0070. • • • Johnson elnök Ho Chi Minh-hez intézett levelé­ben mézes-mázos szavakat használ, de a levél lé­nyege az a követelmény, hogy Észak-Vietnam szün­tesse meg az ország déli részén küzdő szabadság- harcosok támogatását, mielőtt az Egyesült Államok hajlandó Észak-Vietnam bombázását beszüntetni és béketárgyalásokba bocsátkozni. Kennedy, New York állam szenátora ismételten rámutatott arra, hogy Johnson elnök újabb akadá­lyokat emelt a béketárgyalásokhoz vezető utón, amikor lehetetlen feltételekhez köti a tárgyalások megkezdését. Baráti segítség Ha egy ország a “szabad világban” fizetési ne­hézségekbe kerül — vagyis nem birja törleszteni külföldi tartozásáait és fizetni a szükséges külföldi árukat — akkor a hitelező biszágok kormányai s a nemzetközi bankok előírják a feltételeket, amelyek alapján halasztást vagy uj kölcsönt kaphat. E fel­tételek mindig azonosak: a kulturális és szociális kiadások csökkentése, a munkabérek “befagyasz­tása”, a társadalmi reformok törlése, állami válla­latok magánkézbe adása, a munkát sújtó adók emelése, a behozatali tilalmak felfüggesztése, a külföldi vállalatoknak szabad kéz. így a szegény országok lemondanak független gazdaságpolitiká­jukról és beengedik a kevésszámú gazdagnak szóló luxusárukat. Mit óhajtanak elérni a pénz leértékelésével? De van erre egy egyszerűbb és hatékonyabb eszköz. Az illető, országnak le kell értékelnie pén­zét. Ez úgy történik, hogy: vagy “szabaddá teszik” a valutaforgalmat; mindenki vásárolhat és elad­hat külföldi pénzt a szabad piacon, nem kell azt szabott áron a Nemzeti Banknak eladnia; vagy pe­dig a Nemzeti Bank felemeli a külföldi pénzek árát s igy a külföldi árut drágábban kell megfizetni. A saját pénz igy a külföld felé kevesebbet ér — és ettől a szakértők remélik, hogy a külföld majd olcsóbban és többet vásárol, mig az illető ország a külföldről csak drágábban, tehát kevesebbet vá­sárolhat. így a fizetési hiány megszűnik s a ter­melés emelkedhet. Sokszor kimutatták s bebizonyosodott, hogy igy a gazdasági helyzet csak rövid időre javulhat (leg­jobb esetben) és hogy ennek nagy az ára. Mert a belföldön is drágul igy a megélhetés, mig a mun­kabérek csak lassan emelkednek, vagy meg is tilt­ják emelésüket. Ez az ára a devalorizálásnak, a pénzérték csökkentésének s ezt a dolgozók fizetik; ezért követelik ezt a gazdag hitelező országok. Ez mesterséges infláció, amely főleg a szegényeket sújtja, a munkásokat, alkalmazottakat, nyugdíja­sokat, kis betéteseket. Mit jelent a pénz értékének csökkentése? Ezekre gondoltam ma, márc. 14-én, mikor olvas­tam, hogy Argentínában, 1963 óta tizedszer leér­tékelték a pénzt; és mint régi újságíró irigyeltem a munkatársat, akinek nem kellett a fejét törnie a magyarázatért. Benyomta a már 9-szer használt bélyegzőt a cikkbe, hogy Argentina “könnyebben és többet bir majd exportálni.” Most, amikor uj 40%-kal csökkentették a pénzértéket, tizedszer kellett a bélyegző; egy csökkentés jó hatása átlag négy hónapig tartott volna. És arra gondoltam, hogy mikor 1962-ben Frondizi elnök kissé függet­leníteni akarta országát az északi befolyástól, nem akarta az ipart és a termelést még inkább a U.S. kezébe adni, sem uj pénzrontásban keresni a gyógyítást, akkor azt az Egyesült Államok fegyveres argentin hadsereg letartóztatta. Azóta még tíz ilyen kényszerszanálás volt — milyen éréd- mgnnyel? 1959-ben 83 pezo volt egy dollár, 1964- ben 134, 1967-ben, tegnapig 255, ma már 350. Magyar olvasó érti, mit jelent a dolgozóknak a rohamos pénzérték-csökkenés; s minden amerikai újságíró tudhatja, ha az argentin dolgozók kétség- beesett sztrájkjairól olvas, akiknek bére vásárló- értékben mindegyre Csökken. Hogyan viszonyá­nak a rohamosan növő árakhoz, nem tudnám most pontosan megmondani, mert az argentin kormány 1964 óta nem közli a munkabér-statisztikát. Johnson üdvözli az uj diktátort Hansoló a helyzet Brazíliában. Mikor ott a tábor­nokok 1964 márciusában elmozdították a törvé­nyes, alkotmányos kormányt, Johnson elnök rög­tön lelkesen üdvözölte az uj diktátorokat; s a U.S. kormánya és sajtója akkor is főképp azzal indokol­ta a katonai puccs szükségét, hogy az előző Gou- lart-kormány nem bírta rendbehozni a pénzügye­ket. A tábornokok tehát elsősorban szabad kezet adtak a U.S. vállalatoknak és megígérték az inflá­ció megszüntetését. Ez persze lassan megy (bár Magyarországon a stabilizálás másfél év alatt sike­rült, 1946-ban, a világ legnagyobb inflációja után) — de azóta Brazíliában is eltelt már három év, amelyek eredménye a következő: a dollár ára 1964­ről 1966-ra 1850 cruzeiróról 2220-ra nőtt, most márciusban pedig 23%-os értékcsökkentés után 2730-ra. Ez majdnem 50% értékveszteség. A meg­élhetési árszínvonal pedig 1964-től 1966 októberig 150%-kal emelkedett; az egész 1966 évre 45% nö­vekvést mutattak ki — hogy az uj februári 23% pénzérték-csökkentés után hogyan emelkednek az árak, nemsokára meg fogjuk tudni. U.S. és valuta-csökkentés Hasonló volt a pénzérték alakulása az elmúlt években a U.S. gazdasági segítségét és .védelmét, a magánvállalkozás, a külföldi tőkebehatolás elő­nyeit élvező más latin-amerikai országokban is: 1981 óta Chile pénzének értéke negyedére csök­kent, Colombiában a felére, Uruguayban egy he­tedére. Továbbá értékének felét elvesztette Dél- Korea pénze is; és hogy Dél-Vietnamban katasz­trofális a valuta-helyzet, az a háborúban egészen természetes. Hogy mindezek az országok — és az U.S. gazdasági befolyása alatt álló sok olyan or­szág is, amelyeknek pénzértéke stabilabb — miért vannak ilyen súlyos gazdasági helyzetben, arról itt nem irok, hiszen állandóan foglalkozik ilyen kér­désekkel a Magyar Szó. Itt csak megvilágítom az olvasók előtt a valuta-kérdést, mivel más amerikai magyar újságok ezt tenni elmulasztják. Pénzügyér A tejtermelők magasabb árakat követelnek A farmerek nem száilitanak. Sok helyen inkább kiöntik a tejet Mialatt a fogyasztók a nagyvárosokban rendkívül magas árat kénytelenek fizetni a tejért, a tejter­melő farmerek elkeseredett harcot folytatnak, hogy kvartonként a jelenlegi 6—8 cent helyett, 2 centtel többet kapjanak. A városi elárusítóhelye­ken egy kvart tej ára 26—30 cent között váltako­zik. Hová megy a termelői és fogyasztói ár közötti 20—22 cent különbség? A feldolgozókhoz, a nagy- kereskedőkhöz és más közvetítőkhöz, akiknek rend­kívül magas profitja “szedi le a tejfelt” a farme­rek nehéz munkáján előállított tejről. Oly tarthatatlan a farmerek helyzete, hogy egye­dül az egyik fontos tejtermelő államban, Wiscon- sinban, hetenkint 84 farmer hagy fel a tejterme­léssel. Az ország egyre növekvő élelmiszer szük­ségletével szemben, ez a helyzet kritikus állapotot teremthet. A farmerek szervezete, a National Farm ers Organization felhívta tagjait, hogy a New Yorktól Idahoig terjedő 25 államban ne szállít­sanak tejet mindaddig, mig & feldolgozók meg nem adják a 2 cent áremelést. A felhívásra a farmerek •nagy számban reagáltak. A szállítást visszatartot­ták, sokezer gallon tejet kiöntötték, több tejfeldol­gozó üzem előtt őrvonalas tüntetést rendeztek és sok helyen útját állták a tejszállitmányoknak. A farmerszervezet elnöke, Oren Lee Staley ki­jelentette, hogy tejsztrájk kampányt a farmerek lelkesen támogatják és rövid időn belül csappanni fog a forgalomban levő tejkészlet. Két különböző oldalról, a háziasszonyok tünteté­se a városokban a magas árak ellen és a farmerek tejsztrájkja a termelés helyszínén, ugyanazoknak a feldolgozóknak, nagykereskedőknek, hirdetővál­lalatoknak, ügynököknek profitharácsolása ellen irányul. Kell, hogy ezt úgy a városi lakosság, mint a termelő farmerek megértsék, hogy küzdelmük annál sikeresebb lehessen. Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AE 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10,00, félévre $5.50. Minden más külföldi ország- ^ggggggg^84 ba egy évre 12 dollár, félévre $6.50. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom