Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-23 / 12. szám
Thursday, March 23, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD KIVONAT GALAMBOS JÓZSEF KONZUL BESZÉDÉBŐL A Magyar Népköztársaság képviseletének konzulja a következő beszédet tartotta lapunk 65. jubileumi bankettjén New Yorkban: Kedves Honfitársak! Örömmel fogadtuk el az Amerikai Magyar Szó 65 éves jubileumi bankettjára szóló kedves meghívást, mert tudjuk, hogy régi barátok közé jövünk, olyanokhoz, akik szülőhazájuktól távol élnek évtizedek óta és mégsem feledkeznek meg óhazájukról ellenkezőleg, mélyen él bennük a Magyarország iránti szeretet, megértéssel és loyalitással gondolnak szülőföldjükre. Tudom nem könnyű az önök helyzete, haladó magyarként élni az Egyesült Államokban. Értékeljük, tiszteljük és megbecsüljük az önök baráti érzését irányunkban. Javasoljuk legyenek jó amerikai állampolgárok és továbbra is szeressék tiszteljék a Magyar Népköztársaságot. A mai ünnepi alkalmat engedjék meg, hogy felhasználjam a Magyar Népköztársaság külpolitikájának summázására. Védjük nemzeti függetlenségünket, szuverenitásunkat minden imperialista törekvéssel szemben. Küzdünk a szocialista országok egységének és összeforrottságának erősitéséért. Szolidárisak vagyunk a tőkés országokban élő munkástestvéreinknek a demokratikus szabadság- jogokért. a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmeivel. Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósításáért. Egész nemzetközi tevékenységünk középpontjában a világháború kirobbantásának elhárítása áll, az egész békeszerető emberiség erejének összefogásával. Becsülettel igyekszünk hozzájárulni a haladás, a béke győzelméért világméretekben folyó küzdelemhez. Harcunk reményteljes, mért végső óráit éli a gyarmati rendszer, válságban van a kapitalista világ és a haladó erők között ott van független szabad hazánk a Magyar Népköztársaság. Az a célunk, hogy az Egyesült Államok minden ■ szocialista országgal szemben kénytelen legyen betartani a békés egymás mellett élés követelményeit, lemondjon a háborúról, mint a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszközéről, ne avatkozzék a szocialista országok belső ügyeibe, ismerje el a népek önrendelkezésének elvét.. . önök megérthetik azt, hogy a magyar népet mélyen aggasztja a borzalmas vietnami háború. Csalódást okoz az agresszív katonai tevékenység,- az intervenció, amely a világbékét veszélyezteti. Véleményünk szerint a vietnami békét meg lehet kötni az 1954-es Genfi Egyezmény alapján, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának feltétel nélküli megszüntetése alapján, mint azt a VDK külügyminisztere a közelmúltban javasolta. Gazdasági életünk rendezett, eredményesen fejeztük be az 1966-os gazdasági évet. A fejlődés további biztosítása érdekében az idén elkezdjük fokozatosan bevezetni az uj gazdasági mechanizmus egyes elemeit. Úgy beszélnek a történészek Magyarországról, mint a tavasz országáról, mivel a tavaszi időszakra esik valamennyi, a haladást jelentő esemény, évforduló. Március 15. az 1848-as magyar nemzeti függetlenség és szabadságharc ünnepe. ÚJBÓL KAPHATÓ! ! ORSZÁGH LÁSZLÓ: | Angol-magyar és magyar angol j i ZSEBSZÓTÁR i két kötetben Ára kötetenként $2.50 j> és 25 cent posta- és csomagolási költség < » Megrendelhető J ! a Magyar szó Kiadóhivatalában, \ ! 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 ! > cimen Március 21. az 1919. Tanácsköztársaság kikiáltásának napja, a második proletár állam megalakítása, amely rövid lehetőségei ellenére kitörölhetetlen a világtörténelemből. Április 4-én hazánk felszabadulásának 22. évfordulóját ünnepeljük. A fasiszta iga alóli fel- szabaduláson kívül a burzsoá elnyomás alól is felszabadult hazánk, és ezzel lehetőség nyílt az uj, a jobb, szocialista Magyarország felépítésére. Az ünnepi sort kifejezően Május 1. a nemzetközi munkásosztály ünnepe zárja be. E nemzetköziség hazánk politikájának egyik fontos alapja. Engedjék meg, hogy az Amerikai Magyar Szó 65. jubileumi bankettjén sok szeretettel üdvözöljem a kedves lapolvasókat, azokat a harcosokat, akik fenntartják és támogatják a lapot a Magyar Népköztársaság washingtoni nagykövetségének vezetője és a magam nevében, a Magyarok Világszövetsége és lapjának, a Magyar Hírek szerkesztőségének nevében. őszinte tisztelettel és honfitársi meleg szeretettel köszöntőm a newj'orki, new-jersey-i és connec- ticut-i lapolvasókat, az Ügyvezető Bizottság és az Amerikai Magyar Szó Szerkesztő Bizottságának tagjait. Miért tudott a lap 65 évig fennállni és miért tud a 65. évfordulóján uj tavaszt, uj fellendülést produkálni, uj olvasókat szerezni. A válasz egyszerűnek hangzik, a megoldás annál nehezebbnek, bonyolultabbnak. Azért tudja a lap 65. fennállását ünnepein^ mert: ^ Az egyetlen magyar nyelven megjelenő lap az Amerikai Egyesült Államokban, amely a haladást, a munkás érdekeket szolgálja. , is* Egyetlen, amely itt az igazi magyar kultúrát terjeszti és az önök óhazájáról objektiv képet, tudósításokat ad. ^ Az egyetlen, amely a szocialista Magyarország ü’ánti szeretetet és őszinte megbecsülést hirdeti. ^ Az egyetlen, amely arra törekszik, hogy az Egyesült Államokban élő összes magyarokat egységbe foglalja a haladás, a béke, a békés egymás mellett élés érdekében. jk* Az egyetlen lap, amely helyesen képviseli az amerikai magyarság érdekeit. v* Az egyetlen magyar nyelvű amerikai lap, amely ellenzi az amerikai imperializmus vietnami agresszióját és sikraszáll a béketárgyalások azonnali megkezdésére, a külföldi csapatok Dél- Vietnamból való kivonására. A lap jövőjét éppen célkitűzései határozzák meg, keresi az utat az emigráció minden rétegéhez és hogy megnyerje olvasójának, szélesítse olvasó táborát és elérje, hogy az egész magyarság a lap köré csoportosuljon, a lappal szimpatizáljon. Abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a lap ezentúl is sikeresen fogja végrehajtani célkitzé- seit az Amerikai Magyar Szó Ügyvezető Bizottságának és Szerkesztőségének további jó munkát, sok sikert, olvasóinak, támogatóinak jó egészséget és hosszú életet kívánok. Illette, vagy nem illette sértő szavakkal Nem kétséges, hogy feb. 6-án Robert Kennedy szenátor és Johnson elnök 45 percig tartó konferencián találkoztak a Fehér Házban, miután a szenátor visszatért európai körútjáról. Az sem vitás, hogy közöttük — enyhén szólva — nagyon heves szóváltás volt. Azt ma már ország-világ tudja, hogy Kennedy szenátor úgy véli, hogy a Johnson-kormány nem tett meg minden lehetőt a vietnami háború felszámolására. Ez a közöttük fennálló vita és viszály lényege. A 45 perces “beszélgetésnek” is ez volt a témája. A “Time” folyóirat szerint Johnson elnök ezt mondotta: “. . .ha ön (Kennedy szenátorra utalva) továbbra is folytatja a háboruellenes beszédeit, akkor politikai öngyilkosságot követ el. . . különben is, a következő hat hónap folyamán ellátjuk majd mi a ‘galambok’ baját.” Természetes, hogy Kennedy szenátor nem vette jó néven ezt a kioktatást s dühbe gurult. A fent idézett folyóirat szerint felállt és mondotta: “nem szükséges, hogy itt üljek és meghallgassam mindezt a. . . .t” A Time folyóirat sem irta ki az utolsó szót, igy az olvasókra bizzuk annak kiegészítését, E heves összecsapás után Johnson elnök kérte Kennedy szenátort, hogy televíziós programban adja tudtára az amerikai népnek, hogy a Johnson- kormány egyetlen alkalmat sem mulasztott el a béke helyreállítására s hogy az amerikai kormány nem kapott egyetlen komoly békejavaslatot sem. Kennedy erre azt válaszolta, hogy el kell olvasnia a Johnson elnök rendelkezésére álló dokumentumokat, mielőtt e kérésnek eleget tenne. Johnson azt válaszolta, hogy erre nincs szükség, ezt anélkül is megteheti. A szóváltás egyre hevesebb lett, egyik szó a másikat követte és végül, állítólag Kennedy szenátor s.o.b.-nak nevezte Johnson elnököt. Hogy |mi igaz, mi nem, mindebből és hogy ki, kit milyen szavakkal illetett, azt mi nem tudjuk — nem voltunk jelen a párbeszédnél. Azt azonban tudjuk, hogy a párbeszéd után néhány nappal. Ken nedy szenátor nagy beszédet tartott a szenátusban, melyben ajánlotta Észak-Vietnam bombázásának feltétel nélküli beszüntetését, a béketárgyalások megkezdését, a Nemzeti Felszabadító Front elismerését. Azóta a Kaliforniai Demokrata Párt Tanácsa egyhangúlag magáévá tette Kennedy szenátor javaslatát . . . ami minden bizonnyal Johnson elnök vérnyomását magas fokra emelte. Tiz négert gyilkoltak meg az utolsó 14 hónapban Alabamában BIRMINGHAM, Alá. — Virágokkal borított koporsót vittek a vállukon a néger és fehér tüntetők és a városháza elé vonultak. Ott átadták a négerek egyenjogúságát követelő beadványukat Albert Boutwell polgármesternek, melyben kihangsúlyozták, hogy az utolsó 14 hónapbán a megyei és városi rendőrök 10 négert gyilkoltad pieg. “Ha- a gyanúsított néger, akkor lelövik, mint Robert Lacey-t és James Small-t. Ha a gyanúsított fehér, akkor üldözőbe veszik és letartóztatják.” Robert Lacey-t azzal gyanúsították, hagy megszegte Jefferson megye rendelkezését, mert nem vitte el a kutyáját beoltatni az állatorvoshoz. A megyei sheriff letartóztatta Lacey-t, majd minden teketória nélkül lelőtte, mint egy veszett kutyát A gyilkos sheriff ellen nem indítottak eljárást. Hasonló sorsra jutott a 18 éves James Small, akit egy őrjáratos rendőr megpillantott, amint az egyik iskola irányából szaladt. Az iskola egyik ablaka be volt törve és a rendőr szó nélkül lelőtte Smallt, aki holtan terület el az utcán. Hogy Small törte-e be az iskola ablakát, az sohasem lett megállapítva. “Nehéz leírni az egyre növekvő haragot, neheztelést, félelmet és bizalmatlanságot, melyet ezek a gyilkosságok a néger nép soraiban előidéznek”, mondta dr. John W. Nixon, a négerek polgárjogaiért harcolók egyik vezetője. “Senki nem tudja, mit várhatunk a jövőben —. mondotta dr. Nixon —, ha a városi és megyei hatóságok azonnal nem változtatnak a helyzeten.” LÁTOGASSA MEG IMKSTSMNSMS6T a miami-i Kultur Klub csoportjával Indulás junius 14-én Miamiból, ára oda-vissza §478.00. Csatlakozás New Yorkban ugyanaznap, ára oda-vi^sza §350.00. Az utasok hat hetet töltenek M agyarországon | Fontos, hogy április 15-ig lefoglalja helyét S100 előleg beküldésével Kovács István titkárnál, 3301 NW Second Avenue. Miami, Fia. Telefon: PLaza 1-6142
