Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-09 / 10. szám
Thursday, March 9, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Mao Ce-tung nagyhatalmi, szovjetellenes politikájáról A Pravda 1967. február 16-i száma szerkesztőségi cikket közöl Mao Ce-tung és csoportja szovjetellenes politikájáról cimmel. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a cikket. A cikk megállapítja: “Mao Ce-tung hibás politikája zsákutcába vitte az országát. Nem látva kivezető utat, a kinai vezetők egyik kalandból a másikba vetik magukat. Egyik ilyen kalandjuk a szovjetellenesség.” Majd igy folytatja: “Már régen elmúltak azok az idők, amikor a Mao Ce-tung- csoport politikája a kommunista mozgalom keretei között mutatkozó ideológiai nézeteltérések, viták megnyilvánulásának tűnhetett. Ez a csoport nyílt politikai harcra tért át országunk, pártunk, népünk ellen.” “Nyíltan irányt vett azoknak a külpolitikai lépéseknek rendszeres meghiúsítására, amelyeket a Szovjetunió tett a többi szocialista országgal együtt a szocialista világrendszer, a forradalmi mozgalom, az egyetemes béke érdekeinek megvédésére. Mao Ce-tung csoportja irányt vett a kommunista és a felszabadító mozgalmak, a nemzetközi demokratikus szervezetek szétbomlasztására.” Szovjetellenes provokációk A Pravda hangsúlyozza, hogy a szovjetellenes rágalmazó propaganda mellett “a kinai vezetőség a közvetlen szovjetellenes akciók és provokációk útjára lépett”. “A kinai hatóságok lábbal tiporják a nemzetközi jogszabályokat és szokásokat. Ilyen eljárást még a legreakciósabb imperialista kormányok is ritkán engedtek meg maguknak.” A Pravda emlékeztet a pekingi szovjet nagykövetséggel szemben elkövetett provokációkra, majd áW0a^1;hqgy^a j)(áitika^Jiuligánkodás módszereit átúszik nemzetközi térre, A kinai képviselők pekingi utasításokat követve szovjetellenes zavargásokat próbáltak rendezni Hanoiban, Párizsban, Bagdadban, Algírban, Phonm Penhben és más városokban. Sőt mi több, az egyik provokáció színhelyéül Moszkvát választották, s itt is a dolgozók számára olyan kegyeletes helyet, mint a Vörös tér és a Lenin-mauzóleum.” A lap megállapítja, hogy a “kinai provokációk és sértegetések céltábláivá váltak azok a szovjet személyek is, akik Kínán keresztül Vietnamba utaznak, hogy segítséget nyújtsanak a vietnami nép hősies harcához”. A “vörösgárdisták” és “forradalmár lázadók” háta mögött azonban nem tudnak elbújni a provokációk igazi szervezői, és igy a teljes felelősséget is viselik ezekért az akciókért — hangsúlyozza a Pravda. Kiélezik a szovjet—kinai kapcsolatot “A tények azt mutatják, hogy azok az emberek, akik ma Kina politikáját irányítják, nemcsak azt tűzték célul maguk elé, hogy a kinai népet a Szovjetunióval szembeni ellenségeskedés szellemében neveljék, hanem azt is, hogy a végsőkig kiélezzék a szovjet—kinai kapcsolatokat, végső soron pedig e kapcsolatok teljes megszakításáig vigyék a dolgot,” Arra a kérdésre: miért van szüksége Mao Ce- tung csoportjának a helyzet ilyen kiélezésére, a cikk azt a választ adja, hogy a jelenlegi kinai vezetők nacionalista, nagyhatalmi irányvonalat követnek, és harcot indítottak azért, hogy alárendeljék a maguk érdekeinek a szocialista tábort és a világot átfogó forradalmi mozgalmat, rákény- szeritsék ezekre a maguk politikai vonalát, amely szakítás a marxizmus—leninizmussal. A szovjetellenes politikának és propagandának az is az egyik oka, hogy igy próbálják elterelni a kinai nép figyelmét a nélkülözésekről és nehézségekről, az ország bel- és külpolitikájának számos hibájáról és kudarcáról. “A Kinai Kommunista Párt vezetősége — folytatja a cikk — területi igényeket támasztott a Szovjetunióval szemben, s ezzel azt a célt tűzte maga elé, hogy még magasabbra szítsa a soviniszta hangulatot a kinai népben. A pekingi kormánykörök minden erővel azt a benyomást akarják kelteni a kinai népben, hogy minden oldalról elleség veszi körül. Ezzel nacionalista alapon próbálják tömöríteni a kinai népet és igazolni Mao Ce-tung és kiszolgálói bürokrata katonai diktatúráját.” Támadás a kinai nép vívmányai ellen A Pravda megállapítja, hogy Mao Ce-tung és elvbarátai “frontális támadást intéznek a kinai nép szocialista vívmányai ellen, s ennek során lelkiismeretlenül elferditik és lábbal tiporják a szocializmus eszményeit”. A párton és a népen belül folyó éles harc közepette Mao Ce-tung csoportja rágalmazza a testvérpártokat és a rágalmakra a hatalomért vívott harc érdekében van szüksége. A Pravda megállapítja: “A Mao Ce-tung által kezdeményezett gazdasági kalandok következtében Kina vezetőinek lényegében véve le kellett mondaniuk az ország gazdasági fejlesztésének terveiről, a szociálizmus anyagi-technikai bázisának felépítéséről, és nyíltan meg kellett tagadniuk a dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló vonalat.” A lap kifejti, hogy Mao Ce-tung csoportja már régóta offenzivát folytat saját pártja ellen. “Kínában eltaposták a pártélet legelemibb szabályait és elveit: a pártszervek választását, a vezetők beszámolási kötelezettségét a pártnak és a párt- szervezetnek, a pártvonal megvitatásának nyilvánosságát. Mao Ce-tung személyének kultusza a képtelenségig, igazi bálványimádásig fokozódott.” A Pravda megállapítja: Mivel a kinai kommunisták összehasonlítják azt, ami náluk történik más kommunista pártok gyakorlatával, Mao Ce-tung csoportjának szüksége volt az SZKP lenini vona- lánka befeketitésére arra, hogy a “revizioniz- mus” ostoba vádját emelje az SZKP ellen. A gyengeség diktálja e politikát “Mao Ce-tung csoportja szakított a szocialista külpolitika alapelveivel és alaptételeivel. Ezek: az internacionalizmus, a készség a többi szocialista ország támogatására és az imperializmus ellen velük együtt vívandó harcra, törekvés a béke megvédésére, a világháború megakadályozására, a jószomszédi kapcsolatok kialakítására minden békeszerető országgal és különösen a gyarmati elnyomás alól felszabadult országokkal.” “Mao Ce-tung és csoportjának lépéseit nem erejük, hanem gyengeségük, a saját pártjuktól és saját népüktől való félelem diktálja.” “A kulturális forradalom jelszavával kezdődött események voltaképpen elkeseredett harccá váltak Mao Ce- tung és a hozzá közel állók hatalmon maradásáért. Politikájuk azt mutatja, hogy a hatalomért hajlandók mindent feláldozni: a szocializmus érdekeit, népük érdekeit, a forradalom érdekeit.” Nehézségeket zúdítanak a dolgozókra “Ennek egyik legjellemzőbb bizonyítéka: Mao Ce-tung csoportjának rátérése a fékevesztett szovjetellenesség álláspontjára. Ez a vonal elsősorban magára, a Kinai Kommunista Pártra, “a kinai népre mér csapást.” “A Szovjetunióhoz fűződő történelmi kapcsolatokat szétszakítva, a szovjet- ellenesség szószólóivá válva, a pekingi kormánykörök további súlyos nehézségeket zuditanak a kinai dolgozókra, elszigetelik országukat természetes szövetségeseitől és barátaitól. Akaratlanul kívánkozik az a következtetés, hogy Peking most más szövetségeseket keres magának” — hangsúlyozza a Pravda. Ezután rámutat: “Kina már évek óta átállítja gazdasági kapcsolatait a szocialista világról a kapitalista világra. Mind gyakoribbá és rendszeresebbé válnak a politikai érintkezések is Peking és az imperialista hatalmak között, beleértve az Egyesült Államokat.” “A fődolog azonban az, hogy Mao Ce-tung és környezete politikájával felbecsülhetetlen szolgálatokat tesz az imperialistáknak. Ez a csoport az imperializmus elleni harcot gyakorlatilag felcserélte a Szovjetunió, a többi szocialista ország a kommunista mozgalom elleni harccal. Ezzel gyengíti az antiimperialista erők frontját, bonyululttá teszi az egész ázsiai politikai helyzetet. Mindez elsősorban az amerikai agresszorok ellen harcoló hős vietnami nép hátbatámadása.” A Pravda felhívja a figyelmet, hogy Mao Ce- tung csoportja a Kinai Népköztársaságot “további kalandorakciókra késziti elő mind bel-, mind külpolitikai téren, nem zárva ki a Szovjetunió elleni újabb provokációkat sem”. Majd rámutat a lap: “Nem kétséges, hogy Mao Ce-tung csoportja nem tudja a végtelenségig félrevezetni a kinai népet, a kinai kommunistákat.” Egy másik perspektíva “A kinai nép, a Kinai Népköztársaság, a Kinai Kommunista Párt előtt objektive egy másik perspektíva is van, ez a kapcsolatok megjavítása az SZKP-val és a Szovjetunióval, az összes szocialista országokkal és kommunista pártokkal, a közös harc az imperializmus ellen, a gazdasági fellendülés és ezen az alapon a nép életszínvonalának emelése. Más szóval: azon az utón való fejlődés perspektívája, amelyet a Kinai Kommunista Párt VIII. kongresszusa, a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásainak dokumentumai jelöltek meg. Ez a marxista-leninista perspektíva, amely a kinai nép, a népi Kina és a Kinai Kommunista Párt alapvető érdekeit szolgálja ’ — hangsúlyozza befejezésül a Pravda. Gsou En-laj megfontoltságra int A Cseh Távirati Iroda pekingi tudósítója újabb részleteket ismertet Csöu En-lajnak, a'Kinai Nép- köztársaság miniszterelnökének abból a. beszédéből, amelyet a kereskedelmi és pört'/Mfcyi dö$rb:bm “forradalmi lázadóinak” gyűlésén tartott. A “vörösgárdistáknak”nincsenek tapasztalataik és nem alkalmasak arra, hogy az ország ügyeit irányítsák — jelentette ki Csőn En-laj. Bírálta azokat a hibákat, amelyeket a “vörösgárdisták” a minisztériumokban és a központi intézményekben követtek el az úgynevezett hatalomátvétel alkalmával. Csou En-laj kijelentette, hogy a kormányszervek az utóbbi 17 évben minden területen nagy eredményeket értek el. Ha most tevékenységüket reakciósnak, burzsoának és revizionistának nevezik, ez azt jelenti, hogy ugyanezekkel a hibákkal vádolják a központi bizottságot és személyesen Mao Ce-tungot is, minthogy az említett szerveit az ő vezetésük alatt dolgoztak. Csou En-laj követelte, hogy állítsák helyre az ügyintézés normális feltételeit, növeljék a pártbizottságok és szervezetek tekintélyét. KARAMEE libanoni miniszterelnök hivatalos uyi latkozatában szögezte le Libanon semlegességét az EAK és Szaud-Arábia konfliktusában. Márki Kálmán konferál a Jubileumi Banketten Márki Kálmán, a haladó szellemben irt amerikai magyar lap egyik leghűségesebb, legodaadóbb olvasója és támogatója, az amerikai magyar intel- lektuelek kimagasló személyisége konferál lapunk, az Amerikai Magyar Szó 65. jubileumi bankettjén. Galambos József, a Magyar Népköztársaság washingtoni követségének konzulja adja át a magyar nép üdvözletét a banketten megjelenteknek. Máté János fiatal magyar hegedűművész. Neuman Lilly zongoratanárnő kíséretével gyönyörű zeneszámokkal szórakoztatja az ünneplő közönséget. Fodor Nagy Árpád, az Országos Lapbizottság pénztárnoka szokásához méltó ékesszólással í$* merteti lapunk történelmi hivatását. Dattler Lajos és bájos felesége. Bözsi vígjáték előadásával kacagtatja a vendégeket. • Szőrszálak eltávolítása sikeresen, nyomtalanul és fájdalommentesen £ a 'legmodernebb felszereléssel IRENE FREMD ELECTROLYSIS INTÉZETÉBEN 1 228 East 179th Street, Bronx, N. Y. J Hívja fel este 6 óra után 294-6957 számot, szombaton egész nap
