Amerikai Magyar Szó, 1967. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1967-03-02 / 9. szám
Thursday, March 2, 1967 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Bódog András: A CIA-iiénike és kedves családja Mindent megfontolva és meggondolva, alapjában véve furcsa népség vagyunk. Úgy viselkedünk a világgal szemben, mint egy fényes múlttal rendelkező, de most valahogy ingatagon álló régi család. A nagy vagyon és pompa erősen rozsdásodik, az egyik fiú iszik és rohamaiban nemlétező férgekkel hadakozik, a másik a börtön felé kapálózik, mert a bank bizonyos pénzeket hiányol. A papát, aki arról volt hirhedt az egész városkában, hogy serdületlen gyerekeket molesztált, sőt megerőszakolt, amig végül is nagysokára — hogy a börtönt elkerüljék — intézetbe kellett dugni. Az egyik nagynéniké üzletvezetője egy jól menő házacská- . nak, valahol Dél-Amerikában, ahol kábítószereket és szerelmet árusítanak 8—10 leányzó közreműködésével, köztük a család reménysége, a virágzó hajadon. Ők küldözgetnek időnként némi pénzeket a család költségvetésére. A kis városban mindenki ismeri a családot, mindenki tud róluk mindent, igy a család minden tagja is teljesen tisztában van az összes körülményekkel. De senki nem beszél e kényes dolgokról, sem arról, honnan jön a pénz a finom ezüstkészlettel felszolgált délutáni teákra és a papa intézeti költségeire. Legfeljebb azt emlegetik, hogy a nénike vállalatából több is jöhetne és hogy tényleg olyan komoly lehet-e a gazdasági válság Dél-Ameriká- ban! Mindazonáltal fennhordjuk az orrunkat, mert a becsület mmdenekelőtt! Amit mindenki tud, de amiről senki sem beszél ■— az nem létezik. Valójában úgy kell tekinteni a dolgot, hogy a dél-amerikai nénike és húga egy . előkelő vállalat eladói osztályának jólfizetett alkalmazottai. A papa megrongált idegzete pedig szépen javul a “szanatóriumi” kezelés alatt, a fiú is csak nagyritkán iszik többet a kelleténél. Hát igy. Csöröghetnek tovább délutánonkint a drága teáskészletek. “Bájos az uj kötött blúzod, kedvesem. Mikor vetted?” “A sütemény isten bizony csak '.bárom tojással készült. Odaadhatom a receptjét.” Mindenki ismer mindenkit a kisvárosban és min-* ,, senki tud mindenről. De senki sem beszél róluk. : Á régi család végre is a városka előkelősége. Mond- hatni büszkesége. Itt-ott susognak ugyan, de sut- fogni illetlen dolog, csak módjával ment ez is. A papa egykori kedvteleseit is inkább csak mosolygással emlegették a bennszülöttek. Kedélyes fickó volt az öreg ur, ameddig tartott. De azután, hogy hogy nem, újságba került a családi történet. Az egész kép hirtelen megváltozott. Amiről eddig beszélni sem illett, az egyszerre, szörnyülködés moraja lett. No de ilyet! Mindenki tudott ugyan mindent, de kevesen képzelték, hogy rajtuk kivül mások is tudnak mindent. Tehát egyszerre nagyra nőtt az erkölcsi érzés. Amiről senki sem beszél, az nem is létezik, de most, hogy min- - denki erről beszél, a nem létező botrányos valósággá nőtt. Hogy egy olyan jó, előkelő és templomos család miből tartotta fenn magát! És egyszeribe a bennszülöttek eszébe jutott az is, hogy a bank miért került csődbe, hogy a városka jobb család-, "' jáinak leányai milyen dél-amerikai intézetekbe kerültek a nagynéni pártfogásával és hogy három ' serdületlen gyerek még mindig a kórházban' van a papa kalandjai nyomán. ■ • Bocsánat a nem nagyon szívderítő meséért, de vajort mi egyébbel lehetne nagyon kicsiben és "inkább képletesen megmutatni a CIA-család viselt dolgait és ezzel együtt saját magunk erkölcsi képmását? Mert mi vagyunk a városka bennszülöttjei és lakói. Tudtunk mindent, talán kicsit szégyenkezve is, de nem beszéltünk róla, mert amiről nem beszél az ember, az nem is létezik. Meg azután ne tessék elfelejteni. Dél-Amerika messze van és ami kis pénzecske az ottani leány- és egyéb ipari vállalatokból kikerül, hála a CIA-nagynénike pártfogói működésének, abból a pénzecskéből csurog-csöpög valami lefelé is. Aztán az afrikai fekete bőr se kiskutya — abból is lehet cserezni valamit, miután a CIA-néniknek előzetesen kisebb-nagyobb befektetéssel elintézték azt a néhány okvetetlenkedőt. Dél- Azsia más dolog ismét. Ott még és egyelőre most trágyázzák igazából a földeket pénzzel, vérrel és tűzvésszel — a jövőbeli bőséges termés reményében. Hiába csak ilyesmikről telhetik ki a fiú italra- valója, a papa idegletörésének szanatóriumi költsége és az ezüstkészletes délutáni teázás körüli kellemetes úri társalkodás. Rosszul mondták a régi rómaiak, hogy a pénznek nincs szaga, ellenkezőleg: a pénz illatos és minél messzebbről jön, annál illatosabb. Tudtuk, amit tudtunk, ha nem is beszéltünk róla. Jó nagynénikénk, a CLA temérdek pénzünkbe kerül, de ez mind befektetés a nagyszerű jövő aratására. Nagy aratása ugyan csak a nagy fiuknak lesz majd, de talán ha rogyásig megtelnek a csűrök a külföldi termésből,, akkor a betelt zsebek talán nem követelnek háromnegyednél többet az itteni részesektől. így esett meg, hogy a suttogás tartotta, meg néhány munkásvezető is belesegitett a CIA munkájába, mint amikor például a bolíviai bányászok éhbérét kellett fenntartani, vagy Kuba ellen uszítani jó hazafiasán. Persze finom kémmunkákról is ment a suttogás, hiszen ez volt a nénike bevallott feladata. Erről még beszélgetni is lehetett, sőt kellett, mert csak a CIA nagyszerű munkáját bizonyította, hogy mindig éppen azok voltak az ártatlan emberek, akiket kémeknek néztek és elfogtak. Az sem volt egészen uj dolog, hanem a szabadság további térhódítása, amikor a nagynénikének sikerült három-négy tábornokot egymással és elég pénzzel összebékiteni, hogy kidobják a megválasztott kormányokat — már ahol megkívánta a még busz százalékkal több haszon. Ha pedig ez még vérre is ment, mint például Indonéziában és ráadásul néhány százezer ember lekaszabolódik a baloldalról hát ez ugyancsak sajnálatos, de szükségszerű trágyája volt az eljövendő befektetéseknek. Neveket sem emlegetett az ember, mondjuk egy;egy repülővállalat, egyetemek szorgoskpdó intézményei, alapítványok, ösztöndíjak és hasonlók. Tudósok, tudósjelöltek, kereskedők és diákok ezrei utazgattak. külföldre, ezek költségeire, á pénzek egy és más részét azonban a nagynéniké adta az asztal alatt, sokszor megszámolatlanul, ami kényelmes dolog, mert hiszen ilyenkor ragad a pénzecske a' kezekhez, ott is ahol adják, ott is ahol kapják, ha egyszer futja belőle. De az ilyen költségesebb dolog, mintsem számolna az ember. Hiszen a legtitkosabb receptes ételt sem szabad agyonsózni, sem a tudományos kutatók, ujságirók, diákok, tanítók ösztöndíjas csoportjait csupa CLA-szolgálatossal telerakni. Idővel és módjával sózzák a levest, százból, ha. egy-két ember kellett, hogy megszolgálja a többi becsületes útiköltségeit. Annyi hasznot tehát eredményezett ez a módszer, hogy a 98 becsületes . ösztöndíjas visszajövet többet tudott és töb- bett taníthatott. De milyen áron? Milyen fertőben élünk és kell élnünk, amelyben a fiatalság, a diákszövetségek vezetői pénzért és hazafias katonai mentességért kém- és besugószolgálatokat teljesitenek és szervezeteket tartanak fenn az egyes nemzetek fiataljai együttműködésének lerombolására. Munkásvezetők, akik a nemzetközi munkásegyetértést szolgáló konferenciákat fúrják meg. A szabad sajtó képviselőinek szövetsége, amelynek ugyancsak pénzek csúsztak — mindenki képzeletére bízom, hogy mifajta célokból. A korruptak és magukat prostituá- lók a jónevü intézmények, egyetemek, alapítványok, sőt kulturális intézmények címere mögött bújnak meg és ezeket használják fel mások megrontására és prostituálására. Legyél békeromboló, besúgó és szeresd a hazádat pénzért, hogy mentesülj a katonai szolgálattól. De nem tarthat-e attól egy tanulni vágyó diák, vagy kutatást végző tanító, vagy tudományos gyűlésre menő tudós, akinek költségeit egy intézet, alapítvány, vagy hasonló fedezi, hogy jóhiszemű munkája nem lesz takarója mások nemzetközi aknamunkájának? És. mit gondolnak róluk külföldi kollégáik? Az emberiség építői vagy rombolói-e, akikkel összekerültek? Nem mindig bizonyos, hogy a CIA-nagynénike külföldi romboló munkája hol és mennyiben jár vagy járt sikerrel. De hogy az egyén, minden amerikai polgár jóhiszeműségét és becsületességét sikerült befeketíteni a külföld szemében — ahhoz kétség nem férhet. A nagynéniké erkölcsi bordélyházat létesített az országban és külföldön feltételezhetik akármelyikünkről, rólad és rólam, hogy talán mi is áruba bocsátottuk magunkat. Kínában több helyen rendkívüli állapotot rendeltek el Lin Piao marsall a Kínai KP Központi Bizottságának tanácskozásán azzal vádolta Teng Hsziao- pinget és Tao Csut, hogy katonai államcsínyt készítettek elő. Az államcsínynek állítólag február végén vagy március elején kellett volna bekövetkeznie. Végrehajtásával azokat a különleges katonai egységeket bizták meg, amelyeket a pekingi egyetemen és a pekingi népi egyetemen szállásoltak el. Lüsun (a volt Port Arthur) városának katonai alakulatai szembeszálltak a ’’vörösgárdistákkal.” Február 15-én a lüsuni katonai alakulatok körülzárták a “lázadókat” és “forradalmi diákokat.” A katonák letartóztattak 100 diákot és 300 “forradalmi lázadót.” Az összecsapások során egy lázadót- megöltek, egy másik súlyosan megsebesült. A katonaság elvágta a kapcsolatot a város és a környező vidékek között. A pekingi rádió bejelentette, hogy a hadsereg a dél-kinai Fucsien tartományban “szétzúzta Mao Ce-tung ellenfeleinek újabb ellenforradalmi támadását.” A közleményt —a hongkongi rádiófigyelőszolgálatra hivatkozva — valamennyi nyugati hír- ügynökség egybehangzóan ismertette. A közlemény szerint “a hatalmon levő ellenforradalmár elemek sötét áradatának eltiprása” után a maoisták nagyszabású tömeggyülést tartottak, amelyen beszédet mondott Han Hszien-csu, a lu- csieni front főparancsnoka. A tömeggyülés részvevői hűségnyilatkozatot szerkesztettek s ezt megküldték Mdo iCe-iúng elnöknek. A nyilatkozat hangsúlyosa.' hogy “elérkezett a hatalom megragadásának uj szakasza.” A Tajvannal szemben fekvő Fucsien az ötödik tartomány — Kínában 21 tartomány és öt autonóm terület van —, amelyben a maoisták — saját állításuk szerint — kiragadták a hatalmat Mao Ce- tung ellenfeleinek kezéből. Ä spanyol vasutasok bérharcának első eredménye A spanyol vasutasok kitartó bérkövetelő mozgalma meghozta első sikerét. A madridi kormány hozzájárult, hogy a vasutasok napi minimális bérét 84 pezetában állapítsák meg. A százezer .spanyol vasutas 40 százaléka jelenleg ez alatt a minimális bér alatt keres. E bér azonban a megélhetéshez még mindig igen kevés, ezért a dolgozók folytatják bérkövetelési mozgalmukat. r***************v. *■■**★★*★★★★★★*★** KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! |------------------------------------------------------------1 I Amerikai Ma gyár Szó | 130 East 16th Street ' I New York, N. Y. 10003 Kérem, küldjék meg az Emlékkönyvét a kö- J I vetkező címekre: , Mellékelek érte$ ............................ Beküldő neve: ................................ Cime: .............................................. Város:........................................Állam: , Zip No: . . . » Szőrszálak eltávolítása sikeresen, nyomtalanul 2 és fájdalommentesen X * a legmodernebb felszereléssel ‘T IRENEFREMD : ELECTROLYSIS INTÉZETÉBEN 228 East 179th Street, Bronx, N. Y. • J Hívja fel este 6 óra után 294-6957 számot, • szombaton egész nap 2