Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-25 / 34. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 25, 1966 Kádár János interjúja a UPI amerikai hírügynökségnek Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt első titkára interjút adott Henry Shapi- ronak, az UPI amerikai hírügynökség tudó­sítójának. Kádár ez interjúban tiszta képet fest a ma­gyar ipar, mezőgazdaság és kultúra fejlődésé­ről, a nemzetközi munkásmozgalom problé­máiról és a harmadik világháború veszélyéről. II. A gazdasági reform jelentősége — Mi a gazdasági mechanizmus reformjának je­lentősége Magyarországon? — Az imént eredményekről szóltam. Elégedet­tek lehetünk velük, ha visszafelé tekintünk a meg­tett útra. Viszont uj erőfeszítésre ösztökél bennün­ket az, ha előre, távolabbi céljainkra, a jövőbe te­kintünk. Gazdasági mechanizmusunk megreformá­lását követelte az is, hogy a szocialista fejlődésnek uj szakaszába érkeztünk. Mit értünk el ebben a gazdasági munkában? A elmúlt 20 évben, mikor romokat kellett elta­karítani, amikor az ország iparosításával évszáza­dos elmaradást kellett behozni, az volt az első, hogy legyen bizonyos mennyiségű termék, és hát­térbe szorult a gazdaságosság, az, hogy mi meny­nyibe kerül, megfelel-e termékünk a nemzetközi színvonalnak, versenyképes-e. A szocialista társa­dalom alapjai lerakásának befejezésével a fejlődés kezdeti szakasza lezárult. Most belső épitőmunkánk is a termelőerők jobb kihasználását és gyorsabb fejlesztését kívánja, ugyanezt igényli tőlünk a nem­zetközi piac is. A gazdasági épités lezárult szaka­szának — szükségszerűen — sajátossága volt az irányítás szigorú és nagyfokú centralizáltsága. A gazdasági mechanizmusnak meg kell változ­nia, hogy az uj követelményeknek megfeleljen. Ezért annak reformját pártunk Központi Bizott­sága kidolgoztatta, jóváhagyta és bevezetését el­határozta. A reform egyik lényeges eleme, hogy a népgazdaság tervszerű fejlesztését a jövőben nem a részleteket is előíró központi utasításokkal, hanem gazdasági eszközökkel, az üzemek, a dol;_ gozók anyagi érdekeltségének fokozása utján bizto­sítjuk. Az üzemek nagyobb önállóságot kapnak, tá- gabb tere nyílik a kezdeményezésnek, a dolgozók demokratikus jogai érvényesülésének. A reform eredményeképpen erősödni fognak ha­zánkban a szocialista tulajdonviszonyok, a népgaz­daság fejlesztésének tervszerűsége, meggyorsul a technikai fejlődés, nő a termelékenység és a ter­melés, bővül a választék, javul az áruk minősége. A gazdasági mechanizmus reformja objektive AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Itt küldöm hozzájárulásomat az 1902—67 EMLÉKKÖNYV megjelenéséhez $................... összegben. Itt küldöm szeretett hozzátartozóm fényké­pét és adatait. Helyezzék el az IN Memóriám rovatban. (Fénykép közléséért legalább $10-t kérünk.) Itt küldök $...............összeget. Én is üdvözölni kívánom szülővárosomat és rokonaimat. Mellékelek $...............-t. (Fény­képes üdvözletért legalább $ 10-t kérünk. Kö­zölje szülőhelyének nevét.) Megrendelem az Emlékkönyvet a követke­zőknek (Ára $2.00 — külföldre $2.50.) Itt mellékelek $.......................-t. Név: ..................................................................... Cim: ..................................................................... Város: .................................... Állam: ............... Beküldő neve: ..................................................... Cime: ..................................................................... Név: . Cim: . Város: szükségszerű, szubjektive pedig lehetővé vált az­által, hogy országunkban ma már kellő számban vannak a szocializmushoz hü, nagy szaktudású, tapasztalt gazdasági vezető emberek. A gazdasági mechanizmus reformját időszerűnek, célszerűnek, nagy jelentőségűnek tartom a Magyar Népköztár­saság gazdasági, társadalmi fejlődése szempontjá­ból. — Hogyan lehet biztosítani, hogy ezek az igaz­gatók, vállalatvezetők a nagyobb önállóság mellett tényleg becsületesen, jól, hatékonyan dolgozza­nak? — A közeljövőben jelentős mértékben bővíteni fogjuk az üzemek önállóságát és ezen belül az igaz­gatóink hatáskörét. Bízunk abban, hogy ez az or­szágra előnyös lesz. Hogy az igazgatók helyesen élnek majd a mengövekedett hatáskörükkel, arra a gazdasági rendszerben látjuk a garanciát; ab­ban, hogy az igazgatók nagyon nagy többsége szub­jektive őszintén a szocializmust kivánja épiteni, kellő vezetési tapasztalata és szakismerete van, azonkívül az eddiginél nagyobb mértékben akar­juk személy szerint és anyagilag is érdekeltté ten­ni őket abban, hogy az ország javára helyesen él­jenek megnövekedett hatáskörükkel. Magyar kapcsolatok a szocialista és más országokkal — Milyenek ma Magyarország kapcsolatai a szo­cialista országokkal, valamint a más társadalmi rendszerű országokkal? — A Magyar Népköztársaságot az alapvető érde­kek és célok azonossága fűzi valamennyi szocialis­ta országhoz, s velük a kölcsönös előny és elvtársi segítség elve alapján tart fenn jó kapcsolatokat, s törekszik azok további fejlesztésére. Azokkal a szocialista országokkal, amelyek a Varsói Szerző­dés és a Kölcsönös Gíadasági Segítség Tanácsá­nak szervezetéhez tartoznak, még szorosabb poli­tikai, katonai, illetve gazdasági együttműködést valósítunk meg e szervezetek rendeltetésének megfelelően. Országunk fejlődése elválaszthatat­lan a többi szocialista országgal való együttműkö­déstől, az ezúton nyert segítségtől, különösen vo­natkozik ez a Szovjetunióra, amelynek népünk a hitlerista megszállóktól, a háború szenvedéseitől való megszabadulását köszönheti. Kedvezően fejlődnek kapcsolataink a gyarmati uralom alól felszabadult ázsiai, afrikai országokkal, közülük Indiával, az Egyesült Arab Köztársasággal, Algériával s másokkal kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatokat tartunk fenn. Mi támogatjuk politikai, gazdasági függetlenségük megerősítését célzó minden törekvésüket, tiszteletben tartjuk el nem kötelezettségüket. A szocialista országoknak és a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok­nak közös ellensége az imperializmus, közös érde­ke a béke, ezért e kérdésekben velük együtt har­colunk. Rendeződött viszonyunk és fejlődnek kapcsola­taink a nyugati kapitalista országokkal, közöttük NATO-országokkal is. Az utóbbi időben közülük többel emeltük diplomáciai kapcsolataink szint­jét, fejlesztjük velük gazdasági kapcsolatainkat és a kulturális cserét. Külpolitikánk a kapitalista or­szágok viszonylatában a békés egymás mellett élés­nek, a szuverenitás tiszteletben tartásának, a köl­csönös előnyös gazdasági kapcsolatok fejlesztésé­nek elvein alapszik. Sajnálatosnak tartjuk, hogy az Egyesült Álla­mokkal mind ez ideig nem sikerült kapcsolatain­kat úgy rendezni, ahogyan az megfelelne mind az amerikai, mind a magyar nép érdekeinek. Ezt nem tudtuk eddig megoldani, mert az USA kormánya diszkriminál, s velünk szemben sem tartja be az országok közötti kapcsolatok általánosan elfogadott elveit és normáit. A Magyar Népköztársaság ily módon alakítja nemzetközi kapcsolatait a különböző országokkal és más tényezőkkel is. Ismeretes, hogy kormá­nyunk, összhangban a lelkiismereti szabadságot biztositó egyházpolitikánkkal, a nyitott kérdések rendezésére való törekvéseinkkel, a szocialista or­szágok közül elsőnek egy mindkét fél számára el­fogadható megállapodást kötött a Vatikánnal is. Hogyan javulhatna Magyarország és a US viszonya? — A Magyarország és a tőkés országok közötti kapcsolatokat illetően mondhatna valamit arról, hogyan javulhatna az Egyesült Államok és Magyar- ország viszonya? 5 — Véleményen szerint, ha mindkét fél azzal az őszinte szándékkal közeledik a még nyitott és ren­dezetlen kérdésekhez, hogy azokat megoldjuk, nincs leküzdhetetlen akadály és a két ország viszo­nya normalizálható. Vannak bizonyos problémák, bizonyos kölcsönös anyagi követelések, kereskedelmi korlátozások, és hasonlók, de ezekre értettem azt, hogy az állás­pontok közötti különbségek áthidalhatók. E kérdésről egy idő óta tárgyalások folynak a két ország között. — Mióta? — Körülbelül két esztendeje. Jelenleg is foly­nak. — Ismert Johnson elnök politikája a kelet-euró­pai országok felé történő hidépitésröl. Van-e vala­mi kommentárja, hozzáfűznivalója ehhez Kádár urnák? — Johnson elnök e kijelentéseit ismerjük. Elnö­ki működése azonban kétséget támaszt e kijelen­tések őszinteségét illetően, mert a tettek, amelye­ket látunk, az ellenkező irányban hatnak. Maga az óhaj kifejezése találkozik őszinte szándékunk­kal, mi valóban békés egymás mellett élésre tö­rekszünk minden országgal társadalmi rendszeré­től függetlenül. — Mindszenty hercegprímás ügye akadálya-e, hogy jó kapcsolat alakuljon ki a magyar katolikus egyházzal, a Vatikánnal és az Egyesült Államok­kal?-— A Mindszenty-kérdés évek óta ugyanabban az állapotban van. A dolog lényegét illetően újat nem tudok mondani. A konkrét kérdésre vonatko­zólag azt válaszolhatom, hogy Mindszenty helyzete ismert. Ő most amerikai emberek vendégeként él. — Azt akarja mondani, hogy üdvözölt, vagy nem üdvözölt vendégként... — Az élet mellette is és a Mindszenty-kérdés mellett is elhaladt. Nekünk, államunknak a ma­gyar katolikus egyházzal a viszonyunk tűrhető és elfogadható. Ez mindkét félre vonatkozik. Ami a Vatikánhoz való viszonyunkat illeti, lé­nyegében hasonló a helyzet. Az úgynevezett Mind­szenty-kérdés mind a mai napig megoldatlan. A Vatikánnal azonban tárgyalásokat folytattunk, s bizonyos megállapodásra jutottunk. Még egy eleme a kérdésnek: az Egyesült Álla­mokkal való viszonyunk normalizálásának útjában a Mindszenty-kérdés bizonyos mértékig akadályt képez, zavarólag hat kapcsolatainkra. (Folytatjuk) Megkoszorúzták Bebrits sírját BUDAPEST. — Augusztus 9-én, Bebrits Lajos halálának harmadik évfordulóján Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter megkoszorúzta elődjének sírhelyét a Kerepesi temetőben. A meg­emlékezésen résztvettek Bebrits hozzátartozói, egy­kori munkatársai, mozgalmi barátai, köztük az itt látogató Márki Kálmán. Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke René Bar­rientos Ortunóhoz, a Boliviai Köztársaság elnöké­hez intézett táviratában fejezte ki jókívánságait Bolivia függetlensége kikiáltásának évfordulója és a köztársasági elnök tisztébe való beiktatása alkal­mából. v* Nyomdatörténeti kiállításra készül a Gyulai Állami Levéltár, abból az alkalomból, hogy Békés megyében 120 évvel ezelőtt alapították az első nyomdát, Szarvason. A kiállítást a megye több vá­rosában is bemutatják majd. Uj mezőgazdasági szakmunkásképző iskola épí­tését fejezték be Egerben. A korszerűen berende­zett épületben képezik ki Heves megye zöldség- és gyümölcstermesztő szakmunkásait is. Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003. Tisztelt Ügyvezető Bizottság! Én is résztveszek az idei országos lapkon­ferencián Detroitban. Kérem, hogy biztosít­sanak szállást .............. személy részére. Név: ...................................................................... Cim: ..................................................................... Város:........................................Állam:.............

Next

/
Oldalképek
Tartalom