Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-18 / 33. szám
5 Thursday, August 18, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Kádár János interjúja a UPI amerikai hirügynökségnek Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára interjút adott Henry Shapi- rónak, az UPI amerikai hirügynökség tudósítójának. Kádár ez interjúban tiszta képet fest a magyar ipar, mezőgazdaság és kultúra fejlődéséről, a nemzetközi munkásmozgalom problémáiról és a harmadik világháború veszélyéről. Úgy véljük, hogy ezen interjú nemcsak a lap olvasóit, de az összmagyarságot érdekli, s ezért az interjút teljes egészében részletekben közöljük. IÍK I — Jelentőséget tulajdonitok a tájékoztatásnak és a tájékozottságnak, a valóságos helyzet, a tények, a különböző nézetek megismerésének — kezdte a beszélgetést Kádár János. — A Magyar Népköztársaság helyzetét, fejlődésének kérdéseit Nyugaton nem eléggé ismerik, gyakran félreismerik. A valóságos helyzet reális megitélését a sajtó hasznosan elősegítheti. Ezekből a meggondolásokból kiindulva készséggel válaszolok kérdéseire. Tíz esztendő eredményei — Melyek Magyarország főbb eredményei az 1956-os események óta a politikai, gazdasági és szellemi életben? — hangzott H. Shapiro első kérdése. — Az első és legfontosabb eredmények a Magyar Népköztársaság alkotmányos, törvényes rendjének 1956 végén történt helyreállítását tartom. Ez biztosította az élet, a szocialista épitőmunka feltételeit, amelyek között a magyar nép az elmúlt tiz év alatt céltudatos erőfeszítéssel megszilárdította a szocialista állam, a rendszer politikai és gazdasági alapjait, és uj, történelmi jelentőségű győzelmet aratott a mezőgazdaság szocialista átszervezésének megoldásával. Rendszerünk politikai ereje lehetővé tette, hogy általános amnesztiával, lezárjuk-a múlt: harcait és egy valóban széles hazafias összefogást hozzunk létre az alkotómunkában. Ennek meg is lett az eredménye. Az ország iparának termelése 1965-ben kétszer annyi volt, mint 1955-ben. A mezőgazdaság az átszervezés elkerülhetetlen nehézségeit leküzdve, kedvezőtlen időjárás közepette, az 1961—1965-ös években 25 százalékkal többet termelt, mint tiz évvel korábban, az 1951—1955-ös években. Jelentősen javultak a lakosság életkörülményei. A munkások és az alkalmazottak reálbére 60 százalékkal, a parasztság reáljövedelme 46 százalékkal növekedett 1955 és 1965 között. A tudomány és a technika, a közoktatás és az egészségügy, az irodalom és a művészeti alkotómunka területén egészséges a fejlődés és nemzetközileg is ismert eredményeink vannak. Az elmúlt tiz év alatt az országban a középiskolai hallgatók száma háromszorosára, a főiskolai és egyetemi hallgatók száma kétszeresére növekedett. Tízmilliós lélekszámú országunkban 1965-ben 4 ezer könyv jelent meg összesen 45 millió példányban. A múlt évben Cannes-ban a Nyitány cimü rövidfilmünk, Moszkvában a Húsz óra cimü filmünk, az idén Kar- lovay Varyban a Hideg napok cimü filmünk nyert dijat. Az élénk magyarországi szellemi alkotómunka eredményei kellő mértékben megfigyelhetőek a kultúra nemzetközi horizontján is. íme, ezek a tények, gondolom, önmagukért beszélnek. A magyarországi helyzet megitélését segítette 1960-tól az, hogy még a nyugati polgári sajtó felelősebb emberei is növekvő számban publikáltak a reális valóság bemutatására törekvő másokat. Még fontosabbnak tartjuk, hogy a magyar kormány szándékai szerint kialakult széles körű, kölcsönös személyi forgalom keretében sok százezer külföldi turista fordult meg hazánkban, s közvetlenül személyesen győződhetett meg a mai magyar valóságról. Az elmúlt tiz év eredményeinek számbavételekor nem lehet megfeledkezni arról, hogy tiz évvel ezelőtt az ország s maga a nép súlyos helyzetben volt. Amikor a párt és a kormány kijelentette, hogy visszavezeti az országot a szocialista fejlődés útjára, sokak szerint megoldhatatlannak látszó feladatra vállalkozott. Azóta még ellenfeleink és ellenségeink is kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy a feladatot megoldottuk. A Magyar Nép- köztársaság ma erős, fejlődik és megfelelő nemzetközi tekintéllyel is rendelkezik. A világ tudja, hogy országunk, népünk a nemzetközi élet síkján is becsülettel kiveszi részét abból a küzdelemből, amely az emberiség jobb jövőjéért, a haladásért, a békéért folyik. — Van-e valamilyen intézményes vagy másféle garancia arra, hogy a személyi kultusz nem éled újjá? —Van Én e garanciát magában a szocialista rendszerben látom. Ezenkívül a történelmi tapasztalatok alapján a törvények megfelelően kiegészültek oly módon, hogy biztosítsák az állam törvényes rendjét és egyidejűleg az állampolgárok védelmét. A művészi alkotómunka szabadsága — Melyek az intellektuális és művészi kifejezés szabadságának korlátái? AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Itt küldöm hozzájárulásomat az 1902—67 EMLÉKKÖNYV megjelenéséhez $.................. összegben. Itt küldöm szeretett hozzátartozóm fényképét és adatait. Helyezzék el az IN Memóriám rovatban. (Fénykép közléséért legalább $ 10-t kérünk.) Itt küldök $.............. összeget. Én is üdvözölni kívánom szülővárosomat és rokonaimat. Mellékelek $..............-t. (Fényképes üdvözletért legalább $10-t kérünk. Közölje szülőhelyének nevét.) Megrendelem az Emlékkönyvet a következőknek (Ára $2.00 — külföldre $2.50.) Itt mellékelek $......................-t. N'áv: ................................................. Cim: ............................................... Város:..................................Állam: Beküldő neve: ................................ Cime:............................................... Név: . Cím: . Város: — Kizárólag törvényekben rögzített korlátok léteznek. Vagyis: a művészi alkotások nem izgathatnak a fennálló törvényes rend ellen. Nem kelthetnek gyűlöletet más népek, fajok ellen, nem uszíthatnak háborúra. Ilyen és más hasonló jellegű törvényes korlátok vannak, más tekintetben az alkotás szabad. — Az absztrakt művészet elfogadható-e? — Nálunk sem törvény, sem állami rendelkezés nem szabályozza a művészi alkotás stílusát, tehát szabad. Vonatkozik ez az absztrakt művészetre is. A teljesség kedvéért azonban megjegyzem, hogy bár megfelelő tárlatokon absztrakt müveket is kiállítanak, a vásárlók jelentős része nálunk közület vagy társadalmi szerv, és a vásárlásoknál ezek nem részesítik előnyben az absztrakt müveket; Tilalom tehát nincs. Az egyes állampolgárok azt veszik meg, ami nekik tetszik. — Igen, ez Ízlés dolga, s az absztrakt divat Ugyanúgy el fog múlni, mint minden más divat. — Már el is múlt, csak újra feltámadt. Időnként hullámszerűen jelentkezik. Fidel Castrónak 1962-ben feltették ezt a kérdést. s erre ő azt válaszolta: a mi ellenségünk nem az absztrakt művészet. Egyetért ön ezzel a válasz- szal? — Egyetértek. Mi a művészet társadalmi oldalával foglalkozunk, és önmagában semmiféle stílust sem nevezhetünk a társadalom ellenségének. A szövetségi politikáról — A magyar pártnak az a véleménye, hogy “aki nincs ellenünk, az velünk van”? — Ezt újból megerősíthetem. — Kádár ur ezt körülbelül tiz évvel ezelőtt mondta. « — Naptári memóriám nem pontos. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának egyik ülésén, ahol politikai kérdésekkel foglalkoztunk, eszembe jutott ez a kifejezés. Tetszést aratott, elfogadták. Én azonban politikailag is lényegesnek tartom és a valóságnak is megfelel, mert szocialista államban minden állampolgár, aki munkából él, becsülettel folytatja hivatását, saját külön politikai elhatározása nélkül is hozzájárul ahhoz az épitőmunkához, ami az adott országban folyik. Politikai értelemben pedig káros és igazságtalan lenne, ha valamely ideológiai, eszmei kérdésekkel nem foglalkozó, e kérdések iránt közömbös embert ellenségnek neveznének. Általában ésszerűtlennek tartom és ellenzem, hogy kinevezés utján szaporítsuk ellenségeink számát. Erre szubjektív okom is van, engem ■is kineveztek egykor a szocializmus ellenségének, pedig tudtam, hogy nem vagyok az. — Tehetnék egy szubjektív megjegyzést? — Tessék! — Nem sok olyan ember van, aki hasonló helyzetben volt, mint Kádár ur és olyan következtetéseket vont le, mint ön. — Vannak ilyenek. — Vannak-e politikai foglyok Magyarországon? — Vannak. Az arra érett időpontban Magyar- országon általános amnesztia volt, amikor minden politikai fogoly kiszabadult, amnesztiát kapott. Ugyanakkor megmondtuk azt is, hogy ez az elkövetett cselekményekre vonatkozik, nem pedig a jövőre. Azóta — nem nagy számban — előfordult, hogy egyes állampolgárok politikai jellegű, rend- szerellenes bűncselekményt követtek el. Ezek ellen megindult a törvényes eljárás, s igy bizonyos részük letartóztatásba került, elitélték őket és börtönben vannak. Számuk csekély, néhány száz lehet, és van közöttük tudomásom szerint vagy két tucat visszaeső bűnös, olyan, aki annak idején amnesztiát kapott. Most az amnesztiafendelkezések értelmében újra hatályossá vált régi büntetése is.-— Az utazás szabadságát*elidegenithetetlen jognak vagy előjognak, privilégiumnak tekintik-e0 — Mi ezt nem ilyen értelemben kezeljük. Mint minden szervezett államban, nálunk is minden állampolgárnak joga van útlevelet kérni. Jelenlegi gyakorlatunk szerint ha ennek nincs törvényes akadálya, az útlevelet meg is kapja. Bizonyos szabályozás természetesen van, s ezt maga az állam gyakorolja. A döntések általános meghozatalánál gazdasági meggondolás is — deviza- és valutáris kérdések stb. — szerepet játszhat, Ugyanúgy, mint más államban. Ami azonban ebben a vonatkozásban érdeklődésre tarthat számot: közismert az a nálunk néhány éve kialakult gyakorlat, amely szerint Magyarország és a nyugati kapitalista országok viszonylatában meglehetősen széles körű személyi forgalmat bonyolítunk le és tartunk fenn a jövőben is. — Mindkét irányban? — Igen. — Szándékában van-e Magyarországnak a jugoszláv tipusu munkástanácsok rendszerének bevezetése? — Nincs szándékunkban. Nálunk és Jugoszláviában bizonyos azonos kérdéseket más módon oldottak meg. Vonatkozik ez azokra a kérdésekre is, amelyeket a jugoszlávok a munkástanácsok létesítésével kívántak megoldani. Mi nem azt a gyakorlatot, hanem a saját tapasztalataink alapján kialakított gyakorlatot követjük. Azt tartjuk, hogy az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket minden szocialista országban az adottságoknak és sajátosságoknak megfelelően kell megoldani. (Folytatjuk) Amerikai Magyar Sió 130 East 16fh Street New York, N. Y. 10003. Tiszteit Ügyvezető Bizottság! Én is résztveszek az idei országos lapkonferencián Detroitban. Kérem, hogy biztosítsanak szállást .............. személy részére. Név: .................................................................. Cim: .................................................................. Város:.....................................Állam: ............
