Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-08-04 / 31. szám
Thursday, August 4, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Kizsarolják a betegeket a gyógyszerkufárok (Folytatás az első oldalról) Ha az orvos “Prednisone”-t ir a receptre, akkor az orvosság csak hatvan centbe kerül, de ha összejátszik a gyógyszergyárossal, vagy a patikussal, ami nagyon gyakori, és a receptre “Meticortenn”-t ir, akkor hatvan cent helyett $17.90-t kell fizetni. Vannak betegek, akiknek gyógyulása “chlorphe- niramine”-t igényel. Ez csak $1.40-be kerül, de ha az orvos “Chlor-Trimeton”-t ir elő, ami ugyanaz, akkor $20.59-t kell előteremteni, mert anélkül nem kapjuk meg az orvosságot. Vannak betegek, akik “Resperin”-re szorulnak, ami 69 centért megvehető. Ha a kezelő orvos nem ismeri ezen a néven az orvosságot és a gyógyszergyárosok cifra nevén “serpasil”-t ir elő, akkor a betegnek a 69 cent helyett 39 dollár és 50 centtől kell megválnia, hogy az orvosság tulajdonába jusson. Hihetetlennek hangzik mindez, habár igaz. De menjünk tovább. Azok a betegek, akik “Mebpro- mate” orvosságra szorulnak, megvásárolhatják $20.80-ért. Ha azonban ugyanezt az orvosságot “Equalin” felirattal vesszük, akkor $62.50-t kell érte fizetni. Mások olyan betegségben szenvednek, melynek gyógyításához “Butabarital sodium” kell. Ez $1.60- ért kapható, de ugyanez az orvosság “Butisol” néven $18.30-ba kerül. Ha azonban a betegség mivolta “Rauwolfia serpentina” orvosságot igényel, ez kapható a gyógyszerésznél egy dollár tiz centért. Ugyanaz az orvosság “Raudixin” néven $30.78-ba kerül. Folytathatnánk a végtelenségig, de a fentiek tisztán és félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a gyógyszergyárosok nem elégednek meg a “normális” profittal, hanem ultra-profitra pályáznak, a betegek rovására. A kormány is károsul A szövetségi, állami és városi közegek is érdekelve vannak e kérdésben, ami azzal magyarázható, hogy ők fedezik a nyomorban élők orvosi és gyógyszerszámláját. Csupán egy esztendőben, 1964-ben, a szövetségi kormány megtakaríthatott volna 100 millió dollárt, ha a szükséges orvosságot az “általános” címkével és nem a kereskedelmi megnevezéssel (brand name) vásárolta volna. Érdemes megjegyezni, hogy az ország leghíresebb kórházai: a Walter Reed, a Bethesda Naval az általános címkével ellátott gyógyszereket használják. Ez bizonyítja azt, hogy minőségük éppen oly jó s megbízhatók, mint a gyógyszergyárosok által cifra néven forgalomba hozott és horribilis ösz- szegekért eladott orvosságok. Barbár rendszer uralkodik Minden civilizált országban a betegek ingyenes gyógyszerre jogosultak. Anglia a csőd szélén áll, de a betegek díjmentesen kapnak orvosságot. A dúsgazdag Egyesült Államokban a beteg önmagáról kell, hogy gondoskodjon. E sorok Írója, minden hónapban — átlagban — hatvan dollárt költ orvosságra a család egyik tagja részére. Itt az ideje, hogy e barbár rendszert megváltoztassuk. A szakszervezetek, az egyházak, a haladó szellemű politikusok feladata, hogy olyan törvényt iktassunk be, amely orvosságot biztosit minden betegnek és díjtalanul. A szövetségi kormány feladata az, hogy az orvosságot mérsékelt áron vásárolja a gyógyszergyárosoktól. E lépésre már régen szükség volt, ma is szükség van és minden napi késés a betegek millióinak rovására megy. L. I. Csatlakozzunk az augusztus 6-i béketüntetésekhez (Folytatás az első oldalról) ben, San Diegoban, Detroitban, Chicagóban, Cleve- landon és az ország minden nagyobb városában. A helyi szervező bizottságok a röplapok ezrei utján, valamint újsághirdetésekben adják a lakosság tudomására, hol és mikor gyülekezzenek. Az Amerikai Magyar Szó olvasói és támogatói minden bizonnyal ott lesznek a tüntetők soraiban. A szegények fizetnek a háborúért A tüntetők követelni fogják, hogy a Johnson- kormány minden késedelem nélkül számolja fel a vietnami háborút. Szüntesse be Észak-Vietnam bombázását és vonja ki az amerikai katonákat Vietnamból. Az amerikai nép egyre súlyosabb terhet visel a háború következtében. A közszükségleti árak állandóan emelkednek. Pl. New Yorkban augusztus 1- én ismét felemelték a tej árát quartonként egy centtel, nemrégen emelték a viteldijakat s az Edison társaság most kérvényezte New York város közigazgatásától, hogy felemelhesse a villanyáram árát 3 százalékkal. Mindez fokozza azok nyomorát, akik munkanélküliek, vagy alacsony bérért dolgoznak, akik nyugdíjban vannak, akiknek nagy családjuk van. A harctéren küzdő katonák nagy százalékát a szegények soraiból verbuválják. A szegények fizetnek a háborúért vérben és verejtékben. De nem csak a szegények érdeke és kötelessége résztvenni e tüntetésekben, mert a gazdagoknak is van veszteni valójuk. Ha ez a piszkos vietnami háború harmadik világháborúhoz vezet (s erre a veszélyre nagy az eshetőség) akkor a gazdagok is. MINDENT elveszthetnek; vagyonukat és életüket egyaránt. Vegyünk részt, csatlakozzunk a háboruellenes tüntetésekhez. Elvetették Johnson ajánlatát a sztrájkoló gépészek (Folytatás az első oldalról) amikor kihangsúlyozta: emelik a tej árát, felemelték a viteldijat, újabb adót rónak ki és az uj szerződésben ajánlott öt százalékos béremelést fölemésztik a magasabb árak és adók. Nekünk abból egy árva cent sem marad. Nagy taps jelezte, hogy az elhangzott beszéd nem egyéni vélemény, hanem a tagság többségének a véleménye. Nem törjük a Fehér Ház beavatkozását Gus Gallas, a szervezett gépészek 1894-es lokáljának elnöke igy beszélt a tagsághoz: “Ellenezzük az ajánlott szerződést főleg azért, mert az nem szabad tárgyalásokkal jött létre, hanem a kongresz- szus és a Fehér Ház nyomására. Tiltakozunk a Fehér Ház akciója ellen.” Gallas szavait is nagy taps fogadta. A sztrájkolok egyik legnagyobb panasza, hogy az ajánlott szerződés nem védi őket az állandó áremelkedések ellen. Olyan szakaszt követelnek a szerződésben, amely automatikusan emeli bérüket a szerződés időtartama alatt, ha a közszükségleti cikkek ára emelkedik. A tagság lázadásának egy másik oka, hogy az öt százalékos bérjavitás az egyetlen “kedvezmény” ebben az évben. Több fizetett ünnepnap és más kedvezmények csak 1967- és 68-ban lennének esedékesek. A szerződés ezen pontjaira utalva Alfred Gerys- ser ezt mondotta: “A repülővállalatok MOST könyvelik el hatalmas profitjukat. Itt az ideje, hogy e nagy profitból mi is részesedjünk. A tény az, hogy egy köztisztasági alkalmazott többet keres, mint mi.” A tagság nagy része nem hibáztatja a szervezet országos vezetőit. Mint az egyik tag megjegyezte: “Nekik nem volt mit tenniük. A mi feladatunk, hogy döntsünk a szerződés felett.” Sztrájktörésre készül a kongresszus Miután Johnson elnök sztrájktörő munkálkodása kudarcot vallott, a kongresszus próbálja kimenteni a kátyúból a repülővállalatokat. Rendkívüli törvényt próbálnak beiktatni a képviselőházban és a szenátusban, mely kényszerítené a sztrájkolókat a munka felvételére. A sztrájkolok erről az eshetőségről is beszéltek. Frank Cremona, az országos vezetőség képviselőjének azon kijelentésére, hogy “ez a lehető legjobb egyezmény, amit a jelen helyzetben elérhetünk és ha ezt elvetjük, akkor a kongresszus törvény utján kényszerit bennünket a munkára”, a tagság válasza ez volt: “Távolítsuk el Johnsont az elnöki tisztségből. Vonuljunk fel Washingtonba.” Ilyen és ehhez hasonló közbeszólásokkal fogadták Cremona ösztökélését. Az International Association of Machinist tagságának lázadása jellemző arra, amit az összmunkásság soraiban tapasztalhatunk. WWWtA/VtA/VWMt/WWWVXAAAAAAA/WX/WtAA* U Thant, az Egyesült Nemzetek főtitkára több napon át tárgyalást folytatott Kosygin szovjet miniszterelnökkel. Moszkvából való eltávozása előtt tárgyalt Leonid I. Brazsnyevvel, a Szovjet Kommunista Párt első titkárával. Az amerikai űrhajózási bizottság azt tervezi, hogy augusztus 9-én űrhajót meneszt Hold-körüli pályára. Ez az első ilyen kezdeményezés amerikaiak részéről. A Szovjetunió már hónapokkal ezelőtt elérte ezt a teljesítményt. KÉSZÜL AZ 1902—67 EMLÉKKÖNYV A Magyar Szó kiadóhivatalában, szerkesztőségé« ben és nyomdájában nagy a sürgés-forgás. A lap elkészítése mellett ugyanis az 1902—1967-es EMLÉKKÖNYV munkálatai is folynak. Az EMLÉKKÖNYV több mint negyven oldala már elkészült és csak nyomásra vár, s időközben még mindig szállingóznak a jobbnál jobb cikkek a kiadóhivatalba. Már eddig majdnem minden kül- munkatársunk megírta cikkét az EMLÉKKÖNYV részére, úgyhogy minden jel szerint e 65 éves EMLÉKKÖNYV felülmúlja majd valamennyi eddigi kiadványainkat. Ennek az EMLÉKKÖNYVNEK az összeállítása sokkal több gondot és munkát kíván, mint az előző kiadványaink, különösen ha méltó módon kívánjuk visszatükrözni a 65 éves múltat. Mig a külmunkatársak és a lap személyzete mindent elkövet az EMLÉKKÖNYV sikeréért, addig nagyon lassan halad azon része, amelynek összeállítása az olvasótábortól függ. Ez a munka legnehezebb része, mert az üdvözletek, megemlékezések, stb., stb. összeállítása sok aprólékos munkával jár és nagy figyelmet kíván. Ezt a munkát nem lehet az utolsó percre hagyni. Azt sem szeretnénk, ha üdvözletek, megemlékezések kimaradnának ebből a fontos EMLÉKKÖNYVBŐL. Ezért rendkivül fontos, hogy mindazok, akik hozzá akarnak járulni az EMLÉKKÖNYV megjelenéséhez, akik üdvözölni kívánják hozzátartozóikat, akik meg akarnak emlékezni elhunyt hozzátartozóikról, minél előbb juttassák el üdvözletüket, megemlékezésüket a kiadóhivatalba. Eddig még nem állapítottuk meg a határidőt, amikor ezeknek be kell érkezniük, de rövidesen ezt is jelezzük lapunkon keresztül. Még a nyár elején levél kíséretében szelvényeket küldtünk ki olvasóinkhoz, melyeken üdvözleteiket, megemlékezésüket beküldhetik a kiadóba. Lehetséges, hogy egyesek nem kapták meg ezt a levelet, vagy elkallódott valamelyik fiókban. Ezért kérésre szívesen küldünk újabb szelvényeket, vagy kérjük, hogy használják fel az alábbi hirdetés szelvényét. Akik fényképet küldenek, jelezzék, hogy kíván- ják-e annak visszaküldését. Ez esetben küldjenek bélyeggel ellátott, megcímzett válaszborítékot és a fénykép hátára Írják rá a keküldő nevét. Nagy munkát vállaltunk magunkra, amit csak úgy tudunk sikeresen teljesíteni, ha olvasóink és lapunk barátai segítségünkre jönnek. Az EMLÉKKÖNYV tartalma meg lesz örökítve, ezért kár lenne, ha abban nem jelenne meg mindazoknak az üdvözlete, akik valamikor olvasták, támogatták lapunkat és résztvettek annak harcaiban. AZ EMLÉKKÖNYV BIZOTTSÁG AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Itt küldöm hozzájárulásomat az 1902—67 EMLÉKKÖNYV megjelenéséhez $................... összegben. Itt küldöm szeretett hozzátartozóm fényképét és adatait. Helyezzék el az IN Memóriám rovatban. (Fénykép közléséért legalább $ 10-t kérünk.) Itt küldök $............... összeget. Én is üdvözölni kivánom szülővárosomat és rokonaimat. Mellékelek $...............-t. (Fényképes üdvözletért legalább $ 10-t kérünk. Közölje szülőhelyének nevét.) Megrendelem az Emlékkönyvet a követke zőknek (Ára $2.00 — külföldre $2.50.) Itt mellékelek $................. . . ,-t. Név: ...................................................................... Cim: ..................................................................... Város: ....................................Állam: .................. Beküldő neve: ..................................................... Cime:..................................................................... Név: . Cim: . Város:
