Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-07-21 / 29. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 21, 1966. ~ßf£fe£6úze/tÁejitoSeg^... Búcsúzunk Varga Károlytól MILWAUKEE, Wis. — Sajnos szomorú hírről értesültem a napokban, a mi Varga Károly mun­kástársunk, jó barátunk nincs többé. Nem találok szavakat, mert odaadó férj, apa és jó barát volt. Öreg korára is fiatalosan gondolkodott és mindig megállta helyét a munkásmozgalomban, ő volt az első, aki lapunk sorsát mindig a szivén viselte. Nagyon hiányzott, amikor feleségével elment Flo­ridába, de most még sokkal jobban fog hiányozni. Ezúton búcsúzom a mi nagyrabecsült Vargánktól, az emlékét megőrizzük. Legyen álma csendes. A Milwaukee-i lapbarátok nevében: Mary Bődé Köszönet Monokról Eljutott hozzánk az az 1896-ban kiadott és az 1848Í-—’49-i szabadságharcot megörökítő diszal- bum, amelyet önök a monoki Kossuth Emlékmú­zeum számára ajándékul küldtek. Engedjék meg, hogy a személyes kapcsolat meg­tisztelő tényére támaszkodva ezúttal is hálás kö­szönetét mondjak az Amerikai Magyar Szó Szer­kesztő bizottságának azért a gondos figyelmesség­ért, mellyel gyűjteményünket ezzel az értékes és ritka dokumentummal gazdagítani szívesek voltak. Jó egészséget, hasznos munkálkodást és sok sikert kívánva vagyok készséges hívük: Zsuffa Tibor, muzeumgondnok Magyarországi tapasztalatok BUDAPEST. — Nagyon jól érzem magam szép Magyarországon. Sok szép és érdekes látnivaló van itt, nem is beszélve a sok gyógyfürdőről, me­lyekre az egész világról jönnek gyógyittatni ma­gukat reumában, arthritisben szenvedők. Két na­pos kiránduláson voltam Szentendrén, Leányfa­lun a meseszép Dunakanyarban, majd Csillaghe­gyen, Római Fürdőn. Ezek a helyek tele vannak szakszervezeti nyaralókkal, a Dunaparton a mese­szép villákban nyaralnak a gyári munkások; mind­egyik szakszervezetnek külön-külön villája van tagjai részére, minden kényelemmel ellátva. Ide jöhetnek a weekendeken családjukkal együtt, főz­hetnek, csónakázhatnak, ping-pongozhatnak, ten­iszezhetnek és természetesen fürödhetnek a Du­nában. Mindez teljesen ingyenes és természete­sen minden villa tele van gyermekes családokkal, mert itt igazán jól lehet pihenni, piknikezni. Ha Amerikában akarna valaki ilyen week-endet eltöl­teni, az legalább 25 dollárba kerül személyenként. Mindenütt szép virágok vannak, mert a mun­kásság vigyáz reá, a sajátjának tekinti és igy egyik villa szebb a másiknál. Minden villának van egy felvigyázó-nője, akit a szakszervezet fize*, azonkívül hozzátartozik a villához a gyümölcsös is. Ilyen finom frissen szedett gyümölcsöt csak itt lehet élvezni. Kívánom, hogy newyorki és más városokban élő barátaim is élvezhessék ezt a sok szépet, és jót, jöjjenek hát még ezen a nyáron Magyaror­szágra. Hisch Paula — A Ma hart közli, hogy a magas vízállásra való tekintettel további intézkedésig Ujpest-Me- gyer és Szob hajóállomásokon szünetelteti a for­galmat. Sürgős felhívás olvasóinkhoz! |! a tervezett 1902—1967 EMLÉKKÖNYV ' JÍ előkészítéséhez sokkal előbb kell hozzáfog- <j | nunk, mint a minden évben rendszeresen ![ ![ megjelenő NAPTÁRHOZ. Éppen ezért felkér- J> |[ jük olvasóinkat, hogy sürgősen intézkedjenek Ji Jj a lapunk junius 16-i számában megjelent ]! ]i egész oldalas hirdetés, valamint a minden ol- ij j! vasónkhoz kiküldött körlevél (szelvényekkel) !l <j értelmében. Nagyon kérjük, hogy a szelvé- j1 <[ nyékét minél előbb állítsák ki és juttassák ]i j> vissza csekkel, vagy money orderrel, a Ma- |> gyár Szó Kiadóhivatalába, 130 East 16th Sf, New York, N. Y. 10003 cimre. !> Aki gyorsan cselekszik, az kétszer cselek- <| szik. j! 5 i /«/WVWWVWWWWWWWVWWVWWVWWWV Beszéljünk az “agymosásról” WINDSOR, Ont. — Mindannyian emlékszünk rá, hogy a második világháború idején mindenfe­lé ellenállási mozgalmak voltak, melyekben külö­nösen munkások vettek részt és ezek nagy gondot okoztak a náci vezérkarnak. De a német mun­kásosztály ellenállás nélkül követte a Führert, azt állították, hogy nem volt tudomásuk arról, hogy a Hitler banda milliókat égetett el a gázkamrákban. Még csak azt sem látták, amikor hosszú vonato­kon, vagy gyalogosan vitték a kinzókamrákba az áldozatokat és azt sem vették észre, hogy az el­foglalt országok falvaiból, városaiból eltűntek a zsidók, sőt bizonyára szórakoztatták őket ezek az események. Ha összehasonlítást teszünk a vietnami esemé­nyekkel kapcsolatban az amerikai munkásosztály és a német munkásosztály között, akkor azt kell megállapítani, hogy az amerikai munkások sokkal bünössebbek mert behunyt szemmel szemlélik azt a brutális, piszkos háborút. Hiszen a televízión minden nap láthatják azt a borzalmas gyilkolást, amit amerikaiak véghezvisznek Vietnamban! Ár­tatlan öregeket, gyermekeket égetnek fel napalm­mal, gázbombákkal pusztítják a felszabadulásra vágyó népet. Minden hadüzenet nélkül bombázzák Észak-Vietnamot, iskolákat, kórházakat, lakosokat pusztítva el a legnagyobb barbársággal.. Talán a német népnek megbocsáthatunk, mert a hitleri maszlagon kívül mást nem látott, nem ol­vasott. De az amerikai munkásosztály mégis csak megtudhat valamit erről az igazságtalan háború­ról. De az amerikai nép még arra sem akar emlé­kezni, hogy a választások idején Goldwater ellen Johnson képes volt az atombomba borzalmas ha­tását a nép elé vinni a tv-n, mivel Goldwater volt az, aki a háború kiterjesztésének hive volt. John­son tehát mint a béke hive verte le ellenfelét nagy többséggel. A hires kommentátorok ezt még soha sem dör­zsölték Johnson orra alá, még kevésbé a nagy szakszervezeti vezetők, akikre a szervezett mun­kások gyakorolhatnák a legnagyobb nyomást. De az agymosott amerikai munkásság örömmel gyárt­ja, rakja vonatokra, hajókra a legborzalmasabb öldöklő hadiszereket és szállítja azokat 12,000 mérföldre olyan kis védtelen ország ellen, amely Amerikát sohasem veszélyeztette és megtámadni nem is tudná. Az amerikai munkásság ezt a bor­zalmas szégyent sohasem fogja tudni lemosni ma­gáról. Vannak szenátorok, képviselők, jónéhány egye­temi tanár és pár ezer diák, akik a béke érdeké­ben ki merik nyitni a szájukat (le a kalappal előt­tük), de a szervezett munkások hallgatnak és örömmel viszik haza a hatalmas heti fizetéseket, a vérdijat. Még csak fiaik sorsa sem érdekli őket, akik vagy elpusztultak, vagy pusztulás vár reájuk. Te agymosott amerikai munkás, elhiszed vajon, hogy Amerika demokráciát akar vinni Ázsiába, amikor itt a négert és más kisebbséget elnyomják, a szabadságért harcolók gyilkosait szabadon enge­dik? Ilyenfajta demokráciát akartok ti Ázsiába ex­portálni? Nem látjátok, hogy vezérkarotok a fa­siszta diktátorok barátja? Ky generális és a többi kis hazaáruló a ti jóvoltatokból került hatalomra. Johnson és maroknyi társa képes felperzselni azt az elnyomott népet, de nem engedi meg, hogy a nép maga döntsön saját sorsa felett és megválasz- sza a saját vezetőit! S ti agymosottak, ezt szó nél­kül tűritek. (Természetesen tisztelet a kivételnek, különösen olyanoknak, akik a Magyar Szó olvasói). J. B. Mi helyettesíti az erőszakot MIAMI,Fia. — Olvasom az újságokból, hogy el­nökünk, az amerikai haderők főparancsnoka tu­domására adta a világnak, hogy Hanoi-i olajtartá­lyok bombázása és az Észak-Vietnamra kiterjesz­tett katonai támadások addig tartanak, amig Észak* Vietnam “kommunistái” nem kérik a béketárgya­lások megkezdését. Ugyanakkor az elnök kijelen­tette, hogy ő hajlandó “akármikor, akárhol” leül­ni velük egy asztalhoz, tárgyalni a békéről. Ez a két kijelentés a halászatot juttatja eszem­be (megjegyzem, szeretek halászni); ugyanis, ami­kor a hal horogra kerül, mindent megpróbál, hogy lekerüljön róla. Azt hiszem, hogy elnökünk is sze­retne lekerülni, megszabadulni az Észak-Vietnam-i horogról! Azután itt van egy másik beszéde, melyet újság­írók előtt mondott amikor “Nervous Nellies”-nek (magyarul ideges Nellyknek) nevezte azokat, akik a vietnami piszkos háborút nem akarják, vagy kri­tizálják. Ha valakire ráillik a “nervous” jelző, úgy az maga Johnson elnök, akit minden neki nem tetsző kritika idegessé tesz. Lefogadom, hogy Viet­namban sok ilyen “Nervous Nelly” van, akiknek nem tetszik, hogy mi ott vagyunk, de akik életük feláldozásával harcolnak és akiket az amerikai hadsereg vezetősége és Johnson elnök vitt bele a háborúba. Ezek szerintem joggal idegeskednek, tehát ne használja senki a lekicsinylő jelzőket ve­lük szemben. Elnökünk többféle indokot hozott fel arra, hogy miért háborúskodunk Vietnamban. Ezek azonban nem állják meg a helyüket és csak félre­vezetésre adnak okot. A vietnami háború eszembe juttatja azt a már régen nem énekelt munkásdalt, hogy “EZ A HARC LESZ A VÉGSŐ.” A vietnami háború kezdete an­nak a küzdelemnek, mely a két világnézet között fennáll. Ez az ok, az IGAZI OK és nem a népek szabadsága, vagy a népek önrendelkezési joga (Lásd a Dominikai Köztársaságot). Eszmét, ideoló­giát nem kényszerithetünk ágyukkal és bombák­kal embertársainkra, hanem jobb érvekkel, tár­gyalásokkal. Emlékezzünk Koreára, hány fiatal amerikai életét áldoztuk fel, hogy megállítsuk a kommunizmust Ázsiában? De hát megállítottuk? A világ leggazdagabb és lehet mondani, legerő­sebb országa még a dél-vietnamiakat sem győzte meg, hiába adunk nekik milliókat és mindenféle segítséget, hogy barátaink legyenek! De ha mi erősebbek lennénk eszmékben, akkor nem volna szükségünk ágyukra és napalmbombákra! Johnson és az amerikai hadvezetőség is jól tud­ja, hogy egy világháború “öngyilkosságot” jelen­tene, s tudják ezt jól a Szovjetunió vezetői is, de az atomerő, mely mindkét ország birtokában van, kizárja, hogy azt bármelyik is felhasználhas­sa. így, mielőtt még jobban kiterjesztenénk ezt a piszkos háborút és még több fiatal amerikai kato­nát és vietnamit gyilkolnánk meg, arra kell töre­kedni, hogy minél előbb befejezést nyerjen ez a felesleges, gyilkos háború. Fehér Lajos Az Isten itélőszéke előtt DETROIT, Mich. — Fogadják köszönetemet, hogy közölték az E. H. Neuwald-nak személyesen átadott Nyilatkozatot, melyet Kecskeméthy lelkész irt. Látom már, hogy kik azok, akik elűzik az is­tenfélő híveket a templomtól! Az ilyen papok azok akiknek megadatott az a nagy dicsőség, hogy Jézus Krisztus helytartójának és a nép lelkipász­torának vallják magukat. De nem Krisztus tanítá­sát hirdetik, hogy szeresd felebarátodat, mint ten- magadat, hanem az embereket egymás ellen uszít­ják, gyűlöletet hirdetnek. Kecskeméthy saját le­velének minden betűje ő ellene tanúskodik. Szé­gyen és bűn Isten és a keresztre feszitett Jézus Krisztus nevét használni ilyen embernek, ilyen papnak, aki becsmérli a szülőhazáját. Mi, amerikai magyarok 65 éve tartjuk életbe« ezt az uságot, mely hirdeti a szeretetet, békét, ba­rátságot szülőhazánk és fogadott hazánk között. Ez a jézusi szeretet ez az Isten és a nép akarata, Kecskeméthy ur! Nem pedig a gyülölethintés. Ha van Isten, akkor ön egyenesen Isten itélőszéke előtt fog beszámolni szörnyű tetteiért, amiket sa­játmaga hozott nyilvánosságra. Ha esetleg Mr. Neuwalddal találkozna az Ur itélőszéke előtt, Neu* waldnak nem lesz szüksége arra, hogy bűneit le­mossa. Fogadják hálás köszönetemet ezekért a cikkek­ért és itt küldök tiz dollárt azért, hogy a Magyar Szó még másik 65 évet éljen az igazság és béke jegyében, mert soha sem volt még nagyobb szük­ség erre az újságra és a Neuwaldokra, mint most. Rose Pavloff JAMAICA1 "M REFRIGERATION & TV. 168-04 Jamaica Avenue, Jamaica, L.I., N.Y. <8th Ave Subway 168th St. állomás, Színes televíziók Jégszekrények — Mosógépek — Gáz- és vil­lanykályhák — HI-FI — Stereo — Rádiók — Porszívó készülékek — Legolcsóbban! Legjobb gyártmányok. — Gyári garancia KFW'FZn FIZETÉSI FELTÉTELEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom