Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-12-15 / 50. szám
Thursday, December 15, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD eiHOGy&n én-Cátom... Irj cl: E Olvasás közben Jönnek az oroszok? Amikor Los Angeles és a környező kisvárosok széltében-hosszában a mozilátogató közönség a “The Russians Are Coming” kitűnő, szórakoztató filmen mulat, a santa-monicai helyi újság “Red Fleets Invade Bay?” cimmel az első oldalon közöl izgalmas szövegű cikket. Az olvaso, aki a fejeim olvasásán túl nem megy, hanem gyorsan a sport-oldalra fordít, a kérdőjel ellenére is feltételezheti, hogy az “öbölbe” — ami alatt a motorcsónakok kényelmére fenntartott santa-monicai öböl értendő —, napokon, esetleg Órákon belül becsúszik az orosz hadiflotta tekintélyes osztaga,f hogy puszta jelenléte a tengerparti városok biztonságát 'veszélyeztesse. . .Aki .viszont elolvassa magát a cikket, rájön, hogy ilyesmiről.szó sincs. Amiről szó van: fennáll az a LEHETŐSÉG, hogy az orosz halászflotta egy része, amely jelénleg — hir szerint — Washington és Oregon partjaitól tekintélyes távolságban működik, ESETLEG levitorlázik enyhébb vizekre és a közeljövőben TALÁN Kalifornia partjaitól tekintélyes távolságban folytatja békés és nemzetközi szabályok által korlátozott mesterségét, a halá- szást. Ismétlem, a vésztjósló fejeim ellenére sem fenyegeti partjainkat orosz flottatámadás és nem kell félni semmitől. Azaz, van valami mégis, ami aggasztja az amerikai halászokat, akiknek vezető képviselői éppen a szóban forgó cikk keretében beismerték, hogy az orosz halászflotta modernebb és minden tekintetben jobb, mint az U.S. hasonló flottája. Ez kellemetlen, de életveszedelem a halakon kivül senkit nem fenyeget. Jönnek a japánok? Egy másik kiadvány és pedig a félhivatalosnak elismert “U.S. News & World Report” magazin szintén külföldről fenyegető veszedelemről irt, amely ezúttal Japán részéről fenyegeti országunkat. Ez esetben arról van szó, hogy anyagiakkal busásan ellátott japán üzletemberek egyre nagyobb számban tűnnek fel Alaskában és Kanadában. Már ezidáig is a dollárok százmillióit fektették be az amerikai szárazföldtől aránylag nem messzi fekvő területeken és a befektetések összege évről-évre, szinte szemmel láthatólag növekszik. Jelenleg csupán Amerika és Anglia importál többet Kanadából, mint Japán. Nyugat-Kanada tavaly csaknem kétmillió tonna vasércet exportált Japánba és oda megy a réz-, az ólom- és cink-bányák érceinek tekintélyes része is. Ugyancsak Japán a vezető exportáló Kanada “propane” (folyékony gáz) termelésére és a “Japex” megvásárolta a calgaryi Pinnacle Petroleums részvényeinek több ségét. A legutóbb Alberta olaj-, gazolin- és sulphur termékeire vetettek szemet a japán üzletemberek. Alaskában, amely — ha messzebb is fekszik, mint Kanada, de közelebbről érdekel bennünket — a japán tőkések kb. százmillió dollárt fektettek a sitkai papírgyárba és a wrangeli fakitermelő telepbe. Ezeken kivül Alaska hal-állománya és természetes gáz-telepei érdeklik a japán üzletembereket. A gázt vagy folyékony állapotban, vagy műtrágya formájában szállítják Japánba. Amint látjuk, ez az invázió sem fenyeget vérontással. A japán betörés mindössze arra mutat, hogy komoly tőkével rendelkező társaságai tanultak az amerikai — és az angol, a francia, a holland, a belga, a német — tőkésektől és a nyerstermékekre ráteszik a kezüket, ahol csak lehet. Kanada és Alaska sem kivétel, ha úgy találják, hogy ott lehet. Harc az életbenmaradásért Az európai autógyárosok között kiéleződött a harc az életbenmaradásért. Nem kisebb a kérdés, mint hogy melyik éli túl a másikat. Melyik a gyenEGYBE TÜZESEBB POLGÁRHÁBORÚ GUATEMALÁBA!! Két hónapig titokban tartották a partizánok ellen folyó háborút, melyet az alelnök, a hadügyminiszterrel közösen, az elnök és a képviselőház beleegyezése nélkül indított. Most, mikor már nem le- Tietetí eltitkolni, mivel a lapok a partizánok hadi- jelentéseit is közölték, a kormány kénytelen volt a hadiállapótot kihirdetni. A lapok már csak a hadügyminiszter, vagy a kormány tájékoztatási ügynöksége által kiadott jelentéseket közölhetik. A négy forradalmi hetilapot beszüntették, két szerkesztőt és egy munkatársat börtönbe zártak, az “El Estudiente” diáklap 6 munkatársával együtt. November 23-án a diákszövetség elnökét, apját és nővérét elfogták, lakásukban razziát tartottak. Az egyetem vezetősége a lapokon keresztül tiltakozik a' terror és a diákszövetség üldöztetése ellen, követelve az elnöktől az elfogottak szabadon bocsátását, habár ügy látszik, az elnöknek nincs hatalmában közbenjárni. Az: egyetemi" diákszövetség elnökéner, a lakása körül valóságos harctér fejlődött ki. Egy század ka: to'naság,.,50 rendőr, 2—3 hadirepülő és 2 helikopter cirkált ezen ‘a vidéken három óra - hosszat és egy'tank bedobásával kb. kétórás harcot folytattak a védelemre felkészült partizánok ellen. Hivatalos jelentés szerint három rendőr és egy partizán meghalt, számtalan egyén megsebesült. Ez este 6’30-kor történt, amikor éppen két diákkal beszélgettem és hallottuk a csatazajt. A diákok már tudták, mi történik, mivel őkét előre figyelmeztették, hogy támadás készül az elnök lakása ellen és a partizánok a védelemre készen álltak. Ugyanezen a napon három rendőrt agyonlőttek, a negyedik csak véletlenül menekült meg. Valaki egy amerikai gyártmányú kézigránátot dobott és egy 1967-es texasi rendszámú Buick autóval menekült. Ezeket a gyilkosságokat az ellenforradalmárok követték el. Az előző napon ezer font puskaport találtak egy ellenforradalmi vezér lakásán, de hagyták az illetőt elmenekülni és nem is keresik. Minden nap két-három bombamerénylet történik azoknak lakása, üzlete ellen, akik az ellenforradalom ellen beszélni, vagy írni mernek. Vidéken is napirenden vannak az összecsapások, melyekről nem szabad a lapoknak Írni. A kormányhivatalok kijelentik, hogy semmiről sem tudnak és majd kivizsgálják a dolgokat. Két megyében meggyilkoltak két amerikait, kik a vietnami háború szakképzett tisztjei voltak. Ezenkívül hat magasrangu amerikai gerillaharc szakértő is odament a katonasággal. Közülük kettőt megöltek a partizánok, egyet pedig sulyös sebesüléssel fogságba ejtettek. Ezt is csak a partizánok röpiratából lehetett megtudni. Ugyanezen a vidéken, CL4. ügynökök polgári ruhában — Porter amerikai generális jelentése szerint — "civil akciót" folytatnak. Ezen a vidéken két P.R. pártszervezőt meggyilkoltak és több paraszt eltűnt. Ezek a forradalmárokkal rokonszenveztek, vagy a forradalmi kormány megválasztásában voltak aktivak. A gyilkosokat nem keresik, pedig egyiknek a nevét meg is mondták a szomszédok. A kormány haláltánca Mendez Montenegro kormánya nagyon gyenge lábon áll; mivel jobbra-balra handabandázik, mindkét harcos csoport gyűlöli. így csak a rendőrségbe és a katonaságba helyezi bizalmát, fokozza a terrort és kaotikus állapotokat teremt. Ellenforradalmi propagandát kezdett Alfonso Alejos is, aki Castillo Armas szárnysegédje volt és Arbenz kiűzésének megszervezője. A kormányban mindenkit kommunistának nevez és féloldalas hirdetésekben eltávolításukat követeli. Senor Alejosnak két óriási földbirtoka van és saját repülőgépei, amelyeket a kubai ellenförradalmárok kiképzésére a CIA rendelkezésére bocsátott. Tiltakozik az ellen is, hogy a kormány a magasabb jövedelmekre adót-vessen ki. A kisiparosok, gyárosok, szállodatulajdonosok is szervezkednek a kormány azon igyekezete ellen, hogy a minimum napi munkabért $1.26-rör|LoI); re emelje. Azt állítják, hogy tönkremennek, :liá többet fizetnek. Az igaz, hogy nem tudnak versenyezni az amerikai árukkal, mivel itt egy szakmunkás 8—10 óra alatt végez annyi munkát, mint egy amerikai szakmunkás 2 óra alatt. v y m Mentik a vagyonukat a gazdagok * .X á.tí.«’: Az állami bank jelentése szerint heterikint 2 millió dollárt visznek ki az országból bank-átutala- sokkal. Nem jelentik, hogy itt egy banda működik, mely 30—40%-os haszon Ígérgetésével szedi össze a pénzt és küldi New Yorkba. E sorok Íróját is megkörnyékezték és mikor a nagy haszon kilátásának nem dőlt be, 10%-os hasznot Ígértek amerikai dollár-csekkekért. Nem lehet tudni, hogy a hivatalos kétmülió dolláron felül még mennyit rabolnak el az országból, ami még nagyobb nyomort, munkanélküliséget von maga után. Akinek lenne pénze befektetni, az inkább külföldre csempészi vagyonát. A kormány mégis sürgősnek tartotta megfizetni az angoloknak azt az 1,400,000 dolláros adósságot, melyet még a katonai diktatúra sem volt hajlandó elismerni. Ezenfelül a katonatiszteknek építenek modern, összkomfortos lakásokat ahelyett, hogy a munkanélküliségen és nyomoron segítenének. így kenyerezik le a katonaságot, hogy megvédje ezt az omladozó reformkormányt. De mivel a gazdasági helyzetet nem képesek megoldani, vagy jobbról, vagy balról fogják a kormányt elseperni és ezek a harcok máris folyamatban vannak. Tudósító Az Egyesült Államokban 823 méter mélységben felrobbantottak egy 250 tonna TNT erejű nukleáris szerkezetet. gébb, amelynek él kell tűnnie a piacról az erősebb támadásai következtében. Az európai autógyárak helyzetét megnehezíti, hogy az amerikai kolosszusok, a GM, a Ford, a Chrysler — külföldi gyáraikban a termelés fokozását határozták elr az ottani gyárak veszélyére. Elég felemlitenem, hogy júliusban például, az addig vezető Volkswagen második helyre szorult az Opel mögött, amelyet tudvalevőleg a General Motors finanszíroz. Az európai gyárosok termékeik egy részét áz U.S. területén szeretnék eladni, mert kell a valuta. Lehetőleg többet szeretnének eladni, mint a múltban, ami érthető, mert nincs olyan gyáros, aki ne igyekezne az általa termelt javakból minél többet eladni. A jövő évben 400 ezer Volkswagen, 16.500 Mercedes, 15,000 Renault eladását tervezik amerikai vevőknek és az angolok az 1966-ban eladott autók mennyiségét 2—3 percenttel, a japánok 20 percenttel akarják felemelni. Hogy milyen irányt követ a jövő, azt talán az olasz Fiat-gyár mutatta, amely a Szovjetunióban egy 320 millió dolláros gyár felépítésére kötött szerződést. Nyugati tőkések számítása szerint a Szovjetek évenkint 1,600 millió dollárt fordítanak külföldi bevásárlásokra. Biztonságos autók? Még az 1967-es autók piacra vetése előtt sokat hallottunk arról, hogy az elnök és a kongresszus végre elhatározta, hogy az amerikai polgárok -életének és épségének a megóvása érdekében olyan automobilok gyártását követeli, amelyek minden, tekintetben biztonságosabbak lesznek, mint a múltbeli modellek. Az 1967-es autók megjelenésével egyidőben hatalmas hirdetéseket olvashattunk arról, hogy az uj autókban az utas és a vezető olyan biztos lesz, mint gyermek az anyja ölében. Ez történt? Nem ez történt. Ennek az ellenkezője történt. Az történt, hogy a GM, a Ford, la Chrysler és az American Motors — tehát az összes -amerikai tái*- saságok beismerték, hogy az 1967-es autók tízezreit kell visszakérni az uj tulajdonosoktól, mert különböző hibák, tévedések, gyengeségek az utasok és a vezető testi épségét veszélyeztetik. Az amerikai társaságok szégyenkezés nélkül vallják be ezt a baklövést, mert hiszen a világhírű Rolls Roys autógyár 25 ezer dolláros modelljeit is visszakérik, mert azokban is hibákat fedeztek fel. Ha a drága Rolls Roysnak lehet, miért ne lehetne az “olcsó” amerikai gépeknek tévedni? Biztonságos autók? Talán a Holdban?! 5
