Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1966-11-24 / 47. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, November 24, 1966 SZÉLJEGYZETEK MIBE kerülnek a választások? Sok szó esik er­ről minden két esztendőben, de főként elnökválasz­tás idején. Pontosan senki sem tudja; akik tudják, nem árulják el. Annyit sejtünk, hogy sokkal többe kerülnek, mint amennyibe kerülni szabad — a tör­vények előírásai alapján. A tv politikai hirdetéseit hallgatjuk, anélkül, hogy felmerülne a kérdés: mibe kerül, ki fizet ér­te? Egyedül New York állam 26 tv állomásán az est beállta után 20 másodpercnyi — nem percnyi, csu­pán 20 másodpercnyi — egyszeri politikai bejelen­tés 16,286 dollárba kerül. Kiadós tv-kampány né­hány százezer dollárba kerül EGY ÁLLAMBAN! És a többi 49-ben is szavaznak! Ki fizeti, kik fizetik ezt és MIÉRT? Fontos kér­dések, amelyek rendszerint válasz nélkül marad­nak. Egy bizonyos: aki napjainkban fontos politi­kai tisztségre pályázik, az jazdag ember, vagy olyan ember, akinek gazdag barátai vannak! • • • A 2000-ik esztendőben, a mostani szaporodás mértéke szerint, földünk lakossága közel HÉT­BILLIÓ (milliárd) lesz. Ma, amikor a földön három billión felüli ember él, száz milliók napi húsz cen­ten — sok helyen ennél is kevesebben — tengőd­nek. Amerikában, a világ leggazdagabb országában és un. "proszperitás" korszakában, több mint nyolc millió ember részesül közsegélyben, mert anélkül éhhalál fenyegetné. A fele, több mint négy millió, többgyermekes anya, aki a közsegélyből nehezen tengődik a családjával. • • • CONSEDINE hírmagyarázó nemrégen felvetette a naponkint hallható, olvasható kérdést: “Is God Dead?” (Meghalt az Isten?) Szerinte az Egyesült Államok területén jelenleg négy millió ateista él és számuk állandóan emelkedik. Az egyházak ke­beléből szakadatlan a kilépés és a legtöbben zsi­dók, baptisták és katolikusok hagyják ott az egy­házukat, szám szerint ebben .a sorrendben, Consedine feltűnőnek tartotta, .hogy égy . katoli­kus magazin fedőlapján!az-<“lfi Gí>d, Péad?” fcérdés szerepelt és rámutatott arra,, hogy, egyj:g- töt>h,,á papok, a lelkészek száma, akik az Isten fogalmá­nak a feladását sürgetik főként az egyházak jövő­je érdekében. • • • M. A. LARSON "Church Wealth and Business Income" címmel könyvet irt arról, hogy mily óriási vagyonok összpontosulnak az egyházak kezében. Kimutatja, hogy az amerikai egyházak tulajdoná­ban több mint 79 billió (milliárd) dollár értékű olyan ingatlan van, amely után nem fizetnek adót. Ezenkívül a felesleges pénzüket úgyszól­ván minden elképzelhető üzleti vállalkozásba be­fektették, amelyekből óriási hasznot húznak és ott is adóelőnyökben részesülnek. Ha az egyházak a 79 billió értékű ingatlan és üzleti befektetéseik után adót fizetnének, ez elve­dül egy csapásra könnyítene az alacsony jövedel­mű és nyugdíjon élő milliók sorsán .. De ne szá­mítsunk arra, hogy ilyen ajánlattal ÖNKÉNT áll­nak elő az egyházfők. « » « WM. P. ROGERS volt 1960-ban az igazságügy­miniszter, aki az év szeptemberében jelentést adott ki arról, hogy az FBI által összeállított adatok sze­rint 1959-ben a súlyos bűntények rekordmagassá­got értek el Amerikában. Az FBI szerint a bűn­tények száma akkor is emelkedőben volt, amit nem lehetett a lakosság emelkedésével magyaráz­ni, mert a bűntények négyszer olyan gyorsan emel­kedtek, mint a lakosság. Hét év alatt, ha lehet, még rosszabb lett a hely­zet. A bűntények évről évre megdöntik az előző évek rekordjait. A 18 éven aluli bűnözők száma évről-évre emelkedik. A folyton megismétlődő fo­gadkozások, hogy “közösségi akcióval” javítanak a helyzeten, eredménytelenek... Főként azért, mert a “közösség” előtt kormányunk, élén az elnökkel, jár példával. Vietnamban! • • • OKTÓBER 8-án, 1871-ben, tehát 95 évvel ezelőtt, Chicagóban egy ceendes vasárnapi délután Mrs. O'Leary tehene felrúgott egy petróleum-lámpást, amely — állítólag — a legnagyobb tüzek egyikét okozta. A lángok hétfő éjjelig pusztítottak, amikor erős eső véget vetett a tűz terjedésének, de akkor­ra több mint 20,000 épület égett a földig és a vá­ros lakosságának egyharmada, több mint 100,000 ember vált hajléktalanná. Elmondhatjuk, hogy Mrs. O'Leary tehene ma­gas áron vált halhatatlanná! Az első világháború után sok vitára adott alkal­mat egy, ezzel a címmel megjelent könyv. Jószán- déku pacifista szerzője, észokokra hivatkozva a számadatok egész tömkelegével bizonygatta, hogy még a győztes hadviselő országok számára is “rossz üzlet a háború.” A bizonyítás tökéletesen meggyő­ző volt — elméletben és légüres térben. De a gya­korlatban: a való életben teljesen tarthatatlannak bizonyult. Mert két évtized elmúltával, a náci-fa­siszta Németország-Olaszország és Japán kezdemé­nyezésére, máris kirobbant az elsőnél jóval vére­sebb második világháború. A pacifista szerzőnek észokokra és belátásra való hivatkozása egyenesen nevetségessé vált. Hiszen a feje tetejére állított kapitalista rendszerben sem az emberi szükségle­tek kielégítése a termelés célja, hanem egyedül az áruval elérhető haszon: a profit. A tények azt bizonyítják, hogy napjainkban az Egyesült Államokban a tömeggyilkolást szolgáló “áruk”: fegyverek, bombázó repülőgépek, napalm­bombák, mérges gázok gyártása, jóval kiadósabb profitot eredményez, mint mondjuk: egészséges lakóházak építése. Módosítanunk kell tehát a pa­cifista szerző tételét. A fokozott fegyverkezés, a “piszkos1 háború” Vietnamban — melynek borzal­mát a dolgozó tömegek legnagyobb része tudatosí­tani sem tudja — nagyszerű kiadós üzlet az ame­rikai uralkodó osztály kis rétege számára. Az ne tévesszen meg senkit, hogy a fegyverke­zés fokozása és a háborúra való termelés, nagyobb munkalehetőséget biztosit az Egyesült Államok dolgozóinak. Az óvatosan 24 milliárd dollárra be­csült évi háborús költségekből — melyet egye­dül a vietnami háború emészt fel —, csak jelenték­telen morzsák azok, amik munkabérre esnek. A milliárdos profitot a nehéz ipar és a fegyvergyár­tó trösztök részvényesei zsebelik be. A “judás pénz­zel”: a több munkaalkalmat biztositó gyilkos fegy­verek gyártásával, csak a dolgozó osztályok lelki­ismeretét altatják el. Hogy elfeledjék, miszerint a pusztításra szánt milliárdokból mennyi uj lakó­házat, kórházat, iskolát lehetne az élők javára építeni. A • vesztét érző amerikai imperializmus a vietna­mi háború óta, nemzetközi méretekben is fokozott fegyverkezésbe kezdett. Ez az újabb világháborúra való nyílt készülődés, Nyugat-Németországban máris akut politikai válsághoz vezetett. Erhard kancellár lakáj-kormánya már jóval előbb kötele­zettséget vállalt, hogy az Egyesült Államokban gyártott Starfighter hadi repülőgépeket busás áron megvásárolja hadserege számára. De újabban a washingtoni kormányzat azt a feltétek is szabta, hogy Nyugat-Németország térítse meg a felét azoknak a költségeknek, amiké a területén “vé­delmi célokból” állomásozó ,25(1,1)00 fpnyi ame­rikai katona ellátása kérői.] ^Betetőzéséül ennek, kényszeritej^^karja a boniií'-k&:má'nyt arra is, hoegyvervásáftáso$kar csőkkentse az Praiiin!- '/irányú túltermelését. Azono- sJfraTmillió dollár értékű amerikai fegyver vá­sárlását követeli. Hosszabb távlatokra, további mil­liárdos üzleteket. A fejlett német fegyvergyárak szolgálatában álló német hadvezetőség — mely na­gyobb részt volt náci generálisokból toborozódik — élesen szembefordult az amerikai patronus eme követelésével. Ugyanekkor ellenzékbe kerültek Er­hard kormányának jobboldali politikusai is. Mert ezek nem hajlandók újabb adóemeléssel lehetővé tenni, hogy az amerikai fegyvergyártó trösztök részvényesei még zsírosabb profithoz jussanak. Ar­ra hivatkoznak, hogy Nyugat-Németország költ­ségvetése már ma is majd egymilliárd dollár defi­citet mutat fel. Attól is félnek, hogj^a .német dol­gozók újabb megterhelésével veszélyeztetik a ma is nehezen kierőszakolt osztálybékét. Az amerikai fegyverkezési őrület ilymódon po­litikai válságot idézett fel az Egyesült Államok eme európai csatlós országában. Ez a válság kemény diót jelent Washington számára. Annyi minden­képp bizonyos, hogy a mesterségesen életre hivott "német csoda" tűnőben van. Miután a második AZ ÉTTERMEKBEN a teát fogyasztó vendégek mostanában nem kapnak citromot, hanem “Su- gar’n Lemon” feliratú kis papírzacskót, amely a következőket tartalmazza: Cukor, citröm-sav, ter­mészetes citrom-zamat, BHA óvóval és hiteles étel- szinezéssel. Mindezt a Spreckels Cukor Társaság csomagol­ja és terjeszti azzal az ajánlással, hogy ez a vegyü­lök igen hasznos hideg és meleg teához, valamint minden más iiditő italhoz.. . A forró vizet egye­lőre még a megszokott formájában szolgálják fel. világháború után, a nyugatnémet ipari vállalatokba fektetett amerikai tőke profitján felül, most már az Egyesült Államok fegyvergyártó trösztjei is ki­nyújtották csápjaikat az európai csatlós ország felé. A' jelentős profittal kecsegtető fegyverkiviteli üzlet jóval könnyebben bonyolódik le Latin-Ame- rika félgyarmati országaiban, mint Európában. El­sősorban ott, ahol a washingtoni diplomácia jóaka- ratu támogatásával, katonai diktatúrák tartják ke­zükben az államhatalmat. Főként Brazíliában és Argentínában. E két ország diktátorai nem régen szoros katonai szövetségre léptek és “az erős kéz politikájával” gondolják az e földrészen esedékes forradalmat csirájában elfojtani. (Lásd cikkemet “Argentina a gorillák karmában”, 1966. szept. 8.) Ezek a katonai diktatúrák készséges üzletfelei az Egyesült Államok fegyver-exportjának, annál is in­kább, mert a mindkét félre kiadós profitot bizto­sitó üzleteket Washington kölcsönökkel támogatja. A múlt hetekben Robert Kennedy leleplezte, hogy a brazíliai katonai kormány 55 harci tankot vásárolt az Egyesült Államoktól. Ugyanekkor Ar­gentina 25 bombázó repülőgépet. A perui kor­mánnyal most folytatnak tárgyalásokat illetékes amerikai trösztök, hasonlóképpen 25 F-86 tipusu bombázó repülőgép vételét illetőleg. A latin-ame-. rikai eladósodott országok, nyomorban tengődő népeikkel, mindnagyobb lendületű fegyverkezés­be kezdtek.. Most már Bolivia kormánya is tárgyal amerikai érdekeltségekkel. A bolíviai hadvezetőség is nagyobb számú bombavető repülgépet óhajt vásárolni, hivatkozással arra, hogy a keresztény demokrata kormány Chilében nemrégiben 25 mo,; dern hadi repülőgépet vásárolt az angol fconkur- reneiától. A liberális newyorki szenátor: Róbert Kennedy szégyenkezve panaszolja, hogy az Egyesült Álla­mok exportja “szükségtelen'’ 'nehéz hadi fegyve­rekkel látja el a latin-ajherikai országokat, ahol pedig sokkal nagyobb Szükség volna emberibb éle­tet biztositó segítségre. ~ De mit segít egy emberségesen.gondolkodó anc, rikai törvényhozó smánkozása akkor, amikor a viet­nami “piszkos háború” és az őrültségig fokozott fegyverkezés, nagyszerű üzletet, kiadós profitot jelent az Egyesült Államok uralkodó osztályának kis privilégizált csoportja számára! A Szovjetunióban még az állatokkal is jobban bánnak, mint nálunk 5 az emberekkel Tálát*túlzásnak tekintenénk, ha valaki azt mon daná: “inkább lennék kismacska a Szovjetunióba' mint öreg ember az Egyesült Államokban.” De na közelebbről megvizsgáljuk a tényeket, azt látjuk, hogy sok igazság van e szavak mögött. Ugyanis, a Szovjetunióban általános “Medicare” van nemcsak emberek, hanem az állatok számára is és legyen az kutya, macska, madár, vagy akármilyen csoda­bogár háziállat, a 33 ezer állatorvosi központ leg­közelebbi rendelőjében teljesen díjtalanul látják el egészségi szolgálatokkal. Ott megkapják a szük­séges injekciókat, védő oltásokat, kezelést. Még a legsúlyosabb kórházi operációért és specialista diagnózisért sem kell az állat gazdájának fizetnie és az előirt orvosságot is egész olcsón szerezheti be az állatorvosi gyógyszertárban. Természetesen, a legtöbb állatorvosi klinika a mezőgazdasági területeken van, de ott háziállatokat is kezelnek és a nagyvárosokban csakis háziállato­kat gondoznak. Ha a páciens túl nagy ahhoz, hogy ölben vigyék, díjtalanul a klinikára szállítják. Nem lehet mondani, hogy a kutyának kutya éle­te van a Szovjetunióban! Rácz László: "Rossz üzlet a háború” 2- . A/WGR1KAI _ Published every week by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 4-0397 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879 to the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak: N"® York városban, az Egyesült Államokban és b'^^D^ában egy évre §10,00, félévre $5.50. Minden mäs külföldi ország- 84 be egy évre li, dollár, félévre $6.50.G^^^^^^^iD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom