Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-10 / 45. szám
Thursday, November 10, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZ6 — HUNGARIAN WORD A Nyírség központjában ,rta: Fodor £rna Az amerikai magyarság nagy érdeklődéssel figyeli szülőhazája fejlődését. Többen kértek bennünket, hogy írjunk megyéjükről, szülőfalujukról. Ez nem olyan könnyű feladat, mint anünőnek látszik, mert bár Magyarország világviszonylatban kicsi ország, azért sok időt vesz igénybe, amig egyik vármegyéből, illetve Budapestről, eljutunk más vármegyékbe. Az sem elég, hogy végigszaladjunk egy városon, vagy falun ahhoz, hogy valóban megismerkedjünk annak történetével, fejlődésével. Ehhez legjobb esetben is néhány napra van szükség. Felmerül az a kérdés is, hol is kezdjük el látogatásainkat? Első választásunk Szatmár-Szabolcs megyére esett, ahonnan — tudjuk — rengetegen vándoroltak ki Amerikába, hiszen New Yorkban Szatmár és Vidéke nevű egyesület is van. De U.S. minden részében, sőt Kanada dohánytermő és répa-földjein is sok szegény nyírségi talált alkalmazást. Reméljük, hogy cikkeink ezek kezébe is elkerülnék. Választásunk a vármegye központjára, Nyíregyházára és környékére esett. így ellátogattunk Nagyhalász,Ibrány, Hodász, Nyirkáta, Nyírmeggyes és Máriapócs községekbe. Ezek mindegyikéről beszámolunk cikkeinkben. Szabolcs-Szatmár megye térképe is megváltozott. A II. világháború után az 1950. évi általános köz- igazgatási rendezéskor Szabolcs-Ung és Szatmár -Bereg-Ugocsa megyék összevonásával létesült. Magába foglalja a Szamoshátat, a volt Ecsedi-láp egy részét, a Tiszahátat, a Nyírséget és a Rétközt. Sajnos, nem látogathattunk el minden községbe, de amit itt leírunk, az lényegében megfelel mindenegyes Szabolcs-Szatmári község fejlődésének is. Útban Szabolcs-Szatmár felé A hajnali köd még fel sem szállt, amikor elhagytuk Budapest zsivaját. Az ősz szinpompás, zöld, sárga, barnavörös árnyalatai ékesítették Gödöllő kertjeit. A Heves-i rónán messziről kéklettek a Mátra nyúlványai. Gyöngyösön át Kápolnán, Füzesabonyon, Mezőkövesden keresztül a jó miskolci utón haladtunk. Innen a Tisza felé vettük utunkat és messziről láttuk az uj szocialista várost, kiemelkedő toronyházaival, amely a Tiszapalkonyai Hőerőmű és hatalmas vegyikombinát 25,000 munkása számára épült, modern parkosított, kertvárosképpen. Tervünk volt átmenni a Hortobágy egy részén, hogy az uj rizsföldeket is megtekinthessük. Ez azonban meghiúsult, mert az arra épülő uj Ti- sza-hidat éppen lezárták és igy kerülővel Polgár, Tiszavasvári felé mentünk. Átkeltünk nemcsak a Tiszán, de a keleti csatornán is, amely kb. nyolc évvel ezelőtt épült és megtermékenyítette a Hor- tobágyot. Nyíregyházára igyekeztünk. A nyírséget akartuk látni, mert köztudomású, hogy homokos, szikes-talajú, gyenge termőföldjéről igen sokan vándoroltak ki régen uj hazát keresni, a szülőhaza mostohasága miatt, amely megélhetést sem tudott nyújtani dolgos fiai, a parasztság részére. Azt akartuk látni, hogy az uj szocialista rendszer milyen változást hozott. Nyíregyháza, a megye székhelye Nyíregyháza terjedelme nagyobb volt a múltban, mint most. Ugyanis két község, Nyírtelek és Nyircserkesz levált belőle 1952-ben és a két uj községnek 18 ezer lakosa volt. Ennek ellenére megnőtt Nyíregyháza lakosainak száma. A 20-as években, tehát a két levált községgel együtt, 43,300 volt, jelenleg 63,200 lelket számlálnak. Konzervgyára 3,500 munkással, három műszakban dolgozik. Munkásainak 60—70%-a nő. Van a városnak gumigyára, dohányfermentálója, cipőgyára és két 4.500 embert foglalkoztató építőipari vállalata, üvegtechnikai üzeme, stb. Úgy, hogy a város a nyári szezonban nagyfokú munkaerőhiányban szenved, pedig sokan járnak ide dolgozni vidékről is vonaton, autóbuszokon. “A város igazán csak ’56 óta fejlődött”, mondta Biró László tanácselnök: “Öt év alatt 2,500 uj lakást építettünk. Ennyi az előirányzatunk a következő öt év alatt is.” 50% állami, 50% magántőkével épül. S a várost környező homokos talajon rozsot, napraforgót, burgonyát termelnek. Igen jelentős az almatermelése is. Nyíregyháza árpádkori település, hosszú időkön át a Báthoryak tulajdonában; csak a vasút kiépítésével, a 19. század második felében indul fejlődésnek. 1876-tól megyei székhely. Ma homokjavitó kísérleti teleppel is rendelkezik. A város utcáit eléggé felszaggatva találtuk, uj csatornázást fektetnek le. vizvezetékhálózat létesítésére és az egész várost átrendezik szép körutakkal. Ami már eddig is legtöbbet fejlődött a városban, kulturális élete s lehetőségei. A -városnak 1945 előtt is volt három középiskolája és egy tanitóképzője. Ma tanítóinak száma 800; 8 középiskolája, a régi tanítóképző mellett 3 felsőfokú tanárképzője, mezőgazdasági iskolája, kereskedelmi technikuma van. A nappali középiskolások száma 3,823, az esti tagozaton 2,550. A közegészségért A város nagyon sokat tett a dolgozó anyák megsegítésére. 9 bölcsődét létesítettek 480 csecsemő számára. A bölcsődék és óvodák évi költségvetése 16,800 forint minden gyermek részére. Ezt az álAlinatároló Nyíregyházáé lám fizeti. Igaz, hogy jövedelmük arányában a dolgozók is fizetnek napi 2—12 forintot. Az óvodákban, 3—6 évesek részére 1,400 férőhely van ez- időszerint. Dr. ördög János elnökhelyettes és dr. Nagy Árpád, a városi tanács végrehajtó bizottsági titkára szerint, a város teljes évi költségvetése 76 millió forint. Kulturális, egészségügyi és szociális célokra ebből 52 millió forintot költenek, városfejlesztésre 21 milliót. Az egészségügyről beszélve, a városnak kb. 200 orvosa van. A tbc felszámolására, amelyet valaha magyar betegségnek is neveztek, komoly munkát végeznek. A 700 ágyas kórházat újabb 250 ággyal bővitették, továbbá egy uj 300 ágyas tüdőszanatóriumot építettek. A tüdőbetegeket két évig tartják kórházban, nemcsak díjmentesen, hanem még fizetésük 50 százalékát is folyósítják részükre. Kórházi elbocsátásuk után, ha az orvos még nem engedi dolgozni őket, fizetésük 75 százalékára jogosultak. Ez a szabály különben minden otthon kezelt betegre vonatkozik. A megfelelő gondozás következtében az életkor általánosságban emelkedik. Külön csecsemőotthont létesítettek a gyenge, koraElutazott Budapestről az USA vezető üzletembereinek és gyárosainak az a csoportja, amely a Time cimü New York-i folyóirat szervezésében néhány napot töltött Magyarországon. A csoporttal együtt ellátogatott Budapestre az amerikai ipar és kereskedelem több ismert személyisége, köztük Henry Ford II., I. F. Cullmann, a Philip Morris igazgató tanácsának elnöke, R. de Young, a Goodyear gumikonszern igazgató tanácsának elnöke. G. K. Funston, a New York-i tőzsde elnöke, John Harper, az amerikai aluminiumtársaság elnöke, W. Pach, a Gilette igazgató tanácsának elnöke, R. Warner, a Mobiloil igazgató tanácsának elnöke. Elkísérte a csoportot Henry Luce, a Time folyóirat tulajdonos-főszerkesztője, és eljöttek a lap munkatársai is. Az amerikai üzletemberek elutazásuk előtt látogatást tettek a Parlamentben Apró Antalnál, a Minisztertanács elnökhelyettesénél. Jelen volt dr. Biró József külkereskedelmi miniszter és Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes is. A csoport tagjait a városligeti Gundel Étteremben Sós István, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökhelyettese látta vendégül ebéden. Az amerikai üzletemberek a Ferihegyi repülőtérről különgéppel utaztak Bukarestbe, majd a közeli napokban ellátogatnak Varsóba, Prágába és Belgrádba is. STOCKHOLM. — Az amerikai kolónia nagy megdöbbenéssel fogadta a svédországi lapokban közzétett hirt, hogy a fiatalok között egyre nagyobb méreteket ölt az Amerika-ellenes hangulat a vietnami háború következtében. szülött csecsemők részére. Az anya ottmaradt a kisbabával mindaddig, amig erre szükség van, a kórház, ületve szülészet elhagyása után. Vannak, akik képtelenek szoptatni, ezek részére anyatejgyűjtő állomást szerveztek. Ez a szolgálat is ingyenes. Kovács Károly, a Hazafias Népfront megyei helyettes-titkára körülvezetett bennünket a városban és büszkén mutatta az uj városrészeket, amelyek két oldalon is övezik a régi várost. Az uj házak 4—5 emeletesek, de most épül 7, úgynevezett 10-emeletes toronyház. Az uj sportstádium is elkészült már. A város északi és déli oldalán épülő uj házakat sugárút fogja összekötni a város belsejével; ez építés alatt van. Karácsonyra már úgy tervezik, hogy a Budapest—Nyíregyháza vasútvonal végig villamosítva lesz és a régi, füstös gőzmozr donyokat végképpen kiküszöbölik. 46 katolikus pap vesz részt a békéért való mozgalomban A templomok itt is, mint az ország többi részében nyitva vannak és eléggé látogatottak. A váro3 lakói reformátusok, katolikusok és görög-keletiek. A zsidó templom az egyedüli elhagyott hely, már nincs aki törődne vele. A nagy zsidó lakosságból alig maradt valami a városban. Nagyrészüket kiirtották a haláltáborokban a német fasiszták és hü magyar csatlósaik, a megmaradt néhány közül egyesek Budapestre költöztek, mások vándorbotot vettek a kezükbe. Franc Novákot, aki a hü’hedt tömeggyükos Eichmann jobbkeze volt Magyarországon a zsidók kürtásában, éppen a múlt napokban mentette fel az osztrák bíróság. A magyarországi békemozgalom azonban uj, széles rétegekeí- ölel fel. A magyar népet meg-megtizedelte a két világháború és nagyon is átérzik a vietnami nép iszonyú szenvedéseit, amelyet a kultúrában gazdag Amerika tüzzel-vassal zudit rájuk. A békéért való mozgalomban Szabolcsban csupán a katolikus papság 46 taggal vesz részt. Nyíregyházát és fejlődését csak egy régi amerikai “frontier” városhoz hasonlíthatom, olyan értelemben, hogy ott valami rendkívüli indult meg, amely a fejlődésnek hatalmas lökést adott. Itt a Nyírségben két ilyen rendkívüli dolog történt, amely a fejlődést mérföldes csizmákkal viszi előre. Az egyik a szocialista társadalom megalakulása. amely közös és tervszerű termelést vezetett be, jólétet hozva a sok volt nincstelennek, de valójában minden dolgozónak. A másik fejlődési lökést a nyírségi homok kiértékelése idézte elő. Megtalálták a módját, hogy miként lehet a rossz, savanyú homokot arra kényszeríteni, hogy gazdag termést hozzon. A rossz, terméketlen homokot ma már “arany homoknak” is nevezik, mert aranyat- érő értéket termel. Ezt azonban a további cikkeinkben ismertetjük. Dr. Biró József külkereskedelmi miniszter meghívására E. Kothris görög kereskedelmi miniszter vezetésével küldöttség érkezett Budapestre, melynek tagjai megbeszéléseket folytattak a Külkereskedelmi Minisztérium vezetőivel. Felkeresték a Kereskedelmi Kamarát és ellátogattak több üzembe, idegenforgalmi helyre is. A látogatás befejeztével E. Kothris találkozott a sajtó munkatársaival és kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a magyar külkereskedelmi miniszterrel közös közleményt Írtak alá, amelyben a két ország kereskedelmi kapcsolatairól, azok továbbfejlesztéséről van szó. A küldöttség magyarországi látogatását eredményesnek értékelte s elmondta, hogy az eddigi kapcsolatokkal is elégedett. Magyarország 1962-ben 6 millió 665 ezer dollár értékben szállított árut Görögországnak, s ez az ösz- szeg 1965-ben már meghaladta a 9 millió 300 ezer dollárt. A következő években még szélesebb területen kívánják fejleszteni a kapcsolatokat, és erre minden lehetőség megvan. A küldöttség ellátogatott néhány üzembe is. A látottakról a kereskedelmi miniszter elismerően nyilatkozott; sok olyan terméket láttak, amelyeket a versenytárgyalások megfelelő ajánlatai esetén szívesen vásárolnának Magyarországtól. Különösen a Ganz-MÁVAG termékeiről mondott sok dicséretet. MAGYARORSZÁG LEGIFJABB VÁROSÁNAK, Szigetvárnak a legutóbbi népszámlálás idején mintegy 7,000 lakosa volt. A távlati tervek szerint kb. 20-25,000 lakosú miki’ocentrummá fejlesztik a várost. ★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★'A Befejeződött az amerikai üzletemberek Görög kereskedelmi küldöttség volt budapesti látogatása Magyarországon
