Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-20 / 42. szám
Thursday, October 20, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORO 7 Mt TókTéMKŐhAíAbAN- Újjáéled a magyar tengeri hajózás Az első úti cél: India, Nyugat-Afrika Egy közelmúltban megjelent miniszteri nyilatkozatban olvastuk, hogy a harmadik ötéves tervben megalakul a MAHART óceánjáró hajóflottája. A hírrel kapcsolatban felvilágosítást kértünk Schuster Józseftől, a MAHART tengerhajózási üzemigazgatóság vezetőjétől. — A mélytengeri hajózás nem ismeretlen a magyar vízi közlekedés történetében: a háború előtt magánvállalkozók és külföldi érdekeltségű vállalatok közlekedtették hajóikat magyar lobogóval a tengereken. Mindebből mi szegényes örökséget kaptunk, hiszen a felszabaduláskor mindössze négy Duná-tengerjáró hajónk maradt, s csak 1955-ben kezdhettük meg a járműállomány fejlesztését. Ma már 11 korszerű Duna-tengerjáró és hat uj mélytengeri hajó szállítja a népgazdaság export- és importáruit. A tengeri hajózás fejlődése elsősorban külkereskedelmi forgalmunk növekedésének függvénye. Magyarország jelenleg már egyre több árut küld az afrikai, ázsiai és dél-amerikai államokba, és évente több millió dollárt fizet ki a külföldi hajózási vállalatoknak a szállításért. Mindenképpen hasznos tehát a törekvés, hogy a jövőben a magyar kei*eskedelem áruit a hosszabb tengeri utakon is magyar hajók szállítsák. — A fejlődés első jeléről már az idén hirt kaptunk: a hagyományos levantei útvonalon kívül megnyitották a vörös-tengeri járatot is, amely Etiópiával, Szudánnal, Adennal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot. Eszerint tehát máris van mélytengeri hajóflottánk? — Annak még nem nevezhetjük, hiszen az év lején forgalomba helyezett négy 1,500 tonnás .engerjáró közül csak kettő közlekedik ezen az ■ceáni útvonalon. A jövő esztendő végére a várai Dimitrov Hajógyárban elkészül két 6,000 ton- ás óceánjáró, amely 1968-ban már a nyugat-afrikai és indiai forgalmat bonyolítja le. Attól kezdőiden a kisebb tengerjáróink is hosszabb utakra ndulnak, és a következő esztendőkben a külke- eskedelmi kapcsolatok fejlődésétől függően, talán najd a dél-amerikai kikötőkbe is eljutnak a nagyobb magyar hajók. Mivel számítások szerint az óceán járók építési iöltsége mintegy három év alatt megtérül, már most megkezdődtek a tárgyalások a mélytengeri clotta további fejlesztésének lehetőségéről A MA- HART-nál felkészültek a növekvő tengeri forgalommal kapcsolatos dunai feladatokra: külön hajókat bíznak meg azzal, hogy a Duna-torkolat és Budapest között szállítsák a tengerjárók rakomá- ívait. M. L. (iilföldi állampolgárok orvosi kezelése Magyarországon Illetékes szervek rendezték az útlevéllel vagy st helyettesítő más utiokmánnyal ideiglenesen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgá- ok egészségügyi ellátását. Eszerint elsősegélyt linden külföldi állampolgár díjtalanul vehet ■énybe. Az ezen túlmenően szükséges orvosi el- táshoz a külföldiek a magyar állampolgárokhoz isonlóan a körzeti orvosi rendelőkben, a szak- vosi rendelőintézetekben, a klinikai és a kórházi róbeteg szakrendeléseken juthatnak hozzá, 'oknak az országoknak az állampolgárai, ame- skkel a Magyar Népköztársaság szociálpoliti- i egyezményt kötött, heveny megbetegedés gy sürgős szükség esetén díjtalanul vehetik énybe az orvosi rendelést, a kórházi ellátást. : olyan országokból érkezett vendégek, amelyek- 1 Magyarországnak ilyen egyezménye nincs, elsősegélyen kiviil az orvosi ellátásra díjazás enében tarthatnak igényt. WALTER MURGATROYD professzor, a lon- xni Queen Mary College tanszékvezető tanára :eptember közepén nyolc napot Magyarországon iltött. Ott-tartózkodása alatt az atomerő békés ^használásával kapcsolatos kérdésekről folyta- ptt megbeszéléseket magyar szakemberekkel. Ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége A Magyarok Világszövetsége elnökségének legutóbbi ülésén két uj tagot iktatott tisztségébe: Cserháti József püspököt, pécsi apostoli kormányzót és Sohück Jenő főrabbit, az ortodox rabbitanács elnökét. “Magyar Évkönyv 1966’ A Bognár József professzor elnökletével megtartott ülésen beszámoló hangzott el az előző ülés óta történtekről és a beszámolót élénk vita követte. Bejelentették, hogy a Magyarok Világszövetsége az idén két uj kiadványt jelentet meg, a. “Magyarország” kézikönyvet és a “Magyar Évkönyv 1966” cimü könyvet, amely az elmúlt év eseményeit foglalja össze. E két könyv már a közeljövőben napvilágot lát. Az ülésen bejelentették azt is, hogy megkezdték a külföldi magyarok részére szerkesztett “Szülőföldünk” olvasókönyv kiadását. Az emigráció története Beszámoltak arról is, hogy a Világszövetség kezdeményezésére a Történelemtudományi Intézet munkatársai megkezdték az emigráció története cimü téma feldolgozását. Megindultak már a bibliográfiai és katalogizáciős munkák, s időközben több külföldön élő magyar, — köztük történészek is —, jelentkezett, hogy részt kíván venni a munkában. Nemcsak Európa, hanem Észak- és Dél-Amerika államaiból, továbbá Ausztráliából is érkeztek érdeklődő levelek. Többen jelezték, hogy milyen témakörben segíthetnek a Történelemtudományi Intézetnek. Egy bevált kezdeményezés Az elnökségi ülésen többen foglalkoztak az idei rokonlátogatás tapasztalataival és —bár még nincsenek végleges számok — egyöntetű volt a megállapítás, hogy ez évben a tavalyinál is több külföldön élő magyar látogatott haza rokonaihoz, barátaihoz. Az elnökség tagjai azt is megállapították, hogy igen helyes az IBUSZ-nak az a törekvése, hogy az óhazába látogató magyarok részére rendszeres, országjáró kirándulásokat szervez és igy a hosszú idő óta távol élő magyarok nemcsak szülővárosukat, szülőfalujukat, hanem az egész ország életét megismerhetik, átfogó képet nyerhetnek az ország eredményeiről, gondjairól. Az idén már több “magyar túrát” iktattak programba, s látva a külföldről érkező magyarok érdeklődését, a jövő évben tovább bővítik az úgynevezett Hungária-országjáró túrákat. Ezeken kívül a Magyarok Világszövetsége az előző évekhez hasonlóan továbbra is rendez majd egy-két napos csoportos kirándulásokat a hazalátogató magyarok számára. A két legnépszerűbb magyar színész A magyar Film-tudományi Intézet közvéleménykutatása szerint a hazai színésznők népszerűségi sorrendje a következő: Törőcsik Mari, Béres Ilona, Ruttkai Éva és Tolnay Klári. A férfi- szinészek közül i legtöbb szavazatot Páger Antal kapta, utána Sinkovits Imre és Bodrogi Gyula következik. A külföldi színésznők verseny-listája igy fest: Sophia Loren, Claudia Cardinale és Marina Vla- dy. A férfiaké: Belmondo és Jean Gabin. A filmrendezőkre vonatkozó véleményekből kiderül, hogy a magyarok közül Fábri Zoltán és Keleti Márton a legnépszerűbb, mig a külföldiek között vitathatatlanul két olaszé, Fellinié és De Sicaé az elsőség. 300 ÉVES KERTÉSZETI KÖNYV. Az egykori “kegyes olvasóhoz” szól a kertészeti irodalom 300 évvel ezelőtt megjelent első magyar nyelvű könyve: Lippai János “Posoni kert”-je, amelyet korhű, hasonmás kiadásban ad a mai “kegyes olvasó” kezébe a budapesti Akadémiai Kiadó. A közelmúltban megjelent, szép kiállitásu munka nemcsak a kertészek, hanem a szép könyvek és a bibliofil ritkaságok kedvelői számára is sók gyönyörűséget tartogat. Ismeretlen Edison-albumra bukkanta! Budapesten Edison magyarországi látogatásáról ismeretlen emlékalbumra bukkantak az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai. A nagy feltaláló ötvenöt esztendeje, 1911 szeptember közepén járt Magyar- országon. A látogatásra európai körútja közben került sor, elutazása előtt az Amerikai Magyar Egyletek Szövetsége kérte fel, hogy vigye el üdvözletüket az óhazába. Az emlékalbum képei egyrészt Edison budapesti és pozsonyi látogatásának eseményeit, másrészt a két város nevezetes látnivalóit örökítik meg. A könyvtár munkatársai szerint mindössze két példány készülhetett belőle, az eredetit feltehetően Edison kapta meg, magával'vitte, s valószínűleg valamelyik amerikai könyvtár vagy muzeum tulajdonát képezi. A Budapesten most előkerült album bizonyára úgynevezett köteles másodpéldány. A bőrbe kötött, fedőlapján aranyozott betűkkel “Edison in Hungary” feliratú album súlya mintegy 15 kilogramm. A könyvtárnak eddig egyetlen katalógusában sem szerepelt. Az egyik raktárban bukkantak rá állományrevízió közben. Már kapható a külföldön élő magyarok olvasókönyve “Szülőföldünk” cjmmel készül a külföldön élő magyarok Olvasókönyve. A több mint 400 oldalas könyv már megjelent, és megrendelhető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalattól. Cime: P. O.B. 149 Budapest 62. Kapható a könyv a Kultúra külföldi megbizottaitól is, akik kívánságra készséggel küldenek ismertetőt. A könyv ára — a csomagolás és a postadij nélkül — $3,95. Hatvan éves a budapesti Washington-szobor Hatvan esztendeje, 1906 őszén szobrot lepleztek: le a magyar fővárosban ,a lehulló lepel mögül George Washington, a nagy amerikai szabadságharcos és államférfi, az Egyesült Államok első elnökének ércalakja bukkant elő. Washington alakját Bezerédy Gyula szobrászművész mintázta meg. A szobrot, amelynek helyét a városligeti tó északi oldalán jelölték ki, az amerikai magyarok készíttették, — igy akarták viszonozni, hogy Cleveland- ben magyar kezdeményezésre és közreműködéssel Kossuthnak emeltek szobrot. A Washington-szobor leleplezése abban az időben történt, amikor a reménytelen hazai állapotok miatt a magyar nép soraiban uj, nagy kivándorlási hullám kezdődött. A nagybirtokok árnyékában, a gyárak leszorított munkabérei mellett a nép nyomorgott, mindinkább növekedett a munkanélküliek száma, s aki tehette, igyekezett a kivándorló-hajók fedélközére jutni, uj hazát keresni. Ezért irta keserűen az egykori lap (Pesti Napló, 1906 szeptember 18.) cikkírója a szobor leleplezéséről : “A szobor nemcsak a megható kegyelet, a hálás emlékezés vagy éppen a nemzeti dicsőség szimbóluma, hanem elsősorban a fájdalmas mementóé. Eszünkbe juttatja országunk pusztulását, népünk fogyását. ” A Washington szobor leleplezésére többszáz amerikai magyar jött el az óhazába. Az ünnepi beszédet Kohányi Tihamér, a szoborbizottság elnöke mondta: — A szobrot — mondotta többek között — a magyar hazának az Egyesült Államokba szakadt fiai emelték, akiket a szülőhazához a vérség kötelékei, legszentebb, soha szét nem téphető szálak fűznek, a kegyeletnek minden drága emléke, a múltnak minden megszentelt hagyománya, amit az emberi szívből önáltatással kiirtani nem lehet. Kalassay Sándor pittsburghi és Csutorás Elek clevelandi református lelkész beszélt még a hatvan év előtti szobor leplezési ünnepségén. NEMZETKÖZI KATEGÓRIÁJÚ AUTÓ-VER- SENYPÁLYA BUDAPESTEN. Négy millió forintos költséggel újjáépült Budapest régi autó-versenypályája a Népligetben. Az 5,100 méteres, átlagosan 12—14 méter széles, úgynevezett rendkívül technikás kanyarokkal teletűzdelt, s egy mintegy kilométer hosszúságú egyenessel rendelkező körpálya körülbelül 200 kilométeres átlagos sebesség elérését teszi lehetővé. Az uj pályán aZ első versenyt már meg is rendezték.
