Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-06 / 40. szám
Thursday, October 6, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 EGYRE EMELKEDNEK A KÓRHÁZI KÖLTSÉGEK A közeljövőben még nagyobb emelkedést várnak Az 1960-as évtizedben a kórházi költségek ötször akkora arányban emelkedtek, mint a megélhetési költségek, öt évvel ezelőtt egy newyorki alapitványi magánkórházban, félprivát szobában 10 napi kórházi kezelés $560 volt. Jelenleg ugyanez $841.90-be kerül és jövőre majdnem 1,000 dollár lesz. A városi közegészségügyi hatóságok többféleképpen magyarázzák ennek az okát. Tény az, hogy a kórházak válságos helyzetben vannak és ennek legfőbb oka, hogy ezek a nagyon fontos közszolgálati intézmények, még a nem haszonra működő, alapitványi kórházak is, privát kezekben vannak. Épp olyan üzleti alapon kell működniük, mint bármely kereskedelmi vállalatnak, avval a különbséggel, hogy a kórházak esetében a betegek gondozása és gyógykezelése az árucikk. A hatóságok, valamint a sajtóorgánumok, amikor evvel a kérdéssel foglalkoznak, főképp annak tulajdonítják az egyre emelkedő kórházi költségeket, hogy az ápolók, kisegítők és kórházi munkások, akik eddig éhbérért dolgoztak, újabban — szakszervezetük révén — magasabb fizetéseket har coltak ki maguknak. A kórházak pénzügyi helyzetének felülvizsgálatában azonban sok másféle ok kerül napvilágra, ami mind hozzájárul ahhoz, hogy a közönséggel fizettetik meg'a kórházak deficitjét. Miért drágul a kórházi kezelés? Az egyik newyorki alapitványi kórházban epekő operációval járó 10 napi kezelés és gondozás, félprivát szobában kb. 850 dollárba kerül. Ugyanezért az operációért és kezelésért a közjóléti segélyen levő beteg után a város 504 dollárt fizet. Részben a bonyolult adminisztrációs munka, de főleg az orvosi tudomány fejlődésével járó felszerelések miatt sokkal több alkalmazottra van szükség, mint azelőtt. Olyan újfajta gyógykezelési berendezéseket vásárolnak, amelyekről 10 évvel ezelőtt még nem is álmodtak. Ugyanakkor, egyes kórházak sokezer dolláros uj felszerelésre rendezkednek be, amire a betegeknek nincs is szükségük, de presztízs kérdést csinálnak belőle, hogy a kórházat modern, jól felszerelt intézetként ismerjék. Tekintve, hogy a kórházak sem a várostól, sem az államtól, sem a szövetségi kormánytól nem kapnak megfelelő segítséget, a költségeket a betegekkel fizettetik meg. A newyorki Beth Israel kórház egyik adminisztrátora, Irving Schaeffer megjegyezte: “Éppen, hogy kijövünk. De csak olyan módon, hogy a privát és félprivát betegekkel fizettetjük meg a veszteséget.” Akinek Blue Cross, vagy másféle privát kórházbiztositása van, ami költségeinek nagy részét, megfizeti, mindaddig nem tapasztalja az áremelkedést, amig a biztosítási di? jat is fel nem emelik. Akinek nincs ilyen biztosítása, annak katasztrofális kiadást jelent egy súlyosabb betegség, vagy operáció. A Blue Cross nem fizeti meg a kórháznak a teljes költséget. Elsősorban azért, mert költségvetéA második nemzedékhez szólunk Lapunk, az Amerikai Magyar Szó olvasói sorában nem találjuk gyermekeinket, unokáinkat. Ők, akik itt jártak iskolába, “elamerikaisodtak”, nem istápolják a szülők anyanyelvét. Sokan egyáltalán nem beszélnek magyarul, mások pedig alig-alig. Egyrészt nem követték a szülők haladó szellemű gondolkodását, nem vettek részt az amerikai magyarok érdekeit előmozdító mozgalmakban, másrészt, elfelejtették szüleik anyanyelvét és nem kisérték figyelemmel hogyan épül az uj, a szocialista Magyarország. Úgy véljük, hogy jobb későn, mint soha. Ezért az Ügyvezető Bizottság úgy határozott, hogy időről időre angolul irt rovatot közlünk gyermekeink számára. A magyar zenével, a magyar kultúrával, a magyar történelemmel és a mai magyar ifjúság helyzetével foglalkozunk majd e cikkekben. Az amerikai ifjúság tevékenységét is időnkint visszatükrözzük ebben a rovatban. Hisszük, hogy olvasóink odaadják majd az angol rovatot gyermekeiknek, evvel felkeltik érdeklődésüket s igy talán időt és fáradságot vesznek maguknak egy másik cikk elolvasására is. Ha az angol rovat az olvasók gyermekeinek tetszésére válik — idővel, ha majd lapunk ismét 16 oldalon jelenik meg —, akkor rendszeresen egy angol oldalt is adhatunk. Közben kérjük lapunk olvasóit, tudassanak bennünket, hogy mi a véleményük az “angol rovat”- ról. sét nem a folyó évi kiadásokra, hanem régi adatokra alapozza. De az orvosok és ápolók kiképzésével járó költségeket sem fizeti meg. A kórházi kezelés költségének előrelátható további emelkedésével égető, mindennapi kérdéssé válik az általános egészségi biztosítás megvalósítása. Közben pedig, aki képes megfizetni, privát egészségi biztosítással kénytelen gondoskodni magáról és családjáról. A kórház — üzleti vállalkozás A Beth Israel kórház pl. félprivát szobáért napi 47 dollárt számit, ami a kórháznak élelemmel, takarítással, mosással, ápolással, orvossággal és kötszerekkel, valamint üzemi költségekkel együtt csak napi $36,78-ba kerül. A vér-, vizelet- és más laboratóriumi vizsgálatokon a kórháznak 33%-os haszna van. A gyógyszereket a kórház szövetkezeti alapon vásárolja és 50%-os haszonra adja el a A tőzsdén vételre ajánlott részvények ára, ez év február hónapja óta 23 százalékkal csökkent. A kölcsön kamat ugyanezen időben magasra szökkent. A városi, állami, megyei és szövetségi kormánykötvények után szintén magas kamatot fizetnek. S ha mindehhez hozzátesszük azt, hogy az ipari nyersanyag ára csökken, habár az ipari termékek ára még mindig emelkedik, akkor szemünk elé tárulnak azok a tényezők, amelyek a burzsoa közgazdászok értelmezése szerint biztos jelei egy gazdasági válságnak; a termelés katasztrófaszerü csökkenésének. A vietnami háború és a nemzetgazdaság Senki sem tudja, hogy hány milliárd dollárt költünk a vietnami háborúra. Talán még Johnson elnök, McNamara hadügyminiszter és Rusk külügyminiszter sem. Ezt bizonyítja a legújabb botrány, ami most került napvilágra: a Pentagon szerződést kötött az RMK-BRJ név alatt működő vállalattal, katonai barrakok, leltárak, raktárak építésére Vietnamban. A szerződés 780 millió dollár kiadást irányzott elő és biztosítja, hogy a vállalat megkapja az összes kiadásait és azon felül három százalék profitot. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb a kiadás, annál nagyobb a profit. (Cost, plus.) Ez a magyarázata annak, hogy a kormánynak benyújtott számla 200 millió dollárral több lett, mint az eredeti tervben volt. Minden takargatás dacára oly nyilvánvaló lett az adófizetők pénzének pazarlása, hogy ez a legújabb botrány az ország újságjaiban napvilágot látott. A vietnami háborús kiadások és a többi hadikiadások hatalmas pénzösszeget juttatnak a trösztök kezébe. Ezek a nagyvállalatok a pénz egy részét uj építkezésre és modern felszerelésre költik. Az ipar és az egész nemzetgazdaság ilymódon való automatizálása viszont az emberi munkát fölöslegessé teszi. így áll elő az a folyamat melynek révén a lakosság nagy része olyan helyzetbe kerül, hogy az általa termelt és piacra dobott árut nem képes megvásárolni és bekövetkezik a válság. A "béke" rémhírnek hallatszik a kufárok fülében Amikor a nemzetközi téren a legcsekélyebb remény mutatkozik arra, hogy a vietnami háborút tárgyalások utján felszámolják, a béke e legenyhébb szellője viharként hat a tőzsdei kufárokra és a részvények ára, egyszerre óriási esést mutat. Nyílt titok, hogy a vietnami háború felszámolásával az ipari üzemek százait zárják le és a munkások tiz, vagy százezreit bocsátják el. Nem terveznek a békére A Johnson-kormány csak a háborúra s nem a békére tervez. Ez az oka annak, hogy a “béke” hire riadalmat okoz a wall-streeti tőzsdén és annak is, hogy nagy gazdasági válságra számítanak a béke következtében. A szakszervezeti vezetők bűne Ezért követnek el Meany és társai oly nagy bűnt, amikor vakon követik és támogatják Johnson háborús politikáját, ahelyett, hogy arra ösztökélnék a kormányt, hogy részletes tervet dolgozzon ki kórházak, lakások, utak, iskolák építésére, amellyel munkában tarthatná azokat, akik akár a megszűnt hadüparokból, akár más okból munka- nélküliek lettek. betegnek A röntgenképek filmenként — anyaggal és munkával együtt — $4.42-be kerülnek, de a kórház a betegnek 10 dollárt számit. A kórháznak 15 dollárba kerül az elektrokárdiogram, de a beteg 25 dollárt fizet érte. Viszont a kórháznak a kritikus betegekkel foglalkozó osztálya — ahol 24 órán át a betegeket gondos ápolásban részesítik — úgyszintén az ápolók és orvosok kiképzése, veszteséget jelent. Ez a példa dióhéjban megmutatja a kórházak anyagilag lehetetlen helyzetét, amikor üzleti alapon kell kiegyensúlyozniuk — a betegek rovására — a kórház kifizetődő és nem kifizetődő funkcióit. A kórházaknak, mint privát intézmények nek, saját pénzügyi alapjaikból kell gazdálkodniok. Lépést tartva a tudománnyal és a fejlődéssel, az egészségügyi szolgálatok nem lehetnek üzletileg kifizetődő vállalkozások. Mindezideig a veszteséget a közönség fizeti meg és évről évre ezek a kiadások előreláthatólag egyre nagyobbak lesznek. Mindaddig ez lesz a helyzet, amig az amerikai nép, különösen az amerikai munkásság ki nem harcolja a mindenkire kiterjedő, általános egészségi és kórházbiztositást. Van kiút, de ... Van tehát kiút, mely megakadályozná a közelgő gazdasági válságot. A következő lépésekre volna szükség: korlátozni kellene a profitot, csökkenteni a megélhetési árakat 100%-kal emelni kellene a szövetségi nyugdijat, életbe kellene léptetni a két dolláros minimum órabért és milliárdokat kellene előirányozni lakások és középületek építésére. Népkormányra van szükség Ilyen lépéseket, intézkedéseket nem várhatunk a Johnson-kormánytól. Az ország baloldali elemeinek összefogása, egy uj, néppárt megalakítása és egy népkormány nyeregbe ültetése szükséges ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen. Egy hétig krumplit ettek... “Krumplit ettek egy hétig, semmi mást. S mikor a szülők egyik kisgyermeke meghalt, nem volt pénz a temetésre. A Cumberland, N. J.-i segélyhivatal megtagadta a temetési költséget.” Ezt a tanúvallomást tette William F. Lynch, a Family and Child Service Agency alkalmazottja. Joseph T. Wilkins a Gazdasági Lehetőségek Hivatalának (Office of Economic Opportunity) volt alkalmazottja mondotta: “Már láttam országszerte rettenetes nyomorban élő földmunkásokat, de olyan szennyben és nyomorúságban élő földmunkásokat még nem láttam, mint akik a New Jersey állam déli részén lévő nagy gyümölcs és főzelékültetvényeken dolgoznak.” "Nézd a senkiket" Louis Pízzq az állam déli részének egyik ültetvényese. Egy újságíró meglátogatta az ültetvényén. Kimentek oda, ahol a néger és portorikói munkások dolgoznak. Pizzo rájuk mutatott és igy szólt az újságíróhoz: “Nézd azokat a senkiket. Ők senkik voltak, ma is senkik és életük végéig senkik lesznek. Sem ön, sem én, sem senki más nem tud ezen változtatni.” Kiderült, hogy Pizzo ültetvényes az állami Migrant Labor Board (Vándorló Munkás Bizottság) tagja. Ez a bizottság határozza meg az ültetvényeken dolgozó munkások munkabérét és munkaviszonyait. Az AFL-CIO tiltakozó táviratot küldött Hughes kormányzóhoz, követelve Pizzo elmozdítását a vándorló munkások bizottságából. A jelenlegi vizsgálat a mezőgazdasági munkások rettenetes helyzetéről ad képet. 10,128 szavazó irta alá Aptheker jelölő kérvényét NEW YORK, N. Y. — Herbert Aptheker, a Kommunista Párt jelöltje a brooklyni 12. kerületben benyújtotta kérvényét a Választási Bizottsághoz. Jelölésére 3,000 aláírás szükséges. A kérvényt 10,128-an írták alá. A KUTYA UGAT, A KARA VAN HALAD . .. UJ OLVASÓKKAL LAPUNK MEGMARAD! IWWW)MMIIMMMWVIMIWIMWWVI/VMWVWWWWWWUWWWW<MWWIMWVUWWWWWIMWMIMMI VJ GAZDASÁGI VÁLSÁG KÜSZÖBÉN ÁLLUNK?
