Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-29 / 39. szám
6 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 29, 1966 Victor Perlő: Kuba tervei a jövőre A U.S. kormány a Kubában befektetni szándékozó üzletemberek számára 1956-ban jelentést adott ki, amelyben megállapította: “Kevés ország van olyan rossz helyzetben, mint Kuba a ki nem fejlesztett termelési lehetőségekkel. Kuba cukorgyárai egy évben csak néhány hónapon át működnek . .. számos iparágát hátráltatják az idejétmúlt, meg nem felelő termelési szokások... a kubai gazdaság legjellegzetesebb vonása, hogy az export kereskedelemtől függ. . . Ha a külföldi viszonyok kedvezőtlenek, gazdaságában kevés lehetőség van ahhoz, hogy ezt kiheverje. A kubai életszínvonal még mindig csak egyharmada annak a színvonalnak, ami az Egyesült Államok szegényebb délkeleti államaiban van. Könnyelműség lenne észre nem venni, vagy alábecsülni annak a problémának a nagyságát, amivel Kuba szembenéz, hogy fenntarthassa, vagy még inkább, hogy emelje a nép életszínvonalát.” Egy évtizeddel később a szocialista Kuba már kiküszöbölte a külföldtől függő kapitalista Kuba gazdasági tespedését. Nemcsak hogy fenntartotta, hanem még emelte is a tömegek életszínvonalát. Nagyban megnövelte a rendelkezésre álló emberi és fizikai erő helyes felhasználását. A világpiac ingadozásának Kubára nézve kedvezőtlen hatását nagymértékben csökkentette. Egyre gyorsabb tempóban valósítja meg a modern technika és szakértelem alkalmazását. Mi a következő lépés Kubában? ötéves, integrált tervet még nem dolgozott ki, de már egész sereg mezőgazdasági és ipari programja van, ezek a nagyobb, egységes terv előkészítői. Az egyik legfontosabb kitűzött cél, hogy a cukortermelést a háboruutáni 5.5 millió tonna átlagról 1970-ben átlag 10 millióra emeljék. A forradalom kezdeti időszakában sok földet kivontak a cukortermelésből, hogy az ország termékét változatossá tegyék. Később, mikor a szocialista országokkal hosszúlejáratú szerződést kötöttek, újból kiterjesztették a cukortermelést. Most arra törekszenek, hogy öntözéssel, gépesítéssel, a cukornádfajták megválogatásával, a nyersanyag eredményesebb kihasználásával nagyobb hozamot érjenek el. “" Kubában, a négy legjobban termő év közül kettő forradalom utáni év volt. Az idei jó esőzés után a kubai mezőgazdászok és vezetők 1967-ben több mint 6.5 tonna termés betakarítását várják; ez lenne Kuba történelmében a második legjobb termés. Biznak abban, hogy az évi cukortermelést az 1970- es évek elején 9 vagy 10 millió tonnára emelhetik. Hárem év óta nagy súlyt helyeznek az állattenyésztés modern, tudományos alapokon való kiterjesztésére. Már most majdnem 7 milliós szarvasmarha-állományuk van, a forradalom előtti 5 millióhoz viszonyítva. A tudományos marhaetető gazdaságban, amelyet megtekintettem, a teheneket néhánv naponkint váltakozva legeltetik 32 különböző földtáblán, melyek mindegyike kb. egy hold és mindegyiken másfajta, jóminőségü fü terem. Fzt tudományosan kevert takarmánnyal egészítik ki. A rotációs legeltetés megakadályozza a legelő kimerülését és a válogatott füfajták gyorsan ujra- nőnek, amellett nagy tápértékük van. Ennek a gazdaságnak a 786 fejőstehene a belföldi fajtából való, amely naponta 4 liter tejet ad. De már most van 100 darab keresztezett fajtájú, mesterséges megtermékenyítéssel előállított tehenük. Ezeket naponta háromszor fejik és több mint 11 liter tejet adnak. Ez a hozam felülmúlja a havannai terv szerint elvárt 7—8 litert. Az országban számos helyen fejlesztenek ilyenfajta gazdaságokat és néhány éven belül, úgy belföldi fogyasztásra, mint exportálásra sokkal több húst és tejterméket akarnak előállítani. Nem jutott időm arra, hogy meglátogassak egyet a modern, un. tojásgyárak közül, amelyek a tojástermelést tízszeresére emelték. A csirketermelés modernizálása még az ehhez szükséges nagyobb takarmánykészlet előállítására vár. Kuba összbefektetésének harmadrészét a mező- gazdaságra fordítja. Lehet, hogy túl optimista Castro elnöknek az a terve, hogy az 1959-es mező- gazdasági terméshozamot 1970-re megkétszerezik, de ez az 1970-es évtized közepe felé már elérhetőbbnek látszik. Ipari termelését a saját termékeinek feldolgozására alapítja. Az ételiparnak jut az ipari befektetés 11 százaléka, a forradalom előtti kevesebb, mint 1 százalékhoz viszonyítva. A termelési kapacitást megnövelték azzal, hogy a sok kis. szétszórt, nem megfelelően működő üzemeknek kiválasztott ecryeéepit tömöritették és integrálták. Ui vállalkozásokat létesítenek hütő- és tej pasztörizálási, fagylaltkészitési berendezéssel, azonkívül hús- és hal- fagyasztási, konzerválási és süteményáru gyárakat állítanak fel. A villamos közmüvek hozama 40%-kal több mint a forradalom előtt és a négy uj erőmű teljes üzem- behelyezésével újból megkétszereződik. A vízmüvek Kuba gazdasági szerkezetének központját képezik. Ezek között van néhány nagy és több kisebb áramfejlesztési és árvizszabályozási vizgát; nagy viz- és mocsár-lecsapoló müvek és vizvezető csatornák. Kuba tropikus klímájában ezeknek a révén sokkal nagyobb hozamra számíthatnak, mint hűvösebb klimáju országokban. Habár Kuba nem engedheti meg nehéziparának általános kiterjesztését, ezen a téren is jelentős haladást könyvelhet el. Az évi acéltermelés már most több mint kétszerese a forradalom előttinek és nemsokára a jelenleginek négyszerese lesz. Egy fontos, uj alkatrészgyár működik Santa Claraban és egy másik most épül Oriente-ben. Jónéhány régi gyárat is megnyitottak, ezek között Havannától keletre, az azelőtti Owens-Illinois üveggyár kapacitását lengyel segítséggel 90 százalékkal emelték. Az első hütőszekrény-gyár is megkezdte termelését Santa Clara-ban. Ennek a fontosságát, az élelmiszerek prezerválása szempontjából a fogyasztóközönség nagy tömegei számára, nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Most azon a nagy munkán fáradoznak, hogy a cementtermelést 900 ezer tonnáról 1970-ben 2.4 millió tonnára emeljék. Ha ez meglesz, akkor — amint Castro miniszterelnök mondja — lehetséges lesz egymillió tonna cementet egy évben házépítésre fordítani és évenkint 100 ezer lakást építeni. Még termelési késedelmek tekintetbe vételével is lehetséges a forradalom előtti ipari hozamot 1970-ben a kétszeresére emelni. A kubai specialisták arra törekszenek, hogy a különböző vállalkozásokat egységes terv szerint koordinálják oly módon, hogy az ne lépje túl az ország pénzügyi, vagy külföldről való vásárlási képességét. A gazdasági fejlődésnek programját Kuba ésszerűen az erőforrásaira és a piaci lehetőségeire alapítja. A kubiaiak sokat tanultak korábbi tévedéseikből, pl. abból, amikor olyan kapacitású gyárat építettek, amely vasreszelőkkel egész Latin-Ame- rikát elláthatta volna. A specialisták kiképzésének komoly programja kilátásba helyezi, hogy az uj üzemeket megfelelő szakértelemmel fogják vezetni. Mindezek ellenére még súlyos akadályok vannak, amelyek késleltethetik Kuba terveinek megvalósítását és ideiglenes visszaesést okozhatnak. Ezekkel a legközelebbi, befejező cikkemben foglalkozom. ▼ ▼ ▼ V w ▼ T t V ▼ <r : APRÓSÁGOK :j ► ^ < ► Kovács Erzsi rovata < . • ^ .A. A J*., A A Á A Al J*. Emlékeznek az olvasók azokra a hires nagy reklámtáblákra, hogy: NINCS TÉBBÉ KOPASZ* FEJ! Valami hajkenőcsöt, vagyis fejkenőcsöt árultak ami biztos sikert Ígért. A siker nem maradt el, mert a kenőcsgyárosnak sikerült egy csomó pénzt csinálni belőle. Most aztán van egy ehhez hasonló, de sokkal modernebb jelszó New Yorkban: NINCS TÖBBÉ MAGÁNOS NÖ VAGY MAGÁNOS FÉRFI NEW YORKBAN! Nagyon gyanúsan nézett ez ki nekem ,és igy utána néztem egy kicsit a dolognak. Vannak itt egyesek, akik meg akarják házasítani a newyorki nőtlen férfiakat és férjezetten hajado- nokat. Azelőtt, ha valakinek ilyen ideái támadtak, akkor az házasságközvetitő irodát nyitott. De az ma már, ebben a gépesített világban kiment a divatból. Itt is újítást vezetnek be. Már ezt is gépekkel akarják megoldani. A newyorki nagy könyvtár mögött van egy kis park, a Bryant Park, a 42-ik utca és a 5th Avenue- nél. Ebben a kis parkban akarnak ezek az urak egy IBM masinát felállítani. Az IBM masinák ugyanis mindent a világon tudnak. Ezekbe a gépekbe bele tömik a világ minden tudását és ezeknek a gépeknek hihetetlen emlékező tehetségük van. Tudnak számolni, ezer és ezer ember helyett. De ez mind semmi. Az IBM masinák meg tudják találni bárkinek a karakteréhez hasonló egyént. Ezen alapszik ez a legújabb próbálkozás. Ebben az esetben a masinát arra állítják be, hogy a belé- helyezett és a házasulni vágyó egyének által kitöltött kártyákat össze tudja párosítani. Nagyon egyszerű az egész. Aki férjhez akar menni, vagy meg akar nősülni, annak már nem kell partykra menni, az ismerősöket nyaggatni, vagy a rokonokat nógatni, hogy keressenek nekik élettársat. Egyszerűen bedob az illető a masinába egy kvódert és erre kijön belőle egy kártya. Azt a pasi, vagy a hölgy kiállítja. Persze őszintén és becsületesen. Vissza teszi a gépbe és vár egy percig. Akkor a gép kidob egy másik kártyát, amin rajta van egy illetőnek a neve aki korban, Ízlésben, vallásban, talán még politikában is, hasonló ahhoz, aki a kvódert bedobta. Persze a telefonja is ott van. Most már csak egy másik 10 centbe kerül, fel kell hívni és kész az egész. Természetesen a gép tulajdonosa már előre kijelentette és minden kártyára rányomatta, hogy nem vállal felelősséget a következményekért. Úgy hallom, hogy már valaki alkudozik a gép mellett egy kis helyre, ahol felállítana egy kis automatát, ahol egy kvóderért ajánl egy jó válóügyvédet. Nem lennék meglepve, ha e mellett valaki egy másik gépet állítana fel, amint keresztül a sikertelen házasságokból született gyermekeket elhelyezné. Sőt, valaki talán még egy másik gépet is tenne oda, aki az ilyen gyermekeknek, amint nőnek, segítene iskolát, később pályát választani és a szépen körbe rakott gépek már oda is érkeztek az elsőhöz, ahol ezek a fiatalok dobhatják be a kvó- derjukat házasulás céljából. Nem volna természetesebb, jobb és biztosabb, ha a város meghagyná azt a kis parkot és az IBM gépek helyett oda tenne szép sorjában uj padokat, hadd találkozzanak a fiatalok, vagy a nem olyan fiatalok egymással és intézzék el az életük sorát a saját akaratuk szerint? Valahol meg kell állítani a gépeknek az életünkbe való beleavatkozását. Félek, hogy már olyanokat is gépekkel fognak elvégeztetni, amiket már nem szívesen vennénk. Hogy szeretné valaki például, ha vakáció helyett egy masina sós tengeri levegőt fújna az arcába, mig egy másik gép hamisított napsugarat lövellne rá? Az se lenne kielégítő, ha egy IBM masina szebbnél szebb tájképeket vetítene a falra utazás helyett. Vannak dolgok, amiket magunk szeretünk elvégezni és jó lesz, ha időben megállítjuk a végleges elgépesedést. Biinfíodiisk a náol gyilkosok Bonnból jelentik: Három náci gyilkost Ítéltek el újabban a frankfurti bíróságon az auschwitzi koncentrációs tábor kegyetlenségeiből kifolyólag. Josef Erber, volt SS tisztet életfogytiglani fogságra Ítéltek 70 egyén meggyilkolásáért. A meggyilkoltak öregek és gyermekek voltak. Azzal védekezett Erber rettenetes bűnének vádja ellen, hogy katonai parancsra cselekedett, de a bíróság nem adott helyet védekezésének. A másik elitéit, Wilhelm Burger SS őrnagy, egy Ízben az auschwitzi tábor parancsnoka volt. A vád az volt ellene, hogy ő kezelte a gázt, amellyel Auschwitzban 100 ezer egyént öltek meg kegyetlenül a nácik, de ő csak 8 évet kapott. Az ítélet után szabadlábra helyezték, mert már a tárgyalás előtt 8 évet töltött egy lengyelországi börtönben. A harmadik elitéit Neubert volt, tagja annak a bizottságnak, amely az Auschwitzba szállitottakból kiválasztotta azokat, akiket minden kisedelem nélkül a gázkamrákba kényszeritettek. Még sok náci gyilkos ügye áll tárgyalás előtt. ELLENTMONDÁS. EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐ! y Amerikai Magyar Szó | 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Mivel lapom előfizetése lejárt, ide mellékelv«* küldők megújításra $....................-t. Név:................................................................................I I Cim: ..............................................................................| Város:..............................................Állam:................ Zip Code ................ * I mm ■§ hí ■■ hi hi hí mm tm m - mm mm mm mm mm ■■ ma hí ■■ hí mm mm m*
