Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-15 / 37. szám
Thursday, September 15, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Kádár János interjúja a UPI amerikai hírügynökségnek ív. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára interjút adott Henry Shapi- ronak, az UPI amerikai hírügynökség tudósítójának. Kádár ez interjúban tiszta képet fest a magyar ipar, mezőgazdaság és kultúra fejlődéséről, a nemzetközi munkásmozgalom problémáiról és a harmadik világháború veszélyéről. V. Az európai biztonság és az U.S. — Ki Jehet-e dolgozni az európai biztonság tervét az Egyesült Államok részvétele nélkül? —Elvben és Jogilag feltétlenül. Hiszen Európában az Egyesült Államoknak nincsenek sem mandátumai, sem gyámsági területei. Azonkívül az európai biztonság kérdésében elsősorban és közvetlenül az európai népek és országok az érdekeltek, azok mindenki másnál jobban tudják, mire van szükségük e biztonsághoz. ívik felelős világhatalom az európai és más biztonsági tervekből? Egy generáció alatt az Egyesült Államok kétszer kényszerült arra, hogy részt vegyen az Európa jövőjét veszélyeztető világháborúban. Lehet-e béke Európában az USA és a Szovjetunió közötti alapvető egyetértés nélkül, természetesen a közvetlenül érdekelt európai hatalmak egyetértésével? — Megismétlem, amit már mondtam. Megítélésem szerint a világ bármely térségében — akár világrészeket is értve ezen — megoldhatók a regionális kérdések, ottani országok tárgyalása, megegyezése és megállapodása alapján, anélkül, hogy abba részt venne valamely nem abban a térségben levő ország. Ugyanakkor az is igaz, hogy bizonyos kérdések jelentőségüknél vagy az érintett terület nagyságánál fogva kihatnak, illetve jelentős szerepet játszanak a világhelyzet alakulásában. Ebben az értelemben, személyes megítélésem szerint, az egész világhelyzetre kiható kérdésekben néhány nagyhatalomnak szava van és kell is hogy legyen. így például szerintem az olyan jelentős kérdés, mint a fegyverkezési verseny megszüntetése, az atomfegyverkezés kite- jesztésének megakadályozása vagy az atomfegyverek megsemmisítése, az általános leszerelés stb. nem oldható meg egyrészről a Szovjetunió és a Kinai Népköztársaság, másrészről az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország részvétele nélkül. ^ A német békeszerződés — Például a német békeszerződés létrehozásában nem kellene-e az egész náciellenes koalíciónak részt vennie? — Abban az értelemben, ahogy említettem, az európai biztonság egyes kérdéseihez van közük az Egyesült Államok képviselőinek is. Például az ön által konkrétan megemlített kérdéssel, a német békeszerződés kérdésével kapcsolatban nemcsak jogai, hanem kötelezettségei is vannak az Egyesült Államoknak, s ezért feltétlenül halatnia kell szavát. — A szovjet álláspont azonban az, hogy a német egység megteremtésének kérdése a két német állam ügye. — A német egység más kérdés. Én a német békeszerződés kérdésére értettem, a ni it. mondtam. , (Folytatjuk) Abban az összefügésben, amelyben az európai biztonság kérdése az egész világhelyzetre kihat, természetesen az Egyesült Államoknak is van köze a kérdéshez és lehetne is beleszólása. Nem is az a legfontosabb ma, hogy az európai biztonság hatásos tervét az Egyesült Államok közvetlen részvételével vagy anélkül lehetne gyorsabban és jobban kidolgozni. Az a baj, hogy az Egyesült Államok a második világháborút követően kevés olyat tett, ami e földrész biztonságát növelte volna, és sok mindent, ami ezt veszélyeztette és veszélyezteti. Ma Európa népeinek biztonságát elsősorban az Egyesült Államok Európa sok országában támadó céllal létesitett és fenntartott katonai bázisai, itt állomásozó csapatai, a nukleáris töltetű bombákkal Európa légterében és vizein “őrjáratozó” repülőgépei, hadihajói és az USA támogatásával az NSZK-ban újjáélesztett német militarizmus fenyegeti. Nem titok, hogy az USA, még szövetségesei ellenzését is figyelmen kívül hagyva, tovább élezi a helyzetet azzal, hogy atomfegyverhez kívánja juttatni a nyugatnémet militaristákat. Ezzel a hidegháborns és háborús európai politikával kellene felhagyni az USA kormányának, s akkor az európai biztonság kérdéseit azonnal könnyebben lehetne megoldani. — Kádár ur válaszolt. Hallhatnék-e azonban kicsit többet arról, hogy a nemzetközi jogi és erkölcsi kérdésektől eltekintve, kizárható-e bármeAMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Itt küldöm hozzájárulásomat az 1902—67 EMLÉKKÖNYV megjelenéséhez $................. összegben. Itt küldöm szeretett hozzátartozóm fényképét és adatait. Helyezzék el az IN Memóriám rovatban. (Fénykép közléséért legalább $10-t kérünk.) Itt küldök $............. összeget. Én is üdvözölni kívánom szülővárosomat és rokonaimat. Mellékelek $.............-t. (Fényképes üdvözletért legalább $ 10-t kérünk. Közölje szülőhelyének nevét.) Megrendelem az Emlékkönyvet a következőknek (Ára $2.00 — külföldre $2.50.) ^ Itt mellékelek $.....................-t. Név: .............................................. Cim: ..................................................... Város: ................................Állam: Beküldő neve: ................................... Címe:................................................... Név: Cim: Város “MUNKÁBAN” A SZENÁTOROK Az ország törvényhozó testületének felső háza, a szenátus előtt van az a javaslat, mely szerint négerek lakást bérelhetnek, vagy házat vehetnek bárhol, ahol ezeket kiadásra, ill. eladásra ajánlják. Ez a törvényjavaslat sok szenátornak nem tetszik. Ezek közt sok déli is van, mind a demokrata, mind a republikánus pártból. Fáj a fejük e szenátoroknak, mit tegyenek, hogy e javaslat csak javaslat maradjon és ne emeljék törvényre. A megoldás nagyon egyszerű. A szenátus csak akkor gyülésezhet, ha legalább 51 szenátor van jelen. Nem kell tehát egyebet tenni, mint hogy távol tartják magukat a szenátusi gyűlésekről. Ha nincs quorum, nincs gyűlés, nincs cselekedet és nincs törvény. A szenátorok jó fizetést kapnak az adófizető lakosoktól. Az a feladatuk, hogy amikor a szenátus gyülésezik, akkor ott legyenek és részt vegyenek annak a munkájában. Mit mondanának ezek a szenátor urak, ha a szakszervezetek követelnék, hogy a munkások megkapják fizetésüket, akár dolgoznak, akár nem. Vagy mit szólnának a szenátor urak, ha a munkások azt követelnék, hogy a szenátor urak csak akkor kapjanak fizetést, ha megjelennek a munkahelyükön, amikor a szenátus ülésezik és elvégzik munkájukat. Milyen demokrácia az, mely módot ad arra, hogy a szenátorok sztrájkba lépjenek, minden alkalommal, amikor oly javaslat felett kellene dön- teniök, mely nincs Ínyükre? Azok, akik aggódva tekintik a néger nép lázadásait, szólaljanak fel, lépjenek összeköttetésbe szenátorokkal és mondják meg nekik, hogy a “lázongásoknak” csak úgy lehet véget vetni, ha a néger nép elnyeri elsőrangú polgárjoguságát. Törvényre kell emelni a lakás kiadásra és ház eladásra vonatkozó egyenlőségi törvényt. Tömeges elbocsátások, sztrájkok Angliában Dél-Walesben 750 bányász sztrájkol a tárnák bezárása miatt, országos sztrájkra és az egész vasúti hálózatot megbénító munkabeszüntetésre készülnek a bérbefagyasztás ellen a vasúti váltókezelők. Egy hét alatt ismét több mint száz cikk ára emelkedett, s a wollesdeni gépgyár dolgozói a kormánytól kémek védelmet a tömeges elbocsátás ellen. A Tribune újabb mérleget közöl a blackpooli szakszervezeti kongresszus erőviszonyairól; az eddigi adatok szerint csaknem 800.000 szavazattal vezetnek a hivatalos kormánypolitika ellenfelei. Az Economist, amely úgy látszik, kétségtelennek tartja, hogy a TUC-kongresszus leszavazza a deflációs politikát, már azt a tanácsot adja Wilsonnak, hogy a szakszervezeti mozgalom feje felett forduljon egyenesen az országhoz és — a Munkáspárt hagyományaival ellentétben — ne tulajdonítson különösebb jelentőséget a szakszervezetek elmarasztaló ítéletének. Az amerikai tulajdonban levő wollesdeni gépgyár dolgozói felszólították a miniszterelnököt, tegyen diplomáciai lépéseket és járjon közbe Washingtonnál, hogy az amerikai tőkések vonják vissza a munkások elbocsátásáról hozott döntésüket. Három évre elítélték, mert nem akart Vietnamba menni FORT DIX, N. J. — A hadi törvényszék három évi kényszermunkára Ítélte Dennis Mora közkatonát, mert megtagadta a parancsot és kijelentette, hogy nem hajlandó Vietnamba menni. “A vietnami háború alkotmányellenes és embertelen”, mondotta ismét Mora a hadbíróság előtt. “Tekintet nélkül arra, hogy mit tesznek velem, nem vagyok hajlandó embertársaimat legyilkolni. Arra tanítottak bennünket a hadseregben, hogyan kell a lehető legtöbb ázsiait legyilkolni.” Móra mosolyogva fogadta a bíróság döntését. Huszonkét milliót szavaztak meg állami lakbér segélyre WASHINGTON, D. C. — Johnson elnök aláírásával törvényre emelte azt a megszavazott javaslatot, mely 22 millió dollárt utal ki állami lakbér szubvencióra. Ez azt jelenti, hogy az alacsony jövedelműek, akik nem tudják a magas házbéreket megfizetni, ebből a 22 millió dollárból kapnak DÓt- lást. A szövetségi kormány a lakbérkülönbséget nem a lakónak, hanem a háziúrnak fizeti ki. Ez a törvény jó, de annyit ér, mint egy csepp a tengerben. Végétért az ujságalkalmazottak sztrájkja NEW YORK, N. Y. — Egyezmény jött létre a World Journal Tribune tulajdonosai és a 10 szakszervezet között. Az alkalmazottak sztrájkja 135 napig tartott. A három napilapból egyesült újság 1,800 munkással kevesebbet foglalkoztat, mint az uj lap három elődje. ( Szukámé az amerikaiakat vádolja JAKARTA. — Szukarnó Indonézia elnöke azzal vádolta az Amerikai Központi Kémszervezetet (CIA), hogy merényletet tervez ellene. Szukarnó kijelentette, hogy Marx elméletét tette macáévá és az a mev^vőződése. hogy csupán a szocialista rendszer nyújt anyagi és szellemi táplálékot a nagy tömegeknek. KIÖL VASTADAL APÓT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE! í
