Amerikai Magyar Szó, 1966. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-08 / 36. szám
Thursday, September 8, 1966 _4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Munkás és szakszervezeti hírek _______________________ “önkorlátozásra van szükség Johnson elnök nem régen az infláció veszélyéről beszélve mondta a következőket: “Úgy a munkásoknak, mint a munkáltatóknak önfegyelemre és önkorlátozásra van szükségük.” Az elnök ezalatt azt érti, hogy a munkások ne kérjenek nagy béremelést és a munkáltatók elégedjenek meg alacsonyabb profittal. Mi a helyzet? Tény az, hogy a munkáltatók, a trösztök, a nagyiparosok példátlan, úgyszólván korlátlan profitot könyvelnek el és a kormány semmit nem tesz ennek megváltoztatására. Ugyanakkor minden lehetőt elkövet, hogy a munkások bére ne emelkedjen a kormánykörök által meghatározott, minden tárgyilagos alapot nélkülöző, a munkások érdekét sértő és az ország gazdaságát aláásó 3.2%-nál magasabbra. A repülővállalatok példája A repülővállalatok tulajdonosai azok közé tartoznak, akik befektetésük után nagy profitot könyvelhetnek el. A Northwest Airline pl. 27.7% részesedést ad részvényeseinek, az Eastern Airline tulajdonosainak meg kell elégedniök a 24.1% profittal. Igazgatóiknak alkalmuk nyilt volna “önfegyelmet” és “önkorlátozást” gyakorolni, amikor a szerelők beterjesztették jogos követeléseiket, hogy $3.52-es órabérüket emeljék, fel, adjanak több fizetett ünnepnapot, hosszabb fizetett szabadságot, magasabb nyugdijat, stb. Mindez 8%-kal emelte volna a munkabért. A forgalom olyan mértékben emelkedik, hogy a munkások 8 szkzalékos béremelése nem okozott volna nagy kárt a trösztök profitmérlegében. Makacsok a vállalati vezetők A repülővállalatok szószólói ahelyett, hogy önfegyelmet és önkorlátozást gyakoroltak volna és megadták volna a munkások követeléseit, makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy béremelés amennyi re csak lehet, megközelítse a kormánykörök által hirdetett 3.2%-ot. A szerelők érdekeik és igazságuk tudatában 43 napig kitartottak és csak igy tudták “meggyőzni” a vállalatok képviselőit, hogy ha fel akarják küldeni a repülőgépeket és részesedést akarnak adni a részvényeseiknek, akkor nincs más tennivalójuk, minthogy teljesítsék munkásaik jogos követelését. Mi a tanulság? A szerelők hosszú sztrájkjának tanulsága, hogy a munkások nem számíthatnak a munkáltatók “ön- korlátozására.” Elvárni, hogy egy kapitalista “önként” lemondjon profitjáról, egyenlő lenne azzal, hogy a viz nem cseppfolyós, a jég nem szilárd, vagy a levegő nem légnemű. A munkások nem követhetik Johnson elnök in* telmét, nem számíthatnak a munkáltatók önkorlátozására és csakis szervezett erejükre támaszkodhatnak. Az AFL-CIO végrehajtó bizottsága is kénytelen volt elismerni, hogy a vállalatok magas profitja és a trösztök által megszabott emelkedő árak okozzák az inflációt és ezért arra serkenti a szervezett munkásokat, hogy törekedjenek lényeges béremelést és egyéb kedvezményeket elérni, úgy hogy az egyre emelkedő termelésből méltóbb rész jusson nekik. Megegyeztek a nyomdai gépmesterek NEW YORK, N. Y. — Egyezmény jött létre a nyomdai gépmesterek és a World-Journal-Tribune tulajdonosai között. Az uj munkaszerződés értelmében a gépmestereknek, akik szombat esti műszakban dolgoznak, 7 és fél órát kell munkahelyükön tölteniök. A munkáltatók 8, a munkások 6 és fél órai műszakért harcoltak. A vállalatnak még egyezményre kell jutnia kilenc más szakszervezettel. A sztrájk 130 napja tart. Csökkentik az órabért ST. JOSEPH, Mo. — A Swift and Co. husfeldol- gozó tröszt itteni üzemvezetősége a munkások tudomására hozta, a vállalat megszünteti a marhahús feldolgozását, “hacsak nem csökkentjük a munkabéreket.” A munkások, akik “független” szervezethez tartoznak, elfogadták a 40 centes órabércsökkentést. Kelet-Havannában, a 13 ezer lakosú csinos lakótelepen áttekintettem az árakat és az áruellátást a bevásárló központ néhány boltjában. A ruhaüzlet délig zárva volt, a gyógyszertárban múlt november óta nagy árleszállitások vannak. A “hot dog” szendvics 40 cent, nyelv-szendvics 50 cent, egy csésze kávé 5 cent (dollárba átszámítva). A szomszédos borbélynál a gyermekek hajvágása 60 cent, a felnőtteké 80 cent. Személyesen tapasztaltam, hogy jó munkát végeznek. A borbély kapja a bruttó bevétel 70%-át. A mosodában három nap múlva lehet visszakapni a ruhát, ingmosás 20 cent. Az utcai árusnál a fagylaltért adagonként 20 centet számítanak. Megkértem egy embert a szupermarketban, hogy mehetek-e vele vásárolni? Lazaro Vergara Canal, 40 év körüli, karibvidéki néger szívesen beleegyezett. Felesége és 11 gyermeke van. Előző nap már megvette a család egyheti hal-adagját, személyenként negyed fontot, azaz összesen 3V* fontot, $1.63- ért, fontonként 50 centért. Most vajat vásárolt. A havi adag személyenként %font, a 13 tagú család számára egy és ötnyolcad font, amelyért $1.95-et fizetett. Főzéshez zsírt és étolajat használnak, melynek adagja személyenként összesen 1 font. Vergara ur ezután 12 konzerv bébiételt vásárolt, mely egy hónapra elég a kisbabának. A Heinz-féle szabványos nagyságú konzer- vek 15—16 centbe kerülnek. Elhaladtunk a busásan megrakott tojáspult mellett; tojást korlátlan mennyiségben lehet kapni, úgyszintén cukrot is; fontja 7 cent, a barna cukoré 5V2 cent. Vergara havonként 39 font rizst vásárolhat családja számára, fontonként 20 centért. A kenyeret (fontja 16 cent) sem árusítják jegyre, de Vergara ebből keveset vesz, mert jobban szereti a kétszersültet. A 10 nagyobb gyerek számára naponta 5 liter friss tejet kap, 1 doboz kondenzált tejet a bébinek és havonkint 13 dobozzal a család számára, (melyet a reggeli kávéba bőségesen használnak). A családnak valamivel több mint 114 font kávé jár hetenként, melynek fontja 95 cent. A mészárosok épp akkor tisztogatták és vágták fel a húst és készítették elő árusításra. Keresztülvezettek a hűtőszekrényeken, amelyekben 4330 vevő számára tárolják a húst, személyenként háromnegyed font adagolással. Az elsőrendű hús fontja 55 cent, a másodrendűé 45 cent. Butorfényezőből tanító Vergara a forradalom előtt butorfényezőként dolgozott, ha volt munka. Jelenleg szellemileg visz- szamaradott gyermekeket tanít. Munkahelyét tiz perces autóbuszutazással éri el, melyért 8 cent viteldijat fizet. Egyhavi vakációját élvezte, amikor találkoztunk. Fizetése havonként mindössze 120 dollár. Megkérdeztem, nem gondolja, hogy ez kevés a megélhetéshez? “Bizony kevés, de belenyugszom, mert elvégre ez az én forradalmam.” Menynyit költ havonta élelemre?, kérdeztem. “140—150 dollárt.” “Hogy lehet azt havi 120 dolláros keresetből megfizetni?”, kérdeztem. “Külön munkát vállalok, mint tornatanár”, felelte. A havi házbére 12 dollár, a villany 5 dollár. Két /állásával havonként legalább 200 dollárt keres, amellett különféle kurzusokra is jár, hogy képesítését fejlessze és magasabb fizetést érhessen el. Közben lakása felé sétáltunk. Az előcsarnok, a lépcsőház és a lakás tiszta, rendes, de iestés nem ártott volna. Hét vagy nyolc gyermeke kinn játszott, vagy benn a lakásban lemezeket hallgatott. Felesége fiatal, csinos nő, a családban mindenki egészséges, jól táplált. A nagyobb gyermekek az Úttörőkhöz tartoznak, melynek révén 10 napos ingyenes nyaralásban részesülnek a közeli tengerparton. Az ottani étkezést és az apa étkezését az iskolában, ahol tanít, nem számítják bele a heti adagba. * Rendesen bebutorozott lakásuk van, három hálószobával, egy nagy nappalival, ebédlővel, jól felszerelt konyhával és fürdőszobával. Mint legtöbb kelet-havannai, Vergara-ék is a Cueva del Humoról, az azóta már lebontott legrosszabb régi nyomorvidékről költöztek oda. Havannában a nyomortanyákat már mind lebontották. Megbecsülik a szép lakást Az Egyesült Államokban, akik ellenzik az olcsó lakótelepek építését, azt mondják, hogy a szegények tönkreteszik az uj lakásokat, nem tudják hogyan kell rendes lakásban élni. Az első évben Kelet-Havannában voltak is ilyen problémák, de ma már a lakók közös akarattal a házakat és a házak táját a legnagyobb rendben tartják. Egyetlen ilyen ÚJBÓL KAPHATÓ! ORSZÁGH LÁSZLÓ: JÍ ]! Angol-magyar és magyar angol í} ZSEBSZÓTÁR Kötetenként $2.50 (| és 25 cent posta- és csomagolási költség d | Megrendelhető | !| a Magyar szó Kiadóhivatalában, | !> 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 címen | VVVWVVVVX/VVVWWWWWWWVVWVWVVVWVV'WW/VV lakóvidéket sem láttam az Egyesült Államokban, amely hasonlóan tiszta és takaros lett volna. A lakóknak legalább a fele néger, ami természetes, mert hiszen a forradalom előtti nyomorvidékről kerültek oda. A legtermészetesebb, legfesztelenebb integráltság van a lakók között. Vergara is bemutatott egyik “legjobb barátjának”, egy fehér embernek, aki éppen beállított, mialatt beszélgettünk. Lefényképeztem a családot, a házigazda marasztalt, a felesége pedig kávét szolgált föl. Megmutatta fényképgyüjteményét, amelyet 110 dolláros japán fényképezőgépével készített. Kávézás közben mondotta: “Meg akarom magyarázni, miért mondtam, hogy ez az én forradalmam. Kérem, vegye tudomásul, nem vagyok fajgyűlölő, de Kuba azelőtt a fehérek országa volt. A forradalom előtt kommunistának neveztek. Nagyon rossz állapotok voltak. Félni kellett a rendőrbottól és az üldöztetéstől, de mindig meg volt a reményem, hogy a józan ész és a törvényesség kerekedik majd felül. A többit már tudja — hogyan dolgozunk —, hogy a gyermekeinknek jobb jövőt teremtsünk.” Ahol csak érdeklődtem, azt mondták, hogy a forradalom előtt az üzletek tele voltak áruval, de a lakosság kétharmad, vagy háromnegyed része nem tudta megvásárolni a legszükségesebbet. A munka- nélküliség megszűnt, és mindenki elég ennivalót vásárolhat. A hazai élelmiszerhozam megnövekedett, de a lakosság között egyenlően kell felosztani, igy még jegyrendszer van. Egyes árak magasabbak, mások alacsonyabbak az amerikai áraknál, de átlagban valamivel olcsóbb minden. A havannaiak jobban esznek és jobb lakásokért kevesebbet költenek, mint a forradalom előtt. Az élelmiszer-ellátásban még mindig nagy hiányok vannak, de távolról sem olyan kritikus a helyzet, mint amilyennek az amerikai sajtó és a hivatalos amerikai körök azt lefestik. Ralph Fasanella népművész kiállítja müveit Szeptember 11-től október 2-ig mutatja be a Hudson River Museum Ralph Fasanella amerikai művész festményeit, két másik festő, K. Lucyshyn és Doris Crawford, valamint Hilda Hortens kerá* mikus müveivel egyetemben. A kiállítás kimagasló szemlélnivalói Fasanella müvei lesznek, mert ez az izig-vérig az amerikai nép életébe begyökerezett művész a jelenkor eseményeit és küzdelmeit megkapó erővel szólaltatja meg képein olymódon, hogy azokban jellegzetes, markáns egyénisége is visszatükröződik. A galéria Yonkersban van, 51 Walburton Ave., Trevor Park-on-Hudson cím alatt. Aki oda kimegy, nem bánja meg ezt a kirándulást. NYUGDÍJBA MENJÜNK? NEM!!! { EGY UJ OLVASÓT SZEREZZÜNK! Victor Perlő: Milyen az élet Havannában?
