Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-03 / 5. szám
16 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 3, 1966 SPORTHÍREK KOTRÓGÉPEK UTÁN JÖHETTEK A JÁTÉKOSOK IDÉNYKEZDÉS HÓHULLÁSBAN U. Dózsa—BFC Dynamo 3:1 Budapest, jan. 23. Mi tagadás, bosszúsan kémlelték vasárnap reggel az eget az Újpesti Dózsa vezetői. A hó ugyanis egyre vastagabb lepelt boritott a pályára, jóllehet a kotrógépek és a hatalmas falapátok szinte állandóan munkában voltak. — Tegnap és ma több mint 350 köbméternyi havat takarítottunk el a játéktérről — mondta Segesvári József, a sporttelep igazgatója. — És most is dolgoznak az emberek. Valóban' az ő szorgalmuknak volt köszönhető, hogy félórás késéssel, pontosan 11 órakor, 5—6 ezer néző előtt megkezdődött az év első nemzetközi találkozója. Félő: kevés lesz nált edzés van mögöttünk, lám mégis kevés. A játék nem úgy megy, ahogy kellene. Csordás, mintha hallotta volna Balogh Sándor ke- sergését, rosszul számította ki a tempót s Jacob a 30. percben 12 méteres lapos lövéssel a Dynamónak szerzett vezetést. Feltámad az Újpest Szünet után — fokozódó hóhullásban — egyre for- másabbá vált a lila-fehérek játéka. Néha már szép kombinációkat is láttunk. A csatárok fokozatosan hozzászoktak- a sikos talajhoz, kevesebbszer pattant el a labda tőlük, és ami a legfontosabb — gólokat, is rúgtak. Az 51. percben Göröcs átadásából Behe fejelte a labdát a léc alá, a 74, percben Kuharszky véd- hetetlen bombája vágódott a kapu jobboldalába. Egy perccel a befejezés előtt Göröcs Kuharszki átadását továbbította a kapuba (3:1). —A labdaéhség kétségkívül megvan a játékosokban — mondta a kitűnő szakember, őszintén bevallom, nem hiszem azonban, hogy megfelelő edzés, pontosabban kétkapuzás nélkül, csupán ez elég lesz első VVK- mérkőzésünkön a nagytudásu kölni csapat ellen. A kölniek ugyanis már 25-ik bajnoki mérkőzésüknél tartanak. Göröcs, akit a visszavonult Rajna, illetve Várhidi utódaként, csapatkapitánnyá választottak, úgy nyilatkozott, hogy az újpestiek hátrányos helyzetük ellenére felveszik a versenyt. Aranyosi játékvezető sípja közben élesen harsant. A csapatok kivonultak és igy álltak fel: ÚJPESTI DÓZSA: Szentmihályi — Káposzta, Csordás, Sóvári — Solymosi, Színi — Kuharszky, Bene, Göröcs, Lenkei, Zámbó. BERLINI DYNAMO: Bräunlich — Stumpf, Heine, Skaba — Fuchs, Unglaube — Bley, Wolf, Hall, Ko- chale, Jacob. — Dunai II, sajnos, még mindig nem játszhat — közölte a kíváncsiskodó újságírókkal Balogh edző. — Most azonban nem a lába miatt vagyunk kénytelenek nélkülözni ezt a kétségkívül balszerencsés fiút, hanem azért, mert influenzás és lázas. A Köln elleni második tálálkozón, február 16-án azonban már rá is számítok. A játék, különösen az első félórában, kétségkívül az edzőt igazolta. — Hiába, a jó formához mindenekelőtt sok játék kell — kesergett az edző a kispadon. — A múlt évi bajnokság óta pontosan ötven erőnléti, illetve kombi| HA ÖN MÉG NEM ISMERTE A \ | MAGYAR SZÓT, ( ezen lapszám olvasásával meggyőződhet arról, 5 hogy a szerkesztőség mindent elkövet annak $ érdekében, hogy olvasóinkat felvilágosítsa és u segítségükre legyen abban, hogy a törvények S ismeretével jobb helyzetet teremtsenek saját :J \ maguknak és családtagjaiknak. A Magyar Szó olvasói a legfelvilágosodottabb 5 újságolvasók Magyar-Amerikában. Váljon ön is olvasójává! \ * J ! Küldje be az alábbi szelvényt még mal J 5 Vegye igénybe ajánlatunkat, mely lényeges 'í \ megtakarítást jelent önnek Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivatal! Kérem, indítsák meg lapjukat KÉT HÓNAPRA, hogy megismerkedhessek a Magyar Szóval. Csatolom a rendkívüli felajánlás árát, $2-t. — Kérem, indítsák meg lapjukat HAT HÓNAPRA, melyért $3.50-t mellékelek. — Kérem, indítsák meg lapjukat EGY ÉVRE, melyért $6-t mellékelek. (A Magyar Szó rendes előfizetési ára egy évre $10.00, félévre $5.50) Név: S Cim: ..................................................................... 5 S Város: ........................................ Állam:........... í áSSSSS3S3WS3S3£SS3S3W«3S«£XStS3^tSSa£XSa^^ Két év eredményei, teendői Vezetőségválasztó közgyűlés a Honvédban Budapest, január 13. — Megtartották a Bp. Honvéd tisztújító küldöttközgyűlését a Magyar Néphadsereg Központi Klubjában. Az elnöki megnyitó után a küldöttek egyperces néma felállással adóztak a váratlanul és tragikusan elhunyt Kispéter Mihály, a labdarugócsapat edzője emlékének. Az elnökségi beszámolóban dr. Andó Ferenc a sportegyesület munkáját elemezte. Elismeréssel szólt a két év eredményeiről, arról, hogy megszilárdult a társadalmi vezetés és a tömegszervezeti munkastílus. Arról is megemlékezett, hogy a Honvéd sportolóinak 1965. évi szereplése — nemzetközi és hazai szinten egyaránt — különösen sikeres volt. Feladatul a szakmai munka minőségi szintjének magasabbra emelését határozta meg, valamint az egye sülét sportolóinak a nemzetközi szinten való további sikeres szereplését, mivel ehhez a Bp. Honvédban minden feltétel adva van. A vitában felszólalt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és Egri Gyula, az MTS elnöke is. Elismeréssel szóltak a Honvédban folyó munkáról, s hangsúlyozták az egyesület fontos szerepét a hadsereg sportjában, valamint a hadsereg és a lakosság közötti kapcsolatok fejlesztésében. Ezután megjutalmazták a kiemelkedő munkát végzett társadalmi dolgozókat, lő éves törzsgárdajelvényt osztottak ki, és elbucsuztatták azokat a neves sportolókat — a többi között Gremingert, Simont és Czin- kánt a sokszoros válogatott kosárlabdázókat —, akik nemrég fejezték be sportpályafutásukat, s akiknek többsége továbbra is az egyesületben tevékenykedik. Végezetül megválasztották a tizenegy főből álló uj elnökséget és az öttagú számvizsgáló bizottságot. Elnök: dr. Andó Ferenc, elnökhelyettesek: dr. Nyitrai Lajos, Drapál Ferenc, főtitkár: Magony Miklós. Tata - jugoszláv szemmel A budapesti labdarugócsapatok tatai edzőtáborozását megtekintette az újvidéki Vojvodina két szakembere, Boskov és Stankovics is. Közben megbeszéléseket is folytattak a magyar labdarugósport vezetőivel tavaszi edzőmérkőzésekről. A Vojvodina ugyanis szi- vesen játszik előkészületi mérkőzéseket a magyar válogatottal. Hazatérve a két jugoszláv sportember elismeréssel nyilatkozott az újvidéki Magyar Szóban a Tatán látottakról. — Két nap alatt természetesen nem láthattunk mindent — mondta Stankovics —, de két dolog mély benyomást keltett bennünk. Az egyik a játékosok kifogástalan viselkedése, fegyelmezettsége, a másik a tatai edzőtábor kitűnő munkalehetőségei, öröm dolgozni ilyen feltételek mellett. Meglepett, hogy igen sok edzési feladatot játékos formában oldanák meg a csapatok. Hogy őszinte legyek, azt vártam, több segédeszközt használnak az erőfejlesztésnél. Végeredményben azonban nem is ez a fontos, hanem az, hogy minden előirt gyakorlatot, fe’adatot lelkiismeretesen végeznek a fiatalok, és a már világszerte ismert játékosok is. Vujadin Boskov igy vélekedett: — Mindenre gondoltak és gondolnak Tatán. Természetesen elsőrendű cél a világbajnoki csapat felkészítése. Amint láttam, a magyarok kissé jobb csoportbeosztást' reméltek, és érdekes, hogy a portugáloktól mennyire tartanak. Véleményem szerint azonban a munka, amit Tatán láttam, és ha a folytatás is olyan lesz, feltétlenül meg kell hozza a sikert. A Tripoli nemzetközi vásáron, amely február 28-án nyílik meg, a magyar külkereskedelem is részt vesz. A líbiai vásárvárosba már megérkezett 13 magyar külkereskedelmi vállalat kiállítási- anyagával a Claudia nevű hajó. VMWWVWVWkAMWWWfVWWVAAAMWkA/VA/V !j NACY SAJTÓBAZÁR j! DETRQITBAN || Feb. 20- án> vasárnap egész nap ;! ji a Petőfi Kör alsó termében, 8124 Burdeno Street alatt, i| ! I a Petőfi Kör Női Csoportjának rendezésében, !; a Magyar Szó és Nők Világa fenntartó | ] alapjára ] 1 ]» Gyönyörű bazártárgyak. Finom házi sütemé- ] [ ] í nyék. Frissítők. — KOCSONYA EBÉD Mindenkit szívesen lát a Rendezőség ! | 1 VVVVVVVVVVVVtftAnJVVVVVVVVVVVUVVVVWVVVV \ APRÓSÁGOK Kovács Erzsi rovata Nem tudom, más hogy van vele, de én csak milliomosnál szeretek vásárolni. így szoktam hozzá a Wooiworth tiz-centes store-hoz. Igaz, hogy már megváltoztathatnák a nevét, nyugodtan nevezhetnék dolláros store-nak. Nem igen találni már abban 5 vagy 10 centes árut. Amikor Amerikába jöttem (és az bizony már régen volt), akkor is ott állott nagy büszkén New Yorkban az akkor még kisszámú felhőkarcoló között az égbe nyúló Wooiworth palota. “Látod — mutatták nekem, a greenhorn-nak a bennszülő! t amerikaiak, akik már 4 vagy 5 éve itt voltak — látod, ez a palota nicklikből, meg dime- okból van felépítve.” “nát az meg mi?”, kérdeztem. “A nickli az öt cent, a dime meg tiz cent. Azokból van felépítve ez a felhőkarcoló.” így kerültem mindjárt az első időkben ismeretségbe a Woolworthékkal. Aztán mindig láttam az újságokban a Wooiworth milliók örökösének, Barbara Huttonnak a fényképét. Rendszerint olyankor, amikor férjhez ment, meg amikor elvált. Elég gyakran Már nem is volt újdonság. Már sokáig nem hallottam róla, azt is elfelejtettem, hogy a világon van. E héten aztán megint az újságba került a Barbara. Most vált el a hetedik férjétől. Hát éppen ez se lenne olyan nagy újság, hiszen ő megteheti, hogy amikor csak akar, férjet változtasson, nem úgy, mint a szegény asszonyok, de hát nem lett volna részemre nagy újság ez se. Ami megütötte a szememet, az volt, hogy a mostani férje, akitől válik, egy vietnami herceg. A nagyon hires vietnami Champusok családból való herceg. (Valószinüleg csámpások voltak és igy maradt rajtuk a név.) Ahogy elnéztem a képet láttam, hogy a Barbara, aki még fiatal korában sem volt szép, megöregedett, megcsunyult. Szinte hasonlított azon a képen ahhoz a csámpás herceghez. Ott ültek egy-egy párnán a földön. Biztosan vietnami szokás. Ezt jól esett nézni, mert én éppen egy kényelmes fotelban ülve olvastam az újságot, amikor nézdegélni kezdtem őket. Hát a sok-sok mülió- ból még egy kényelmes széken se ülhet a Barbara? Nem mondom, másnak is alkalmazkodni kell a férjéhez — pláne a hetedikhez — de azért nem akárki vállalná, hogy egy csámpás hercegért a földön üljön. Persze azt mondanom sem kéll, hogy ez a csámpás herceg dél-vietnami. Na már most: miért éppen most hagyja ott a hercegséget ez a milliomos nadrág-vadász? Valószínűnek tartom, hogy azért, mert megszagolta, hogy nem jól áll a rudja már Dél- Vietnamban sem a hercegeknek. Megijedt, hogy előbb-utóbb (ebben az esetben remélem, hogy előbb, mint utóbb), ez a Csámpás is ki lesz ebru- dalva a hazájából és a hercegségből. Kereshet a Barbara egy nyolcadikat. Szegényt sajnálom. Nem nagy választék van már grófokban, hercegekben az egész világon. Hirtelen nem is tudok ajánlani neki senkit. Nem is tudom, hogy abból a kevés maradék arisztokrata családból van-e még házasulandó? Legjobb lesz, ha a milliomos Barbara kisasz- szony hazajön Amerikába, mert úgy is idekerül lassanként az egész viláí kirúgott arisztokráciája és itt aztán válogathat kénye-kedvére belőlük egy nyolcadikat. A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE!
