Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-03 / 5. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 3, 1966 14 BEN BARKA ELRABLÁSÁNAK TÖRTÉNETE Az orlyi repülőtér egyik hivatali szobájának ablakából az irodafőnök távcsővel kisérte az épület elé gördülő gépet, amely éppen most érkezett Géniből. Telexen már megkapta az utasítást, de látni is akarta, amint Ben Barka kiszáll a gépből. — Igen, ő az — mondotta, s máris a telefon után nyúlt. — Halló, Souchon? — Ki? Á, Voitot. Nagyszerű. Itt Lopez. A vendégünk megérkezett. Induljatok, én követni akarom. .. Mehdi Ben Barka, a marokkói ellenzéki mozgalom száműzetésben élő vezetője, taxiba szállt, hogy felkeresse barátját, akivel együtt 11 órára a Lipp Kávéházba megy randevúra egy gyarmatositás elleni film tervének megbeszélésére Franju filmrendezővel, valamint Bernier újságíróval és Georges Figonnal, aki csendestársként a pénzügyi fedezetet adná. Nem akart sokat időzni Párizsban, mert a három kontinens országai havannai értekezletének előkészületei neki, mint a szervező bizottság vezetőjének, tengernyi munkát adhat. Gondolatban talán azzal foglalkozott, ha sikerülne létrehozni gyorsan a filmről a megállapodást, már Havannában esetleg be is számolhat róla az érdekelteknek. A déli autóúton Párizs felé haladó taxi gyorsan nyelte a kilométereket, s a gondolataiba merült Ben Barka fel sem figyelt a nagy forgalomban a nyomukban haladó 220-as Mercedes kocsira, amely egészen a barátja lakása közelébe kisérte. Ben Barka rövid idő után Azemmouri marokkói egyetemi hallgató kíséretében elindult a megbeszélt találkozóra, de mert még volt ideje, kirakatokat nézegetve sétáltak a Lipp Kávéház felé. Amint az uj Drugstore szórakozókombinát elé értek, két polgári ruhás ember lépett hozzájuk: — Francia rendőrség — mondotta az egyik. —* El kell önt kisérnünk egy találkozóra. Azemmouri tiltakozni kezdett, de hirtelen ar- rább lökték. Ben Barka gyanakodva nézett a két civilre, majd kérte, mutassák meg igazolványukat. Igen, semmi kétség. Souchon és Voitot francia rendőrtisztek, állapította meg Ben Barka, és ellenállás nélkül követte őket az ott várakozó 403-as fekete Peugeot kocsiba, amelybe rajtuk kívül beszállt még a sötét szemüveggel és bajusszal álcázott Lopez is. Amikor a külső boulevard-ról a déli autóutra fordultak, Ben Barka ismét nyugtalankodni kezdett, de azzal szerelték le, hogy a “főnök” a városon kívül akar találkozni vele. A “főnök” szó hallatán azt hitte, a francia rendőrségnek valamilyen kifogása van az ő Párizsba érkezése ellen, és emiatt valamelyik rendőrfőnök akar vele beszélni. Ezért mindjárt biztosította a két rendőrtisztet, hogy ő Franciaország ellen semmit nem követett el, hiszen hálával tartozik a vendégszeretetért; azért, hogy a hároméves száműzetés torán soha nem gördítettek akadályt párizsi látogatásai elé. A kocsi Fontenay le Comteban, egy Orly melletti városkában, egy csinos, egyemeletes villa előtt 'állt meg. A kertben már többen várakoztak, s egyikőjük — Dubail — közölte, hogy a “főnök” még nem érkezett meg, és felkisérte Ben Barkát az első emeleti kényelmes szobába, olvasnivalóval látta el, és szóval tartotta, miközben társai a marokkói belügyminisztérium egyik számát kérték azonnali kapcsolásra. A vonal másik végén Dlimi, a marokkói titkos- rendőrség főnöke jelentkezett. A korábbi sikertelen kísérletek miatt bizalmatlan hangon kérdezte: — Na, mit akartok mondani? — A csomag itt van, Jo villájában. — Nagyszerű. Reggel indulunk — válaszolta Dlimi. De még csak délután volt, október 29-e. Hogy a “csomag” ne nyugtalankodjék, közölték vele, hogy a “főnök” csak holnap érkezhet.Ben Barka igy, Jo, vagy rendes nevén Georges Boucheseiche, villájában töltötte az éjszakát az öt bandita — Jo, Dubail, Le Ny, Palisse és Figon — diszkrét felügyelete alatt... Másnap Dlimi érkezett először a villába. A banditákkal együtt felrohant az emeletre, és egyenesen késsel rontott Ben Barkára. A többiek is követték példáját, és mindenki ütötte, verte, ahol érte. A több sebből is vérző Ben Barka védekezett. Jól látta már, hogy gyilkos csapdába csalták. Rövidesen egy amerikai gyártmányú és diplomáciai rendszámmal ellátott kocsi állt meg a villa előtt, amelyből Oufkir marokkói belügyminiszter és még néhány marokkói titkosrendőr szállt ki. Oufkir annyira sietett leszámolni legnagyobb politikai ellenfelével, hogy már a kertben kirántotta az aranyláncra kötött marokkói tőrét. Mire felért az első emeletre, Ben Barkát már megkötözve találta. Mikor ez meglátta őt, a hóhért, a casablancai tüntetőkre lövető belügyminisztert, újabb kísérletet tett az ellenállásra. De mit tegyen? össze volt kötözve, több sebből vérzik. Kiáltson? Kinek? Hiszen francia rendőrök hozták ide. Kik ezek? Kit hívjon segítségül? S Oufkir, a Marokkói Királyság belügyminisztere francia földön, a Francia Köztársaság fővárosától néhány kilométerre tőrével sebeket ejtett a francia menedékjogot élvező marokkói baloldali politikai vezető nyakán, mellén.. . Aligha jutott eszébe, hogy Ben Barka kínzásával súlyos, mély sebeket ejt a francia szuverenitáson, Franciaország nemzetközi tekintélyén is. Miközben Oufkir újabb és újabb vágásokkal kínozta Ben Barkát, a hóhérok egyikében felvetődött a “következmények” kérdése. A nyomok eltüntetése miatt úgy döntöttek, átmennek Lopez villájába, folytatni a kínzást. . . Eközben Souchon és Voitot jelentést tett feletteseinek, Ben Barka barátai is riasztották a rendőrséget, de azt a választ kapták, a rendőrség nem vette őrizetbe Ben Barkát. Hirtelen minden párizsi lap feltette a még ma is válaszra váró kérdést: hol van tehát Ben Barka? Mikor az első kérdések elhangzottak, akkor még száz sebből vérezve, Lopez villájának pincéjében volt, a fütőkazánhoz kötve, miközben Oufkir a szalonban dicséretben részesítette a banda tagjait, s a vérdij közeli átadására tett Ígéretet. A késő éjszakába nyúló tanácskozás részvevői külön nagy elismeréssel adóztak Georges Figon- nak, akiről mindnyájan tudták, hogy már több hónapja mással sem foglalkozik, csak a készítendő film ürügyén Ben Barka tőrbe csalásával. így virradt október utolsó napja a haramiákra. Oufkir még egy keveset pihent, aztán hajnali öt órakor kérte Lopezt, vigye ki a kocsival az orlyi repülőtérre, ahonnan családi és üzleti látogatásra Genfbe utazott... A még élő —» vagy más feltevések szerint már akkor halott — Ben Barkának október 31-re virradó éjjel nyoma veszett. Akik ismerik továbbá sorsát, azok vagy Rabatban vannak, például Oufkir marokkói belügyminiszter és titkosrendőrei, vagy menekülésben vannak, mint a négy francia bandita, vagy halott, mint Figon, vagy... vagy módjukban áll még nem beszélni... Hogy pontosan mi tette lehetővé a csaknem háromnapos hallgatást, az egy teljes homályba fedését, az igazság elrejtését, ennek megállapítására —• az elnök ismételt személyes utasítása alapján —• talán rövidesen választ kap a közvélemény. De az már biztos — a legutóbbi francia minisztertanács ülése megállapította —, hogy ez “a külföldről indult bűnügyi vállalkozás élvezte a francia titkos- szolgálat ügynökeinek vagy a rendőrségnek a cinkosságát.” Bizonyos, hogy a cinkosok közül többen már a végrehajtás előtt ismerték az emberrablás tervét. De kik, s milyen meggondolásból támogatták ezt a tervet? A már letartóztatásban levő Souchon és Voitot rendőrtisztek és Lopez, igen magas funkcióban levő személyek neveit emlegetik. Ezek természetesen tagadnak, alibit adnak, ellentmondásokba keverednek... Folynak a kihallgatások, a szembesítések, az uj tanuk és a gyanúsítottak beidézése, közben váratlanul rejtélyes körülmények között meghal az egyik koronatanú, Georges Figon. .. S a vizsgálóbíró a Ben Barka ügy dossziéjába, a még vékony, de súlyos marokkói, és a már terebélyes rendőrségi aldossziék mellett megnyitotta a Figon-ügy dossziéját. Az újabb kihallgatások közül a legjelentősebb az Express cimü hetilap egyik munkatársának vallomása, mely szerint Figon október 31-én, hat személy előtt, akik között ott volt Lemarchand UNR- képviselő és Caille felügyelő, a titkosszolgálat egyik vezetője is, magnószalagra mondta, hogyan rabolták el; és hogyan kínozták Ben Barkát Boucheseiche, majd Lopez villájában. Figon a történetet a szemtanú hitelességével mondta el. Ebben az ügyben hamarosan újabb kihallgatásra kerül sor, de máris felvetődik a kérdés: mit keresett ebben a társaságban Lemarchand és Caille? Baráti vagy hivatali találkozás volt-e ez Figon és' a titkosrendőrség említett két vezetője között. Újabb kérdések merültek fel Figon halálával kapcsolatban is: ki volt az a (mind valószínűbben) titokzatos látogató Figonnál a rendőrség megérkezése előtt; hol van a Figon fején áthatolt golyó; hol van az üres töltényhüvely; miért csak a rendőrök hallották a lövést és a velük együtt levő házmester és a ház lakói nem? K. I. LAPUNKÉRT Mrs. Gábor Horváth, szeretett férje emlékére $5 és n.f. 50c John Farkas 50c Sam Bozsvai $5 Victoria Riesz n.f. $3.50 j Rose Csizmadia n.f. 50c [ Kiss Lajos n.f. $7 Szabó János által: Szabó Sándor n.f. $1.50 Tivadar Julia $5 C*J) ? Andrew Bálint n.f. 50c és ad.! 3 dollár ; Nándor és Eszter Weisz 55 éves házassági évfordulójuk alkalmából n.f. $3.50 Elizabeth Badish n.f. 50c Mrs. L. A. Szandy n.f. 50c A. Mermelstein n.f. $2 1 Szabó bácsi n.f. $3-50 Jrhn Horváth n.f. 50c Frank Kovács n.f. $3.50 Helen és Stephen Forgon n.f. $3.50 Charles Bozo n.f. 50c A. Bukiofsky n.f. 50c F. Koos n.f. 50c J. Tózsér által: j;|; Paul Aranyosi 50c ' \ Joe Blasko n.f. $3.50 e+J Steve Zambo n.f. $3.50 Földi Pál n.f. $1.50 Joe Sauser n.f. 50c Frank Horváth n.f. 50c S. Heveri n.f. $3.50 John Kollar $1 és n.f. 50c Andy Barta $12 és n.f. $1.50 Anna Fekete $5 S. Horváth n.f. 50c Géza Teknős n.f. 50c John Lőrincz n.f. $3.50 John Kovács n.f. $4.50 John Deák n.f. 50c Mr. és Mrs. Tóth n.f. $3 50 Gizella S. Deák n.f. $3.50 | Frank Zaják n.f. 50c Joe Mazik n.f, $3.50 G. Fenton n.f. $3.50 Mrs. Adel Stern n.f. $2.50 Steve Csombók n.f. $1.50 Gross Joe és neje n.f. $3.50 Alex Nichta n.f. $1.50 Peggy Zoltán n.f. $1.50 Henry Wilton n.f. $3.50 Alex Juhász n.f. 50c Joseph Taylor n.f. 50c L. Szefcsik n.f. $1.50 Charles Erdei n.f. $3.50 Mrs. Dean n.f. 50c A január 23-i newyorki sajtó banketten adakoztak: Egy jóbarát $50 Társaskör $50 Grossék $50 Fowor Tibor és Árpád $50 Kócs István $50 Barna Joe (Newark) $30 Balogh János és neje $30 Schaferék $25 Szepessy Bert (Newark) $20 Jánossy Péter $20 Rosner Sera $20 Gencsy Margit $15 Sulyok Mihály $15 Sallay István $10 Fisch,man Dávid $10 Mrs Kovács $10 Vágóék $10 Hrfferék $10 Gyarmatv Kató $10 Rosner Sándcr $10 Reichék $10 N. N. $10 Péterék $10 Dattlerék $10 Markovicsék $10 Rosner Jenő és Mama $10 Decker $10 Róth Ernőék $10 Horváth Istvánék $10 Szirmai Gyula és neje $10 Gáspár Boriska $7 Pokol Miklós (Newark) $5 Zoltán Peggy $5 Krauss Teréz $5 Gamauf $5 Deák Zoltán $5 Dengelegiék $5 Kertész Alex $5 Pente Bálint $5 Mesics Anna $5 Lusztig Imre $5 Takátsné $5 Nichta Alex $5 Lőwy Juliska $5 Csorba Pál $5 Mosquit Alex $5 Arbeithuber Rose $4 Cservenák (Connecticut) $3 Robérts Henry $4 Lusztig Dezsőék $3 Csombók István $3 N. N. $2 Mrs. Wcxler $2 Zimmerman Jessie $2 Tőzsér (So. Norwalk) $2 Kovács Lajos (So. Norwalk) $2 , Mikulies (Connecticut) $2 Mrs. Mihalik $1 Petri Miklós $1 E.zter Kalmár, szeretett férje emlékére $5 Berta Feller $3 és n.f. 50c Alex Lakatos n.f. $1.50 S. Czipó $8.50 Joe és Helen Weiss utólag a newyorki bankettre $10 és n.f. $1 Mrs. Tittelbach, Mrs. Maria Sándor emlékére $2.50 Joseph Egry, Elek Károly emlékére $2.50 Sam Pollack $1 Albók János, a newyorki bankettre (utólag) $17 J. Huszár $1 - ——*■— Alex Török n.f. 50c John Szabó (Kanada) n.f. $1 L. F. Kovács n.f. $1 Á. Tirpák $3.50 Steve Chomor $2 Joseph Bojtos $3.50 E. Engel $3 és n.f. 50c Mrs. T. Limperger, utólag a newyorki bankettre $8.50 Antal Molnár n.f. $1 Gábor Kish $8.50 A. Gasper n.f. 50c S. Kota n.f. 50c Steve Erdődy, szeretett felesége emlékére $10 és n.f. $3.50 Haczkáék a newyorki bankettre utólag $10 Julius Mihály a newyorki bankettre utólag $10 Anna Nahay $1 és n.f. $2 Mary Sasovetz n.f. 50c Anna Pilát n.f. $3.50 S. Adler n.f. 50c Tony Balogh n.f. $3.50 E. Weinstock a newyorki bankettre utólag $10 és n.f. $1 Anna Rosner a newyorki bankettre utólag $10 Adományok a “Porszemre”: Charles Bozo $2 A. Neuman $2 Frank Zaják $2 A. Nichta $2 ■~Ar Lakatos $2