Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-20 / 3. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 20, 1966 Ml TorTÉHIK *z ÓhAzAbAN A MAGYAR MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA a hízott sertés, a vágójuh ára és a vágócsirke nagyüzemi felára is. Kilónként 15 forinttal emel­kedik a zsíros gyapjú felvásárlási ára. A növénytermelés termékei közül a legjelen­tősebb a kenyérgabona árának 22 százalékos eme­lése. Az áremeies anyagilag érdekeltté teszi a me­zőgazdaságot, a parasztságot abban, hogy hazai termésből elégítse ki az ország kenyérgabona­szükségletét. jelentősen emelkedik a napraforgó, a rizs, a mák és egyes gazdasági vetőmagvak fel­AZ 1966. ÉVI TERVRŐL Fock Jenő miniszterelnök-helyettes nyilatkozata a tervről, valamint az ár- és bérintézkedésekről A Magyar Minisztertanács közleményt adott ki, amely részletesen ismerteti az , ipar, a me­zőgazdaság, a közlekedés, a külkereskedelem és a népgazdaság egyéb területein tervbe vett fej­lődést, valamin1 azokat a határozatokat, ame­lyeket ár- és bérpolitikai, valamint szociális jel­legű intézkedésekre hozott. A Minisztertanács felhívja az ország dolgo­zóit, hogy fegyelmezett és szorgalamas mun­kával, gondos és takarékos gazdálkodással va- lósitsák meg a jövő évi népgazdasági tervet. Ja­vasoljanak és kezdeményezzenek, tárják fel és hasznosítsák mindenütt a termelékenység nö­velésében, a műszaki fejlesztésben, a munka- és üzemszervezés megjavításában, a beruházá­sok gyors és pontos kivitelezésében, és a költ­ségvetési gazdálkodásban fellelhető tartaléko­kat. Lépjenek fel nyílt bírálattal a gyorsabb fejlődést akadályozó hibákkal és fogyatékossá­gokkal szemben, ne tűrjék meg sehol a felesle­ges kiadásokat, pazarlásokat. Fock a Minisztertanács elnökhelyettese, vá­laszolt a Magyar Távirati Irodának, az 1966. évi és a harmadik ötéves tervvel, valamint a jövő évi ár- és bérkérdésekkel kapcsolatos kér­déseire e—j> Fock Jenő mindenekelőtt arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az 1965. évi tervet — a természeti csapások, kedvezőtlen körülmények ellenére — eredményesen zárják. Az ridei tapasztalatok azt mutatják — mondot­ta Fo(jk Jenő —, hogy a munkatermelékenység gyorsabb növelésének lehetőségeit nem merítet­tük ki. Ezért lehetséges, hogy a következő évben a termelés növekedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység emelésével biztosítsuk. A dol­gozók szilárduló munkafegyelme, lendületes mun­kája, növekvő tudása, biztos alapot ad a mind nagyobb önállóságra felhatalmazott vállalati ve­zetésnek arra, hogy biztosítsa a termelékenység kívánatos növekedését. Szólt Fock Jenő az elfekvő készletek csökken­tett áron történő értékesítéséről és hogy további intézkedéseket tesznek a feleslegek keletkezésé­nek meggátlására. Ennek fő eszköze— állapította meg —, hogy megalapozottan mérjék fel az igényeket, s hogy a termelés rugalmasan kövesse a szükségletek változását. Hangsúlyozta, hogy a termelés növekedésénél nemcsak mennyiségi igé­nyekről, hanem mind nagyobb mértékben minősé­gi követelményekről van szó, az ipari termelés ütemének növelése tehát mindenekelőtt akkor le­hetséges, ha meggyorsul a műszaki fejlődés, ja­vul a termékek megbízhatósága, korszerűsége, a termelés gazdaságossága és ezáltal is növekedik az árucikkek versenyképessége. — Az ez évi biztató eredmények alapján —‘-ál­lapította meg Fock Jenő — és a gazdaságirá­nyítási reform várható hatására gondolva bí­zom abban, hogy ez a folyamat és igy egész fej­lődésünk a következő időszakban kedvezőbb lesz. Arra a kérdésre, hol tart az uj ötéves terv ki­dolgozása, Fock Jenő azt válaszolta, hogy az 1966 évi népgazdasági terv nem “átmeneti terv” két ötéves terv között, hanem a harmadik ötéves terv első éve. Árszínvonal, árarányok Mi indokolja az egyes mezőgazdasági termé­kek felvásárlási, s köztük néhány termék fo­gyasztói árának változtatását? — hangzott a kö­vetkező kérdés.-— A mezőgazdaság szocialista átszervezésével létrejött a mezőgazdasági termelés fellendülésé­nek legfontosabb előfeltétele. A nagyüzemi terme­lési módban rejlő lehetőségek kihasználását azon­ban gátolja, hogy a mezőgazdasági üzemek döntő többségében ma még hiányoznak az önálló gaz­dálkodás anyagi pénzügyi feltételei. Ez főleg an­nak a következménye, hogy a mezőgazdasági ár­színvonal — mind a termelési költségekhez, mind az iparcikkek árához viszonyítva —alacsony. Miután a jelenlegi árviszonyok mellett a szö­vetkezetek nem képezhetnek amortizációs alapit, nemcsak a beruházásokhoz, hanem az elhasználó­dott termelési esközök pótlásához is hitelt kény­telenek felvenni s ennek következtében adósságaik állandóan növekednek. így aztán a szövetkezetek jövedelme mind nagyobb mértékben függ attól, milyen hitelvisszafizetési kedvezményeket — el­engedést vagy fizetési haladékot — nyújt az ál­lam. Ez csökkenti az anyagi érdekeltséget, nem ösztönöz megfelelően a termelés növelésére. Ezen a helyzeten a mezőgazdasági árszínvonal emelésé­vel változtatni kell. Negativ vonása a jelenlegi mezőgazdasági ár­rendszernek az is, hogy viszonylag éppen azok­nak a mezőgazdasági termékeknek az ára a leg­alacsonyabb, amelyek a népgazdaság számára a legfontosabbak. A mezőgazdasági termelés helyes irányú továbbfejlesztéséhez tehát az árak emelé­se mellett az árarányok javítása is szükséges. Ezek alapján határozta el a kormány, hogy ja­nuár 1-től több fontos mezőgazdasági termék fel- vásárlási árát felemeli. A legfontosabb ezek között a szarvasmarha-te­nyésztés jövedelmezőségének javítása, a vágómar ha-átlagárak kg-onként 3 forintos, a Jenyészmar- ha árának ezzel arányos, valamint a tej felvásár­lási árának literenkint 30 filléres emelése. Kisebb de viszonylag számottevő mértékben emelkedik vásárlási ára is. A kenyérgabona árának emelése ellenére válto­zatlan marad a kenyér, a péksütemény és a liszt, továbbá a tej felvásárlási árának emelése ellené­re a’tej fogyasztói ára. Szükségessé vált viszont a hús, a húskészítmények, és a tejtermékek fo­gyasztói ái'ának felemelése. Ugyanakkor a zsir és szalonnafélék ára csökken. A hús, mindenekelőtt a mahahus és a tejtermé­kek fogyasztói árát már az eddigi alacsony felvá­sárlási ár mellett is csak állami ártámogatással, dotációval lehetett tartani. A nemzetközi összehasonlítás is azt mutatja, hogy a húsfélék hazai fogyasztói árai viszonylag alacsonyak. Az idegenforgalom növekedése ugyancsak megkívánja, hogy a hazai fogyasztói árarányokat közelítsék a környező országokban érvényes árarányokhoz. , (Folytatjuk) önműködő fékberendezés a vonatokon Az óránként száz kilométernél gyorsabban hala­dó vasutaknál már nehézséget okoz a vezetőknek a különböző fényjelző berendezések megfigyelése. Az időjárási viszonyok vagy a vezető figyelmének akár csak egy pillanatnyi rövidzárlata is, mulasz­tásra, balesetre vezethet. Ezek elkerülésére mind szélesebb körben alkalmaznak önműködő vonat­megállító berendezéseket. A magyar vasutakon tavaly kísérleteztek először olyan megoldással, amely távirányítással a moz­donyba fény- és hangjeleket közvetít — igy hívja fel a figyelmet a fékezésre. A berendezés önműkö­dően állítja meg a vonatot abban az esetben, ha a vezető a figyelmeztetés ellenére azt elmulasztaná. A Tárnok—Martonvásár közötti kísérletek si­kerre vezettek. A tapasztalatok alapján a Tiszate- nyő—Lökösháza közötti mintegy 110 kilométeres és a Mezőzombor—Nyíregyháza közötti 45 kilomé­teres szakaszon 1966-ban megkezdik az önműködő fékezéshez szükséges pályaberendezések szerelését, A két vonalon 1970-ig építik ki Budapestig, illet­ve az országhatárig teljes pályahosszuságban az ön­működő fékezéshez szükséges felszerelést. Nem igen szoktam divatbemutatókkal foglalkoz­ni, de a múlt hetekben volt egy, amit nem tudok szó nélkül hagyni. Ez a divatbemutató Varsóban volt, Lengyelor­szágban. Hogy a világ első divattervezője, a hires párizsi Dior miért vitte oda a bemutatót, azt nem mondják. Valószínűleg azért, hogy megmutassák azoknak a szegény lengyel kommunistáknak, hogy nézzétek csak, hogyan öltöznek a kapitalista orszá­gok asszonyai és leányai. Hat divatbemutatót tartottak. Mind a haton leg­alább háromezer néző volt. (Hiába, a nők kiván­csiak!) Persze a divatbemutató tervezői vittek ma­gukkal szép csinos fiatal lányokat, modelleket, akik aztán bemutatták a szebbnél szebb ruhákat. Volt egy földig érő zöld, arannyal hímzett ruha, amit úgy mutattak be, hogy ezt a ruhát otthon vi­selik, ebben fogadják a vendégeket. Kivétel nélkül mind a hat bemutatón harsogó kacagásba tört ki a közönség. (Ezt még- a N. Y. Times is elismeri) Csak viccnek vették ezt. Volt néhány egyszerű ka­bát és kosztüm, amit megtapsoltak. A Kultúra és Tudomány házában volt a bemu­tató. Ezt a gyönyörű épületet a Szovjetunió aján­dékba épitette Lengyelországnak 1955-ben. Az egyik újságíró megjegyezte, hogy mi értelme volt egy ilyen cifra, fenyes kiállítást odavinni, ahol a nők nagyrésze dolgozó nő és nem engedhet­nek meg maguknak ilyen felesleges fényűzést. Er­re a Dior parfüm-árusitója, Marquis Francois De Roussy De Salles, azt felelte, hogy Franciaország­ban egy takarítónő egy és fél órai munkával meg­keres annyit, hogy vehet magának egy Dior lip- sticket. Hát az lehet, de mutasson nekem ez a cifra nevű ur egy francia nőt, aki elmegy a más házát taka­rítani, hogy Dior lipsticket vásároljon érte. Én a világ leggazdagabb országában lakom. Itt az üzletekben valószínűleg árulják Dior ruháit. Megvallom, én még soha nem vettem egy élő Dior ruhát, és nem is láttam, csak képeken. De miért hazudnak? Miért szédítik a világot ezekkel a cifra rongyokkal? Talán Franciaország­ban, vagy Amerikában, vagy* akárhol a világon minden nő Dior ruhában jár? Csak egy nagyon kis százalék engedheti meg magának, még a gazda­gok közül is. Ezt nem mondták meg a lengyel ki­állításon. Hadd irigykedjenek, hadd sóvárogjanak a kapitalizmus után. Miért nem visznek bemutatót arról, amit én lá­tok itt magam körül? Errefelé és valószínűleg má­sutt is a női egyletek és a templomok női osztá­lyainak egyik legnagyobb aktivitása az, hogy időn­ként rongy-vásárt rendeznek. (Rummage Sale.) összeszednek a tagjaiktól, barátaiktól ócska ruha­féléket és azt eladják. Részt vettem már néhány ilyen vásáron. Reggel, mielőtt kinyitják az ajtót, 15-—20 asszony áll már ott és várja, hogy beme­hessen. A környék szegényeiből áll a vásárló kö­zönség. Olcsón megveszik a más ócska holmiját és boldogan viszik haza, lesz meleg ruha a gyerekek­nek, sőt egy pár centért még függöny is kerül az ablakra. Ezt is mutassák be a lengyel asszonyoknak, hogy egy kissé tisztább képet alkothassanak maguknak a gazdag ország asszonyainak életéről. »SSSSSSSS5SSSSSSSSSí!^»SSSSSSSS»?«SSíSSSS^j “PORSZEM ! A VIHARBAN” j C Rácz László külmunkatársunk kitűnő' könyve * fi 193 oldal, szép kötésben | Ára $2.00 Megrendelhető a következő címen: « MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA | 130 East 16th Street | New York, N. Y. 10003 VS8SSSSSSSSSSSSSSSSSSS5S5SSSSSS»SS»SSSSüSiSÍí W/WWW\WWWMWWWWWVWWWW\ftWWW V~T ▼ ▼ ▼ T ▼ ▼ TT"T ▼ T T ▼ V T » : APRÓSÁGOK i| ► Kovács Erzsi rovata < |

Next

/
Oldalképek
Tartalom