Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-20 / 3. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, January 20, 1966 Ml TorTÉHIK *z ÓhAzAbAN A MAGYAR MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA a hízott sertés, a vágójuh ára és a vágócsirke nagyüzemi felára is. Kilónként 15 forinttal emelkedik a zsíros gyapjú felvásárlási ára. A növénytermelés termékei közül a legjelentősebb a kenyérgabona árának 22 százalékos emelése. Az áremeies anyagilag érdekeltté teszi a mezőgazdaságot, a parasztságot abban, hogy hazai termésből elégítse ki az ország kenyérgabonaszükségletét. jelentősen emelkedik a napraforgó, a rizs, a mák és egyes gazdasági vetőmagvak felAZ 1966. ÉVI TERVRŐL Fock Jenő miniszterelnök-helyettes nyilatkozata a tervről, valamint az ár- és bérintézkedésekről A Magyar Minisztertanács közleményt adott ki, amely részletesen ismerteti az , ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a külkereskedelem és a népgazdaság egyéb területein tervbe vett fejlődést, valamin1 azokat a határozatokat, amelyeket ár- és bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedésekre hozott. A Minisztertanács felhívja az ország dolgozóit, hogy fegyelmezett és szorgalamas munkával, gondos és takarékos gazdálkodással va- lósitsák meg a jövő évi népgazdasági tervet. Javasoljanak és kezdeményezzenek, tárják fel és hasznosítsák mindenütt a termelékenység növelésében, a műszaki fejlesztésben, a munka- és üzemszervezés megjavításában, a beruházások gyors és pontos kivitelezésében, és a költségvetési gazdálkodásban fellelhető tartalékokat. Lépjenek fel nyílt bírálattal a gyorsabb fejlődést akadályozó hibákkal és fogyatékosságokkal szemben, ne tűrjék meg sehol a felesleges kiadásokat, pazarlásokat. Fock a Minisztertanács elnökhelyettese, válaszolt a Magyar Távirati Irodának, az 1966. évi és a harmadik ötéves tervvel, valamint a jövő évi ár- és bérkérdésekkel kapcsolatos kérdéseire e—j> Fock Jenő mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1965. évi tervet — a természeti csapások, kedvezőtlen körülmények ellenére — eredményesen zárják. Az ridei tapasztalatok azt mutatják — mondotta Fo(jk Jenő —, hogy a munkatermelékenység gyorsabb növelésének lehetőségeit nem merítettük ki. Ezért lehetséges, hogy a következő évben a termelés növekedésének mintegy 80 százalékát a termelékenység emelésével biztosítsuk. A dolgozók szilárduló munkafegyelme, lendületes munkája, növekvő tudása, biztos alapot ad a mind nagyobb önállóságra felhatalmazott vállalati vezetésnek arra, hogy biztosítsa a termelékenység kívánatos növekedését. Szólt Fock Jenő az elfekvő készletek csökkentett áron történő értékesítéséről és hogy további intézkedéseket tesznek a feleslegek keletkezésének meggátlására. Ennek fő eszköze— állapította meg —, hogy megalapozottan mérjék fel az igényeket, s hogy a termelés rugalmasan kövesse a szükségletek változását. Hangsúlyozta, hogy a termelés növekedésénél nemcsak mennyiségi igényekről, hanem mind nagyobb mértékben minőségi követelményekről van szó, az ipari termelés ütemének növelése tehát mindenekelőtt akkor lehetséges, ha meggyorsul a műszaki fejlődés, javul a termékek megbízhatósága, korszerűsége, a termelés gazdaságossága és ezáltal is növekedik az árucikkek versenyképessége. — Az ez évi biztató eredmények alapján —‘-állapította meg Fock Jenő — és a gazdaságirányítási reform várható hatására gondolva bízom abban, hogy ez a folyamat és igy egész fejlődésünk a következő időszakban kedvezőbb lesz. Arra a kérdésre, hol tart az uj ötéves terv kidolgozása, Fock Jenő azt válaszolta, hogy az 1966 évi népgazdasági terv nem “átmeneti terv” két ötéves terv között, hanem a harmadik ötéves terv első éve. Árszínvonal, árarányok Mi indokolja az egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási, s köztük néhány termék fogyasztói árának változtatását? — hangzott a következő kérdés.-— A mezőgazdaság szocialista átszervezésével létrejött a mezőgazdasági termelés fellendülésének legfontosabb előfeltétele. A nagyüzemi termelési módban rejlő lehetőségek kihasználását azonban gátolja, hogy a mezőgazdasági üzemek döntő többségében ma még hiányoznak az önálló gazdálkodás anyagi pénzügyi feltételei. Ez főleg annak a következménye, hogy a mezőgazdasági árszínvonal — mind a termelési költségekhez, mind az iparcikkek árához viszonyítva —alacsony. Miután a jelenlegi árviszonyok mellett a szövetkezetek nem képezhetnek amortizációs alapit, nemcsak a beruházásokhoz, hanem az elhasználódott termelési esközök pótlásához is hitelt kénytelenek felvenni s ennek következtében adósságaik állandóan növekednek. így aztán a szövetkezetek jövedelme mind nagyobb mértékben függ attól, milyen hitelvisszafizetési kedvezményeket — elengedést vagy fizetési haladékot — nyújt az állam. Ez csökkenti az anyagi érdekeltséget, nem ösztönöz megfelelően a termelés növelésére. Ezen a helyzeten a mezőgazdasági árszínvonal emelésével változtatni kell. Negativ vonása a jelenlegi mezőgazdasági árrendszernek az is, hogy viszonylag éppen azoknak a mezőgazdasági termékeknek az ára a legalacsonyabb, amelyek a népgazdaság számára a legfontosabbak. A mezőgazdasági termelés helyes irányú továbbfejlesztéséhez tehát az árak emelése mellett az árarányok javítása is szükséges. Ezek alapján határozta el a kormány, hogy január 1-től több fontos mezőgazdasági termék fel- vásárlási árát felemeli. A legfontosabb ezek között a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségének javítása, a vágómar ha-átlagárak kg-onként 3 forintos, a Jenyészmar- ha árának ezzel arányos, valamint a tej felvásárlási árának literenkint 30 filléres emelése. Kisebb de viszonylag számottevő mértékben emelkedik vásárlási ára is. A kenyérgabona árának emelése ellenére változatlan marad a kenyér, a péksütemény és a liszt, továbbá a tej felvásárlási árának emelése ellenére a’tej fogyasztói ára. Szükségessé vált viszont a hús, a húskészítmények, és a tejtermékek fogyasztói ái'ának felemelése. Ugyanakkor a zsir és szalonnafélék ára csökken. A hús, mindenekelőtt a mahahus és a tejtermékek fogyasztói árát már az eddigi alacsony felvásárlási ár mellett is csak állami ártámogatással, dotációval lehetett tartani. A nemzetközi összehasonlítás is azt mutatja, hogy a húsfélék hazai fogyasztói árai viszonylag alacsonyak. Az idegenforgalom növekedése ugyancsak megkívánja, hogy a hazai fogyasztói árarányokat közelítsék a környező országokban érvényes árarányokhoz. , (Folytatjuk) önműködő fékberendezés a vonatokon Az óránként száz kilométernél gyorsabban haladó vasutaknál már nehézséget okoz a vezetőknek a különböző fényjelző berendezések megfigyelése. Az időjárási viszonyok vagy a vezető figyelmének akár csak egy pillanatnyi rövidzárlata is, mulasztásra, balesetre vezethet. Ezek elkerülésére mind szélesebb körben alkalmaznak önműködő vonatmegállító berendezéseket. A magyar vasutakon tavaly kísérleteztek először olyan megoldással, amely távirányítással a mozdonyba fény- és hangjeleket közvetít — igy hívja fel a figyelmet a fékezésre. A berendezés önműködően állítja meg a vonatot abban az esetben, ha a vezető a figyelmeztetés ellenére azt elmulasztaná. A Tárnok—Martonvásár közötti kísérletek sikerre vezettek. A tapasztalatok alapján a Tiszate- nyő—Lökösháza közötti mintegy 110 kilométeres és a Mezőzombor—Nyíregyháza közötti 45 kilométeres szakaszon 1966-ban megkezdik az önműködő fékezéshez szükséges pályaberendezések szerelését, A két vonalon 1970-ig építik ki Budapestig, illetve az országhatárig teljes pályahosszuságban az önműködő fékezéshez szükséges felszerelést. Nem igen szoktam divatbemutatókkal foglalkozni, de a múlt hetekben volt egy, amit nem tudok szó nélkül hagyni. Ez a divatbemutató Varsóban volt, Lengyelországban. Hogy a világ első divattervezője, a hires párizsi Dior miért vitte oda a bemutatót, azt nem mondják. Valószínűleg azért, hogy megmutassák azoknak a szegény lengyel kommunistáknak, hogy nézzétek csak, hogyan öltöznek a kapitalista országok asszonyai és leányai. Hat divatbemutatót tartottak. Mind a haton legalább háromezer néző volt. (Hiába, a nők kiváncsiak!) Persze a divatbemutató tervezői vittek magukkal szép csinos fiatal lányokat, modelleket, akik aztán bemutatták a szebbnél szebb ruhákat. Volt egy földig érő zöld, arannyal hímzett ruha, amit úgy mutattak be, hogy ezt a ruhát otthon viselik, ebben fogadják a vendégeket. Kivétel nélkül mind a hat bemutatón harsogó kacagásba tört ki a közönség. (Ezt még- a N. Y. Times is elismeri) Csak viccnek vették ezt. Volt néhány egyszerű kabát és kosztüm, amit megtapsoltak. A Kultúra és Tudomány házában volt a bemutató. Ezt a gyönyörű épületet a Szovjetunió ajándékba épitette Lengyelországnak 1955-ben. Az egyik újságíró megjegyezte, hogy mi értelme volt egy ilyen cifra, fenyes kiállítást odavinni, ahol a nők nagyrésze dolgozó nő és nem engedhetnek meg maguknak ilyen felesleges fényűzést. Erre a Dior parfüm-árusitója, Marquis Francois De Roussy De Salles, azt felelte, hogy Franciaországban egy takarítónő egy és fél órai munkával megkeres annyit, hogy vehet magának egy Dior lip- sticket. Hát az lehet, de mutasson nekem ez a cifra nevű ur egy francia nőt, aki elmegy a más házát takarítani, hogy Dior lipsticket vásároljon érte. Én a világ leggazdagabb országában lakom. Itt az üzletekben valószínűleg árulják Dior ruháit. Megvallom, én még soha nem vettem egy élő Dior ruhát, és nem is láttam, csak képeken. De miért hazudnak? Miért szédítik a világot ezekkel a cifra rongyokkal? Talán Franciaországban, vagy Amerikában, vagy* akárhol a világon minden nő Dior ruhában jár? Csak egy nagyon kis százalék engedheti meg magának, még a gazdagok közül is. Ezt nem mondták meg a lengyel kiállításon. Hadd irigykedjenek, hadd sóvárogjanak a kapitalizmus után. Miért nem visznek bemutatót arról, amit én látok itt magam körül? Errefelé és valószínűleg másutt is a női egyletek és a templomok női osztályainak egyik legnagyobb aktivitása az, hogy időnként rongy-vásárt rendeznek. (Rummage Sale.) összeszednek a tagjaiktól, barátaiktól ócska ruhaféléket és azt eladják. Részt vettem már néhány ilyen vásáron. Reggel, mielőtt kinyitják az ajtót, 15-—20 asszony áll már ott és várja, hogy bemehessen. A környék szegényeiből áll a vásárló közönség. Olcsón megveszik a más ócska holmiját és boldogan viszik haza, lesz meleg ruha a gyerekeknek, sőt egy pár centért még függöny is kerül az ablakra. Ezt is mutassák be a lengyel asszonyoknak, hogy egy kissé tisztább képet alkothassanak maguknak a gazdag ország asszonyainak életéről. »SSSSSSSS5SSSSSSSSSí!^»SSSSSSSS»?«SSíSSSS^j “PORSZEM ! A VIHARBAN” j C Rácz László külmunkatársunk kitűnő' könyve * fi 193 oldal, szép kötésben | Ára $2.00 Megrendelhető a következő címen: « MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA | 130 East 16th Street | New York, N. Y. 10003 VS8SSSSSSSSSSSSSSSSSSS5S5SSSSSS»SS»SSSSüSiSÍí W/WWW\WWWMWWWWWVWWWW\ftWWW V~T ▼ ▼ ▼ T ▼ ▼ TT"T ▼ T T ▼ V T » : APRÓSÁGOK i| ► Kovács Erzsi rovata < |
