Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-23 / 25. szám

Thursday, June 23, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Fodor Erna: Kirándulás Pécs környékére A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) és az IBUSZ országjáró Ikarus autóbusza vegyes társaságot vitt két napos kirándulásra. Pécs, Ba­ranya megye és környéke megismerése volt az ut célja. A közel 50 utas többsége magyar volt, azaz belföldi és 16 amerikai látogató. Ez utóbbiak egy- része New Yorkból, másrésze Kaliforniából és Flo­ridából jött, hogy néhány hetet, esetleg hónapot töltsön el szülőhazájában. Reggel hétkor indultunk Budapestről, utunk Százhalombattán, az olajvezeté­kek városánál, majd Dunaújvároson vezetett ke­resztül. Ez utóbbi valódi szocialista város és aki pár évvel ezelőtt látta, meglepetéssel állapitja meg, milyen rohamosan fejlődik ez a város. Nap­ról napra uj háztömb épül és lakossága már a 60 ezer felé tart. Először Szekszárdon, Tolna megyében álltunk meg a Garay téren levő vendéglőben egy kis bor­kóstolóra. A teljesen modern, majdnem uj épület belül bolthajtásos; vastag, szépfaragásu magyaros asztalokkal és székekkel, minden asztalon kishordó és gyertya állt, diszes magyar tányérok és kula­csok a falon. A söntésben kilenc kishordó, mind­egyikben más és más borral. Azért a villanyvilágí­tás sem hiányzik, ha erre szükség van. Az uj kocs­ma igazi érdekessége azonban két régiség, amely egyik eredeti szekszárdi vendéglőből és régi szál­lodából maradt vissza. Az egyik 1821-beli prés, amelybe régi tulajdonosa, Vigmát Mihály neve van bevésve; a másik falon rámában függő 1862- es étlap, amelyen ez a cim áll: A szekszárdi ura­dalmi nagyvendéglőbeni ét, ital és szállásolási lap. Néhány árat is idézünk belőle: 1 tál leves 8 krajcár. Pecsenye 28 krajcár, Francia pezsgő 3 forint, Magyar pezsgő 1 f. 80, Istállópénz egy lótól 8 kr., egy adag széna 12 krajcár. Szoba nappal 40 krajcár, éjjelre 1 forint. Különös ágy 70 krajcár, fűtés 30 krajcár. Következő megállónk Pécs főutcája volt. Bara­nya megye fővárosa nagyon szép, régi és érdekes város. Szűk utcái rengeteg kiváló műemléket tar­talmaznak. Főtere gyönyörű, közepén a szenthá­romság-oszloppal és Hunyadi János szobrával. Pécs két kiváló török mecsettel is rendelkezik, a kisebbik a Jakovali Hassan pasa dzsamája mel­lett ma is áll a minaret, ahonnan valaha a müez- zinek hivták a hivőket imára. Ez ma muzeum és mi is felmentünk a minaret keskeny csigalépcső­in és a kis kiálló részen Pécs csodaszép panorámá­jában gyönyörködtünk. A másik mecset bár ma is inkább a régi Gázi Kassim Dzsámának (Dzsáma- imaház) látszik, keresztény templom. Éppen eskü­vőt tartottak mikor beléptünk. Belvárosi temp­lomnak hivják. Egy csodálatosan szép kisebb barokk templo­mot is megnéztünk a középkorból, majd a nagy 4-tornyu székesegyházba mentünk. Ez a templom úgy nagyságban, mint szépségben vetekedik sok római templommal, pedig a 11-ik századból való. Pincéje öt apszisos, falai márványból faragott bas reliefekkel. A templom telve van Lotz Károly és Székely Bertalan szebbnél szebb festményeivel. Külön élmény volt a Zsolnai Muzeum, a bejára­tánál Zsolnai Vilmosnak Strobl által faragott már­ványszobrával. Minden kiállított darab egy-egy műremek. Zsolnai 1842-ben kezdett dolgozni a pi- rogranit felfedezésével érte el első sikereit, 1868- ben eozin színező anyagával nyerte el Bécs, Párizs, London elismerését. Pécs különben három kerületből áll. A Mecsek hegység oldalán terül el, ahol a Földközi-tenger környékéhez hasonló növényzet található. Régi ipari és bányaváros, sajátos kultúrával rendelkező művelődési központ. Már a 14. században egyete­met létesített itt I. Lajos. Itt volt Magyarország első nyilvános könyvtára, öt épületből álló múze­uma van. üdülőközpont is ugyanakkor. 1959 óta állatkerttel is rendelkezik... Az ókorban valósá­gos népvándorlás volt e vidéken, majd a római birodalomhoz tartozott, a 9-ik század elején a frank birodalomhoz tartozott és már öt keresztény temploma volt. A honfoglalás idején jöttek ide a magyarok és I. István püspökséget alapított 1000- ben. Legújabb része az Urán-város. Teljesen mo­dern gyönyörű lakóházakkal. Este értünk Komlóba, a bányász-szállodában va­csoráztunk és ótt is aludtunk. Komló bányaváros, ahol antracitot bányásznak. 1947-ben 937 lakosú apró, piszkos kis bányászfalucska volt. Ma, 30,000 többnyire bányász lakosa gyönyörű modern, két­emeletes kertes házakban lakik és kulturház, könyvtár, mozi, szóval a kultúra minden vívmá­nyával rendelkezik. Az antennák mutatják, hogy tv-ben sincs hiány. Ez az igazi szocialista városka még múzeummal is rendelkezik. Látogatás a siklósi várban Siklós Baranya megye legdélibb részén fekszik. Benedekrendi apátsága már a 12. században fenn­állt. Középkori gótikus vára ma is teljesen ép. A Siklós család kihalása után a Garaiak kezére ke­rült. A főrendek idehozták Zsigmond királyt fog­ságba. De Garai, az ügyes, kétszínű politikus feje­delemként bánt Zsigmonddal, aki nádorságot adott részére a 19,000 holdas birtokhoz. Ők építették a várat. Utánuk Mátyás királyé lett a birtok, aki törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak ajándékoz­ta. 1515-től Perényi Imre kezébe került, felesége volt Kanizsay Dorottya, akiről azt állítják, hogy eltemettette a mohácsi vész elesettjeit. A vár szép káolnáját is ők fejezték be. 1543-tól 1686-ig a tö­rökök uralma alatt volt. A kuruc-labanc világban német generális kezébe került és ez az oka annak, hogy nem robbantották fel a császáriak, mint a többi magyar várat. 1954-ben a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal vette kezébe és azóta mu­zeum, turista szálló, étterem. Szinielőadásokat tar­tanak itt a junius eleji várnapokon. A reumások mekkája Pécstől délre, a Villányi hegység déli oldalán fekszik Harkány fürdő. Valaha a Battyányi család tulajdona volt. Miután mocsaras, lápos volt a hely, tulajdonosa árkot huzatott, hogy a talajvizet leve­zesse. A monda szerint, az odarendelt munkások egyike fájdalmas, csuzos lábbal kétségbeesve ásott a vízzel telt gödörben, félve attól, hogy mi lesz fá­jós lábával. Ámde egy heti vizbenállás után csodál­kozva tapasztalta, hogy fájdalmai mindjobban eny­hülnek, végre teljesen megszűntek. Battyhányi Kázmér tudomást szerezve a dologról, a lápos ré­szen parkot építtetett és kis 14 szobás szállót emel­tetett a helyszínen. így már 1823-tól ismeretes a gyógyvíz, amely két hőforrásnak tulajdonítható. 1866-ban Zsigmondy Vilmos mérnök rögzítette a két forrást, amely 37—39 méter mélységből 65 hőfokkal tört fel és 450—460 köbméter hozamú. Radioaktiv, kénes litiumos viz, amely csodálatos enyhülést hoz az izületi bántalmakra. 1949 óta ál­lami kézben van és ma részben fedett, részben nyitott medencéiben napi kétezer fürdőzőt láthat vendégül és gyönyörű szállodák veszik körül. Azt mondják, télen is rengetegen keresik fel. Annyi bizonyos, hogy hideg, szeles napon kerestük fel Harkány fürdőt és hatalmas medencéiben az em­berek tömegesen úszkáltak. Találkozás Horváth Eszterrel Utitársaink egy része a Képzőművészeti Alap alkalmazottja volt, azonban voltak közöttünk egyé­ni utazók is. A kétnapos kirándulás szállodával, napi háromszoros étkezéssel 340 forintba került. Bár az amerikaiak nagyobb része, mint ismerősök együtt ültek az étkezésnél, az egyik fnagányos uta­zó, magyarországi idősebb nő, az asztalunkhoz ke­rült és a vele folytatott beszélgetést érdemesnek találjuk közölni, annál is inkább, mert amint meg­szólalt, tájszólása szülőfalum környékére, Sopron megyére emlékeztetett. Horváth Eszternek hivják és bár váltig hangoztatta, hogy bizony pesti, hi­szen 1923 óta ott lakik, kitűnt, hogy valóban Sop­ron megyei, Beledből származik. Még nem volt 14 éves, amikor mostoha anyja miatt Sopronba ment cselédnek. Hideg vízben mosott, súrolt az I. világ­háború alatt, amikor szénhiány volt és keze, lába elfagyott. Amig édesapja élt Sopronban maradt, mert igy láthatta őt néha-néha, 1923-ban azonban elhatározta, hogy Pestre megy dolgozni. “Bizony sokszor kiesett kezemből a cipőpucoló kefe, mikor esténként a család minden tagjának cipőt pucol­tam”, mondta. Valahogyan mégis kibírta, bár igen keserves volt az élete. “Volt gazdáimat nem aka­rom kipellengérezni, pedig megérdemelnék”, mondta arra a kérdésemre, hogy kiknél dolgozott, mert beszédéből kitűnt, hogy több helyen is pró­bálkozott. “Egyforma volt mind, rosszak voltak hozzám, enni is alig adtak. 1945-ben változott csak meg az életem. Fagyos kezemmel és lábammal nem mehettem ugyan más munkára, mert nem tudtam mindig ugyanazt csinálni, amint azt a gyár­ban kellett volna, de mégis megváltozott minden. Mi cselédek is emberek lettünk. Szakszervezetünk igen sokat könnyített életünkön. Már nem dolgoz­tatnak velünk 18—20 órát, mint addig, szabad időt is kaptunk, még üdülőbe is elküldött a szak- szervezet. Uj kormányunk nekem mint cselédnek is olyan jogokat adott, mint mindenkinek. Én is ember lettem. Már nyugdíjas vagyok és nyugdi­jamból élek. Most van először alkalmam arra, hogy utazgassak és megismerjem hazámat. Ez már a har­madik utam az országjáró autóbusszal.” Horváth Eszter hirtelen elkomolyodik, rám néz és a következőket mondja: “Meggondoltam kérem a dolgot, én nem mondok magának többet sem­mit. Ne is írjon rólam. Én csak az igazat mondtam és nem bánom, ki hallja, de úgy sem Írja majd, amit mondtam, mert tudom ám, hogy a külföldiek mindig rosszat Írnak hazámról. Hiába magyar ma­ga és magyarul beszél, csak hazudik majd rólunk éppen úgy, mint a többi, ha egyszer elmegy in­nen.” Horváth Eszter dacosan lehajtotta a fejét és többé nem is volt hajlandó beszélgetni velem. Sajnos Horváth Eszter pesszimizmusa, hogy Ma­gyarországról külföldön csak rosszat mondanak, némileg még ma is igaz. Az amerikai propaganda­szervek még ma is túlóráznak, hogy a “vasfüg­göny mögött” levő országokról emeletes hazugsá­Automata sörfó'ző Pécsett gokat terjesszenek. Hitler tézise, hogy minél na­gyobb a hazugság és minél gyakrabban ismétlik, majd csak elhiszi a nagy tömeg, még ma is ott van a “Szabad Európa” és “Amerika Hangja” rádió­leadások programjában. Ez a célzatos, hazugságokkal való körülzárás, bármennyire erőlködik is a reakció, soha sem volt teljes, de az utóbbi években kezd visszapattanni, mint a borsó a falról. Ha az a 16 amerikai, aki részt vett a leirt kiránduláson, visszamegy, csak az igazság mellett tanúskodhat. Az Idegenforgalmi Hivatal ebben az esztendőben 20,000 amerikai lá­togatót vár a múlt évi tapasztalatok alanián. Ezek mind tanúi lesznek Magyarország célkitűzésének; “Harc a magasabb életszínvonalért!” >•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••< u* A hatvanezredik. A tavaszi megnyitás óta nagy sikere van a Közlekedési Muzeum kiállításának. A napokban váltott jegyet a hatvanezredik látoga­tó. Augusztus elején uj kiállítást láthat a közönség a 100 éves villamos történetéről. S JOHN K. S0L0SY - FUNERAL HOME í • • • LINCOLN PARK —telefon: DUnkirk 3-1870 } • • DETROIT — telefon: Vlnewood 1-2353 • _ * KOCHIS JEWELER DIAMONDS, WATCHES, JEWELRY 18810 Allen Rd. — Melvindale, Mich ■ J John Kochis watchmaker — Tel.: DU 3-5865 ÜllllllllUlIIIHIIIuniHIIIIIIIIHi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom