Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-23 / 25. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dee. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.l Vol. XX. No. 25. Thursday, June 23, 1966 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-H9* OÍVV%3kSSVVV%%-%'%V%SiVV'«V^%VXVV%-VSS-VS.XV%%%'V-VXXVVXXXXXX'V'».VVV-VXVVVVV'VVV-V%.'V-V-VV-VV^%%.'VVVVVV-VVVX-VVVX%VXXVVVVXXVV'%%XV'VVWVWVVS.%'VWW3HOTf “BAKÁIRA TALÁLSZ A ! CHASE MANHATTAN BANKBAN” New York és környéke lakói akarva-nem-akarva tudomást szereznek arról, hogy ha elmennek a Chase Manhattan bank­ba, ott barátra találnak. A reklámirók ugyanis ezt kürtölik be az emberek agyába a rádión és a televízión, a nap majdnem minden órájában, hétről-hétre, hónapról-hónapra. A reklámiróknak igazuk van. A Chase Manhattan Bank tisztviselői, alkalmazottai barátaink és segítségünkre sietnek. Magunkfajta munkásemberek rendszerint azért mennek a bankba, hogy ott kölcsönt vegyenek fel, mert nincs pénzük egy hűtőszekrény megvásárlására, vagy az orvosi költségek fedezésére. E segítség megadásához csupán két feltételt szab­nak: kell, hogy elfogadható hitellel rendelkezzen az illető, vagyis bizonyitani kell, hogy a kölcsönt vissza tudja fizetni és hogy hajlandó megfizetni a bank által DIKTÁLT kamatot. A Chase Manhattan Bank most tette közzé, hogy azok, akik autót, hűtőszekrényt, vagy bármi más hasonló szükség­leti cikket óhajtanak vásárolni és erre kölcsönt akarnak fel­venni a banktól, ezentúl 514 százalék LÁTSZAT kamatot fi­zetnek. Azért mondjuk, hogy látszat kamatot, mert a TÉNY­LEGES kamat kétszer akkora, vagyis 10 és fél százalék. En­nek az a magyarázata, hogy a kölcsönre fizetendő kamatot LEVONJÁK mielőtt a kölcsön összegét kifizetik, de az EGÉSZ KÖLCSÖN ÖSSZEG UTÁN KELL a kamatot fizetni. A Chase Manhattannél lévő jó barátaink példáját min­den bizonnyal a többi bankárok is követni fogják. Ennek az lesz az eredménye, hogy ha a munkásember hitelre akar bár­mit is vásárolni, az többe fog kerülni ezután, mint eddig. Ez viszont azt jelenti, hogy sokan képtelenek lesznek megvásá­rolni, amire szükségük van, csökken a kereslet s ez magával hozza a termelés csökkentését is. Ez viszont a munkanélküliek számát növeli. A Chase Manhattan Bank a kölcsönkamat fel­emelésével lényegesen súlyosbította a munkások részére már amúgy is súlyos helyzetet. Mi csak azt mondhatjuk: "Az ellenséggel majd elbánunk, csak barátainktól mentsél meg." Johnson ismét felfokozza a vietnami háborút Bombázzák Észak-Vietnam olajtartályait és Dél-Vietnam ártatlan lakosait. — Békét és egységet követelnek a buddhisták WASHINGTON, D. C. — Johnson elnök múlt szomba­ton sajtókonferencián kijelen­tette: “drágává tesszük az el­lenségnek az agressziót” és ki­látásba helyezte mind ÉszaK- mind Dél-Vietnam fokozott bombázását. Az Amerikai Magyar Szövetség botránya Paál Máthé külmunkatár- sunk ilyen cimü leleplező cikke jelenik meg a jövő heti lapszámunkban. Felhív­juk rá olvasóink figyelmét, hogy ne mulasszák el ma­gyar ismerőseiknek is meg­mutatni ezt az érdekes cik­ket. E nyilatkozatot tett követte. B-52-es bombázók több száz tonna bombát dobtak Dél-Viet­nam három különböző terüle­tére és az ártatlan lakosokra. Az amerikai vezérkar minden ilyen esetben azt állitja, hogy “Vietcong összpontosításokat bombáznak”. Ezúttal is azt ál­lítják, hogy egy Vietcong rá­dióállomást robbantottak fel. Mindezt megcáfolja egy an­gol film. melyet az amerikai televízió nézői a múlt vasár­nap láttak, mely a sebesült gyermekek, asszonyok és idős emberek százait tárta a szem­lélő elé. A kommentátor azt mondotta, hogy csak egy kór­házba minden hónapban 500 újabb sebesült érkezik. A Hancock repülőgéphordo­zó hajóról felszállt bombázók Észak-Vietnam olajtartályait bombázták. Gerald Ford, a republiká­nus párt képviselőinek szószó­lója mondotta: “az amerikai nép nem tűri, hogy a vietna­mi háború határtalan ideig tartson. Ha a novemberi vá­lasztások alkalmával még min­dig tart a háború, akkor a szavazók bizonyára majd úgy adnak kifejezést elégedetlensé güknek, hogy a republikánus jelöltekre szavaznak.” A választások azonban al­kalmat adnak arra is, hogy a közönség békéért harcoló je­löltekre adja le szavazatát. Saigonban Ky miniszterel­nök ismét kinyilvánította, hogy még másfél évig ural­mon akar maradni. E kijelen­tése csak fokozza a szakadást, mely a Ky-kormány és a budd- ( Folytatás a 3-ik oldalon) EMLÉKEZZÜNK ETHEL ÉS JULIUS RQSENBERGRE Tizenhárom évvel ezelőtt, 1953 junius 19-én gyilkolta meg az amerikai kormány a két ártatlan amerikai polgárt: Ethel és Julius Rosenberget. Ez az ötvenes években történt, amikor az ország lelkiis­meretét megbénította a McCarthyzmus fasiszta mérge. Csak ilyen légkörben lehetett alaptalan vádakkal, hamis tanukkal, elfogult bíróval "bűnösnek" minősíteni a két nagy ember­óriást, akik mindhalálig ártatlannak vallották magukat. Nem véletlen, hogy a Rosenberg-ügyet a Dreyfus-üggyal hasonlítják össze. Ezt azért teszik, mert mint a Dreyfus-per nemcsak bizonyította ártatlanságukat, de hasonlóképpen azt is, hogy a kormány vádja becstelen, aljas és hamis tanúvallo­másokra volt alapozva. Milliók tudták 1953-ban a kivégzés előtt, hogy a Rosen- bergék elleni vád hamis és alaptalan. Azóta uj tények és ada­tok, kerültek a felszínre, amik csak megerősitik azok vélemé­nyét, akik hittek Rosenbergék ártatlanságában. A Rosenberg-házaspár kivégzésének égbekiáltó igazságta­lanságát csak úgy tudjuk némileg helyrehozni, ha nem nyug­szunk addig, amig Morton Sobellt, akit uqyanakkor 30 évi bör­tönre Ítéltek, ugyancsak ártatlanul, szabadon nem bocsátják. ÚJABB ADÓT tS MAGASABB VITEL DIJAT RÓNAK NEW YORK LAKOSAIRA Lindsay polgármester azon szorgoskodott, mióta a város vezetését átvette, hogy 520 millió dollár uj adót rójon a vái'os lakosaira. Azt mondotta, i hogy szükség van erre az ösz- I szegre ha a város ki akarja I elégíteni a lakosság szükség- i létéit. Lindsay felhatalmazást kért az állam törvényhozóitól, hogy megadóztassa mindazokat, kik | New Yorkban dolgoznak te-’ ' kintet nélkül arra. hogy a vá­rosban vagy a városon kívül laknak. Ez volt a polgármes- , tér és az állami törvényhozók közti egyik ellentét. A másik ; az volt, hogy az állam északi részét képviselő törvényhozók ragaszkodnak azon álláspont­jukhoz, hogy az uj adókivetési: felhatalmazást csak abban az esetben szavazzák meg, ha fel­emelik a 15 centes viteldijat New Yorkban 20, vagy 25 centre. Hónapokig tartó huza­vona után a városi és állami, a republikánus és a demokra­ta politikusok megalkudtak. Nagy ünnepséggel fogadták De Gaulle-t Moszkvában MOSZKVA. - Nicolai V. Podgorny, a Szovjetunió el­nöke és a kormány minden tagja Koszigin miniszterelnök­kel az élen jelen volt a repü­lőtéren, mikor Charles De Gaulle, Franciaország elnöke! megérkezett Moszkvába. Nagy­politikai jelentőséget tanúsí­tanak világszerte De Gaulle 12 napos látogatásának. A tiszteletére rendezett banket­ten a francia kormányfő kije­lentette: “Célom az. hogy a mi két nagy nemzetünk együtt működjön a jelen feszült helyzet megváltoztatására. Cé­lunk elérését szolgálja az, ha — többek között — felépítjük kereskedelmi kapcsolatunkat Európa keleti államaival.” Podgorny elnök válaszbe­szédében rámutatott arra, hogy “a mi két országunknak módjában van nagy vonalak­ban együttműködni Európa és a világbéke érdekében.” A látogatás részleteiről a jövő lapszámunkban Írunk. KECSKEMÉTHY LÁSZLÓ LELKÉSZ-SZERKESZTŐHÖZ Tiszteletes Ur! A közelmúltban az Ön neve két Ízben szerepelt amerikai lapokban: először junius 2-án, másodszor junius 5-én. Junius 2-án a mi újságunkban, a MAGYAR Szó­ban. e sorok Írója bátor volt szóvá tenni az Ön mű­ködését a “Magyar Élet Californiában” c, kiad­ványban, amely az Ön szerkesztésében jelenik meg. A cikk, amelynek cime “A Ku-Klux-Klan és a lel­kész szerkesztő” volt, kimutatta, hogy ön az angol nyelven nyomott oldalakon bizonyos tanácsokkal látta el fogadott hazánk vezetőit. Többek között azt ajánlotta, hogy a szerződés-szegéssel és nemzetközi jogok megszegésével betörő amerikai katonák által levert dominikai forradalom életben maradt “lá­zadó csoportjait” — a hazájuk függetlenségéért küzdő valódi szabadságharcosokat —, a fehércsuk- lyás Ku-Klux-Klan gyilkos banditáival “intéztes- sük el.” Másodszor az Ön neve a világszerte ismert, nagy befolyású NEW YORK TIMES junius 5-i, vasárnapi számának E-7-ik oldalán jelent meg. Ezt a lapszá- (Folytatás a 9-ik oldalon) BEJELENTÉS Külmunkatársunk E. H. NeuwaLd, a mai Lap­számban közölt NYÍLT LEVÉL másolatát elküld­te Kecskeméthy László lelkész-szerkesztőnek és a kisérő levélben felkérte, hogy nyilatkozzék, amennyiben van mondanivalója. Kecskeméthy László személyesen kézbesített nyilatkozatot irt, amelyet terjedelménél (egy teljes oldal) fogva képtelenek voltunk ebben a lapszámban elhelyezni. ígéretünkhöz híven, a lelkész-szerkesztő nyi­latkozatát minden változtatás nélkül lapunk jö­vő heti, junius 30-i számában közöljük és an­nak elolvasására felhívjuk olvasóink figyelmét. Az egyezmény felhatalmazza a városi vezetőséget három uj adó kivetésére. (Folytatás a 3-ik oldalon) NYÍLT LEVÉL

Next

/
Oldalképek
Tartalom