Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-02 / 22. szám
Thursday, June 2, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 HAT ÉT-HATVAN ELLEN Hajnali háromkor megy munkába. Kihordja a trágyát, megtisztogatja a teheneket, aztán jöhet az (etetés, az .itatás és a fejés. Hét órakor haza«/ megy, és rendszerint a háztájiban folytatja a munkát. Tegnap esett az eső, még nem száradt fel a föld. Ha már úgyis otthon kellett maradnia, lepihent, hogy aludjon egy-két órát. Különben is fájlalja a hátát, alighanem megfázott vagy megerőltette magát. A “délutáni műszak’’ fél háromkor kezdődik, és fél hétig tart. így telnek Tiszai Pál napjai 1961 óta. A változás csak annyi, hogyr az utóbbi időben megrövidült az útja. A Krisztina-majorból a központi majorba helyezték át. Nagy könnyebbség ez, három kilométer helyett legfeljebb felet pedálozik a tehénistállóig. Tizenhárom tehenet gondoz. Eleinte húsz is jutót egy-egy tehenésznek, mert akkor még nem volt annyira kapós ez a munka, mint mostanában. Hat hónapja fejőgéppel dolgozik. Tiszai Pál nevét sokan ismerik Nova környékén. Népszerűségét a tsz-szervezésnek köszönheti. Találkoztam egy zalaegerszegi lakossal, aki hatév után is igy emlegeti az öreget: A Tiszai Pali bácsi? Az aztán alaposan megizzasztotta az agitátorokat. Az istennek sem akart belépni a tsz-be.” — Hogyan bírták mégis jobb belátásra? — Nem a szavak, hanem az események győztek meg. Láttam, hogy egyre-másra alakulnak a tsz-ek, egymás után Írnak alá a gazdatársaim, és ebből megértettem, hogy sem egy ember, sem egy falu nem állíthatja meg a világ folyását. Titokban azon kezdtem spekulálni, mi lesz velünk, ha egyszer mégiscsak belépünk? Utánanéztem, milyen is belülről egy tsz. Bejártam az egész környéket. Kifaggattam az ismerősöket, a régebbi tsz-tagokat, megtudakoltam tőlük, hogy hol, milyen munkakörben kínálkozik a legjobb kereseti lehetőség. A normakönyv is a kezembe került, azt is áttanulmányoztam. Úgy látszott, hogy leghamarabb az állattenyésztésben találhatom meg a számításomat. Elsőnek jelentkeztem a tehenészetben, nehogy valaki megelőzzön. Nem akarták elhinni, hogy komolyan beszélek. “Mindig ellene voltál a közösnek, most meg elsőnek akarod felvenni a munkát?” Ezt kérdezte tőlem egy régi tsz-tag, aki azóta már nyugdíjas. Havi ötszáz forint előleget ígértek. Azt gondoltam, ha többet nem kapok, akkor is kibékülök a szövetkezettel. De valaki a fülembe dugta a darazsat, hogy az ötszáz forint sem fix. Ha nem üt be az esztendő, meglehet, hogy visszafizettetik velem. Több sem kellett, mentem a könyvelőhöz, mondja meg, mi az Igazság. Megnyugtatott, hogy az ötszáz forint biztos pénz, arra mindenképpen számíthatok. Április elsejétől hétszáznyolcvan munkaegységem jött össze abban az évben. Pénzt tizenhat forintot fizettek egységenként, de azon felül 28 mázsa gabona is jutott. Erre mondják, hogy kellemes csalódás. így- telt el az első esztendő. Az öreg gondolkodóba esett. Ha a ve je is a tsz-ben dolgozott volna, 56 mázsa szemet vihettek volna haza. De nem szólt, hogy hagyja ott a cukorgyárat, maradjon Otthon, és lépjen be a szövetkezetbe. Rábízta a döntést. Egy este azzal jött haza a vő, hogy a brigádvezető jó munkát kínált neki a tehenészetben. — Mit csináljak? — A te dolgod. Én nem szólok bele. Ha akarsz, jössz, ha nem akkor nem. Talán megkeresnénk annyit, amennyi elég a családnak. A második évet már együtt dolgozták végig. Pénzben és terményben 65 ezer forint jutott az 1400 munkaegységre. Azóta ötven forint körül állandósult a munkaegység értéke. — Egyéni koi'omban 50 hold sem hozott volna annyi tiszta hasznot, mint most a közös munka —mondja Tiszai Pál. — Azt is megmondom, nem ilyen lakásban élne a család, ha minden úgy maradt volna, ahogy volt, Ez a ház már a tsz idejében épült. A tsz segített fölépíteni. Hatalmas, villának is beillő téglaházban él a Tiszai család. Nagy redőnyös ablakok néznek az utcára. Nem is olyan régen még szegényes, vei*t falu viskó állt a mai ház helyén. Lebontották. — Emlékszem — meséli a házigazda —, hogy a régi házamban meglátogatott egyszer az akkori járási tanácselnök, és nagyon csodálkozott, hogy jó gazda létemre, ilyen nyomorúságos házban fogadom. Nem magyarázhattam meg neki, hogy abban az időben másra kellett a pénz. Hat holdat örököltem, és hét holdat vettem hozzá. Apránként, darabonként. Az öreg hiv, hogy nézzek-körül az udvaron. Az istállóban, ólban szép állatok. A napokban fialt az anyakoca; 11 malacot látok körülötte. Már a jövő téli vágásra sincs gond: két fejlett süldő ropogtatja a kukoricát az ólban. A pajtában meg- szagoltatja velem a szénát. Friss, kellemes illata van. “Mindig ilyen volt a szénám.” Mire visszamegyünk a szobába, a kávéfőzőből kifolyt a kávé. A legügyesebb titkárnők sem tesznek finomabbat az asztalra, mint Tiszai Pál lánya. — Urak lettünk — tréfálkozik a házigazda. -— Rászoktunk a feketézésre. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szeretem. így van mindennel az ember. Eleinte szokatlan, aztán megbarátkozik vele. Hatvanhat éves. Amikor az utolsó hat évről beszél — ennyi ideje tsz-tag —, mindig kihallani a szavaiból az előző hátvan év tülhaladött igazságait. Elégedett, de fáj neki, hogy akkor is ugyanitt tartana, ha nem gürcölt volna annyit a földért. Szavakban gyakran ellentmondásba keveredik önmagával, de a munkája, a magatartása végképp más bizonyítványt állít ki róla. Két évig járt a szakmunkás-képző tanfolyamra. Két év után abbahagyta, mert fárasztotta a sok olvasás. A veje elvégezte a harmadik évet is, megkapta a szakmunkás-bizonyitványt. Az öreg gyakran emlegeti a fiú unokáját. Ügyes, okos gyereknek tartja, büszke rá. Az idén érettségizik a Nagykanizsai Mezőgazdasági Technikumban. Gödöllőre készül, az agráregyetemre. — Jó pályát választott, van jövője — mondja a nagypapa. — ö már diplomás mezőgazdász lesz. ösztöndíjat is kap a tsz-től. Ha végez, hazajön a falujába. 1961-ig visszamenőleg fejből sorolja, melyik évben hány munkaegységük volt, mennyi pénzt, gabonát kaptak. A beszélgetés végén mégis úgy érzi, hogy talán nem állt ki eléggé a szövetkezet mellett. Látom rajta, szeretne meggyőzni, hogy nem akármilyen ember ő. Odamegy a kombinált szekrényhez, és kisvártatva egy bordó szinü dobozt tesz le az asztalra. Biztat, hogy nyissam ki, nézzem meg. Felemelem a doboz fedelét, és egy jól ismert kitüntetést látok magam előtt. Ezek a betűk állnak rajta: “Kiváló termelőszövetkezeti tag.” A miniszteri elismerést 1964 januárjában keltezték. B. S. Korábban lesz zöldség és gyümölcs Baranya megyében Megyeszerte 23 fokig emedkedett a hőmérő hi- ganyszála s eső után a hirtelen beköszöntött meleg gyors fejlődésnek indította a növényeket. Megélénkültek a kertészetek. A Villány környéki tsz-ekben befejezték a zöldborsó második kapálását. A borsó virágzik, sőt egyes védettebb helyeken kötésnek indult a hüvely. A szakértők úgy vélik, hogy a kopári borsó ebben az évben is megelőzi a piacon vetélytársait, május 10-én megkezdték a szedését a villányiak. Ezzel csaknem egyidő- ben jelentkezett a piacon a siklósi és a diósviszlói zöldborsó is. A megye verhetetlenül első jelentősebb primőr zöldsége ezúttal is az országhatárokon kívül is ismert mohácsi ádventi kelkáposzta, melynek szedését megkezdték. A káposzta, melyet már a HUNGAROFRUCT Vállalat exportőrei is megtekintettek, igen szép, ezen a télen a mezei nyulak sem tettek kárt benne, holdanként 70 mázsás termést igér. A pécsi és mohácsi piacokon, boltokban már kapható a kelkáposzta, az Uj Barázda Tsz már elindította az első vagont exportra, melyet még további 30—40 vagon követ. Nemcsak a nagy melegnek, de az intenzivebb kertészeti termesztésnek is köszönhető, hogy az idén zöldpaprikával és paradicsommal is korábban jelentkeznek a termelőszövetkezetek. Mig tavaly csak 1.5 millió darab, addig az idén már 4 millió tápkockát gyártottak a megye 15 kertészkedő tsz- ében. A tápkockában kiültetett paprika, paradicsom 8—10 nappal előbb hoz termést, korábban érik be. A felsőszentmártoni tsz az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításra is benevezett az ilyen módszerrel termesztett zöldpaprikájával. Már a korai káposztát palántázzák a tsz-ek és megkezdték a paprika és paradicsom kipalántázását is. A meleg idő sietteti a tavasz első gyümölcsének, a földiepernek érését is. A Mecsek déli oldalain, Kővágószőlősön és környékén már virágzik az eper, de megkezdődött a virágzás a nagvko- zári, a magyarbólyi és felsőszentmártoni tsz-ek epresében is. E jelek azt mutatják, hogy az idén korábban jelenik meg az eper a piacon. A szezon idején a nagykozári tsz-ben megkezdődik az eperszörp gyártása is. Az MHS Ki mit gyűjt? szakköre kiállítást nyit Budapesten a Hársfa utca 43. szám alatti termében. C^9 Hans Vogt, az oslói egyetem rektora, Sőtér Istvánnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorának meghívására egyhetes látogatásra Magyar- országon volt. C-KS Harmincnyolc tagú jugoszláv vendéglátóipari küldöttség érkezett Zala megyébe, ahol megtekintik a nagykanizsai és a zalaegerszegi szállodákat, éttermeket. A TISZAI VEGYIKOMBINÄTBAN 1964. október 26-án kezdték meg a próba- gyártást. A TVK jelenleg az ország legnagyobb műtrágyagyára. A képen: próbaüzemben van már a TVK igen magas nitrogéntartalmú karbamid gyára (MTI Fotó — Mező Sándor felvétele) A LÉGZÖSZERVI BETEGSÉGEK gyógyítására új magyar gyártmányú műszert, Spirotcst-spiroanalizort készítettek a MEDICOR Művekben. A berendezés egy éve működik a János-kórház V. számú tüdőosztályán és néhány hét múlva a bíráló bizottság elé kerül. A bizottság véleményezése után kezdik meg jövőre sorozatgyártását. A képen: beállítják a készüléket (MTI Fotó — Bereth Ferenc felvitelei
