Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-26 / 21. szám

Thursday, May 26, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Rácz László: Csak a vak nem látja... Lapunk nemrégiben közölte szülőhazánk Statisz­tikai liivaunanaK aaatait a legutóbbi ötéves terv eredményeiről. A számadatok, mik ebben az ötéves mérlegben leisorakoznak, az otthoni előrehaladást illetőleg, meg meggyőzőbbek, mint a hazalátoga­tók tízezreinek lelkes beszámolója. Mert való igaz, hogy a “számok beszélnek”. Az ötéves mérleg számadatai is önmagukért szólnak szülőhazánk épitő munkájáról. De még beszédesebben tanús­kodnak akkor, ha szembeállítjuk—összehasonlít­juk őket az úgynevezett “szabad világ” egyidejű hivatalos statisztikai adataival. Néhányat ezekből — röviddel ezelőtt — sorakoztattam fel “Nesze semmi, fogd meg jól” cimü Írásomban, a gyarmati elnyomásban senyvedő Latin-Amerika országait il­letőleg. Az ósszehasonlitás alapjaként ezekből fogok ki­ragadni néhány jellemző adatot. Elsőnek is a bor­zalmas lakásínségre vonatkozókat. Magyarországon a lakásnyomor “a régi jó idők” határtalan kizsákmányolásának, majd a második világháború végével a megszálló náci hordák bom­bázásának, rablásának, végezetül az 1956-os ellen- forradalom utcai harcainak a következménye. La­tin-Amerika 19 államában (Kuba kivételével) a szegénység mellett, a munkás és paraszt dolgozók legnagyobb része odukban-viskókban tengődik. A szocialista Magyarországban az elmúlt ötéves terv során kétszáznyolcvankéíezer uj lakás épült 15 mil­liárd forint befektetéssel. Hivatalos adatok sze­rint további négymilliárd forintot forditottak rossz állapotban lévő lakások kijavítására. Az uj laká­sok hetven százaléka két- vagy több szobás volt és több mint felében fürdőszoba van. Milyen volt a lakásépítő munka Latin-Ameriká- ban? Mint említett cikkemben idéztem, Latin- Amerika 19 államában az elmúlt öt év során, az imperialista “segítség” álarcában jelentkező “Szö­vetség a Haladásért” akció során kereken három- százezer uj lakás épült. Az Egyesült Államok öt- milliárd dollárja hozzájárulásával (melynek legna­gyobb része nagybankok és vállalkozók, no meg korrupt állami főhivatalnokok zsebébe jutott). Egy csepp a tengerben! Mert összehasonlítva szülőha­zánk 10.1 millió összlakosságát Latin-Amerika két- százhuszmillió össznépességével, nyilvánvaló, hogy az uj lakásépítés a szocialista Magyarországban aránylagosan több mint hússzor volt nagyobb, mint a “szabad világnak” csúfolt Latin-Ameriká- ban. Tegyünk egy másik összehasonlítást a tanitó- nevelő munkát illetőleg az elmúlt öt év során. A helyes arány megállapítása végett megint csak előre kell bocsássam, hogy az irni-olvasni nem tu­dók száma szülőhazánkban elenyésző, százalékok­ban alig kifejezhető. Mint bizonyíték szolgálhat a hivatalos jelentés, miszerint az elmúlt öt évben át­lagosan 2.2 millió volt az összes tanulók száma szülőhazánkban. Ezek közt is a közép- és felsőis­kolások száma ötszáztizezerre rúgott, 69%-kal többre, mint öt évvel azelőtt. Latin-Amerika 19 államáról nem állnak összefüggő statisztikai ada­tok rendelkezésemre. Csak annyi, hogy az irni- olvasni nem tudók száma, egyes országokban, mint Paraguay és Brazília meghaladta a 80%-ot. Még az előrehaladott Mexikóban is 36%-ot. Ebből az országból van csak hivatalos statisztikai adat a fel­ső- és középiskolás tanulók számát illetőleg, mely 631,000 volt. Megintcsak alapulvéve szülőhazánk összlakosságát és összehasonlítva ezt Mexikó 42 milliót meghaladó össznépességével, megállapíthat­juk, hogy a szocialista Magyarorszáq kulturális munkája négyszeresen múlta felül Latin-Amerika élenjáró országának a színvonalát. A hivatalos statisztikai adatok szerint szülőha­zánk dolgozóinak reáljövedelme az elmúlt öt év során 18%-kal növekedett. Latin-Amerika dolgo­zóinak reáljövedelméről — érthető okokból — pines hivatalos adat. Csak annyi, hogy az átlagos évi jövedelem nem haladja meg fejenként a száz dollárt, Venezuelában 200 dollárt. (Lásd előbb em­lített cikkemet.) Ezt a tömegnyomort jellemző nemzeti jövedelem az elmúlt öt év során változat­lanul maradt. Csak egyetlen egy terület akad, ahol a számada­tok Latin-Amerika “fölényét” mutatták szülőha­zánkkal szemben: a természetes népszaporodás. Ez Magvarországon az elmúlt öt év során mind­össze 154.000 lelket tett ki, kb egy és fél száza­lékot. Ugyanekkor Latin-Amerika országaiban 4— 5 százalék a népszaporodás évente. Messzire ve­zetne itt rámutatni a születések csökkenésének okaira szülőhazánkban. A születésszabályozás és korlátozás, a kulturális előrehaladottság, az egyén­nek a társadalmi közösséggel szembeni felelősség érzésének egyik látható megnyilatkozása az ipari­lag és kulturálisan előrehaladott országokban. A minden gátlás nélküli népszaporodás Latin-Ameri- kában csak a tömegek kulturális hátramaradottsá- gának, a nemi szabadosság (promiscuitas) és nem utolsó sorban a klerikális elbutitás következmé­nye. Ennek közvetlen következménye a dolgozó rétegek amugyis hatalmas munkanélküli “tartalék­seregének” a felduzzadása, ami egyelőre csak a belföldi kizsákmányolásnak és külső gyarmati el­nyomásnak kedvez. Ezt a “fölényt” csak a magyar ellenforradalmi emigráció használja ki átlátszó propaganda célok­ra. Arra az ostoba rágalomhadjáratra, hogy szülő­hazánk szocialista rendszere “a magyar nép lassú kihalásához”, a szomszédos szláv- és román nép­rétegek közti felszívódáshoz vezet. A hazájukat és vérüket eláruló emigráns szó­csöveknek korlátoltságánál csak vakmerőségük nagyobb. Ezek “a régi jó világ” támaszai és hírnö­kei elfelejtik, hogy az elmúlt évtizedekben, a ma­gyar volt urailkodó osztály: a nagybirtokosok és pribékjeik: a szolgabirák és csendőrök, valamint a kínzó tömegéhség volt az, mely milliónyi magyar földnélküli szegény bérest, napszámost, kubikost, kényszeritett ki szülőhazánkból. Az Egyesült Álla­mok és Kanada magyarságának túlnyomó többsé­ge: az öreg amerikások e “régi jó világ” rendszeré­nek az áldozatai. És még ezeknek merészelnek Magyarország “vérveszteségéről” beszámolni! Csak a vak nem látja, milyen óriási léptekkel halad előre odahaza az uj szocialista Magyarország építése. És azok az elvakult emigráns gyászmagya­rok sem,” kiknek drágább rongy élete, mint a ha­za becsülete.” Egy halott, egy súlyos sebesült és egy sebesült “A kommunisták elárasztották az Egyesült Álla­mokat”, mondotta Edward Waniolek, 40 éves det­roiti lakos. Waniolek csak papagály módjára ismé­telte, amit a John Birch Society, a Minutemen és számtalan más fasiszta szervezet képviselői és ki­adványai mondanak napról-napra. Sajnálatos, de tény az, hogy sok millió amerikai olyan szellemi fokon áll, hogy ezen fasiszta szervezetek hazug, hihetetlen és minden alapot nélkülöző mende­mondáját készpénznek veszik. És mivel fogalmuk a kommunizmusról oly távol áll a valóságtól, mint Földkerekségünk a legtávolabbi égitesttől, érthe­tővé válik magatartásuk. Most már köztudomású, hogy az Edward Wanio­lek névre hallgató és a fasiszta szervezetektől fél­revezetett egyén pisztollyal és puskával felfegy­verkezve belépett a Szocialista Munkáspárt det­roiti irodájába és azt mondta az irodában lévő há­rom fiatalembernek, hogy szeretne Lenin müvei­vel megismerkedni. Az egyik fiatalember átadott Wanioleknek egy könyvlistát, aki mig abban la­pozgatott, egyszerre csak felkiáltott: “Ugye ti mind kommunisták vagytok?” Elővette pisztolyát és puskáját, megparancsolta a három fiatalembernek, hogy tegyék pénzüket az Íróasztalra és feküdjenek le a padlóra. A megré­mült ifjak alig tettek eleget a parancsnak, Wanio­lek sortüzet adott le reájuk. Leon Bernard 28 éves fiatalember holtan terült el; Jan Edward Garrett 22 éves és Walter Graham 19 éves egyetemi hallgatókat súlyos sérüléssel kórházba szállították. Edward Wanioleket a rendőrség letartóztatta. Nem tudjuk, milyen sors vár reá. Lehet, hogy bű­nösnek találják, elitélik és “megkapja méltó bün­tetését.” Vannak, akik úgy vélik, hogy ezzel az ügy le is zárható. Waniolek letartóztatása, bíróság elé állítása, el­ítélése nem oldja meg ezt a bűnügyet. Mindaddig, amíg a fasiszta szervezetek mérgező munkájukat folytathatják, fennáll a lehetősége annak, hogy egy uiabb “Waniolek” belép nemcsak a Szocialista Munkáspárt, vagy a Kommunista Párt, vagy a Szo­cialista Párt, és nemcsak az Americans for Demo­cratic Action irodájába, hanem mondjuk a Leg­felsőbb Bíróság épületébe és merényletet követ el — mondjuk — Warren főbíró ellen, akit a birchis- ták kommunistának neveztek. Hallatlan elképzelés? I-ehetetlen lidércnyomás? A válasz egyszerű: emlékezzünk Kennedy elnök meggyilkolására! lüHilliiilliilimMiiiiuiiiiNiiunr A szovjet tudósok és technikusok az iirbe lőtték a 118. mesterséges holdat, mely folytatja az űrku­tatást. MEGÉRKEZETT SZELSo “FECSKE” A jövő évi naptár már készülőben van. — Rácz László "Porszem a viharban" könyve anyagilag is sikert jelent Jóllehet, olvasóink jórésze még az idei naptár­ból olvasgat és eszébe sem jut a jövő évi naptárra gondolni, de szerkesztőségünk már az uj naptár összeállításán szorgoskodik, amely 1902—1967 EMLÉKKÖNYV címet fogja viselni. Ez az EMLÉK­KÖNYV kell, hogy tartalma magas színvonalával tovább vigye azt a tradíciót, amit az eddigi naptá­rok változatos, magas nívójú tartalmukkal meg­alapoztak. De kell, hogy az EMLÉKKÖNYV ennél is többet érjen el, mert hiszen lapunk 65 éves fennállását ünnepli és ebből az alkalomból disz- kiadvány is lesz. A szerkesztőség mindent megtesz, hogy az 1902 —.1967 EMLÉKKÖNYV ne csak megjelenésében, de minden egyes lapján maradandó értéket nyújt­son. Már minden egyes külmunkatársunkkal érint­kezésbe léptünk és várjuk tőlük a cikkeket. Az első fecske már megérkezett: Rácz László páratla­nul érdekes és tanulságos Írása az 1848-as magyar forradalomról. Cikke, mely érdekesen, újszerűén világítja meg a jólismert eseményeket. már a nyomdászok kezében van és megjelenése, illusztrá­ciókkal tarkítva, büszkeségére válik a jubileumi naptárnak. E különleges emlékköny-naptárnak az előkészí­tése korábban indul meg, mint máskor. Erre vo­natkozólag olvasóink nemsokára körlevelet kap­nak. Kérjük, hogy mindenki figyelmesen olvassa el a benne foglaltakat, mert ettől függ ennek a rendkívüli naptárnak, a megjelenése. Amint a többi cikkek beérkeznek, időről-időre értésiteni fogjuk olvasóinkat a naptár munkájának további fejleményeiről. Jelentés a "Porszem" ezévi bevételéről Őrömmel jelentjük, hogy Rácz László külmunka- társunk “Porszem a viharban” c. könyvének meg­jelenése rendkívüli erkölcsi sikere mellett szép anyagi sikert is eredményezett. A múlt évi tiszta haszon, a költségek levonása után 1,180 dollár volt. Ez évben, május közepéig még 254 dollár jött be a könyvre és evvel együtt mindmáig 1,433 dol­lárt könyvelhetünk el, ami a “Porszem”-ből be­folyt a lap javára. Ez az elszámolás még nem teljes, mert még vannak olvasóink, akiktől várjuk, hogy a “Por­szemért” beküldjék ajándékukat. Beirut, Lebanon. — Az iraki kormány lépéseket tett, hogy az öt éve tartó polgárháborút a Kurd törzsekkel tárgyalások utján számolják fel. «SSSSSSSSSSSSSSSSSKsSSSSSSSSSSSSSSSSSffijj “PORSZEM A VIHARBAN” Rácz László külmunkatársunk kitűnő könyve * 193 oldal, szép kötésben i Ára $2.00 Megrendelhető a következő címen: \ MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 ISMÉT KAPHATÓ $ “LEARH HUNGARIAN” \ Bánhidi-Jókay-Szabó kiváló nyelvkönyve angolul beszélők részére, akik magyarul * akarnak tanulni á ■ í » Gyönyörű, keménykötesben, finom papíron, raj- J } zokkal és képekkel — 530 oldal — a Budapesti r Tankönyvkiadó Vállalat kiadásában A Ára $4.00 és 20 cent postaköltség + Megrendelhető a MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN í 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom