Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-12 / 19. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.S Vol. XX. No. 19. Thursday, May 12, 19Ó6 AMERICAN HUNGARIAN WORD, hvC., lot) fc. 16th Street, New York, N. Y. 10Ü03. Telefon AL 4-039/ TÖMEGGYILKOSSÁG-büNíétes nélkül Hányszor hallottuk a szónokok ajkáról, hogy a jelen' amerikai társadalomban a humanizmus a vezető eszme. Ez alatt az értendő, hogy az EMBERI LÉNY a legfontosabb. Az EMBER ÉLETÉNEK szebbé, jobbá és biztonságosabbá tétele a vezető eszme és a kitűzött cél. Ez nagyon jól hangzik a szónokok ajkáról. Ha azonban összehasonlítjuk ezeket az élet valóságával, más kép tárul elénk. Az Egyesült Államokban minden évben 50,000 ember veszti el életét autószerencsétlenség következtében. Ez a tö- meggyiikosság oly nagy felháborodást keltett, hogy a szená­tus kénytelen volt vizsgálatot indítani ez ügyben. A vizsgálat folyamán rámutattak arra, hogy az autógyárosok olyan autó­kat bocsátanak piacra, melyek összeütközés esetén az utasok részére halálos balesetekre vezetnek. Ford az ország második legnagyobb autógyárosa személyesen jelent meg a szenátusi bizottság előtt és többek között a következőket mondotta: "Természetes, hogy 50,000 amerikai halála évente az ország­ban elítélendő, de nem helyes azt állítani, hogy ez a nagy­számú halálozás egyedül az autóipar hibája." Egyetértünk Ford ur szavaival. Nem lehet MINDEN ha­lálos balesetet az autógyárosok rovására elkönyvelni. Sokan túl gyorsan hajtanak, s ez okozza a balesetet. Vannak, akik ittas állapotban hajtanak, mások elhanyagolják autóik kellő karbantartását és ez okozza a halálos szerencsétlenséget. De mindezeknek előrebocsátása után le kell szögezni azt a tényt, hogy az autógyárosok felelősek sok ezer halálos autó­szerencsétlenségért, mert az autógyártásnál a vezető irányelv nem az utasok biztonsága és testi épségének meg­őrzése, hanem az, hogy HOGYAN LEHET A LEHETŐ LEG- NAGYOB PROFITOT LÉTREHOZNI. A nagy autótröotök tulajdonosai, vezetői, igazgatói, mér­nökei, mind egyemet végzett emberek. Valószinüleg átitatja őket is a humanizmus eszméje, de ez nem akadályozza őket abban, hogy OLYAN AUTÓKAT BOCSASSANAK PIACRA, MELYEK VESZÉLYEZTETIK A VÁSÁRLÓ ÉLETÉT. Humanizmus ide, humanizmus oda: a fő a profit. A Gen­eral Motors Corporation 4,000,000,000 dollár hasznot könyvelt el a múlt évben. Ha ez a tröszt jobb, erősebb, biztonságosabb autókat gyártott volna ugyanazért a vételárért, EZÁLTAL MEGMENTHETETT VOLNA SOK EZER EMBERÉLETET, de akkor CSAK 3,500,000,000 dollár profitot tudott volna el­könyvelni. Gázbombákkal pusztítják *£ a dél vietnami népet Az amerikai hadak tehetetlenek a néphadsereggel szemben SAIGON. — Amerikai bom­bázók 7,200 font gázport uob- | tak a délvietnami lakosságra j Saigontól 70 mérföldre észak- i nyugati irányban, közel a kam­bodzsai határhoz. A gáz hasz­nálatát állitólag nem a Penta­gon, hanem William C. West­moreland, az amerikai hadse­reg vietnámi parancsnoka ren- relte el. Ezt bizonyára azért közölték ilyen formában, hogy védjék a Johnson-kormányt a várható nemzetközi felhábo­rodástól. Az amerikai hadak ilyen barbár eszközöket használnak, mert teljesen tehetetlenek a vietnami néphadsereggel szem I ben. Az amerikai hatóságok azt I állítják, hogy könnygázt hasz- ; náltak, ami nem okoz komoly sérülést. Ilyen kijelentésekkel óhajtják félrevezetni az ame­rikai nép és a világ közvéle­ményét. Tüntessünk a békéért vasárnap, május 15-én! Minden bekeszerető Wash­ingtonban lesz vasárnap, má­jus 15-én. A Johnson-kormány "piszkos háborúját" ellenző polgárok az ország minden ré­széből Washingtonba zarándo­kolnak, hogy felemeljék sza­vukat e háború azonnali fel­számolásáért. A békeszerve­zetek mozgósítják a szavazó­kat az ország minden részé­fi(ina újabb atomkisérletet hajtott végre PEKING. — A Kínai Nép- köztársaság bejelentette, hogy újabb sikeres atomkisérletet hajtott végre. A hivatalos je­lentés szerint a fölrobbantott bomba thermonucleáris anya­got tartalmazott. A bomba föl­robbantásával kapcsolatban a kormány kinyilvánította, hogy Kina nem lesz az első, mely az atomfegyvert használni fog­ja. NEM SZABAD FELEMELNI A NEWYORKI VITELDIJAT New York város lakói roskadoznak a nagy adóteher alatt. Évente 368 millió dollár fogyasztási adót, 33,300,000 dollár cigaretta adót, 120,650,000 dollár autóhasználati adót, 27,300,- 000 dollár benzin adót és 14,000,000 dollár autóhajtási enge­dély adót fizetnek. Mindez az állami és szövetségi kormánynak fizetett adón felül van. A bankárok, tőzsdések és a multimilliárdos hitel és biztosító intézetek igazgatói arra törekszenek, hogy a város közszükségleteinek kielégítéséhez szükséges összeg jelentős részét úgy teremtsék elő, hogy a jelenlegi 15 centes közleke­dési viteldijat 25 centre emeljék. Ezen fáradoznak az Albany-i demokrata politikusok is, akik két célt akarnak ezzel elérni. Az egyik az, hogy a munkások nyakára sózzák az újabb terhet, a másik pedig az, hogy az elkövetkező polgármesteri választá­sokban majd a republikánusokat okozhatják a viteldij föleme­léséért. A viteldij fölemelése legsúlyosabban azokat sújtaná, akik legkevésbé képesek ez uj terhet elviselni: a néger, a portori- kói és a szegény fehér munkások millióit. A megdrágult viteldij naponta 20—40 cent kiadástöbble­tet jelentene egy személy számára. Ez évente 73—146 dollárt tesz ki. Ha csak két személy részére számítjuk családonként e kiadástöbbletet, ez 146—292 dollár külön megterhelést jelentene. Ez a hatalmas összeg a nyomorfcéreké*-t do'oozó mun­kások részére azt jelenti, hogy ezzel az egyetlen léoés^e1: a vi- teldii fölemelésével sokkal többen kerülnének naqyobb nyo­morba, mint ahányan az eoé«z nvomor elleni harc folyamán a nyomorból valamennyire kikerültek. A város szervezett munkássága, a haladó szellemű közéo- o*ztá’v kell, hogy megakadályozza a közlekedési viteldijak fölemelését. Robert Kennedy szenátor be­szédében megjósolta, hogy Latin-Amerikában forradalom lesz." CSÖKKENTI A TERMELÉST A 3 NAGY AUTÓGYÁR Pánikszerű hangulat a newyorki tőzsdén DETROIT, Mich. A Gen-j eral Motors vállalat nyilvános­ságra hozta, hogy 10 száza­lékkal csökkenti az automobi­lok gyártását. Ez azt jelenti, hogy minden héten 10.324 autóval kevesebbet állítanak elő. A többi autógyárosok szintén csökkentik a gépko­csik gyártását. A General Motors e kijelen­tése pánikszerüleg hatott a newyorki tőzsdére. A részvény tulajdonosok eladásra ajánlot­ták értékpapírjaikat, aminek az lett a következménye, hogy az árak rohamosan estek. A tőzsde zárásánál a Dow-Jones átlag 15.09 ponttal volt ala­csonyabb, mint a megnyitás­kor. Ilyen nagy áresést a tőzs­dén Kennedy elnök meggyil­kolása óta nem tapasztaltak. A részvényárak ily rohamos csökkenésének okáról a véle­mények megoszlanak. Sokan attól félnek, hogy ha a kor­mány újabb adót vet ki, ez csökkenti a vásárló képessé­get és a túltermelés (a szüksé­gen aluli fogyasztás) —mely­nek jelei már most mutatkoz­nak — csak fokozódni fog. ELLOPJÁK A NÉGER SZAVAZATOKAT A DÉLI ÁLLAMOK SZAVAZATSZÁMLÁLÓI SELMA, Alá. — E kis város­ban ketten pályáznak a rend­őri (sheriff) állásra, a jelenlegi sheriff, James G. Clark, aki négergyülölő magatartásáról nevezetes és a békés együtt­élés elvén haladó Wilson Ba­ker. A szavazóbizottság jelen­tése szerint James Clark lett; a győztes jelölt. A szövetségi! igazságügyminisztérium által! kijelölt megfigyelők azonban azzal vádolják a szavazatszám­lálókat, hogy nem vették szá-; mitásba 1,672 néger szavazatát és a szavazók tényleges dön­tése szerint Bakert választot­ták meg 370 szavazattöbbség­gel. Az igazságügyminisztéri­um számos rendellenesség el­követése alapján vádat emelt a szavazóbizottság tagjai ellen. Az 1,672 néger és 162 fehér szavazatából 1,412 jutott Ba­kernek, 92 Clarknak és 21 a többi jelölteknek. John Doar az igazságügymi­niszter képviselője intézke­dett, hogy a szavazóurnákat ( Folytatás a 3-ik oldalon) Egy milliárd dollárral csökkent a a takarékbetétek összege Április hónapban egymilli- árd dollárt vettek ki az ország takarékpénztáraiból. Ily hatal­mas összeget egy hónapon be­lül még nem vontak ki a ban­kok történetében Ennek egyik fejleménye az, hogy e pénz­intézeteknek nem áll elég pénz rendelkezésére házépítési köl­csönök folyósítására, ami vi­szont válságot idézhet elő az építőiparban. Ahányan nyilat­koznak e nagy összeg kivoná­sáról, annyi különböző véle­ményt nyilvánítanak. Vannak, akik azt mondják, hogy a ki­vont pénz egy részét befektet­ték nagyobb kamatot hozó köt­vényekbe. Mások viszont azt állítják, hogy a megélhetés megdrágulása kényszeritette i az embereket, hogy megtaka­rított pénzüket felhasználják J az életszükségletük kielégíté­sére. ben, hogy csak azokat a je­lölteket támogassák, akik haj­landók sikra szállni a béke ér­dekében. New Yorkból külön vonatok viszik a tüntetők ez­reit Washingtonba. Akik óhaj­tanak részt venni hivják fel a Women Strike for Peace szer­vezetét PL 2-8155. Az úti­költség oda-vissza 10 dollár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom