Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-01-13 / 2. szám

Thursday, January 13, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 A MAGVAR MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA 1966. február 1-től a zsír ára 20, a szalonna-fé­léké pedig átlagosan 11 százalékkal csökken. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága javaslata alapján a Minisztertanács de­cember 14-i ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az 1966. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy a népgazdaság 1965-ben eredményesen fej­lődött ; sikerült teljesíteni, egyes területeken ked­vezően túlteljesíteni az 1965. évi népgazdasági terv számos fontos előirányzatát. Az ipari terme­lés emelkedésének körülbelül 80—90 százaléka a termelékenység növekedéséből származik. A búza termésátlaga kimagasló volt; a hazai termés ma­radéktalanul biztosítja az ország kenyerét, a me­zőgazdaság egészének termelése azonban nem ér­te el a tervezettet. A külkereskedelmi forgalom egyenlege valamivel kedvezőbb a tervezettnél. További erőfeszítéseket kell azonban tenni, hogy azt termeljék, amire a hazai és a külföldi piacon szükség van, hogy a műszaki fejlesztés meggyorsuljon, a termelés gazdaságosabb legyen, a beruházási eszközöket jobban összpontosítsák, a munka- és az üzemszervezés javuljon. 1966-ban el kell érni, hogy a nemzeti jövedelem mintegy 4 százalékkal emelkedjék. A beruházá­sok előirányzata 44—45 milliárd forint, ami az 1965. évi teljesítést 2—3 milliárd forinttal halad­ja meg. Az ipari termelést a terv az 1965. évi szintnél 4—6 százalékkal magasabban irányozza elő, mig a mezőgazdaság termelésének értéke 1966-ban mintegy 5 százalékkal lesz magasabb az ideinél. A külkereskedelmi forgalomban 1966-ban a kivitel és a behozatal előreláthatólag 6—8 százalékkal lesz magasabb. A terv 1966-ban is jelentős ide­genforgalommal számol és ennek jó lebonyolítá­sára, szállodák és turistaszállók építésére, cam- pingek fejlesztésére, vendéglátóipari és kereske­delmi beruházásokra mintegy 250 millió forintot irányoz elő. Tovább javul a lakosság kommunális, szociális és kulturális ellátása, összesen több mint 50,000 lakás építése fejeződik be. Növekszik az általá­nos- és középiskolai tantermek száma, bővül a gyógyintézeti, a szociális intézeti, a gyermekott­honi és a bölcsődei helyek száma. 1966-ban a munkások és alkalmazottak egy ke­resőre jutó reálbére mintegy másfél százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 3.5 százalék­kal emelkedik. Az utóbbihoz hasonlóan növekszik — megfelelő termés esetén — a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása is. A Minisztertanács ár- és bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedésekről is döntött. Ezek célja: növelni az anyagi ösztönzést, közelebb hoz­ni egyes fontos termékek termelői árait a tényle­ges termelési költségekhez; egyes árak emelésé­vel, illetve leszállításával csökkenteni a termelői és fogyasztói árak között fennálló indokolatlan különbségeket, mérsékelni a jelenlegi ár- és bér­rendszer egyes aránytalanságait s mindezzel elő­mozdítani az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlődését. A mezőgazdasági termelés hatékonyabb ösztön­zése, valamint a termelőszövetkezeti beruházások elősegítése céljából 1966 január elsejétől fel kell emelni az állatok, egyes állati termékek és egyes növényféleségek felvásárlási árát. 1966 február 1-től átlagosan 30 százalékkal emelkedik a sertéshús és átlagosan 50 százalék­kal a marhahús ára, ezzel összefüggésben a hús­készítmények, továbbá 15—19 százalékkal a tej­termékek fogyasztói ára. Magasabbak lesznek az ezekhez kapcsolódó vendéglátóipari és üzemélel­mezési árak is. A felvásárlási árak emelése elle­nére változatlan marad — a többi között — a ke­nyér, a lisztféleségek, a rizs, a tej, valamint a cukor fogyasztói ára. 1966. április 1-től — a tüze­lési idény befejezése után — átlagosan 25 száza­lékkal felemelik a szilárd tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, fa) fogyasztói árát. Emelkedik a központi- és távfűtés dija. 1966. junius 1-től fel­emelik a városi helyi közlekedésben a jegyek árát s egyszerűsítik a díjrendszert. (Egyedül Buda­pesten a közlekedés üzemeltetési költsége jelen­leg évi 600 millió forinttal meghaladja a bevételt, a díjemelés ezt a dotációt a felére csökkenti.) A havi 1,700 forintot meghaladó keresetek után 1966. február 1-től progressziven növekedő nyugdíj-járulékot vezetnek be. A társadalmi köz­terhek arányosabb elosztása végett, 1966-ban emelni kell a nagyobb jövedelmű kisiparosok, ke­reskedők és szabadfoglalkozásúak jövedelem adó­ját. Ugyanakkor február 1-től fel kell emelni mint­egy 300,000 — főleg teljesítménybéres — mun­kás bérét, a főművezetők és művezetők bérét, az állami és a vállalati építőiparban a különélési pót­lékot, a pedagógusok illetményét, egyes egészség­ügyi kategóriák dolgozóinak bérét, valamint a belkereskedelmi dolgozók egyes kategóriáinak bé­rét. Február 1-től különböző mértékben, de átla­gosan tiz százalékkal növelik a 750 forinton aluli, saját jogú nyugdijak összegét és a 400 forint alatti özvegyi nyugdijakat. Az elhatározott bér­emelések mintegy 800,000 dolgozót érintenek. Február 1-től gyermekenként 50 forinttal fel kell emelni a két- és többgyermekes dolgozók csa­ládi pótlékát. Ugyancsak február 1-től 8—25 százalékkal le kell szállítani egyes textiláruk és ruházati cikkek árát. A termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosí­tási ellátását s családi pótlékát közelebb kell hoz, ni a munkásokéhoz. Ezek az intézkedések julius 1-től lépnek életbe. A felsorolt fogyasztói ár-, bér- és szociális jel­legű intézkedések társadalmi kihatásukban ki­egyenlítik egymást. Többszáz kiállításon vesznek részt magyar képzőművészek 1966-ban Az elmúlt évhez hasonlóan a magyar képzőmű­vészek 1966-ban is többszáz kiállításon szerepel­nek. Párizsban a Petit Palaisban áprilisban nyit­ják meg a magyar művészek első nagy reprezen­tatív franciaországi kiállítást — a francia-ma­gyar kulturális csereprogram keretében. Ezen a honfoglalástól napjainkig minden kor jellegzetes művészeti alkotásait bemutatják. Az angliai Birminghamban is rendeznek ma­gyar képzőművészeti kiállítást, éppen úgy, mint Ausztriában, — Grázban és Linzben —, több délamerikai államba iparművészeti kiállítással lá­togat el Magyarország. Számos egyéb kollektiv és egyéni kiállításon is résztvesznek még a magyar művészek. A bécsi kollégium Hungaricumban például sorozatban rendeznek kiállításokat, amelyeken három-három művészt mutatnak be a festmények, grafikák és szobrok. Egyéni kiállításával a közelmúltban ara­tott nagy sikert a genfi Magyar Heteken Doma- novszky Endre festőművész, aki jövőre is több külföldi kiállításon szerepel. A magyar grafiku­sok ugyancsak számos külföldi kiállításon vesz­nek részt, igy például Görögországban, Japánban, Kanadában és Argentínában is. Hétezer templom Magyarországon Magyarország lakóinak száma valamivel több mint tízmillió. A vallás szerinti utolsó, 1947-ben történt felmérés szerint az ország lakóinak 65 százaléka volt katolikus, 20 százaléka református, 5 százaléka evangélikus, 10 százaléka egyéb val lásu vagy felekezeten kívüli. Frissebb adat azért nincs, mert azóta a Magyar Népköztársaság tör­vényeinek megfelelően mindenfajta állami nyom­tatványról, kérdőívről hiányzik a vallási hovatar­tozásra vonatkozó kérdés. A Magyar Népköztársaságban több mint hét­ezer templom, imaház, illetve vallási összejövetel céljára fenntartott imaterem van. A legutóbbi adatok szerint a katolikus templomok és imahá­zak száma 4757, ezek közül 3,500 önálló plébánia, ahol tehát a katolikus egyház önálló adminisztra­tív tevékenységet, anyakönyvezést stb. folytat­hat, a többi lelkészség. A református templomok és imaházak száma mintegy 1300-ra tehető, az evangélikus templo­mok száma 474. Ezen kívül 100 izraelita temp­lomot tartanak számon, ezek azonban nem mind működnek, többségükben csak jelentékenyebb vallási ünnepeken tartanak összejövetelt. A kisebb egyházak számarányuknak megfele­lően szintén rendelkeznek imatermekkel, templo­mokkal, az unitárius egyház például, amelynek Magyarországon 10 gyülekezete van, 8 templo­mot, illetve imaházat, a görögkeleti orthodox egy­házközségek pedig 87 templomot, illetve imaházat mondhatnak magukénak. A baptista egyház kere­ken 450 imateremmel, az adventisták pedig 135 hasonló helyiséggel rendelkeznek. Illyés-darab bemutatója 1200 lelkes faluban Illyés Gyulának most uj színdarabja került a közönség elé, ennek ősbemutatóját azonban — az iró kívánságára — nem valamelyik fővárosi szin- házban tartották meg, hanem egy mindössze ezerkétszáz lakosú, eldugott kis faluban. A Veszprém megyei Alsópáhok művelődési házában mutatta be a Déryné Színház, a nagy kulturális missziót teljesitő művelődési intézmény, amely­nek több társulata állandóan a vidéket járja és a legkisebb falvakba, településekre is elviszi az iro­dalmat, a szinház kultúráját. A kiváló iró a be­mutató vidéki színhelyének megválasztását azzal indokolta, hogy nem a fővárosi közönségnek akar­ta megmutatni, hogy milyen volt a régi, szegény­paraszti élet, hanem az egyszerű falusi emberek­nek. S éppen ezért kikötésében szerepel az is, hogy ezt a darabját csak a vidéken, kis falvakban adhatják elő. Az uj Illyés-darab cime: “Bolhabál”. Szokatlan játék, nem modern, nem is klasszikus ihletésű, in­kább visszatérés az ősi, népi komédiához. A da­rab a harmincas évek Magyarországát idézi, a szegényparasztok életét, s azt mutatja be, hogy az egyszerű emberek furfangjaikkal hogyan jár­nak túl a hatalmasok szándékán. Illyés Gyula uj darabjában izes stílusban ötvözi költészetté a tiszta lírát, a vaskos népi humort és irói monda­nivalóját. A nem mindennapi ősbemutató nagy sikert aratott. A falu népe meleg szeretettel, nagy lelke­sedéssel ünnepelte a bemutatón jelenlevő világ­hírű Írót. Két magyar-amerikai vendégszereplő a budapesti Operában Az elmúlt napokban két kedves vendégszereplő­je volt a budapesti Operának, két neves magyar látogatott haza. Halász László, a hosszú ideje Amerikában élő magyar származású karmester, a New York City Center Opera volt művészeti vezetője Puccini Toscáját dirigálta. Érdekessége volt ennek az előadásnak, hogy Cavaradossi sze­repét szintén amerikai vendég, Richard Tucker, a New York-i Metropolitan világhírű tenoristája énekelte. A másik magyar-amerikai vendég az Ameriká­ban ugyancsak sokat szereplő, de a világ neveze­tesebb operaszínházaiban is sokszor fellépő Gaf- ni Miklós volt. Gafni 1946-ban tűnt fel és első si­kerét a budapesti Operaházban aratta. Azóta nagy karriert futott be, de mindig szívesen haza­tér. Ezúttal a Bajazzok és az Álarcosbál főszere­pében vívta ki a megérdemelt sikert. A Magyar Népi Együttes fellépte New Yorkban, a City Centerben (131 W. 55. St.) január 19-től január 30-ig bezárólag FORDULJON BIZALOMMAL ! JOSEPH BROWNFIELD CÉGHEZ AZ IKKA ÉS IBUSZ KÉPVISELETE | Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási ügyek és biztosítások t Tudományos és szépirodalmi könyvek, szótá- 4 rak, hanglemezek magyarországi beszerzői Kérjen árjegyzéket! * Uj cim: 1484 THIRD AVENUE New York, N. Y. 10028 — Tel.: LE 5-Ó490 <kVV%VVV\\V\V\VV\«lVV\\VV\V\VVVVV\VVASV:

Next

/
Oldalképek
Tartalom