Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-28 / 17. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.X Vol. XX. No. 17. Thursday, April 28, 1966 AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telefon AL 4-0397 Az uj magyar szénmező Visontától Miskolcig terjed BUDAPEST, április 15. —j Kibontakozóban vannak Ma-; gyarország legnagyobb beruházásának, az épülő visontai hőerőműnek körvonalai. Az erőmüépitésben még csak az alapozásnál tartanak. A Tho- rez Külfejtéses Bányaüzem nyitó munkálatai viszont már i előrehaladottabbak: 1969 februárjára, amikor dolgozni kezd a 600 megawattos erőmű első gépegysége, már üzemelnie kell a hatalmas bányának. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium szóvivői úgy nyilatkoztak, hogy a szovjet mezőgazdaság nagy teljesítményeket fog az uj ötéves terv folyamán elérni azért mert ezúttal kellő befektetéseket tesznek a termelés növekedésére. A "Luna 10" szovjet űrhajó 150-szer repült a Hold körül. Az űrhajó repülése tovább tart. Évi 30—40 köbméter földtakaró lehántása Ami a leendő bánya nagy-; ságát illeti, Magyarországon eddig ismeretlen méretekről! van szó. Az adatok pontosak és hivatalosak, Pribula Nándornak, a Thorez Külfejtéses Bányaüzem vezetőjének tájé-: koztatása alapján adhatjuk közre őket. Jelenleg négy meritéklétrás kotrógép hántja le a vastag: földréteget a szénmezőről. A négy gép összteljesítménye j 200 ezer köbméter havonta, j de mivel az erőmű első gép- j egységének üzembe hely ezé-, séig csaknem 19 millió köbméter földet kell eltávolítani, ez a tempó a három műszak ellenére sem kielégítő. Ezért a jelenlegi úgynevezett középgépes nyitás helyett, amellyel tulajdonképpen csak a terepet készítik elő, egy év múlva rátérnek a nagygépes lehordás- ra. Miután elkészült a 10 kilométer hosszúságú szárnyva- sut Ludas és a bányaüzem között, sor kerülhetett az NDK- tól vásárolt, SRs—1200-as marótárcsás kotrógépek alkatrészeinek szállítására. Megérkezett az első nyolc szakember is, akik irányítják a több száz főnyi szerelőrészleg munkáját. Nem elírás: több száz embernek kell megismerkedni a gép óriásokkal már a szerelés stádiumában, hogy aztán biztonságosan tarthassák kezükben az üzemeltetést is. Jellemző az NDK-tól vásárolt gépek nagyságára, hogy egyetlen da- J rabnak akkora a teljesítménye, mint a jelenlegi négy meritéklétrás kotrónak együtt I véve. 1967 áprilisától folyamatosan áll munkába a kilenc uj, marótárcsás kotrógép, s az ei'őmü üzembe helyezése utáni esztendőtől, tehát 1970-től évenként 30—40 millió köbméter földet kell lehántaniuk a szénrétegről. (Folytatás a 15-ik oldalon) m • Önmagukkal versenyeznek a 1J.S. trösztfejedelmek Az amerikai munkások rovására megy a “verseny” Május Elseje Az idei Május Elseje, a nemzetközi munkásság ünnepe, ebben az évben olyan fordulóponthoz, olyan mérföldkőhöz jutott, mellyel túlszárnyalja minden eddigi jelentőségét. Ennek az ünnepnek a megszületése az amerikai munkásság küzdelmeihez fűződik és joggal büszke lehet az amerikai nép, hogy a világ elnyomott dolgozóinak a szebb és jobb jövő megvalósításáért folytatott küzdelmeihez a Május Elseje tradíciójának megalapításával járult hozzá. Az Egyesült Államokban 1884-ben indultak meg a küzdelmek a 8 órás munkanapért, amelyekből kifolyólag Május Elseje megszületett. De nemcsak a rövidebb munkanapért folyt a harc, hanem evvel együtt a független politikai akcióért is, amikor a National Labor Union, a megalapozó nagygyűlésen 1866-ban a következő határozatot hozta: "Hogy megszabadítsa az ország munkásságát a kapitalista elnyomás alól, a jelenkor legelső és legnagyobb feladata, olyan törvény hozatala, mely kimondja a 8 órás munkanapot az ország minden egyes államában. Elszántuk magunkat, hogy teljes erőnkkel ... ennek megvalósításáért fáradozunk ... és olyan egyéneket választunk meg, akik a munkásosztály érdekeit védik és képviselik." A küzdelemnek olyan uj formája született meg ezzel, ami azelőtt nem létezett, mellyel a munkásság tudatára ébredt saját erejének és FÜGGETLEN, POLITIKAI AKCIÓRA KÖTELEZTE EL MAGÁT. A kanadai és U.S. szakszervezetek szövetsége, mely később az AFL nevet vette fel, 1884-ben a Május Elsejét az amerikai munkásság ünnepének nyilvánította és 5 évvel később a Második Internacionálé Párizsban megtartott első gyűlése a világ munkássága ünnepévé kiáltotta ki, mely napon minden ország munkásai a korszak legfontosabb követelményéért, a 8 órás munkanapért tüntetnek. A Második Internacionálé 1893- ban tartott gyűlésén, melyen Engels is jelen volt, a következő határozatot hozta: "A Május Elseje-i tüntetés..., ugyanakkor kell, hogy kimutassa a munkásság eltökéltségét, a társadalom megváltoztatása révén az osztálykülönbségek eltörlésére, mely meqnyitia az utat, az egyetlen lehető utat az általános, a nemzetközi békéhez." A chicagói Haymarket mártírjaitól kezdve, mind a mai napig a munkásság küzdelmeinek hosszú láncolata fűződik Máius Elseje nevéhez a világ minden országában. A mostani Május Elseje olyan fordulópontot jelent ezekben a küzdelmekben. amely beharangozza az Engels által meqjósolt társadalmi változásokhoz szükséges egység utján, az Egyesült Államokban az első alapkövek lerakását. A hosszú évi elszigeteltség, a (Folytatás a 15-ik oldalon) ' Az autó, az acél, a gumi, az elektromos müvek és a többi iparban működő trösztök abból a nagy profitból amit egyik évről a másikra kifacsarnak az amerikai munkásokból, több milliárd dollárt befektetnek a világ minden “szabad” országában. E milli- árdokkal megvásárolják a különböző országokban fennálló üzemeket, vagy újakat építenek. Céljuk az, hogy ne csak az amerikai termelést tartsáK hatalmukban, hanem az egész “szabad világ” termelését. S amikor az amerikai üzemekben dolgozó munkások magasabb bért és jobb munkaviszonyokat követelnek, akkor a trösztök képviselői azt mondják, hogy nem képesek a munkások követeléseit kielégíteni, mert a külföldi “verseny” nem engedi meg. Azt nem mondják meg a mun kásoknak, hogy ez a “külföldi” verseny olyan üzemekből áll, mely az amerikai tröszt- i fejedelmek tulajdonát képezi. A General Electric példája Tiszta képet alkothatunk magunknak a trösztök ebbeli működéséről, ha betekintünk például a General Electric vállalat világméretű tevékeny- íkedésébe. A General Electric a világ I leghatalmasabb elektromos ke szülékeket gyártó vállalata. A GE itt az országon belül 31 államban 151 üzemet tart munkában. Kanadában húsz gyár tartozik a GE kebelébe. Ázsiában, Afrikában és Eu- ; répában 71 gyár fölött rendelkezik a GE s számuk évről évre emelkedik. 1965-ben a GE 335 millió dollár tiszta hasznot könyvelt el az amerikai és kanadai mun kások által termelt gyártmányokból. Ez volt a vállalat legnagyobb profitja, melyet bármely évben szerzett. Ugyancsak 1965-ben a munkások létszáma hat százalékkal de a termelés 17 százalékkal emelkedett. 1957 óta 3%-kal kevesebb munkást foglalkoz(Folytatas a 15-ik oldalon)
