Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-14 / 15. szám

Thursday, April 14, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Busfya Károly Szabó György Már fiatal ifjúságában a haladó szellemű mozga­lomhoz tartozott, ahol kiváló képességekre tett szert. Mozgalmi tevékenységei alatt szónokolt, irt és tanított. Sőt még zenét si tanított. Az utolsó pár évtizedben la­punk mozgalmával volt szoros kapcsolatban és tehet­ségéhez képest mindent megtett úgy anyagúig, mmi erkölcsileg, hogy a Magyar Szó minél szilárdabb ala­pon nyugodjon. Bár már évek óta gyengélkedetthez azonban moz­galmi tevékenységében nem akadályozta, mert csak pontosan két héttel ezelőtt, arról a helyről, ahonnan most Uhrin János temette, ő mondott búcsúbeszédet Mrs. Bikfalvy felett. A halál nem váratott magára sokáig és március 31-én 83 éves korában itthagyott bennünket. Szeretett életpárja, a mi kedves Juli nénink, aki jóban, rosszban osztotta sorsát férjével, fájdalmas könnyekkel gyá­szol odahaza, mert gyengesége és betegsége miatt még a temetésre sem jöhetett el. Gyászolja még kiterjedt családja és sok barátja, akik emlékét szeretettel őrzik. P., tudósitó Sajnálattal jelentem, hogy lapunk régi olvasója, Szabó György hirtelen, szivszélhüdés következtében Toronto, Ont.-ban március 25-én elhunyt. 1897 április 13-án született Veszprém megye Sur községében, 1927-ben jött Kanadába. Gépészkovács volt és a 30-as években nem volt könnyű'elhelyezked­nie. Később építkezésnél, mint kovács dolgozott. Március 28-án temettük el a Scarborough-i teme­tőben. Gyászolja felesége, Julianna, fia György, me­nye Katalin, leánya Juliska, veje J. Bakos, négy uno­kája és öt testvére az óhazában. Szabó Györgyné ezúton mond köszönetét mindazok­nak, akik virágot küldtek elhunyt férje ravatalára, akik meglátogatták és akik kikisérték az elhunytat utolsó útjára. Szabó György munkástársunk emlékét megőrizzük. Nyugodjon békében. J. Tő-zsér, tudósitó Amerikai ürtudósok Washingtonban megtartott konvencióján megjósolták, hogy a 2001-es évben csillagászati egyetem lesz a Holdon. A természet kifosztása (Befejező közlemény) A külfejtésü bányászatban nemcsak a föld fel- hasogatása okozza a pusztulást. Az újonnan fel­színre hozott föld tele van kénsavval és évekig semmi sem teremhet rajta. Közben a kén és az iszap belemosódik a folyókba, ami minden vizi életet elpusztít. A szénbányászati melléktermé­kek kikotrása a Mississippiből és mellékfolyóiból hihetetlen összegeket emészt fel az évek folya­mán, amit az adófizető polgárok fizetnek meg. Kellene, hogy a “Nagyszerű Társadalom” ha­tározott vonalat fektessen le a bánya és más ipa­rok társadalmi felelőtlenségével szemben. A kül­fejtésü bányászatot csak olyan területeken kelle­ne megengedni, amelyeket teljesen helyre lehet állítani — vízszintes, vagy enyhén lejtős vidéke­ken. Ilyen helyeken a szenet könnyen és olcsón lehet kifejteni ezzel az eljárással és ugyanazok a gépek, melyek fölszakitják a földet, begyógyít­hatják a föld sebeit is. Az angol gyakorlat meg­mutatta, hogy a földet eredeti állapotára lehet visszaállítani, sőt még meg is lehet javítani. Ha a szövetségi kormány gondoskodik a hozzávaló tőke előteremtéséről, műtrágyával, mészkővel, növény és faültetéssel való alapos megmunkálás­sal a földet újból hasznossá s széppé lehet tenni. A költségeket, a szén árából a bányaiparnak kell fedeznie. ..Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy Appalachia legnagyobb részén a föld túl mere­dek, túl szirtes és egyenlőtlen, az esőzés tulnagy ahhoz, hogy a földet újból vissza lehessen állíta­ni. Hacsak, a technológiai fejlődés ezt a helyre­állítást is lehetővé nem teszi, hegyvidékeken nem lenne szabad megengedni a külfejtésü bányásza­tot. A földalatti bányászat technológiája az utóbbi két évtizedben óriási lépésekkel haladt előre. Bá-, «SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS5SSSSSSSSSSSSSS( I PAUL’S SHELL SERVICE j GAS, OIL, BATTERY, TILE, AUTO PARTS Í 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan L, $ Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdonos í nyagépek, alátámasztó szerkezetek, villanyerejü szénszállitó kocsik, megjavított szellőztető gépek és a bányatörvények szigorú betartása egyrészt könnyebbé és biztosabbá tették a bányászok éle­tét, másrészt termelékenységüket megkétszerez­ték. A földalatti bányákból eredő szén tonnánként valamivel drágább, mint a külfejtésü bányákból eredő, de ez a különbség olcsó ár a föld épségben maradásáért. Kellene, hogy a kormány gondoskodjon az “árván maradt”, a régen elhagyott nyílt bánya- területek helyreállításáról is. A kongresszus utal­jon ki megfelelő összegeket ezeknek a területek­nek a megvásárlására, melyeket aztán helyreál­lítanának, beültetnének és áruba bocsáthatnának. Az ezekből eredő bevételből kifizetődne a kor­mány befektetése. A törvények csak azt kívánnák meg, hogy az a generáció, amely kárt tesz a földben — és abból hasznot húz — fizesse meg a föld helyreállítását és ne a jövő generációkra háruljon, melyeknek minden valószínűség szerint a saját problémáik­kal kell majd szem benézniük. Jelenleg a mindennemű ércek bányászatában 1.75 millió hold föld teljesen tönkre ment vagy súlyosan leromlott a külfejtésü bányászat követ­keztében. Ezekből 400,000 hold földet az állami szakosztályok hivatalosan “helyreállított” föld­nek osztályoznak, holott a legtöbb helyen egyet­len szál fü, vagy egyetlen facsemete sem bizo­nyítja ezt. Az idő múlik és a föld pusztulása tovább tart. Az amerikaiak legtöbbje azt hiszi, hogy már rég megszűnt a természeti kincsek elpusztítása és ezt a féktelen garázdálkodást már Theodore Roose­velt idejében megszüntették. Semmi sem áll tá­volabb az igazságtól. Amilyen megdöbbentő volt az amerikai bölény és a postagalamb kipusztitá- sa, ezek nem voltak olyan elrettentőek, mint a je­lenlegi pusztulás. Növekszik a jólét, az amerikaiak közül sokan keresnek majd nyaralásra, üdülésre alkalmas te­rületeket. Elérkezik az az idő, amikor minden hold föld majd élelem és rost termelésre kell. Ha nem teszünk semmit, unokáink óriási embercsi­nálta sivatagokat örökölnek tőlünk, melyekben nem lesz élet, melyeket savak tesznek terméket­lenné, melyek a szemnek kietlen látványt nyúj­tanak, melyeket a forró nap éget és az eső mos könyörtelenül. Ha ez jut nekik örökségül, átkoz­ni fognak minket mindaddig, mig a sivatagok kapzsiságunk és esztelenségünk műemlékeiként megmaradnak. Evvel a sürgős kérdéssel kapcsolatban a kor­mány teljes némasága ellentmond a Nagyszerű Társadalom ábrándjainak. Ellentmond még az egyszerű honszeretetnek és a józan észnek is, mert ha nincs föld, a népnek el kell pusztulnia. — VÉGE — AfWWWWVWUVWWWWWWUVWVAAA/WWV William H. Boothe, a New York Human Rights Commission elnöke azzal vádolja a biztosítási inté­zeteket, hogy magasabb díjazást számítanak biz­tosításért a négerek részére, mint amit a fehérek­nek kell ugyanolyan biztosításért fizetniök. RITKULNAK SORAINK Mindig fájdalom vesz rajtunk erőt, amikor egy har­cos társunkat elveszítjük. Sajnos ritkulnak soraink. Most is mélyen elszomorodva vettük a hirt, hogy Bus- tya Károly, Perris, Cal.-ban 83 éves korában március 31-én itthagyott bennünket. Bustya Károly szive minden dobbanásával a világ­szabadságért, a békéért küzdött. Erős bizalommal volt a jövő iránt, olvasott ember volt, jó és meggyőző érvekkel tudott vitatkozni és meggyőzni szunnyadó lelkeket. Megfontolt, óvatos beszéd jellemezte, aggó­dott a világ dolgozó népéért, küzdött az elnyomottak­ért. Kitűnő előadóképességgel rendelkezett, tipikus ta­nító volt, aki tudott lelkesíteni és örülni a kivívott eredményeknek. Minden szavából kicsengett, hogy fiatal korában a newyorki Rand Schoolban tanult és tanított szocialista ideológiát. Sokszor hallottam tőle, hogy mi nem küzdünk rangért, hírnévért, hanem a következő nemzedék boldogabb életéért. Úgy buzdítot­ta hallgatóit, hogy csatlakozzanak a józanul gondol­kozók táborához, nemzetiségi és vallási különbség nélkül. Valahogyan mi közelebbi barátságban éltünk Bus- tyáékkal. Kis zenekarunkkal évekig szép kis csoportot tartottunk együtt, összekötve a kellemest a hasznos­sal. Bustya mamát valamennyien a szivünkbe zártuk, s minden jogunk megvolt hozzá, hogy Bustya mamá­nak szólítsuk, hiszen sok szép emlékünk maradt meg meleg otthonukból, ahol hosszú éveken át a Bustya- házaspár együtt ünnepelte születésnapját. “Hej, Ká­roly, húzd el a nótámat”, mondogatta Bustya mama. Azután hosszú éveken keresztül ott szoktuk a Magyar Szó kvótáját megbeszélni és összegyűjteni, mindig jó eredménnyel. Akkor még együtt volt a gárda, mint Geréb, Soós, Németh, Magyary, Blahmné és mások, akik később itt hagytak bennünket, örökre eltávoztak körünkből. Most követte őket Bustya barátunk is. A* ő emlékét is szivünkbe zárjuk. Lesújtott bennünket Bustya barátunk halála, Küzdelmes harc volt az élete, könnyünk hull a koporsójára. Letört egy hatalmas fa-ág, Elhervadt, elpusztult egy élő virág. Egy jövőt nem takarhat el a sirhalom, Akárhogy is van, de fáj nagyon. Ha látjuk ősszel hullani le a lombot, Tudjuk, hogy az ősz rájuk rontott. S a törzs árván, levél nélkül maradt, Szomorúan csicseregve szállnak rá a madarak. Megnyugszunk benne, hogy jön a tél, Mikor már a napsugár is haldokolva él. Hiába, ez igy van, az élet igy végződik a sírban, A hant durván a fülünkbe harsog, Mint valami rémes, szörnyű, irtózatos dolog. SCHUBERT JÓZSEF. Elsinore, Cal. _____________________________13 IN MEMÓRIÁM Bárczy János, 1955 április 14, Northampton, Pa. Veres Tamás, 1965 április 14, Detroit, Mich. Pilát Francisca, 1953 április 14, New York, N. Y. Seiler Steve, 1956 április 15, Greensboro, Md. Oláh Sándor, 1962 április 16, Hellertown, Pa. Bambek Julia, 1959 április 17, New York, N. Y. Jurecsko János, 1956 április 17, Pittsburgh, Pa. Nahay Mihály, 1950 április 18, Bronx, N. Y. Kish Gábor 1957 április 18, Cleveland, O. Mészáros P. József, 1949 április 19, Chicago, 111. Samu József, 1959 április 19, So. Bend, Ind. Premonics József, 1964 április 20, Buffalo, N. Y. MEGEMLÉKEZÉS Szeretettel emlékszünk meg drága fiunkról, Gyuri­ról, aki április 9-én lesz tiz éve, hogy itthagyott ben­nünket. Mary és Jack Abjanich, Miami, Fia. Köszönetnyilvánítások Ezúton mondunk köszönetét barátainknak, akik fér jem betegsége és kórházi tartózkodása idején segítsé­günkre voltak. Köszönet a sok szép kártyáért és a sok telefonérdeklődésért. Ester és Roland Djurmark, Los Angeles, Cal. c+J Köszönetét mondunk minden ismerősünknek, bará­tunknak s rokonunknak, kik megjelentek szeretett fér jem, illetve apánk Ruhig Béla temetésén, vagy szép leveleket küldtek a mi Bélánkról. Fontos, hogy foly­tassuk mindannyian azt a munkát, amit Béla és ba­rátai végeztek a haladásért és a békéért. Olvassuk és támogassuk lapunkat, hogy béke legyen és tudjuk él­vezni a sok szépet és jót, amit a béke meghozhat, amig élünk. Rose Ruhig és családja Los Angeles, Cal. ELLENTMONDÁS­EGY HÁTRALÉKOS ELŐFIZETŐI j KOCHIS JEWELER DIAMONDS, WATCHES, JEWELRY 18810 Allen Rd. — Melvindale, Mich ■ 5 5 John Kochis watchmaker — Tel.: DU 3-5865 ■ nanssn I FUNERAL HOME ] Lincoln Park 3 Telefon: DUnkirk 3-1870 3 • • Detroit J Telefon: Vlnewood 1-2353

Next

/
Oldalképek
Tartalom