Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-14 / 15. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April 14, 1966 4 A HALÁLOS CSÓK Kaparj meg egy vörösfalót... és mit találsz? Donald Swan vörösfaló, négergyülölő, antiszemita és nem kedveli a katoliitu*oKat sem. Swan New Yorkban, Queens Village-ban lakik. Lakása tele van négerellenes, zsidóellenes, katolikus-ellenes nyomtatványokkal. A fasiszta Swan nemcsak nyomtatványokkal volt felfegyverkezve, hanem lakásában puska, revolver, kard, pisztoly, bajonet és egyéb fegyver is volt, valamint náci egyenruhák, szvasztikás zászlók, acélsisakok és egyéb fasiszta felszerelés. Mindezt a rendőrség akkor fedezte fel, amikor lopott, vagy törvénytelen utón szerzett áruk után nála házkutatást tartott. Még rádiókat, televízió készülékeket, fényképező gépeket és több ezer dollárra rugó számos más tárgyat is találtak. Mindezt Swan úgy szerezte meg, hogy hamis néven megrendelte ezeket a különböző áruházakból és elküldte a saját címére anélkül, hogy fizetett volna a megrendelt cikkekért. Swant letartóztatták, de 2,500 dollár óvadék fejében szabadlábra helyezték, noha a lopott áruk értéke sokkal több ennél az összegnél. De elvégre Swan fasiszta “hattyú” és ezért kesztyűs kézzel kell kezelni. Kimagasló személyek nem fizetnek adót a vietnami háború miatt 360 egyén megtagadta 1965. évi adójának teljes vagy részbeni befizetését, közöttük hires tudósok, egyetemi tanárok, írók, lelkészek és színészek. Nyilatkozatot adtak ki, melyben kijelentik, hogy az Egyesült Államok haderőit “a U.S. alkotmány, a nemzetközi törvények és az Egyesült Nemzetek alapokmányának megszegésével alkalmazzák.” Mindaddig, amig ez fennáll, a nyilatkozat aláírói saját jószántukból nem fizetnek adót. Egyesek az adó összegét bankban helyezik el, ahol az adóhivatal lefoglalhatja, mások a CARE, az UNICEF és hasonló szervezeteknek ajándékozzák. Az adótörvény 7203. cikkelyének értelmében, azokat akik szándékosan nem fizetnek adót, egy évi börtönbüntetésre és 10 ezer dollár pénzbírságra lehet ítélni. A nyilatkozat aláírói között van a Nobel-dijas magyarszármazásu tudós, Albert Szentgyörgyi professzor, Joan Baez, népdalénekesnő, Staugh- ton Lynd professzor, Lyle Stuart kiadó, A. J. Musté lelkész, mozgalmi vezető, Ruth Gage-Col- by, a Womens International League for Peace and Freedom béke- nő- szervezet vezetője, Dorothy Day, a Catholic Worker lap szerkesztője és sok más, ismert személyiség. Újabb figyelmeztetés: a dohányzás veszedelmes A Public Health Service 8 éven át megfigyeléseket tett 250 ezer hadviselten és ebből megállapította, hogy a dohányzók között sokkal nagyobb a. halálozás, mint a nemdohányzók között. A halálozás csökkent a nemdohányzók között, de állandó színvonalon maradt azok között, akik dohányoznak. • A tanulmányok azt is mutatták, hogy a hadviseltekéhez hasonló életkoruak között 11-szer any- nyi cigarettát szívó egyén halt meg tüdőrákban, mint a nem dohányzók és 12-szer annyian haltak meg emphysemában. Ez egy bizonyos fajta tüdőbaj. A Berwick angol hadihajó kényszeritette a Mo- zambique-be útban levő Manuela olajszállító hajót, hogy változtasson irányt és ne szállítson olajat Rhodézia részére. Az angolok ezt az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának felhatalmazásával tették. Újból kapható VIETNAM, INSIDE STORY OF THE GUERILLA WAR Wilfred G. Burchett rendkívül érdekes és időszerű könyve, melyet mint szemtanú irt a vietnami helyzetről Félkemény kötésben — Ára csak $1.95 Megrendelhető a Magyar Szó kiadójában 130 East 16th St.f New York, N. Y. 10003 A N. Y. Times április 10-i vasárnapi számának heti szemle részében öt hasáb szélességű feltűnő érdekességü képet közöl Johnson elnökről és Ky délvietnami bábuminiszterelnökről. A képet a honolului konferencián vették az elnökről és Hitler- imádó fiatal szövetségeséről. Nem tudjuk mi késztette a Times szerkesztőségét a képaláírás megszövegezésére, de címül ezt adták: “HALÁLOS CSÓK?” Nem fér kétség ahhoz, hogy Johnson ledér, nyilvános ölelkezése Honoluluban a délvietnami katonai banda fejével valóban megpecsételte Ky sorsát. A sokat szenvedett, sokat tűrő délvietnami nép attól a naptól kezdve felfokozta az egyenetlen küzdelmet, saját állig felfegyverzett katonai diktatúrájuk és a mögöttük álló amerikai katonai kolosz- szus ellen. Ky napjai, úgy látszik meg vannak számlálva. De Ky nem az első, akire halálosnak bizonyult Johnson csókja. Amikor még “csak” alelnök volt, Johnson egy másik véreskezü délvietnami diktátort, Diem-et szintén “megcsókolta”, azt állítva róla, hogy ő Dél-Vietnam "Churchill"-je! Ez a csók szintén halálosnak bizonyult: Diemet nem sokkal azután “bizonyos körök” meggyilkolták. Valahogy úgy kezd kinézni a dolog, hogy aggódnia kell annak, vagy azoknak, akiket szeretett elnökünk a nyilvánosság előtt, vagy a nyilvánosság kizárásával csókolgat. Ilyen értelemben az amerikai néger nép jogosan aggódik. Amig Johnson elnök látszatra előmozdítja és támogatja a néger nép polgárjogi küzdelmének egyes törvényes módozatait, addig, mint az amerikai hadsereg főparancsnoka, ő szentesíti azt az eljárást, amely az amerikai néger fiatalság aránytalanul nagy részét sorozza be és küldi Vietnamba ágyutölteléknek. Ezekután szinte kíváncsian várjuk McNamara, Rusk és Humphrey alelnök karrierje további alakulását. Aki állami parkokban tervez nyaralni Aki az idei nyáron az un. “Federal Recreation Areas” állami parkokban szándékszik vakációját eltölteni, annak érdemes 7 dollár ellenében belépő engedélyt vásárolni. Ez az aranyszínű jegy az egész országban érvényes és evvel az engedéllyel a vásárló maga, az autójában utazókkal együtt, több mint 7 ezer szövetségi üdülőhelyre bemehet és ott tartózkodhat. A 7 dollár dijat a kormány a Land and Water Conservation alapokra fordítja. Az engedélyt számos kormányhivatalban, valamint az American Automobil Association-tól lehet beszerezni. A szállítómunkások lapja és a vietnami háború “Az Egyesült Államok nem írja meg az igazságot a vietnami háborúról” — ez volt a szállítómunkások St. Louis, Mo.-i március 11. lapjának a fejeimé. Carl Leathwood, a Teamsters Union hivatalos lapjának egyik munkatársa rámutat a cikkben arra, hogy az amerikai újságokban a vietnami háborúról megjelent hírek “nem egyebek, mint a Pentagon által jóváhagyott propaganda közlemények.” Arról például nem Írnak az amerikai lapok, hogy 11 katolikus pap felhívást bocsátott ki Saigonban, melyben a háború befejezését követelik azzal az indokkal, hogy idegen hadsereg jelenlétében “a vietnami nép olyan morális és anyagi helyzetbe kerül, mely nem méltó emberi mivoltához.” Erről beszámoltak az angol és francia lapok, de az amerikai lapok egy szót sem írtak. A szállítómunkások lapja ajánlja a következő újság fejeimet: “A Pentagon elrejti a megkínzott gyermekeket.” Ezzel kapcsolatban a cikk Írója rámutat a “Nation” folyóiratban közölt hírre, mely arról számol be, hogy egy svájci szervezet arra kérte az amerikai hatóságokat, hogy a napalm-bombázás következtében megsérült gyermekeket szállítsák Svájcba, ahol kellő orvosi kezelésben részesülnének. A Pentagon a leghatározottabban elutasította a kérést azzal az indokkal, hogy “nincs érdekünkben, hogy a külvilág tudomást szerezzen arról, hogy a napalm-bombák milyen sérülést okoznak a gyermekeknek.” “Egyszóval, amikor a mészáros McNamara felégeti a gyermekeket, nem akarja, hogy bárki tudjon róla”, mondja a cikk írója. Majd rátért arra a “nagy” gyűlésre, amit Rusk külügyminiszter tartott Atlanta stádiumában, mely nek befogadó képessége 50,000. de csak nyolcad- része telt meg. Itt konfederációs zászlókat lengetett a közönség s azok a négergyülölők, kik segítettek e gyűlést “sikerre” vinni. Kipellengérezte Johnson “Nagyszerű Társadalom” szólamát s kihangsúlyozta az egész terv nevetséges mivoltát. Houston, Texasban 160,000 Írástudatlan van; tervbe vették ezek oktatását, de a tervezők nem számítottak több mint 500 jelentkezőre. Nagy meglepetésükre 5,200-an jelentkeztek, de még többen jönnének, ha nem vonták volna vissza az 54,000 dollárt az erre előirányzott költségvetésből. Számos idős egyén volt a jelentkezők között. Amint egy előrehaladott korú asszony mondotta: “szeretnék megtanulni olvasni, hogy elolvassam a bibliát mielőtt meghalok.” Leathwood kiszámította, hogy a vietnami háború évente 10 milliárd dollárba kerül, vagyis 1,140,000 dollárba minden órában, 19,000 dollárba minden percben. Ez azt jelenti, hogy három perces hadikiadás elegendő lett volna arra, hogy a houstoni irás-olvasás kampányt sikerre vigyék. A Missouri-i szállítómunkások e lapja majdnem minden számában közöl cikkeket, melyek elitélik a Johnson-kormány vietnami politikáját. Mikor a fent idézett cikk megjelent, ugyanakkor vezércikk méltatta Fulbright szenátort, akinek szenátusi külügyi bizottsága kihallgatásokat tartott a vietnami és a kínai kérdésben. “Ezek a nyilvános kihallgatások a vietnami kérdés bonyolult ügyét az amerikai nép elé hozták, amint demokratikus országhoz illik.” Dél-Vietnam népe egységesen harcol a Junta ellen (Folytatás az első oldalról) A buddhisták e kijelentésüket a Vien Hoa Dao pagodában tartott sajtókonferencián nyilvánították. Megkérdezték Thich Minn-től, a vezetőbizottság egyik társelnökétől, hogy a buddhisták által megszervezendő kormány megegyezésre kiván-e jutni a Vietconggaí? A következőket válaszolta: “Ha az ország népe ezt akarja, akkor kérésüket teljesíteni fogjuk. Mi csak a nép akaratát tartjuk fontosnak.” A tény az, mondotta a buddhisták vezére, hogy Ky kormányában nem hiszünk, mert elárulta érdekeinket és követeljük lemondását. Csatlakoznak a katolikusok Két katolikus szervezet: a Katolikus Diákok és a Nagy Egység Szervezete, a katolikus lakosság e két fontos képviselője csatlakozott a buddhisták azon követeléséhez, hogy a Ky-kormány azonnal mondjon le és adja át a kormányhatalmat egy ideiglenes kormánynak, melynek feladata lenne, hogy országos választást készítsen elő. A buddhisták kijelentették, hogy ha követeléseiket nem teljesitik, akkor a buddhista papok vezetésével újabb és még az eddiginél sokkal nagyobb tüntetéseket szerveznek az ország minden nagyobb városában. Az amerikai katonai és kormánykörök mind Saigonban, mind Washingtonban nagyon pesszimista hangulatban vannak. A kulisszák mögött minden lehetőt elkövetnek, hogy megmentsék a Ky kormányt. Utolsó reményük, hogy tanácsokkal befolyásolhatják a kormány tagjait. Azt tanácsolják, hogy a Ky kormány “Ígérje” az alkotmányos kongresszus összehívását, de ugyanakkor erélyesen lépjen föl a buddhisták által szervezett népmegmozdulás ellen. Közben a buddhisták levelet küldtek Johnson elnökhöz, melyben arra kérik, hogy az amerikai kormány ne támogassa a Ky kormányt, mely iránt Vietnam népének nincs bizalma. Az egyiptomi kormány 150 millió dollár értékű “béke segélyt” kér az Egyesült Államoktól. i* Magyarországon a gépjármüvek száma elérte a 650,000-et. Ezen belül a motorkerékpárok száma mintegy 400,000, a személygépkocsiké több mint 100,000, ebből kereken 80,000 személyi tulajdonban van. Az utlevélhivatal 90 napra érvényes útlevelet adott Staughon Lynd tanárnak, mely lehetővé teszi, hogy Londonba és Oslóba menjen, ahová meghívták, hogy előadást tartson a vietnami helyzetről. c+J A papok által vezetett és békéért, szólásszabadságért tüntető tömegre tojásokat dobált a csőcselék Bostonban. James H. Holey, 39 éves néger fogorvos kapta a legtöbb szavazatot a demokrata párt előválasztásán Portsmouth, Va.-ban. Holey lesz tehát a végső választásokban a demokrata párt jelöltje a városi tanácsra.
