Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-24 / 12. szám
Thursday, March 24, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 E. H. Neuwald{ Kovács Pál "56-os menekült” a lelkiismeretét nyugtatja n. Kovács Pál, “56-os menekült”, kibontotta a magával hozott csomagot, abból újságokat és nyomtatványokat vett elő és egy egész csomó levélpapír nagyságú röpcédulát helyezett elém. Ezeknek egy példányát átnyújtotta azzal a kérdéssel, hogy láttam-e már, vagy most először kerül-e a kezembe? Biztatott, hogy olvassam el. A röpcédulát a “Magyar Szabadságharcos Szövetség” bocsátotta ki “A Los Angeles-i Intézőbizottság 1965 szeptember 30-án tartott rendkívüli ülésének határozata alapján.” Kovács biztatására elolvastam és utána bevallottam, hogy egy és mást nem értek. Nem értettem, hogy a röpcédula EGY, vagy néhány példánya helyett, miért hozott belőle egy egész csomót, hozzávetőlegesen 50—60 példányt? És nem értettem, hogy miért lett időszerű a rendkívüli gyűlés ilyen határozatainak röpcédula formájában való sokszorosítása és terjesztése. Kovács Pál a következő magyarázatot adta: A Magyar Szóban olvasta, hogy Amerikába való visz- szaérkezésünk alkalmával a vámhatóságok New Yorkban négy órán át vizsgálták poggyászainkat és az autónkat. így értesült visszaérkezésünk pontos idejéről, ami egy hónappal az “Intézőbizottság” rendkívüli gyűlése után történt és sejtette, hogy sok mindenről nem tudok, ami távollétem alatt a városunkban történt. Sejtette, hogy a röpcédulát sem láttam, mert feltételezte, hogy ha láttam volna, a lapban foglalkoztam volna azzal. (Ebben Kovácsnak igaza volt.) Érdekes magyarázatot adott arra, hogy miért hozott magával egy egész csomó röpcédulát és nemcsak egy példányt: A röpcédula példányait a los-angelesi templomok előtt, majd azután Lata- bár Kálmán előadásán és másutt osztogatták, mindenütt, ahol magyarok jöttek össze. Egy derék magyar (akinek a nevét is megmondta azzal a kéréssel, hogy a világért se említsem és aki e sorokat olvasni fogja), szintén kapott egy csomó röpcédulát, amelyet neki kellett volna másnap szétosztani. Amikor előző este elolvasta, felébredt jobb érzése és elhatározta, hogy nem teljesiti a rábízott feladatot, megtagadja a röpcédulák szétosztását, bár arra vállalkozott. Ez a derék magyar a röpcédulákat másnap reggel Kovács Pálhoz vitte, akivel megállapodtak abban. hogy a dolog kettőjük között marad. Nem is történt erről említés, amig ez a csomó röpcédula az Íróasztalomra került bizonyságául annak, hogy a szélsőséges nyilas társaságnak nem sikerült teljesen megmételyezni még azokat sem, akiket a saját embereiknek tartanak, akikre feladatokat bíznak. Kovács Pál ezzel is bizonyítani kívánta őszinteségét és amit előzőleg állított: az ’56-osok között vannak olyanok, akik “torkig vannak a gyűlölettel” és akik “szeretnék, ha a többség józanságra ébredne.” Megkérdeztem Kovácstól, hogy részt vett-e szeptember 30-iki rendkívüli gyűlésen, amelyen a röpcédulán közölt határozatokat hozták? És megkérdeztem másodszor, hogy miért lett időszerű a határozatok elfogadása, azoknak sokszorosítása és terjesztése? Kovács Pál résztvett a gyűlésen. Megmagyarázta, hogy mik voltak az indító okok a határozatok hozatalára. Mielőtt azokat ismertetném, kivonatosan foglalkozni kívánok a röpcédulák szövegével, amit olvasóink nem ismernek. A röpcédula a ‘hazai elnyomó rendszer megtévesztő politikai taktikájával szemben kívánja leszögezni”, hogy a “Szövetség politikája továbbra is 1956 eszméire épül.” “Minden az emigráció egységét megbontó törekvéssel szembefordul.” “Elutasít minden olyan sajtóterméket... melyet az úgynevezett magyar kormány küld.” “Leszögezik, hogy a Magyarországból importált árucikkek vásárlása a kizsákmányoló szovjet rendszert és nem az éhbérért dolgozó magyar népet támogatja.” “Nem támogat és elitéi olyan rádióállomást, amely híranyagának egy részét a Magyar Távirati Irodától kapja.” “Erkölcstelennek tartja, ha bárki honvágyat igyekszik a lelkekben felkorbácsolni anyagi hasznot hajtó társasutazás érdekében.” “Tiltakozik a magyar sajtó olyan beállítása ellen, mely egyes személyeket a kaliforniai magyarság képviselőinek és a ‘Los Angeles-i Magyar Rádió’ vezetőinek tüntet fel.” “Nem hajlandók olyan cselekedetekre, amelyekre a magyar nép nem hatalmazta fel őket.” “Nem hajlandók a'vasfüggöny felett a magyar nép elnyomóival ölelkezni.” így fordul szembe, utasít el, szögez le, nemtámogat és elitéi, erkölcstelennek tart. tiltakozik és nem-hajlandó a röpcédula... Eltekintve attól, hogy nyilas rendszerint csak nyilassal “hajlandó ölelkezni”, a röpcédula első olvasásakor feltűnt hogy az un. Szabadságharcosok Szövetségének Los Angelesi Csoportja “a Magyarországból importált árucikkek vásárlása” és az “anyagi hasznot hajtó társasutazás” ellen indít kampányt, mert Kovács a röpcédula olvasása közben előkereste a Californiai Magyarság 1965 október 22-i számát, amelynek 7-ik oldalán megjelent a röpcédula teljes szövege; amely lapszámban nem kevesebb, mint HÉT üzlet hirdet Magyarországból importált árucikkeket és “csoportos utazásokat” és a legnagyobb hirdető a "Hungarian Music & Gift Shop", amelynek tulajdonosa: Sabados Zoltánná, kétségtelenül Sabados Zoltánnak, a Californiai Magyarság kiadójának bájos neje! Miközben ezeket olvasgattam, Kovács Pál egy másik röpcédula-félét keresett elő, amelyen az Amerikai Magyar Szövetség “örömmel értesíti kedves tagjait, hogy Magyarországon gyönyörű junius és julius hónapok folyamán társasutazást rendez, Los Angeles—Bécs—Budapest és vissza útvonalon, hat heti időtartammal.” Az Amerikai Magyar Szövetség, a Sabadosék és a hozzájuk hasonló “business is business” elvet valló dollár-imádók részéről megszoktuk az erkölcsi és politikai bukfenceket, de feltűnt, hogy közvetve őket is és az ő üzletüket is támadja az a “sza badságharcos” intézőbizottság, amellyel egy húron pendülnek, amellyel együtt rágalmazzák és becs- mérlik az Uj-Magyarországot és annak vezetőségét. Nem értettem, hogy mi rejtőzik emögött és erre szerettem volna valami magyarázatot kapni Kovács Pál “56-os menekülttől”, aki résztvett az intéző- bizottság rendkívüli gyűlésén... Kovács szerint a “Szabadságharcosok” nem mindenkit támadnak, aki Magyarországból importált árucikkeket árusít. Nem mindenkit támadnak, aki “anyagi hasznot hajtó társasutazás érdekében korbácsolja fel a honvágyat.” Nem minden magyar rádióállomást ítélnek el. A “Szabadságharcosok” egyedül és kizárólag csak olyan üzleteket tartanak “erkölcstelennek”; csak azokat “nem támogatják és ítélik el”, amelyekből nem az ő “haverjaik”, nem az ő “body-jaik”, a velük egy húron pendülő, nyilas érzelmű, nyilas eszméket hirdető, szélső jobboldali megmozdulásokat támogató, az uj magyar rendszert rágalmazó szervezetek, újságok, vállalkozások fölözik le a tejfelt. Kovács Pál szerint —, és a jelek arra mutatnak, hogy igaza van —, a röpcédula éle csak azok ellen irányul, akik valami okból kiestek a nyilasok kegyéből. Szerinte a “Hungarian Music & Gift Shop” (Tulajdonos: Sabados Zoltánné) vígan árusíthatja a Magyarországból importált árucikkeket. Az Amerikai Magyar Szövetség és az amerikai magyar fasiszta lapok hirdetői vígan korbácsolhatják a honvágyat “anyagi hasznot hajtó társasutazások érdekében.” Ezek ellen az un. “szabadságharcosoknak” — a kormányozható nyilas erkölcs 180 fokos fordulatai alapján —, nincsen semmi kifogásuk. Ők csak azok ellen “nyilatkoznak”, ők csupán azokat “szögezik le” és azokkal “fordulnak szembe”, akik nem velük menetelnek a gyűlölet mesgyéjén, nem bevallott hívei annak az állandó kampánynak, amelynek célja diszkreditálni Uj-Magyarországot és annak vezetőségét. Megkérdeztem Kovács Páltól, hogy a szeptember 30-iki intézőbizottság rendkívüli gyűlésén voltak-e jelen olyanok, akik titokban olvasói a Magyar Szónak és esetleg nem azonosítják magukat azokkal, akiket végleg elvakitctt a gyűlölet és akik esetleg szót emeltek ennek az ostoba röpcédulának a terjesztése ellen? A válasz az volt, hogy voltak néhányan, akik enyhíteni próbálták a hangulatot — mint Nádas János és Petrovszky Szabolcs —, de ezeknek a hangját tulkiabálták a dühtől tajtékzó szélső jobboldali felszólalók — mint Pernovszky Ferenc és Bolya Zoltán —, úgy, hogy végül is ennek a “nyilatkozatnak” a terjesztését és publikálását határozták el. Amikor Kovács Pál Bolya Zoltán nevét említette, közbevetette, hogy a nevezettel kapcsolatban néhány dologra szeretné felhívni a figyelmemet, amelyekre én is felhívom olvasóink figyelmét. Ezekről a legközelebbi cikkben lesz szó. E cikk megírásának a végefelé tartottam, amikor szólt a telefon és Kovács Pál jelentkezett. Felhívott, hogy megmondja: éppen befejezte a Magyar Szó február 17-i számában megjelent "Nemzeti magyarok FEGYVERRE!" cimü cikkem olvasását és tudomásomra adta, hogy egyetért annak minden sorával. Azt kérdezte, hogy hallottam-e a rádiójeíentést, vagy olvastam-e hirt arról, hogy Magyarországon letartóztattak olyan látszólag bűnbánóan hazatért ’56-osokat*, akik kapcsolatot tartottak fenn nyugati felbujtókkal és egy második ellenforradalom előkészítésén buzgólkodtak. Megmondtam, hogy igen, hallottam erről és mindjárt néhány kérdést intéztem hozzá. Megkérdeztem, valószínűnek tartja-e ,hogy ilyen gondolatokkal és tervekkel tértek haza ’56-osok, amire Kovács ezt a választ adta: “Itt is vannak olyanok, akik dollárok ellenében és ellenforradalmi tevékenységekre kitanitva szivésen mennének haza és mindenre hajlandók lennének, hogy ártsanak Uj-Magyarországnak és akadályozzák, hátráltassák annak fejlődését.” És kérdés nélkül hozzáfűzte: “Hangsúlyozom, hogy Los Angelesben nem minden ’56-os ilyen, de vannak elegen, akik vérbe taszítanák az országot, csak azért, hogy nekik elégtételük legyen." Azután megkérdeztem, hogy mit gondol: vannak-e Los Angelesben azokhoz hasonlók, akikről az emlitett cikkben Írtam, akik a “Lövész Egyesületbe” tartoznak és fegyveres felkészülés hívei, hogy magyarországi ellenforradalomban vegyenek részt? Kovács gondolkodás nélkül válaszolt: “Amit előbb mondtam, azzal erre a kérdésre is válaszoltam. Igen, itt is vannak Lövész Egyesületbe tartozók; itt is vannak olyanok, akik mindenre, hangsúlyozom MINDENRE képesek, amivel bajt okolhatnak a mai magyar rendszernek." Kovács elköszönt azzal, hogy érintkezésben marad velem, rendelkezésemre áll, ha valami információra lesz szükségem és fel fog keresni, ha lfesz valami újabb közölnivalója. % Olvasóink közül bizonyára többen gondoltak arra, amire én gondoltam, amikor a röpcédulának azt a pontját olvastam, hogy az un. “szabadság- harcosok nem hajlandók olyan cselekedetekre, amelyekre a magyar nép nem hatalmazta fel őket.” Arra gondoltam, hogy jó lenne látni a magyar nép “felhatalmazását” arra, hogy akadályozzák a Magyarországból importált árucikkek vásárlását és elitéljék azokat, akik társasutazásokat szerveznek. De mindenek felett jó lenne látni a magyar nép “felhatalmazását” Lövész Egyesületek alakítására és fiatal férfiak és nők toborzására, hogy "a döntő pillanatban és a közeljövőben készen legyenek a sorsdöntő órára", amely szülőföldünkön újabb vérontás kezdetét jelentené. Hol van a magyar nép "felhatalmazása" ezekre, szabadság-gyilkosok? Hol van a magyar nép “felhatalmazása” az évek óta folytatott áskálódásra, rágalmazásra, hamis hirterjesztésre az uj rendszer ellen, amely ezer év óta először indította el a magyar népet az önállósága, a boldogulása utján? A kérdést feltettük, de becsületes választ nem is várunk ezektől az emberektől. (Folytatjuk) HA MIAMIBA JÖN NYARALNI, keresse fel a Magyar Amerikai Kultur Klubot 3901 N. W. Second Avenue Az egész ország magyarságának találkozó helye • Kitűnő magyar konyha • Minden vasárnap előadások. • Cigányzene, tánc! • Nyitva kedd, csütörtök, szombat és vasárnap Telefon: PL 1-9453
