Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-24 / 12. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March 24, 1966 Munkás és szakszervezeti hírek * ' V ______:_______>____________________________________________________________:_____________ El keli törölni a bérkülönbséget A General Motors és az autómunkások szakszervezete között fennálló munkaszerződés 1967 szeptemberében lejár, amikor egy kanadai GM-munkás átlag bére 41 centtel lesz kevesebb, mint a hasonló amerikai munkásé. Az autómunkások szervezete a szerződés lejártakor követelni fogja e bérkülönbség eltörlését, ami óránkénti 3 centes béremelést fog jelenteni a vállalat minden üzemében. “Ha a GM részvényesei ugyanolyan jutalékot kaphatnak Kanadában, mint az Egyesült Államokban — mondotta George Burt, a kanadai GM munkások képviselője —, akkor helyénvaló, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak a.munká sok, tekintet nélkül arra, hogy az Egyesült Államokban, vagy Kanadában vannak alkalmazva.” Minthogy a GM hatalmas profitot könyvelt el az elmúlt esztendőben, könnyen eleget tehet a munkások jogos követelésének. Kis üzemben dolgozók nem kapnak nyugdijai Huszonnégy millió ipari munkás, amikor jogossá válik a szövetségi nyugdijra és nyugdíjba megy, a kegyetlen nyomorral áll szemben. Azért van ez, mert ezen munkások többsége nem kap nyugdijat a munkáltatótól és a szövetségi kormány által adott nyugdíj nem elég a legszűkebb megélhetésre sem. Ezt a helyzetet próbálják a szakszervezetek jóvátenni. Tervet dolgoztak ki, melynek értelmében a kis üzemtulajdonosok minden munkás után bizonyos összeget fizetnek be, amit az ország egyik legnagyobb biztositó intézete könyveF el a munkások javára. Ha a munkás bármilyen okból elhagyja a munkáját és másik gyárban kap alkalmazást, ahol ez a rendszer fennáll, akkor továbbra is építi nyugdíjalapját. A rendszer hathatóssá, tételéhez szükséges, hogy a szakszervezetek a munkaszerződés lejártakor arra kényszerítsék a munkáltatókat, hogy csatlakozzanak a nyugdíj tervhez. Börtönbe veinek egy munkáltatót Azt mondják, hogy ha egy kutya megharap egy embert, az nem hir. De ha egy ember megharap egy kutyát, az már hir. Ugyanezen elv alapján az már nem hir, ha egy munkást bírói tiltóparancs megszegéséért börtönbe küldenek. De az már hir, amikor munkáltatót Ítélnek börtönre, mert nem hajlandó a bírói döntést végrehajtani, mely arra utasítja, hogy tárgyaljon az üzem munkásai által választott szakszervezet képviselőivel. A bíróság nem fogadta el Stephen Vazzano ur azon magyarázatát, hogy a szakszervezet most már nem képviseli a munkások többségét. A biró úgy tekintett a munkáltatóra, mint a gyilkosra, aki megölte apját és anyját, azután kegyelmet kért azzal az ürüggyel, hogy árva. A biró döntése szerint Vazzano urnák börtönbe kell mennie és ott maradni mindaddig, amig nem hajlandó jóhiszemiileg tárgyalásokat kezdeni a szakszervezettel. Egy heti börtön elegendő volt ahhoz, hogy Vazzano ur törvénytisztelő polgárrá váljon. Veszélyben van három napilap alkalmazottainak állása NEW YORK, N. Y, — Minden jel arra mutat, hogy három newyorki napilap egyesüléséről régen szállongó hírek nem is olyan alaptalanok. Tudott dolog az újságok alkalmazottai között, hogy a New York Herald Tribune, a World Teleg- rarrr-és a Journal American tulajdonosai tárgyalásokat folytatnak már hónapok óta a három lap egyesítésére vonatkozóan. Ez a magyarázata annak, hogy a három lapnál alkalmazott és a Newspaper Guild által képviselt 1,735 szerkesztőségi és kiadóhivatali alkalmazott szerződés nélkül dolgozik. Az ujságkirályok és a szakszervezet nem tudott uj szerződésben megállapodni, mert a munkáltatók nem voltak hajlandók biztosítani a munkát az egyesülés esetére. A szakszervezet viszont nem volt hajlandó ilyen garancia nélkül megújítani a szerződést. Mind a három napilap állandóan vészit olvasókat. A World Telegram olvasóinak száma 1950- ben 596,937 volt; ez 389,291-re csökkent 1965-ben. A Journal American olvasóinak száma 1950-ben 724,729 volt és az elmúlt esztendőben 535,310-re zsugorodott. A Daily News képes napilap olvasóinak száma ezzel szemben állandóan növekedett és a múlt év végén elérte a napi 2,097,578-t. A New York Post, délutáni lap 324,256 példányban jelenik meg. A három lap egyesítése esetén többszáz munkás veszti el munkáját. A nyomdászok sztrájkra készülnek az egyesítés megakadályozására. FELHÍVÁS OLVASÓINKHOZ, akik a naptárt még nem fizették meg! 1966-os naptárunkat még az év beköszöntése előtt kiküldtük olvasóinknak azzal a kéréssel, hogy amint tehetik, küldjék be az árát, vagy amennyit az részükre megér. Olvasóink közül sokan meghallgatták kérésünket és nemcsak hogy megfizették a naptár árát, hanem sokan felülfizetést is küldtek és levelet mellékeltek, dicsérve a naptár tartalmát. Sokan viszont nem küldték be a naptár árát még a mai napig sem és ezzel nagyon megnehezítették helyzetünket, mert nekünk viszont meg kellett fizetni a naptár előállításának a költségeit. Ezekhez az olvasókhoz fordulunk most és kérjük, hogy a naptárra szánt összeget (és előfizetésüket is) küldjék be minél előbb a kiadóhivatalba, amiért az egész olvasótábor hálás lesz, mert ezzel a lap előállításának gondjait is megkönnyítik mindannyiunk részére. Emelkedik az elmebajosok száma az Egyesült Államokban Az elmebajosok száma egyre növekszik az Egyesült Államokban. Minden öt amerikai közül négy idegletöréssel kénytelen orvosi kezelést igénybe venni. Ezen egyre növekvő probléma megvitatására és orvoslására az autómunkások Michigan állami szervezete nemrég konferenciát tartott Detroitban, ahol a munkások által megválasztott delegátusok százai jelentek meg. Emil Mazey, a szervezet országos titkárpénztár« noka nyitotta meg a konferenciát. Rámutatott arra, hogy a szervezett munkások egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak e problémák iránt, mert a helyzet megkívánja azt. Az autómunkások ez év- őszével kezdődőleg biztosítva lesznek és ha elmeorvosi kezelésre van szükségük, a költséget az autógyárosok fogják fedezni. Michael Gorman, az Elmebajosok Intézetének vezetője, a konferencia egyik szónoka, mutatott rá arra, hogy minden öt amerikai közül négynek orvosi beavatkozásra volt szüksége idegletörés miatt. Ugyancsak Gorman mutatott rá a következő tényekre: is* Négymillió elmezavarban szenvedő gyermek vár kellő orvosi kezelésre. Csupán ennek egy kis hányada kap ilyen kezelést. v* Kétmillió felnőtt elmebeteg nem kap kellő orvosi kezelést, mert az túl sokba kerül és nincs rá pénz. v* 60.000 négy éves gyermeknek olyan rossz az elmeállapota, hogy a szövetségi közegek képtelenek rajtuk segíteni. u* A katonai sorozásnál elutasitottaknak a fele elmebajos. v" 18 milliárd dollár veszteséget jelent, hogy a munkások távol maradnak munkájuktól, hogy iszákosak és balesetek áldozatai. E három okot főleg az elmebajokra lehet visszavezetni. Eddig az elmebajosok tömegeit az állami kórházakba helyeztük, ahol a kellő kezelés hiányában nem gyógyultak meg, hanem sokan szadistákká váltak. A konferencia még folyamatban volt. amikor az a hir terjedt el, hogy egy hivő lelőtte Morris Adler rabbit az istentisztelet közben. Később a hirt megerősítették és azt is. hogy a merénylő, tette elkövetése után maga ellen fordította a fegyvert: Azóta dr. Adler a merénylet következtében meghalt. A merénylő elmebajos volt és tette hűségesen és tragikusan ábrázolja az elmebajosok egyre növekvő problémáját. Egy uj antibiotikum a gonorrea nemi betegség kezelésére, az előzetes kísérletekben sikeresnek bizonyult. Miért nem fizet adót a Fiat Autógyár tulajdonosa? A Fiat Autógyár «gyik tulajdonosa — Olaszország és talán egész Nyugat-Európa egyik leggazdagabb monopoltőkése — öt esztendeje nem fizet adót. Ezt a szenzációs leleplezést jelentette be a torinói városi tanács ülésén egy kommunista funkcionárius. Olaszországban van Európa legkomplikáltabb és legzavarosabb adórendszere. Miközben a fix fizeté- süektől kíméletlenül levonják a meglehetősen magas adókat, miközben a kisiparosokra és kiskereskedőkre olyan adókat vetnek ki ,hogy azok sokszor inkább a csődeljárást választják —- Olaszország leggazdagabb polgárai, vagyis a nagytőkések, a spekulánsok, az arisztokraták, és nem kis számban a milliárdos filmsztárok a legkülönbözőbb trükkökkel bújnak ki az adófizetés terhe alól. Az évek óta tartó és sorozatos adócsalások legszembetűnőbb példája nyilvánvalóan a most leleplezett Fiat-gyári eset. A Fiat, mint ismeretes, a világ ötödik legnagyobb autógyára, évente több mint egymillió személygépkocsit gyárt. Egyik tulajdonosa és főrészvényese, egy bizonyos Agnelli ur és hattagú családja, Agnelliék heten évek óta olyan nevetségesen alacsony összegű jövedelmeket vallanak be a torinói adóhivatalnak, mintha nem is multimilliomosok, de szegény ördögök lennének. Torino város tanácsa azonban — az autógyár mér- légbeszámolói alapján — kiszámította, hogy például 1960-ban az Agnelli család nem kevesebb, mint 1450 millió lira haszonnal zárta az évet. 1960— 1963-ban a Fiat urai 11.5 milliárd lira profitot vág lak zsebre. Torino város adóhivatala szerint a Fiat urainak körülbelül másfél milliárd lira adót kellene fizetniük. Ezen egyébként hallatlanul alacsony, és a profitnak alig tiz százalékát elérő — adókivetés ellen azonban Agnelli ur és családja öt év óta tiltakozik, perli a tanácsot, és közben egy fillért sem fizet. A kommunista leleplezés, az Agnelli-dinasztia adócsalásáról nagy méltatlankodásc keltett Olaszországban, de különösen a Fiat alkalmazottai és munkásai körében, akiktől természetesen a törvény vasszigorával behajtanak minden adófillért. A leleplezett adóvisszaélés uj lendületet adott a Fiat-munkások sztrájkharcainak is. Nagyban készülődnek a jobboldali szervezetek DENVER, Colo.—“Minden jel arra mutat, hogy a közeledő kongresszusi választások alkalmával a szélső jobboldali szervezetek nagyobb tevékenységet fognak kifejteni, mint bármikor ezelőtt”, mondotta Gale W. McGee Wyoming állam szenátora a National Farmers Union itt megtartott országos konvencióján. “A szavazók sújtó csapása a szélső jobboldaliak jelöltjére, Goldwater szenátorra, nem fegyverezte le e szervezeteket, sőt csak növelte tevékenységüket." “Azt is látjuk — mondotta McGee szenátor —, hogy e szélső jobboldali szervezetek száma gyarapszik.” Példaképpen megemlítette a “Denveri Fajközi Bizottság” működését. Amikor megkérdezték e szervezet vezetőjétől, hogyan óhajtják a fajok közti viszonyt megjavítani. Donald Kennedy a J. Birch szervezet itteni titkára igy válaszolt: “úgy, hogy rámutatunk arra, hogy a kommunisták befolyásolják a négerek jogaiért harcoló szervezeteket.” McGee szenátor kihangsúlyozta, hogy a szélső jobboldali elemek nagy súlyt fektetnek arra, hogy behatoljanak a városok és falvak iskolai vezetőségébe és hasonló szervezetekbe, hogy igy készítsék elő a jövőbeli helyi, városi, állami és szövetségi választásokat. MÉG MINDIG KAPHATÓ A Fáklyavivők A két darab 12 inches lemez ára, száliitással együtt $5.50 KÉRJEN HANGLEMEZ KATALÓGUST! i A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 !
