Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-10 / 10. szám

Thursday, March 10, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Ezt írja a Népszabadság: FELSÜLT HAMISÍTÓK Az uj magyarországi gazdasági program bejelen­tése óta az itteni sajtó olyan cikkeket közölt, amelyek Magyarországon nyugtalanságról, for­rongásról és legutóbb tömeges letartóztatásokról jelentenek. A szenzációs híreket nemsokára cáfo­latok követték, melyekből lassan kiderült, hogy semmi-ilyesmi nem történt és hogy a “tömeges letartóztatások” nem egyszerre történtek,, ha­nem 1964 decemberétől előforduló külön bűn­ügyi letartóztatásokból álltak. Világosságot vet ezekre a Népszabadság cikke, amit alább köz­lünk. • • • A NÉPSZABADSÁG CIKKE: “Humanitás és erély” cimmel a múlt hét szom­batján cikket irtunk, amelyben a törvényes rend védelmének fontosságáról, a párt és a kormány e kérdésben folytatott politikájának egyértel­műségéről és következettségéről beszéltünk, nem feledkezve meg arról sem, hogy hangsúlyozzuk: fel kell lépni mindenféle túlzás, torzítás ellen is. A cikk példákat sorol fel, olyan személyek ese­teit, akik már korábban börtönben ültek államel­lenes bűntettekért, majd az 1963-as amnesztia ré­vén szabadlábra kerültek —s utána ismét állam­ellenes bűntetteket követtek el, s újra el kellett járni ellenük. Nyolc nevet soroltunk fel.Ezek közül az elsőt már 1963. november 21-én őrizetbe vették, a he­tediket ez év januárjában; a nyolcadikat nem tartóztatták le, csak rendőri figyelmeztetésben részesült. Az őrizetbe vételek hírét közölték a la­pok, a rádió, sőt egyiket-másikat a televízió is. Amikor ezek az esetek nyilvánosságra kerültek, a nyugati sajtóorgánumok — külön-külön — hosz- szasan “kommentálták” a közleményeket, azaz rendszerünket támadó cikkek láttak napvilágot. A többi között kommentálta őket annak idején az amerikai AP hírügynökség bécsi irodája, illet­ve annak kommentátora, Hans Benedict is. Szombati cikkünk megjelenése után az elsők között is az AP röppentette világgá a “döbbene­tes szenzációt”, amelyet azután több nyugati lap át is vett, tovább színezve persze a dolgokat, íme néhány cim: New York Times “Tömeges le­tartóztatások Budapesten”, II Tempo (Róma): “A magyar kommunista rendszer megszorítja a féket, nyugtalanság Budapesten”, Das Kleine Volksblatt (Bécs): “Uj letartóztatási hullám Magyarországon.” NEM érdemes bővebb fejtegetésekbe bocsát­kozni a szándékról, amely a híresztelések mögött meghúzódik. Hiszen már sokszor bebizonyosodott, hogy egyes nyugati körök országunk belső életé­nek különböző mozzanatait elferdítik, és figyel­met elterelő manőverezésre próbálják felhasz­nálni. De most úgy látszik, különösen kapósak Nyugaton az ilyen “hírek”. Nyilvánvaló az is, hogy miért: az Egyesült Államok véres vietnami agresszióról tudósitó híradások mellett “jól jön” egy olyan cimü tudósítás, mint amit példának okáért a Kronen Zeitung adott: “A kommunista kormány letartóztatási hullámról jelent...” S a Kronen Zeitung választások előtt álló olvasói ne­hezen kérhetik számon, vajon honnan is veszi a lap a tényanyagot, amikor igy ir: “A letartózta­tási hullám nagy feltűnést keltett Budapesten, és a lakosságnak világosan megmutatta, hogy meny­nyire korlátozottak a birálat lehetőségei”. Pedig akik ismerik a Népszabadság cikkét, tudják, hogy nem kritika vagy ellenvélemény megtorlásáról van szó — ezt a cikk külön ki is emelte — ha­nem a sötét szándékú bujtogatásról, az állam tör­vényes rendje ellen titkos szervezkedők tevé­kenységéről. Igaz, hogy néhány lap és hírügynökség Nyu­gaton, amelyeket hasonló hírekkel korábban már nemegyszer felültettek, és amelyek ez újabb “vi­lágszenzáció” felröppenésekor éltek a gyanúper­rel, és vagy bekérték tudósítójuktól cikkünk szó szerinti szövegét — és a megjelent nevek, vala­mint az archívumi anyagok összevetéséből megál­lapították, mit érnek az AP bécsi irodájának állí­tásai —, vagy tájékozott budapesti nyugati dip­lomaták körében érdeklődtek. Ezek a lapok persze egészen másképpen írtak. Néhány példa: Stock­holms Tidningen: “Budapesti nyugati diplomáciai körökben kijelentették, hogy az utóbbi hetek so­rán semmiféle jele nem volt nyugtalanságnak vagy különleges akcióknak a hatóság részéről.” Guardian: “Budapesten nyugati diplomáciai for­rások cáfolják az uj letaróztatási hullámról szó­ló híreket. Október 22 és február 5 között, szerin­tük, 15 magyart tartóztatttak le, állítólagos po­litikai vétség miatt, de az utóbbi két hét során egyetlen letartóztatás sem történt államellenes tevékenység miatt. . . Nem volt titok, hogy az 1963-ban kiszabadult tízezer bűntettes közül töb­beket államellenes tevékenység miatt újból letar­tóztattak. Ezek közül több letartóztatást közöl­tek is, már 1964 decemberétől kezdve, s a legtöbb ügyben azóta a tárgyalást is lefolytatták.” EGYÉBKÉNT alig néhány hete már szétpuk­kadt egy hasonló álhir, amely csepeli tüntetések­ről meg tömeges letartóztatásokról “tudósított”. Akkor is az AP bécsi irodája buzgolódott, röp­pentette világgá a hirt, mig néhány órára rá sa­ját hiríigynökségének kellett megcáfolnia az ot­romba kacsát. Az AP bécsi kirendeltségénél is úgy látszik, evés közben jön meg az étvágy: Szombati cikkünk óta már egy újabb “szenzá­ciót” talált fel hiszékeny előfizetőinek: ez alka­lommal a hírhedt belvárosi galerit, ezt a nőkkel erőszakoskodó, tolvaj, garázda, rendbontó huligán­bandát — a vádiratról keddi lapunkban adtunk hirt — holmi “ifjúsági ellenállási mozgalomként” mutatta be. Az efajta blőffkampány persze Nyugaton is dugába dől, és végképp nem ér célt idehaza. Nem becsüljük túl a rendszerünk ellen támadó egyedi eseteket, s még kevésbé szabad holmi általános­nak tűnő jelenséget kreálni belőlük, de nem tűr­jük meg ezentúl sem a bomlasztó tevékenységet, és nem becsüljük le veszélyeit. Határozott állás­pontot alakítottunk ki ezekben a kérdésekben: humanitást és nagyvonalúságot azok iránt, akik becsülettel dolgozva beilleszkednek a társadalom életébe, s erélyt azokkal szemben, akik ellenséges érzülettől vezettetve támadólag lépnek fel ren­dünk ellen. A fentiekhez még hozzáfűzhetjük a N.Y. Times március 4-i számában Henry Kamm budapesti tu­dósításának egyes részeit. Ez a cikk kifejti, hogy. mivel a letartóztatottak között három katolikus pap is volt, az ottani diplomáciai megfigyelők ezt a magyar kormány részéről egyházelíenes kampánynak tulajdonítják. A cikk részletesen kifejti, hogy ez miért nem felel meg a valóság­nak. Idézi az állam egyházi ügyekkel foglalkozó hivatalának elnöke, Prantner József interjúban adott kijelentését, amely szerint a kormány sem­miféle kampányt nem folytat az egyház ellen. A szóbanforgó három pap, Emődi László, Keglevich István és Rózsavölgyi László államellenes össze­esküvést szőtt, ezért tartóztatták le őket és nem azért mert az illetők papok. A cikk továbbá részletezte Prantner Józsefnek az interjúban tett kijelentéseit. A katolikus egy­ház és a kormány között jó viszony áll fenn. 1964 szeptemberben a Vatikán egyezséget kötött Magyarországgal, amely szerint a magyar kor­mány beleegyezett a megürült püspökségi tiszt­ségek betöltésébe és azóta már egy érseket és négy püspököt nevezett ki. Ugyanakkor a Vati­kán beleegyezését adta, hogy a magyar papok hiiségeskiit tegyenek le a magyar kormánynak, amelyben a kormány egyházi pozíciójukat is te­kintetbe veszi. Az egyezség értelmében Magyarország mindkét fél által helybenhagyott vatikáni megbízottat kül­dött Rómába és magyar papok továbbképzésre Rómába mehetnek. A kormány időnként össze­köttetésben van a Vatikánnal és további egyez­ségekre is lehetőség van. A fenti cikkben megállapított tények teljesen meghazudtolják a rosszindulatú rágalmakat. Újabb adók kilátásban New Yorkban New York polgármestere John Lindsay, a város rendkívül súlyos anyagi helyzetének orvoslására városi adók kivetését ajánlotta. A város 4 milliárd dolláros költségvetésének szükségleteire 1 milliárd dollár a hiány. Lindsay polgármester a következő adótervet terjesztette a City Council elé: Mind a városban lakók, mind a városban dolgo­zók részére kereseti adók kivetése, ami a városnak 385 millió dollár évi hozamot jelentene. Vállalati nettó-jövedelmi adók létesítését, a je­lenlegi bruttó bevételi adó helyett, ami a városnak 320 millió évi bevételt hozna. Az értékpapír és részvény forgalmi adó 50 szá­zalékos felemelését, ami 50 millió, a vizadó fel­emelését, ami évi 15 millió többletet jelentene a városnak. A kereseti adó a jelenlegi állami adónak fele lenne. Az állami adó a kereset nagysága szerint, fokozatosan 2%-tól 10%-ig terjed. Az uj városi adó 1%-tól 5%-ig terjedne. Az uj adót le lehetne von­ni a szövetségi adóalapból. Lindsay polgármester megjegyezte, hogy az uj adók valamennyire enyhítenék a város súlyos anya gi helyzetét, de távolról sem lennének elegendők a város alapvető szükségleteinek kielégítésére. Ha­bár nem pártolta, de a polgármester kilátásba he­lyezte, hogy előbb-utóbb a viteldijak felemelésére is sor kerülhet. New York város pénzügyi krízisét az idézi -elő, hogy a város — hozzájárulásához képest — nem részesül sem megfelelő szövetségi, sem elegendő állami adóban. Az évek óta űzött politikai futball- játék következtében ez a zsúfolt lakosságú és szá-, mos problémával szembenéző világváros állandó kisemmizettségben küszködik és ennek most is, mint mindig a dolgozó lakosság issza meg a levét. Csupán idő kérdése... “Véleményem szerint csak idő kérdése, hogy Mississippi állam szavazói négert választanak kor­mányzónak”, mondotta William H. Booth. New York város “Human Rights” bizottságának ta­nácsosa. Booth rámutatott arra, hogy egyre na­gyobb számban regisztrálnak négerek, akik a la­kosság többségét képezik. Fayette, Miss.-ben például, ahol több mint 3,000 néger regisztrált, hogy szavazati jogával élhessen. A község 600 fehér lakosa volt eddig a nyeregben. “Az állam összes kis falvainak lakói elérkezett­nek látják az időt, hogy véget vessenek a fehérek terroruralmának”, mondotta Booth. Booth rámutatott saját tapasztalatára, amikor mint katona 1943-ban letartóztatták Mississippi ál­lamban, mert nem volt hajlandó a járdáról lemen­ni, amikor szembe került egy fehér emberrel. Éve­ken keresztül oly félelem fogta el, hogy nem mert visszamenni a déli államokba. Amikor azonban ki­fejlődött a négerek jogaiért folyó harc, akkor több­ször lement és résztvett a különböző tüntetések­ben. New York, N. Y. — Zsidó papok országos gyű­lést tartottak a városban. A gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, melyben követelték a viet­nami harcok felfüggesztését és a háborúnak tár­gyalások utján való felszámolását. Accra, Ghana. — Amoako-Atta, Ghana pénzügy- minisztere jelentést tett a képviselőházban, mely­ben kiemelte, hogy a Szovjetunió és a többi szocia­lista országok elhalasztották az esedékes kölcsön visszafizetését. ........... CLEVELANDI ÜZLETI KALAUZ * Lapodat segíted, ha hirdetőinket támogatodl • flxkinV ETLuia.«. TERMELŐK ÉS ELADÓK — Orbán s Flowers Telefon: 721_1500 11529 BUCKEYE ROAD, CLEVELAND, OHIO • Virágok minden alkalomra • Qkirlnv I onnifru BOROSS LÁSZLÓ, tulajdon«« OmNGy Launary Telefon: WA 1-9466. — 12907 UNION AVENUE, CLEVELAND, OHIO Ruhák, öltönyök, stb. tisztítása különleges eijáráam saját üzemünkben. AL VAS Shell Service ™ Delco Batteries — Firestone Tires — Brake Servlc« — Tune ups. — Qalgany Confectionery Az Amerikai Magyar Szó és a Nők Világa is kapható, valamint magyar és amerikai könyvek, magazinok, újságok, cukorka és cigaretta. Jakab-Toth & Co. !T“tSÄT. gyászolók kényelmére.—12014 és 11713 Buckeye Road, Cleveland, O. Tel.: CE 1-0384—LO 1-7524 és WA 1-4421 Louis A. Bodnaf&Son^Il,'T'lk"“ 3929 LORAIN AVENUE, CLEVELAND, O. — Telefon: MElrose 1-3075. — A west-sidei magyarság és mun­kásság elismert temetkezési intézete. — Jutányos árak Éjjel-nappal mentőszolgálat. Buckeye Jewelers ÍSS^ÍS.Vrák és a,áiH 11611 BUCivujE ROAD — CLEVELAND, OHIO Lorain Haights Hardware LSSST* 11410 I,ÓRAIN AVENUE, CLEVELAND, OHIO Festékek, vlllanyfelszerelési cikk-d és építkezési vas­áruk raktára. RÍGZ0 FUNERAL HCMES, INC. Steven Lukács engedélyezett temetkezési vállalkozó balzsamozó. — Két kápolna: 12519 Buckeye Road h 17504 Harvard Ave. — Telefon: LO 1-2850.

Next

/
Oldalképek
Tartalom