Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-03 / 9. szám

Thursday, March 3, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD LI Két magyar film a müncheni televízió­nak a magyar zenei nevelésről A müncheni televizió megrendelésére magyar zenei és filmes szakemberek két-két, egyenként huszonöt perces kisfilmet készítettek a magyar- országi zenenevelésről. Egyik az óvodai s általá­nos iskolai énekoktatás úgynevezett Kodály-mód- szerét mutatja be, a másik a hangszeres zene ta­nításának szervezeti kereteiről és metodikájáról szól. Mindkét filmet Kodály Zoltán prológusa ve­zeti be, a német nyelvű prológus valójában a ma­gyarországi ének- és zeneoktatást ismerteti. A két film zenei koncepciója Szőnyi Erzsébet zene­szerzőnek, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola professzornőjének munkája. A müncheni televizió munkatársai nemrégiben a két film átvétele céljából Budapesten jártak s a magyar zenei és filmes szakemberek produkciói­ról a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Tó a Rakaca-völgyben A Sajó völgye gyorsan gyarapodó üzemei és települései megnövelték a környék ipari és ivóviz- igényét. Az eddigi vízmüvek elégtelennek bizo­nyultak és igy az 1960—1965 évek között Ma­gyarországon eddig még ismeretlen munkához fogtak, tavat építettek. Persze kisebb tavak épül­tek már Magyarországon is, Pécs környékén pél­dául valóságos kis tóövezetet varázsoltak a víz­ben szegény nagyváros köré. A RakaCai- víztároló megépítése azonban az eddigi hasonló építkezésekkel össze nem vethe­tő, nagy feladat volt. Szalonna és Meszes közsé­gek jelölték ki az uj tó helyet és azután három évi munkával, 56 millió forintos költséggel elké­szült a víztároló, amelynek teljes területe a leg­magasabb vizszintnél 170 hektár. A völgyzárógát 900 méter hosszú, legnagyobb magassága 7.5 mé­ter és 5.5 millió köbméter vizet tart vissza az uj tóban. A számok szakember és laikus számára egyaránt impozánsak, de aki megáll a hegyek ölében meghúzódó emberalkotta víztükör mellett, többet érez, mint ezeket a számokat. Többet is lát. Mert a tavat — hivatalos nyelven a Kazinc­barcika és környéke ellátására szolgáló ipari léte­sítményt — felfedezte a természetkedvelő lakos­ság és a környéken a parton egymás után épül­nek a vikendházak. Viziszárnyastelep és sport- horgász-paradicsom is létesült a tó mentén. És születnek további tervek is, rövidesen pél­dául újabb völgyzárógát építése kezdődik a Bán patakon, újabb tó születik, tovább változik a táj. Konzervgyár Nyíregyházán A konzervipar egyre növekvő feladatait Ma­gyarországon a régi, zömükben a Duna—Tisza közére vagy Budapestre telepitett gyárak ma már képtelenek ellátni. A növekedés ütemére né­hány adat 1949 és 1962 között: gyümölcskonzervből 29,800 tonnáról 57,746-ra mélyhűtött áruból 409 tonnáról 14,842-re főzelékkonzervből 9,690 tonnáról 114,148-ra dobozolt konzervből 2,095 tonnáról 13,059-re emelkedett a termelés, de az igények növekedése még gyorsabb. Kézenfekvő volt, hogy uj üzemet oda kell telepíteni, ahol jók a termelési adottsá­gok, konzervgyár pedig nincs. így került uj kon­zervgyár a Nyírségbe, amelynek éghajlata alig tér el a Duna—Tisza köze megfelelő részétől, ta­laja pedig — részben öntözéssel — a paradicsom­tól és zöldpaprikától a karfiolig, borsóig és babig minden zöldségféle termesztésére alkalmas. Ezen kívül számításba vették a megye közismerten nagy munkaerő kínálatát is. Magában a gyárban 1,500—2,000 munkás dolgozhat, a belterjesebbé váló mezőgazdasági termelésben pedig további ez­rek kapnak munkaalkalmat anélkül, hogy jelen­tősebb lakásépítkezésre lenne szükség, ami elke­rülhetetlen, ha a munkaerőt a távolból kell telepí­teni. E szempontok figyelembevételével épült fel a nyíregyházi konzervgyár, amelynek évi kapacitá­sa 3,250 vagon és ma a magyarországi konzerv- termelés 10 százalékát adja. Egyetlen hátrányos oldala volt az uj gyár létesítésének, hogy Nyír­egyházára a 20 kilométerre fekvő Kótajból érke­zik a viz. Ez a hátrány azonban eltörpül a már említett előnyök mellett. A szabolcsi “almaor­szág” és a “jonatán fővárosa” adottságai jobb kihasználásának kitűnő eszköze az uj konzerv­gyár. EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE! A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE ÚJRA KÖZTÜNK A « MAGYAR NÉPI EGYÜTTES (Folytatás az első oldalról) időjárás viszontagságaival. Kevesen bánták meg, mert a Magyar Népi Együttes a legvidámabb prog­ram, amit valaha is láttunk. Tapsokkal, ünneplés­sel köszönte meg a közönség a táncokat, dalokat és zenét.” A Raleigh (North Carolina) Times feb. 4-én igy A Györgyfalva-i Legények Tánca irt: “Látható, hogy a társulat élvezi munkáját, ami lelkesitőleg hatott a közönségre. A Duna tájáról jött vendégek Valósággal magukkal ragadták a College barátait.” .. .. . Champaign, lH.-ban az Urbana Courier feb. 9-én ilyen címmel irt a Népi Együttesről: "Cigányzene és tánc megrengeti az Illinois egyetem nagytermét, majd igy folytatja: A Magyar Népi Együttes szín­ben és hangban ízletes gulást tálalt fel. Elragad­tatták a Közönséget.” A Detroit News feb. 11-én igy irt: “Csak az oro­szok Moiseyev-táncosaival lehet őket összehasonlí­tani. A magyarok könnyen megállják a helyüket a színes, gyorsan mozgó táncegyüttesek között, me­lyek ellátogatnak mostanában Amerikába.” A Detroit Free Press ugyancsak dicsérettel hal­mozta el őket, amikor azt irta, hogy “a legjobbak- kal versenyeznek, kitűnőek, akárcsak a Moiseyev, a Mazowcze (lengyel) és a bulgár együttesek, nagy­szerű szórakozást nyújtanak a koncert-teremben.” A Columbus (Ohio) Dispatch igy irt: “A népi táncok lelkes híveinek jó napjuk volt, amikor a magyarok felléptek a Mershon Auditóriumban. A ház teljesen megtelt, még extra székeket is fel kellett állítani. Úgy az egyes számok közben, mint azokat követően tapsviharral, felállással, felkiáltá­sokkal ünnepelték őket.” Torontóban és Montrealban is nagy sikerrel lép­tek fel. Biztosra vesszük, hogy a newyorki és környéki magyarság nem fogja ezt az alkalmat elmulaszta­ni és mindenki, aki csak teheti^ elmegy a City Centerbe, hogy gyönyörködjön ennek a csodálatos együttesnek kitűnő programjában. Jegyek kaphatók a City Centernál, 131 W. 55th Street, New York, N. Y. $4.95, $3.95, $3.45, $2.75 és $1.95 áron. Hétfőn, március 7-én nem lépnek fel, szombaton és vasárnap délutáni előadások 2.30 kezdettel, esti előadások 8.40-kor kezdődnek. A Népi Együttes Detroitban Busan járkált egy árva magyar a Masonic Audi­torium előtt és kézbentartott plakáttal takarta el az arcát. A felirata ez volt: “Tánc igen, kommuniz­mus nem. Emlékszel 1956-ra?” Ott volt a Magyar Népi Együttes első előadása estéjén, csütörtökön, de pénteken már hire-hamva sem volt. Én a Ma­gyar Szó számait osztogattam. Lehetett vagy ,100 példány, de mind elszedték tőlem, még kérték, ha valakit mellőztem. A plakátot elolvasták és moso­lyogva meritek tovább, de voltak olyanok is, akik mérges megjegyzésekkel illették. Egyesek odaszól­tak az illetőnek: “Menjen haza, jó ember, magá­nak már régen lejárt!” De ő plakátja mögé dugott arccal szótlanul járkált tovább. A Magyar Népi Együttes óriási sikert aratott Detroitban. Rengetegen mentek az előadásokra mindkét nap. A tapsorkán még a függöny leeresz­tése után sem maradt abba. Az egyes számokat is kitörő tapsviharral fogadta a közönség. R. P. A férfiak ugrásaikkal szórakoztatják a leányokat az egyik táncszámban Hátbadöfés a “hazafiság” örve alatt Nem újság számunkra, hogy a fasiszta söpre­dék a hazafiság örve alatt a legádázabb gyűlölet áradatot árasztja újjáépülő szülőhazánkra. Min­dent felülmúl azonban a “Magyarság” nevű Pitts­burgh-! újság , amely nem tudjuk hogyan bírja ki a rápazarolt nyomdafestéket. Február 11-i szá­mában a lap szerkesztője Szebedinszky Jenő, arra vetemedik, hogy alattomos támadással piszkolja szülőhazáját és egyúttal a vendégszereplő Magyar Népi Együttest. Ennek folyamán előhozza a reakció rozsdás fegyvertárából a már elcsépelt tirádákat és ontja a keserű könnyeket a letűnt, gyilkos rendszerért és annak pribékjeiért, akik elérték méltó bünte­tésüket és akiket a “magyar nemzeti vezetés leg- jobbjai”-nak s a “magyar hadsereg elitjé”-nek nevez. Nem lep meg bennünket, hogy ezeket si­ratja. Ezúttal csak jobb soi’sra méltó olvasóit sajnáljuk, (már amennyi van neki) akiknek ked­vét igyekszik elvenni attól, hogy Amerikába való letelepedésük óta először a magyar.nép művésze­tében gyönyörködhessenek. Mert be kell ismerni minden becsületes ember­nek, hogy a magyar nép művészetének fejleszté­sére és bemutatására a “régi jó világ” rendsze­rei nem adtak sem módot, sem alkalmat. A tá­volabbi múltat nem is említve, még a mi generá­ciónk idején a Monarchia, majd később a Horthy és a Szállási kormányoknak kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, -hogy felkarolják és- kultivál- ják a nép erőteljes és gazdag művészetét. Hogy mégis valahogyan életben tudott maradni, az a magyar nép életakaratának köszönhető. Bartók és Kodály, mint falu járók kezdték összegyűjteni és az utókornak megmenteni a népi dalok, a népi zene kincseit, de az ő fáradhatatlan munkájuk csak később gyümölcsözött amikor az uj, szocia­lista Magyarországon a nép életerős, eredeti mű­vészete elismerésre talált. Most, hogy első alkalommal az amerikai kö­zönség és az óhazából elszakadt magyar testvé­rek közvetlenül gyönyörködhetnek a magyra -nép zene és táncmüvészetében, amikor az Együttes­nek a vendégszereplése a béke és megérts, útját egyengetheti szülőhazánk s fogadott hazánk kö­zött, a Magyarországból kivetett reakció külföl­dön meghúzódó maradványai, nagy “hazafiassá­guk” mellett, ahelyett, hogy örülnének szülőhazá­juk ezen sikerének, hazafiasságtól csöpögő írásuk­kal kívánják meghiúsítani a magyar népkultura virágzásának bemutatását és egyúttal aláásni Magyarország tekintélyét és a nemzetközi barát­ság eme megnyilvánulását. Van egy régi közmondás: “A kutya ugat, a karaván halad.” Ez rájuk is vonatkozik. A multbaa élő és a sebeiket nyalogató magyar reakciósok a történelem szemétdombján mennek feledésbe, de Magyarország és a magyar nép feltartózhatatla- nul halad a szocialista fejlődés utján. »»WHWHHUiUHWWWW é*g PAUL’S SHELL SERVICE \ GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PART8 * 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan J ; Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdono» *

Next

/
Oldalképek
Tartalom