Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1966-03-03 / 9. szám
Thursday, March 3, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD LI Két magyar film a müncheni televíziónak a magyar zenei nevelésről A müncheni televizió megrendelésére magyar zenei és filmes szakemberek két-két, egyenként huszonöt perces kisfilmet készítettek a magyar- országi zenenevelésről. Egyik az óvodai s általános iskolai énekoktatás úgynevezett Kodály-mód- szerét mutatja be, a másik a hangszeres zene tanításának szervezeti kereteiről és metodikájáról szól. Mindkét filmet Kodály Zoltán prológusa vezeti be, a német nyelvű prológus valójában a magyarországi ének- és zeneoktatást ismerteti. A két film zenei koncepciója Szőnyi Erzsébet zeneszerzőnek, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzornőjének munkája. A müncheni televizió munkatársai nemrégiben a két film átvétele céljából Budapesten jártak s a magyar zenei és filmes szakemberek produkcióiról a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Tó a Rakaca-völgyben A Sajó völgye gyorsan gyarapodó üzemei és települései megnövelték a környék ipari és ivóviz- igényét. Az eddigi vízmüvek elégtelennek bizonyultak és igy az 1960—1965 évek között Magyarországon eddig még ismeretlen munkához fogtak, tavat építettek. Persze kisebb tavak épültek már Magyarországon is, Pécs környékén például valóságos kis tóövezetet varázsoltak a vízben szegény nagyváros köré. A RakaCai- víztároló megépítése azonban az eddigi hasonló építkezésekkel össze nem vethető, nagy feladat volt. Szalonna és Meszes községek jelölték ki az uj tó helyet és azután három évi munkával, 56 millió forintos költséggel elkészült a víztároló, amelynek teljes területe a legmagasabb vizszintnél 170 hektár. A völgyzárógát 900 méter hosszú, legnagyobb magassága 7.5 méter és 5.5 millió köbméter vizet tart vissza az uj tóban. A számok szakember és laikus számára egyaránt impozánsak, de aki megáll a hegyek ölében meghúzódó emberalkotta víztükör mellett, többet érez, mint ezeket a számokat. Többet is lát. Mert a tavat — hivatalos nyelven a Kazincbarcika és környéke ellátására szolgáló ipari létesítményt — felfedezte a természetkedvelő lakosság és a környéken a parton egymás után épülnek a vikendházak. Viziszárnyastelep és sport- horgász-paradicsom is létesült a tó mentén. És születnek további tervek is, rövidesen például újabb völgyzárógát építése kezdődik a Bán patakon, újabb tó születik, tovább változik a táj. Konzervgyár Nyíregyházán A konzervipar egyre növekvő feladatait Magyarországon a régi, zömükben a Duna—Tisza közére vagy Budapestre telepitett gyárak ma már képtelenek ellátni. A növekedés ütemére néhány adat 1949 és 1962 között: gyümölcskonzervből 29,800 tonnáról 57,746-ra mélyhűtött áruból 409 tonnáról 14,842-re főzelékkonzervből 9,690 tonnáról 114,148-ra dobozolt konzervből 2,095 tonnáról 13,059-re emelkedett a termelés, de az igények növekedése még gyorsabb. Kézenfekvő volt, hogy uj üzemet oda kell telepíteni, ahol jók a termelési adottságok, konzervgyár pedig nincs. így került uj konzervgyár a Nyírségbe, amelynek éghajlata alig tér el a Duna—Tisza köze megfelelő részétől, talaja pedig — részben öntözéssel — a paradicsomtól és zöldpaprikától a karfiolig, borsóig és babig minden zöldségféle termesztésére alkalmas. Ezen kívül számításba vették a megye közismerten nagy munkaerő kínálatát is. Magában a gyárban 1,500—2,000 munkás dolgozhat, a belterjesebbé váló mezőgazdasági termelésben pedig további ezrek kapnak munkaalkalmat anélkül, hogy jelentősebb lakásépítkezésre lenne szükség, ami elkerülhetetlen, ha a munkaerőt a távolból kell telepíteni. E szempontok figyelembevételével épült fel a nyíregyházi konzervgyár, amelynek évi kapacitása 3,250 vagon és ma a magyarországi konzerv- termelés 10 százalékát adja. Egyetlen hátrányos oldala volt az uj gyár létesítésének, hogy Nyíregyházára a 20 kilométerre fekvő Kótajból érkezik a viz. Ez a hátrány azonban eltörpül a már említett előnyök mellett. A szabolcsi “almaország” és a “jonatán fővárosa” adottságai jobb kihasználásának kitűnő eszköze az uj konzervgyár. EGY JOBB VILÁG ÉPÍTŐJE! A MAGYAR SZÓ ELŐFIZETŐJE ÚJRA KÖZTÜNK A « MAGYAR NÉPI EGYÜTTES (Folytatás az első oldalról) időjárás viszontagságaival. Kevesen bánták meg, mert a Magyar Népi Együttes a legvidámabb program, amit valaha is láttunk. Tapsokkal, ünnepléssel köszönte meg a közönség a táncokat, dalokat és zenét.” A Raleigh (North Carolina) Times feb. 4-én igy A Györgyfalva-i Legények Tánca irt: “Látható, hogy a társulat élvezi munkáját, ami lelkesitőleg hatott a közönségre. A Duna tájáról jött vendégek Valósággal magukkal ragadták a College barátait.” .. .. . Champaign, lH.-ban az Urbana Courier feb. 9-én ilyen címmel irt a Népi Együttesről: "Cigányzene és tánc megrengeti az Illinois egyetem nagytermét, majd igy folytatja: A Magyar Népi Együttes színben és hangban ízletes gulást tálalt fel. Elragadtatták a Közönséget.” A Detroit News feb. 11-én igy irt: “Csak az oroszok Moiseyev-táncosaival lehet őket összehasonlítani. A magyarok könnyen megállják a helyüket a színes, gyorsan mozgó táncegyüttesek között, melyek ellátogatnak mostanában Amerikába.” A Detroit Free Press ugyancsak dicsérettel halmozta el őket, amikor azt irta, hogy “a legjobbak- kal versenyeznek, kitűnőek, akárcsak a Moiseyev, a Mazowcze (lengyel) és a bulgár együttesek, nagyszerű szórakozást nyújtanak a koncert-teremben.” A Columbus (Ohio) Dispatch igy irt: “A népi táncok lelkes híveinek jó napjuk volt, amikor a magyarok felléptek a Mershon Auditóriumban. A ház teljesen megtelt, még extra székeket is fel kellett állítani. Úgy az egyes számok közben, mint azokat követően tapsviharral, felállással, felkiáltásokkal ünnepelték őket.” Torontóban és Montrealban is nagy sikerrel léptek fel. Biztosra vesszük, hogy a newyorki és környéki magyarság nem fogja ezt az alkalmat elmulasztani és mindenki, aki csak teheti^ elmegy a City Centerbe, hogy gyönyörködjön ennek a csodálatos együttesnek kitűnő programjában. Jegyek kaphatók a City Centernál, 131 W. 55th Street, New York, N. Y. $4.95, $3.95, $3.45, $2.75 és $1.95 áron. Hétfőn, március 7-én nem lépnek fel, szombaton és vasárnap délutáni előadások 2.30 kezdettel, esti előadások 8.40-kor kezdődnek. A Népi Együttes Detroitban Busan járkált egy árva magyar a Masonic Auditorium előtt és kézbentartott plakáttal takarta el az arcát. A felirata ez volt: “Tánc igen, kommunizmus nem. Emlékszel 1956-ra?” Ott volt a Magyar Népi Együttes első előadása estéjén, csütörtökön, de pénteken már hire-hamva sem volt. Én a Magyar Szó számait osztogattam. Lehetett vagy ,100 példány, de mind elszedték tőlem, még kérték, ha valakit mellőztem. A plakátot elolvasták és mosolyogva meritek tovább, de voltak olyanok is, akik mérges megjegyzésekkel illették. Egyesek odaszóltak az illetőnek: “Menjen haza, jó ember, magának már régen lejárt!” De ő plakátja mögé dugott arccal szótlanul járkált tovább. A Magyar Népi Együttes óriási sikert aratott Detroitban. Rengetegen mentek az előadásokra mindkét nap. A tapsorkán még a függöny leeresztése után sem maradt abba. Az egyes számokat is kitörő tapsviharral fogadta a közönség. R. P. A férfiak ugrásaikkal szórakoztatják a leányokat az egyik táncszámban Hátbadöfés a “hazafiság” örve alatt Nem újság számunkra, hogy a fasiszta söpredék a hazafiság örve alatt a legádázabb gyűlölet áradatot árasztja újjáépülő szülőhazánkra. Mindent felülmúl azonban a “Magyarság” nevű Pittsburgh-! újság , amely nem tudjuk hogyan bírja ki a rápazarolt nyomdafestéket. Február 11-i számában a lap szerkesztője Szebedinszky Jenő, arra vetemedik, hogy alattomos támadással piszkolja szülőhazáját és egyúttal a vendégszereplő Magyar Népi Együttest. Ennek folyamán előhozza a reakció rozsdás fegyvertárából a már elcsépelt tirádákat és ontja a keserű könnyeket a letűnt, gyilkos rendszerért és annak pribékjeiért, akik elérték méltó büntetésüket és akiket a “magyar nemzeti vezetés leg- jobbjai”-nak s a “magyar hadsereg elitjé”-nek nevez. Nem lep meg bennünket, hogy ezeket siratja. Ezúttal csak jobb soi’sra méltó olvasóit sajnáljuk, (már amennyi van neki) akiknek kedvét igyekszik elvenni attól, hogy Amerikába való letelepedésük óta először a magyar.nép művészetében gyönyörködhessenek. Mert be kell ismerni minden becsületes embernek, hogy a magyar nép művészetének fejlesztésére és bemutatására a “régi jó világ” rendszerei nem adtak sem módot, sem alkalmat. A távolabbi múltat nem is említve, még a mi generációnk idején a Monarchia, majd később a Horthy és a Szállási kormányoknak kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, -hogy felkarolják és- kultivál- ják a nép erőteljes és gazdag művészetét. Hogy mégis valahogyan életben tudott maradni, az a magyar nép életakaratának köszönhető. Bartók és Kodály, mint falu járók kezdték összegyűjteni és az utókornak megmenteni a népi dalok, a népi zene kincseit, de az ő fáradhatatlan munkájuk csak később gyümölcsözött amikor az uj, szocialista Magyarországon a nép életerős, eredeti művészete elismerésre talált. Most, hogy első alkalommal az amerikai közönség és az óhazából elszakadt magyar testvérek közvetlenül gyönyörködhetnek a magyra -nép zene és táncmüvészetében, amikor az Együttesnek a vendégszereplése a béke és megérts, útját egyengetheti szülőhazánk s fogadott hazánk között, a Magyarországból kivetett reakció külföldön meghúzódó maradványai, nagy “hazafiasságuk” mellett, ahelyett, hogy örülnének szülőhazájuk ezen sikerének, hazafiasságtól csöpögő írásukkal kívánják meghiúsítani a magyar népkultura virágzásának bemutatását és egyúttal aláásni Magyarország tekintélyét és a nemzetközi barátság eme megnyilvánulását. Van egy régi közmondás: “A kutya ugat, a karaván halad.” Ez rájuk is vonatkozik. A multbaa élő és a sebeiket nyalogató magyar reakciósok a történelem szemétdombján mennek feledésbe, de Magyarország és a magyar nép feltartózhatatla- nul halad a szocialista fejlődés utján. »»WHWHHUiUHWWWW é*g PAUL’S SHELL SERVICE \ GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PART8 * 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan J ; Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PAL, tulajdono» *