Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-03-03 / 9. szám

Thursday, March 3, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Uj időket élünk... Minden nap újabb és újabb tény, esemény és megnyilvánulás tárul szemünk elé és hívja fel fi­gyelmünket, melyek azt bizonyítják, hogy uj idő­ket élünk. Ilyen megnyilvánulásnak minősítjük azt is, hogy Rev. William H. DuBay római katolikus pap nyilvánosságra hozta, hogy megkezdte a katoli­kus papok szakszervezetbe való szervezését. Du Bay rámutatott arra, hogy a St. John egye­tem vezetősége ellen folyó sztrájk egyik jele an­nak, hogy a katolikus papok ráeszméltek arra, hogy ha jogaikat meg akarják védeni lelkiisme­retük szerint, szervezetre van szükségük. A katolikus papok többsége ma havi 100-tól 150 dollárig fizetést kap, valamint lakást és élel­met. Ez nem elegendő arra, hogy tisztességes életszínvonalon éljenek. S mi nem akarunk “a gazdagok alamizsnájára támaszkodni”, mondotta DuBay. ^ _ “Szükségünk van olyan szervezetre, mely az egyházi hierarchia önkényes, igazságtalan és ká­ros döntései elleni panaszainkra orvoslást keres” ■— mondotta DuBay. DuBay plébános számit arra, hogy az egyház vezetőség lépéseket tesz majd ellene és megpró­bálja az egyházból kiközösíteni. Ebben az esetben DuBay a szövetségi törvény segítségét fogja igénybe venni, mely jogot ad minden “alkalma­zottnak” arra, hogy szakszervezetbe tömörüljön. “Már van két sárj adóban levő szakszervezeti csoportunk” — mondotta a plébános ur és csak “idő kérdése, mikor folyamodunk alapitó okmány­ér (charter-ért) az AFL-CIO vezetőségéhez.” Most amikor elérkezett az idő, hogy már a ka­tolikus papok is szakszervezetbe tömörülnek, hogy jogaikat megvédjék, talán eljött annak is az ideje, hogy az ország hivatalaiban dolgozó fe­hérgalléros milliókat is bésorozzuk a szervezett munkások soraiba, megkétszerezzük a szákszer­vezetek jelen tagságát, hogy mind a gazdasági, mind a politikai téren a dolgozók kellő befolyást gyakorolhassanak és megváltoztathassák kormá­nyuk bel- és külpolitikai irányvonalát. Olajfurások Egyiptomban KAIRÓ. — Egyezmény jött létre Egyiptom és a Szovjetunió kormánya között, melynek értel­mében szovjet technikusok, szovjet technikai föl­szereléssel ásatásokat folytatnak uj olajforrások felkutatására. Rettegnek a patkányfészkek | tulajdonosai || Dr. Rev. M. Luther King, Jr. hadjáratot <| folytat a chicagói nyomortanyák felszámolásá- «[ ra. E kampány folyamán ő és társai "elfog- laltak" egy hatcsaládos bérházat. A bérház ji lakói a havi 400 dollár házbért, a Rev. King j» által kinevezett bizottságnak fizetik. E bizott- ság az igy összegyűlt házbért, a ház tataro- <[ zására, a lakások vízvezeték csöveinek, vala- <J mint a padlók és a mennyezetek megjavitásá- ]> ra, a falakról lehulló vakolat újra vakolására, j> a ház és a lakások festésére és a patkányok j| kiirtására fordítja. <í Dr. King ezen lépése nagy felháborodást ij keltett a többezer nyomor lakás tulajdonosai- nak sorában. A leromlott, emberi lakásnak {> nem méltó, rozoga, elhanyagolt patkányfész- 5 kék tulajdonosai nem tudják, hogy mikor ke- rül rájuk a sor, mikor fognak az ö nyomor- J lakásaik lakói b:zottságot szervezni, a házbért 2 e bizottságnak fizetni és a pénzt úgy felhasz- 5 nálni, amint azt a dr. King által "elfoglalt" ji ház lakói tették? Chicago nyomorianyája "világhírű". Ve- tekedik New York, Los Angeles, St. Louis, <J Cleveland és a többi nagy városok nyomor- j[ tanyáival. Ha dr. King kezdeményezése moz- galcmmá fejlődik az egész városban, akkor J> lehetőség van arra, hegy e mozgalom kitér- J, jed minden városba, ahol ilyen és ehhez ha- <j sonló helyzet áll fenn. < Amit a háztulajdonosok rém tettek meg j> évtizedeken keresztül, amit a biróság és Ji egyéb közegek nem tettek meg ugyanezen j, idő alatt, azt a nyomortelepek lakéi megtehe- tik egyik napról a másikra, közvetlen akció | utján. | Semmi sem joqosabb ennél "Vox populi, a vox dei": A NÉP SZAVA, ISTEN SZAVA. Megtámadtak egy teherszállító hajót Saigon kikötője közelében SAIGON. — A Nemzeti Fölszabadító Front egyik csapata tüzelés alá vette a “Lorinda“ te­herszállító hajót. A hajó útban volt Saigonba és a támadás idején déli irányban huszonkét mér- földnyi távolságban volt a várostól. Az öböl, mely a tenger és a város közt terül el, negyven mérföld hosszú, de nagyon keskeny. A “Lorinda”-t több lövés érte, de nem süllyedt el. A hajó elsüllyedése azt eredményezte volna, hogy hetekig, amig el nem távolitják, egy hajó sem mehetett volna Sai­gon kikötőjébe. Számos összeütközés zajlott le e hét végén a Felszabadító Front és az amerikai és délvietnami csapatok között az ország különböző részein. Az AFL-CIO követeli a vállalatok megadóztatását BAL-HARBOR, Fia. — Az AFL-CIO Végre­hajtó Bizottsága határozati javaslatot fogadott el, melyben követeli, hogy a szövetségi kormány emelje fel a vállalatok megadóztatását. A hatá­rozat ellenzi az egyéni adók fölemelését. “A nagyvállalatok rekord magasságú hasznuk egy részét uj gyárak és gépek befektetésére for­dítják. Ennek következtében az uj berendezések kiterjedése kétszer olyan gyors arányú, mint ma­ga az összgazdaság fejlődése. Ezért ajánljuk, hogy szüntessék meg a nagyvállalatok 7 százalé­kos adó engedményét és emeljék fel a magas ha­szon utáni adót”, mondja a határozati javaslat. Emelkedik a vasutvállaiatok haszna WASHINGTON, DC. — Az ország 76 nagy va- sutvállalatában a haszon az elmúlt esztendőben 17 százalékkal emelkedett. Az Association of American Railroads, a vasutvállaiatok szervezete jelenti, hogy az első osztályú vasutak, 1965-ben 815 millió dollár hasznot könyveltek el. A vasutak összbevétele 10.2 milliárd dollár volt. Az Egyházak Qrsz. Tanácsa a békéért ST. LOUIS, Mo. — Az Egyházak Országos Taná­csa itteni gyűlésén kimondotta, hogy a szervezet erkölcsi kötelessége, hogy nagyobb szorgalommal dolgozzon a béke érdekében. A határozat értelmében e református hitközsé­gekből álló szervezet együtt fog működni a kato­likus és zsidó hitközségek és a nem vallásos világi szervezetek képviselőivel is. Követelik Kina elismerését Határozati javaslatot fogadtak el, melyben köve­telik, hogy az amerikai kormány ismerje el a Kí­nai Népköztársaság kormányát és tegyen meg min­den lehetőt azért, hogy a kinai kormány képvise­lőit bevonják a leszerelési tárgyalásokba. Baloldali irányzat Szíriában Damascusból az ‘A1 Thawra’ újság jelenti, hogy az uj sziriai kormány szoros gazdasági és politi­kai kapcsolatot akar teremteni a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, annak érdekében, hogy előmozdítsa az ország iparát és mezőgazda­ságát. 18 gyermek a tűz áldozata Az ország különböző részeiben tűz következté­ben 18 gyermek vesztette életét. Öt Southern Pines, N. C.-ban, négy Akron, O.-han. három Col­linsville, 111.-ban, négy East Gary, Ind.-ban és ket­tő Bradock, Pa.-ban. De Gaulle kilép a NATÖ-ból Charles De Gaulle francia elnök egy lapkonfe­rencián kinyilvánította, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a NATO szerződés lejártakor, 1969-ben. az országban lévő külföldi haderőnek, a francia ve­zérkar hatáskörébe kell tartoznia. De Gaulle ezzel kívánta kihangsúlyozni Francia- ország függetlenségét az Egyesült Államoktól. De Gaulle úgy érzi, hogy ezzel a léoéssel emeli Franciaország tekintélyét és befolyását az el-nem- kötelezett országok és a Latin-Amerika országai­nak soraiban. Buenos Aires, Argentina. — Negyvenezer em­ber vesztette el otthonát árvíz következtében. 6 ezren tüntettek NY-ban Johnson ellen (Folytatás az első oldalról) menekültek közt szétosztottak, egy évvel ezelőtt konzerválták. Az amerikai katonai körök ezt már a saigoni lakosság számára sem tartották alkalmas­nak. S, miközben Johnson elnök beszédében tagadta, hogy az amerikai haderőket korlátlan mértékben fogják kiterjeszteni Vietnamban, ugyanakkor Mc Namara hadügyminiszter arról beszélt, hogy “ha az ellenség felemeli haderejét, mi ugyanazt fog­juk tenni.” Ma már mindenki tudja, hogy minden alkalommal, amikor az amerikai csapatok létszá­mát emelik, a felelősséget mindig az “ellenség”-re hárítjuk. McNamara most már arról beszél, hogy meg kell erősíteni a jelenleg 20,000 létszámú had­erőnket Thailandban. McNamara kilátásba helyezte a tartalékos had­osztályok mozgósítását. Nekünk kedvez a csata sorsa “Nekünk kedvez a csata sorsa” — mondotta Hu­bert Humphrey alelnök, amikor lábát amerikai földre tette, ázsiai körútjáról való visszaérkezése­kor. Hogy mennyire igazat mondott, az kiviláglik a New York Times február 24. számának első ol­dalán adott jelentésből, amelyben arról számol be Neil Sheenan riporter, hogy 1965-ben 96,000 dél­vietnami katona szökött el a hadseregből. Egyes rádiójelentések szerint a hadseregből megszököt- tek száma meghaladja a 150,000-ret. A hadijelentések sem meggyőzőbbek Humphrey alelnök kijelentését illetőleg, mikor arról számol be, hogy két amerikai hadosztály, két különböző irányból egymásfelé halad, azzal a szándékkal, hogy körülfogjon Vietcong csapatokat, s mikor a két amerikai hadosztály találkozik, nem talál egyet len Vietcong-katonát sem. Véresre verték a béke-tüntetőt Amikor Johnson elnök megkezdte beszédét, James Peck, a War Resister’s League tagja, a ban­kett terem közepén felállt egy székre és ezt kiál­totta: “Békét Vietnamban!” Az utolsó szót még ki sem mondta, amikor detektívek és az elnököt védő titkos rendőrök rárohantak, ütni, verni kezd­ték és száján, orrán vérezve, kihurcolták a terem­ből. Közben a tüntetők ezrei a Waldorf Astoria épü­lete előtt hangoztatták a békemozgalom követelé­seit: “Vonjuk vissza csapatainkat Vietnamból”. “Szüntessük meg Észak- és Dél-Vietnam bombázá­sát”. “Harcoljunk a nyomor ellen — és ne az ár­tatlan vietnami nép ellen.” A békemozgalom vezetői nagy demonstrációra készülnek New Yorkban. A tüntetés március 26- án lesz a Central Parkban. Békeiomyct emeltek Hollywoodban Művészek tiltakoznak a vietnami háború ellen Hollywoodban, a hires “Sunset Strip” főutcán, az Artists Protest Committee 60 láb magas tor­nyot állított fel, tiltakozásul a vietnami háború ellen. A tornyot ünnepélyes keretek között szom­baton, február 26-án leplezték le és ez alkalom­ból több művész tartott beszédet az összegyűlt kö­zönség előtt. Helybeli művészek vezetésével a bi­zottság amerikai és külföldi művészektől 5 ezer dollárt gyűjtött a torony felépítésére és 300 mű­vész kölcsönözte festményeit, amelyeket a tornyon és a körülötte levő állványon kiállítanak. A fest­mények mind háboruellenes„ témákat ábrázolnak. Susan Sontag Írónő és Donald Duncan, a viet­nami Special Forces beosztású volt törzsőrmester voltak a fő szónokok. (Mr. Duncan irta a Ramparts folyóiratban azt a cikket, amely leleplezi az ame­rikai kii'önleges szolsálatok kesvetlenkedéseit V'etnamban és amelyről múlt lapszámunkban be­számoltunk.) A művészek bizottságának nevében Irving Pet­iin festőművész igy nyilatkozott: “Tudjuk, hogy ez szokatlan módja a tiltakozásnak, de mi művészek vagyunk és a művészeten keresztül tudjuk legjob­ban kifeiezni a vietnami háború elleni tiltakozá­sunkat. Úgy gondoljuk, ez a torony majd meghök­kenti az embereket és gondolkodásra készteti őket.” A művészek március elseiéi™ bérlik azt az üres telket, amelyen a szétszedhető, vasrudakból álló tornyot felépítették. Lehet, hogy később valame­lyik múzeumban állít ják fel. MOSZKVA. — Hir érkezett arról, hogy Uzbe- kisztánban, Középázsia sivatagában uj aranytele­pet fedeztek fel. Egyesek szerint a telep a világ leggazdagabb arany mennyiségét rejti magában. A fém bányászása már folyamatban van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom