Amerikai Magyar Szó, 1966. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1966-02-17 / 7. szám

Thursday, February 17, 1966 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 E. H. Neuwald: 'Nemzeti magyarok’ FEGYVERRE! Néhány nap előtt lapunk egyik régi olvasója és barátja a kezembe nyomta a Chicagóban elkövetett “Amerikai Magyar Élet” január 22-iki számát, amely újabb bizonyítékot szolgáltatott régebbi megállapításom mellett, hogy ez a nyilas közlöny nem amerikai, nem is magyar és Halmágyi szer­kesztőnek legyen mondva az az élet, amelyet lapja az emberiségnek kiván. Ez az egy lapszám, amely valószínűleg nem kivé­tel, arcátlan nyíltsággal terjeszt olyan propagan­dát, amilyen napjainkban csak amerikai nyilas la­pokban jelenik meg, amióta a Szállasi-korszak saj­tója, politikája és szellemének hirdetői a szemét­dombra kerültek. íme, néhány példa: 1. Az első oldalon nagy fejeim alatt közli, hogy “másfél hónap alatt öt jobboldali rendszer alakult ki Afrikában.” Boldogan közli olvasóival, hogy “Pretoria központtal a fehér faj nemzeti bástyái alakultak ki. Ide csatlakoznak a portugál gyarma­tok és a forrongó Rhodésia is, melyet nem tör meg Anglia bojkottja.” 2. Indonéziával kapcsolatban Írja, hogy “Észak- Szumatrában hetenkint ezer emberre becsülik a tisztogatás halálos áldozatait. A Medán folyó part­jai végig tele vannak holttestekkel.” Az esztelen emberirtás elitélése helyett, habzó szájjal Írja: “Tanulhatnának ebből a magyarországi elvtársak is, akiket éppen igy nem fog elkerülni a történe­lem végzetszerü vihara.” 3. Szentgyörgyi Albert világszerte tisztelt, No- bel-dijas tudósnak a N. Y. Times-hoz intézett nagy­szerű levelét, amelyben tiltakozik Johnson vietna­mi piszkos háborúja ellen, emigyen kommentálja: “A gyarmati sorsba került magyar népet egyedül az a gondolat vigasztalja, hogy a szabadság-hábo­rúkban rövidesen sor kerül az uj szovjet neo-kolo- nializmus felszámolására is. Azdlyen Szentgyörgyi- féle nyilatkozat, melyet mi a különc tudós feltün- nivágyásának tartunk . . .sárba huzza az otthoniak titkos reményeit.” (Ez az első aláhúzás, mint a kö­vetkezők is, a chicagói lapé.) 4. A második oldalon Miké András, az Erdély Védelmében Mozgalom alelnöke; Lőte Lajos, az Erdélyi Bizottság elnöke; Teleki Béla, az Amerikai Erdélyi Szövetség elnöke és dr. Száz Zoltán, az Erdély Védelmében mozgalom igazgatója aláírásá­val az Erdélyi Intéző Bizottság a “magyar testvé­rek. . . erkölcsi és anyagi támogatását” sürgeti az “Erdélyben kibontakozó uj magyar tragédiára”, amelyet Erdélyben senki nem ismer és kizárólag az amerikai magyar jobboldali uszító sajtó és a nyilas elveket valló szerkesztők és cimboráik fer­tőzött agyában létezik, mint kollektálási kifogás. Nehogy azt gondoljuk, hogy a nyilas szellem ter­jesztői, az erdélyi magyarság hívatlan prókátorai, az uj magyar rendszer rágalmazói és az afrikai fa­siszta kormányok lelkes hívei, megelégszenek a “Magyar Testvérek” anyagi támogatásának sürge­tésével. Távolról sem! A tulajdonképpeni cél: "fel­készülés a sorsdöntő órára, amelyet leplezetle­nül ismertetnek a "Felhívás az USA-ban élő nem­zeti magyarsághoz" c. cikkben. “Vasvári Zoltán, löv. közp. pk., Csorna István löv. közp. sti. és Szántó János, USA kelet kér. löv, pk.” aláírással, “az Amerikai Magyar Lövész Egyesület központi parancsnoksága nevében szólnak a ma­gyar férfiakhoz, ifjakhoz, asszonyokhoz és leányok­hoz ebben a válságos időben, amikor a bolsevizmus általános rohamra készül és szülőhazánk a vörös rabiga alatt nyög.” Az a körülmény, hogy a jelen pillanatban és eb­ben a válságos időben egyedül és kizárólag foga­dott hazánk kormánya készül általános rohamra egy kis ázsiai ország népe ellen, nem zavarja Agy- lágymágyi szerkesztőt és a Lövész Egyesület “pk. és sti.” vezetőit. Ellenkezőleg, azt állítják, hogy “nem lehetünk tétlenek”, mert "a magyar nemzet­re a közeljövőben feladatok várnak a Kárpát-me­dencében és erre nekünk már most fel kell készül­nünk, hogy méltóak lehessünk honfoglaló őseink­hez." A “közp. pk., a közp. sti és a kér. löv. pk.” beis­meri, hogy “a jelen pillanatban szegények va­gyunk, nem rendelkezünk hatásos fegyverekkel”, de megvan a mód hozzá, "hogy a döntő pillanat­ban a kezünkbe adott fegyver a szellem segítségé­vel hatásos leayen . . . mert hazánk éhes szomszé­dai már cselekvésben vannak." Mondanunk sem kell, hogy a segítő szellem alatt ez a fegyverkező társaság a nyilas szellemet érti! A “kezükbe adott fegyverhez” az aláírók ké­rik “egyházainkat, hazafias politikai és társadal­mi szervek jóindulatú támogatását” és "nyomaté­kosan ké-ik az ifjusáq neveléséhez értő és katonai ismeretekko! rendelkező honfitársainkat", hogy közgazdászt és más értelmiségi és kimagasló tár­sadalmi egyéniséget” kívánnak képekben bemutat­ni. Valami tévedés folytán értesített, hogy engem is “azok közé soroltak, akinek fényképét szeretnék közölni.” Bár a levélíró állította, hogy “ebből a fényképgalériából Ön sem hiányozhat”, fényképet nem küldtem és ezzel bizonyítottam, hogy a vas­kos évkönyv galériájából igenis hiányozhatok. A levél arról is értesített, hogy a lap “Írógárdá­jához tartozik 50 első élvonalbeli író, költő, újság­író” és a lap olvasói “bizonyára érdeklődéssel ol­vasnák az Ön írásait, cikkeit is, amit kérünk küld­jön be alkalmilag szerkesztőségünkbe.” Nincs kétségem, hogy az Amerikai Magyar Élet szánalomra méltó olvasói valóban érdeklődéssel ol­vasnák írásaimat, ezért Agylágymányi szerkesztőt felhatalmazom, hogy ezt a cikket teljes egészében közölje lapjának legközelebbi számában. Ameny- nyiben ezt megteszi, számíthat rá, hogy időnkint küldök hasonló cikkeket a szerkesztőségbe. Az amerikai magyarság józan elemeit, az egyhá­zait és más szervezeteit pedig figyelmeztetjük, hogy nyilas alakulatok, a szélső jobboldali uszító sajtó segítségével fegyveres felkészülést sürgetnek sorainkban és azok támogatása helyett, ezeknek a törekvéseknek a leleplezése elsőrendű köteles­sége minden becsületes, békére törekvő amerikai polgárnak. “csatlakozzanak. . . mert tudásukra szüksége van az elnyomott magyar nemzetnek." Ezt az ellenforradalomra való felkészülést, Ma­gyarország békés szomszédai elleni uszítást és nyílt fegyverre hívást az Amerikai Magyar Lövész Egyesület a New Jersey állambeli Clifton-ból bo­csátotta ki annak a hangsúlyozásával, hogy “ame­rikai engedéllyel működő szervezet vagyunk” és ahol megalakítják az uj csoportokat, oda "az en­gedély másolatát azonnal küldjük." így működik Agylágymágyi Ádám Lajos újság­ja Chicagóban, igy készíti elő a Lövész Egyesület “a mindkét nembeli fiatalokat és az idősebbeket is”, hogy "a döntő pillanatban" és a "közeljövő­ben" készen legyenek "a sorsdöntő órára", amely a Kárpát-medencében az általuk remélt vérontás kezdete lesz. Elárulom itt, hogy decemberben ettől az újság­tól “őszinte magyaros üdvözlettel” irt levelet kap­tam, amelyben értesített, hogy vaskos évkönyvet kiván kiadni és abban “sok számottevő emigrációs magyar tudóst, irót, költőt, feltalálót, mérnököt, MILYEN AZ IFJÚSÁG HELYZETE? Az ifjúság elkeseredetten keresi az utat a békés egymás mellett éléshez. Nemcsak a bőr színe sze­rint, de a politikai téren is követelik a szabadsá­got, a jogot. Eltökélten keresik az utat a modern, demokratikus élet megteremtéséhez. A mai ifjúság uj életet akar kikovácsolni. Tudomásul veszi, hogy apáinak politikai élete ma már elavult és meg kell teremteni azt az uj politikát, mely a mai. automa­tizált élethez és a kenyérkeresethez feltétlenül szükséges. Biztonságot kell teremteni a földön és a háborúkat örökre megszüntetni, hogy az egész világ népe békében és barátságban élhessen egy­mással. Amig egyik ország népe a másikat gyil­kolja, addig egyetlen ország sem lehet biztonság­ban. A világ ifjúságának egysége kiküszöbölheti a nagy veszélyt. Kikiálthatja a jelszót: Világ Ifjai Egyesüljetek! Egy hires iró, országos kőrútján ki­kérdezte az egyetemi hallgatókat és a középisko­lai diákokat, milyen életet szeretnének maguknak megteremteni. Mindenünnen azt a feleletet kapta, hogy polgári, gondolat- és szólásszabadság kell. Kapcsolatot kell teremteni és szabad eszmecserét folytatni a világ ifjúságával és politikai nézetekre való tekintet nélkül együtt építeni. Több ifjú úgy nyilatkozott, hogy a mai politikai rendszerben és ebben a mechanizált országban, az ifjúság élete tele van aggodalommal. Amikor kez­di megérteni, mit jelent felnőttnek lenni, arra gon­dol, hogy háborúba viszik, vagy hogy lesz-e mun­kaalkalom és milyen kilátásai lesznek az elhelyez­kedésre. Sokan otthagyják az iskolát és úgy gon­dolják — mivel úgyis rövid az élet —, élnek ahogy akarnak, napról napra. A jövő nem kecsegtet sem­mi jóval. Nem látják az értelmét a tanulásnak és sokan a bűnözés útjára lépnek, mások aggodalom­ból mennek az egyetemre, de ezeknek is gondter­hes az életük. Nem tudják, hogy előteremthetik-e a 4 évi egyetemi költséget, hogy átmennek-e a vizsgákon és aztán mihez kezdenek. Keresnek-e majd eleget, hogy kifizetődjön a nagy befektetés? Ez a választás áll előttük, vagy az, hogy a háború­ba viszik őket. Sokan mennek az egyetemre, akik különben nem mennének, akik még a középisko­lát is alig tudják elvégezni. Sokan szívesebben tanulnának szakmát, de a má­sik nehézség az, hogy nincsenek szakképző isko­lák. Az újságokban gyakran lehet olvasni, hogy nincs elég szakképzett ember, a régiek kihaltak. A 10 évvel ezelőtti ifjúság nagy része, akikből a mai szakemberek és adófizető polgárok kikerül­hetnének, a börtönök és elmegyógyintézetek lakói. Az utcákon ezrével csavarognak mindenféle bűnö­zők, mert az ifjúság fejét könnyű elcsavarni, jóra vagy rosszra egyaránt könnyen kaphatók. Az utób­bi hónapokban 30 egyetemi hallgató vetett véget életének. A lányok is reménytelennek látják a jövőt. Egy elkeseredett pillanatban a boldognak ígérkező ta­lálkozás ... igy lesz a sok házasságon kivüli anya­ság. . . és a sok öngyilkosság. Az iró négyszáz ifjú kikérdezéséből állította össze a 6 hónapi statisztikát, a 7. osztályosoktól az egyetemi korú diákokig. Akik a Peace Corps- ban végeztek önkéntes munkát azt mondották, hogy a gazdag országok meg tudnák segíteni az elmaradott országokat és a békés egymás mellett élés véget vethetne a háborúknak. De ez csak úgy történhet meg, ha megszüntetik a hasznot a hadi- termelésből. Ha a municiógyárosoknak nem fize- tődne ki, akkor nem vállalnák annak gyártását. A tengerészet panaszkodott, hogy fiaink nincse­nek fegyelmezetten nevelve. A mai fiatalok kezdik megérteni, hogy a rendszer politikai gépezete az egész világ népét térdre akarja kényszeríteni és nem demokráciát, hanem rabszolgaságot hoz a vi­lág népeire. A fiatalok nem akarnak ilyen célok­ért meghalni. Hogy kikutassa az ifjúság gondolkodását, az iro elment Massachusettsbe, Californiába, New York­ba, Ohioba, Kansasba, Texasba, New Mexicoba, Bostonba és Forth Worthba is. Beszélt a nyomor­tanyák gyermekeivel, a spanyol-amerikaiakkal, akik nemrég jöttek át a Rio Grande-n. Beszélt vallásos és nemvallásos, szegény és gazdag if jak­kal. Az ifjak olyan véleményt nyilvánítottak, hogy a mai élet gyors autókból, automatizálásból, kom­puterekből, jet-repülőkből áll. Az elődeik bicikliz­tek, gyalog jártak, vagy lovas kocsin, de legfel­jebb villanyoson. Ez lassúbb volt, de akkor még nem volt annyi az ember. A mi generációnk nem akar bajt okozni —- mondják ők —, hanem az idők változnak. Apáink, nagyapáink, ha nem is jártak iskolába, kaptak munkát. Ma hányán jutnak munkához? Nagyon ke­vesen. Gyorsan kell hajtani, mert az utak úgy vannak megcsinálva, hogy az előirt sebesség 50— 60 mérföld, nem 25, vagy 30. Ha baj van. mindig az ifjúságot tartják hibásnak. Egy egyetemi hallgató leány mondta: a néger problémát örököltük elődeinktől, ezt most nekünk kell megoldani és ebben én is kiveszem a része­met, mert hiszek a demokráciában és az egyenlő­ségben. Azt mondják, a fiatalság hűtlen a hitéhez. Nem igaz. A hittanitók hűtlenek az ifjúsághoz, mert nem a békét pártolják, hanem a reakciót. Milyen istent imádnak azok a papok, akik azt mondják, hogy aki nem a mi felekezetűnkhöz tar­tozik, az menjen a maga templomába? Ezek az ön­tudatra ébredő ifjúság évei. Rose Pavloff, Detroit, Mich. FORDULJON BIZALOMMAL 1 JOSEPH BROWNFIELD 1 CÉGHEZ I AZ IKKA ÉS IBUSZ KÉPVISELETE g Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási J ügyek és biztosítások < 5 Tudományos és szépirodalmi könyvek, szótá- 5 rak, hanglemezek magyarországi beszerzői y Kérjen árjegyzéket! £ Uj cim: \ 1484 THIRD AVENUE \ J New York, N. Y. 10028 — Tel.: LÉ i-6490 £ / »i.Vl'.V'VV'.VV -i. VWV'.VWWX.'VXWWVXX.WWVV KIOLVASTAD A LAPOT? ADD TOVÁBB! MÁS IS TANULHAT BELŐLE! I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom