Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-26 / 34. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, August 23, 1965 4 Az Országos Lapkonferencia elé fiew York ddsgáiusokal választolt ai országos ía^koraferenciára Az elmúlt pénteken este nagyon jól sikerült lapolvasó konferencia zajlott le New Yorkban. A szép számban megjelent lapbarátok meghallgatták Datt- ler Lajos és Rosner Sándor jelentéseit, majd a hozzászólások és vita következett. Megállapitást nyert, hogy a Magyar Szó eleget tett hivatásának a mai időkben, a lap jó és szines és egyúttal bizalmat szavaztak Rosner Sándor szerkesztőnek. Majd két delegátust választottak az országos lapkonferenciára: Kovács Erzsit és Róth Ernőt. Ezután szép összeggel járultak hozzá az országos lapkonferenciához, amit a delegátusok Detroitban a banketten adnak át. Megállapitást nyert, hogy a jövőben az ilyen összejöveteleket esetleg vasárnap délután kell meg tartani, hogy több idő álljon rendelkezésre a lap ügyeinek megtárgyalására. Az országos konferenciát követő beszámolót már ilyen szempontok figyelembe vételével kell lerendezni. Több ajánlat hangzott el a gyűlésen a lap építésével kapcsolatban. Összegezve ezek a következők: minden olvasó szerezzen legalább egy uj olvasót a következő évben; mindenki törekedjen arra, hogy a magyarlakta környéken elhelyezze a Magyar Szót egy újságárusnál; alakuljon bizottság minden nagyobb városban, amely figyelemmel kiséri a magyar amerikai berkekben történő eseményeket és azokról a lapot tudósítsa; legyen bizottság, amely a magyar-amerikai összejövetelek alkalmával a Magyar Szó terjesztését szorgalmazza; ha a lap valamelyik magyar városból hoz híreket, azt a lap elfő olcla’án fejeimben hirdesse. Ezeken kívül elfe "adták a Dattler Lajos által felolvasott gazdasági kérdésekre vonatkozó határozatokat. Lai£roxa‘i javaslat a békéért Az amerikai nép 1964-ben, amikor Johnson elnökké választására szavazott, abban a hitben tette e:t. hogy Johnson a béke utján fog haladni és a fcékés_egymás mellett élés politikáját fogja köpetni. Az amerikai nép egyre nagyobb számban és egyre nagyobb felháborodással szemléli, miként sze- g. meg a Johnson-adminisztráció az elnöki választási kampány folyamán tett Ígéreteket. Az országos lapkonferencia delegátusai legélesebben elitélik a Johnson-kormány háborús lépéseit a Dominikai Köztársasá és a Kongó népe ellen. Az országos konferencia delegátusai úgy vélik, hogy a washingtoni kormány ok nélkül és önkényesen avatkozott be a vietnami nép belügyeibe, mesterségesen állított fel népellenes /báöKormá- nyokat és azoknak “támogatására" ment. immár több mint 125,000 főnyi amerikai haderővel. Mindezt az amerikai nép és a nemzet legelemibb érdekei ellenére és csupán az ipari és katonai komplexum érdekében tette. A konferencia követeli: 1. Észak-Vietnam bombázásának azonnali beszüntetését. 2. A béketárgyalások azonnali megkezdését min den érdekelt féllel, köztük a Vietconggal (illetve a Nemzeti Kelszabaditási Front képviselőivel). 3. Az 1954-es genfi egyezmény érvényre juttatását. 4. Az amerikai haderőknek Dél-Vietnambíl való kivonását. 5. Az általános és teljes leszerelés és a békés egymás mellett élés politikájának követését. 6. Felhívjuk olvasótáborunkat, hogy írjanak leveleket Johnson elnöknek, szenátoraiknak és képviselőknek, követelve az amerikai ifjak azonnali visszavonását Dél-Vietnamból és a háború beszüntetését. a7o-i leszünk. hoyy kiszélesítsük és kimélyitsük a békemozgalmat és segítsük ei, oiyan naiaimassá fejleszteni, hoey képes legyen írvegváltoztatni a Johnson-kormány hadi külpolitikáját. Határozati javaslat a szakszervezetekről Az «merikai szakszervezetek tagsága az elmúlt évben számos sztrájk utján lényeges engedményeket vívott ki magasabb bérek, több fizetett ünnepnap, hosszabb fizetett szabadság, magasabb orvosi és kórházi költség-fedezés terén. A szervezett munkásoknak sikerült az uj munkaszerződésekben biztosítani és lehetővé tenni a korábbi nyugdíjba menést, magasabb nyugdíjjal és megjavítani azt a szakszervezeti gépezetet, mely a munkások panaszait kezeli. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a szakszervezetek nem tettek eleget a következőkben: 1. A munkaidő leszállítása. 2. A minimum bér két dollárra való felemelése. 3. A szervezetlenek megszervezése. 4. A békemozgalom előmozdítása. 5. Az ifjúmunkások szakmai oktatása és azok munkába helyezése. 6. Az automatizálás káros következményeinek elhárítása. A szakszervezetek e hiányossága főleg annak tudható be, hogy nagy részük reakciós, magas fizetésű és a Johnson-adminisztrációhoz kötött bürokraták vezetése alatt áll. Ezért a lapkonferencia delegátusai elhatározzák, hogy a jövőben, úgy mint a múltban, támogatni fogják a szakszervezetek minden jogos követelését és minden lehetőt megtesznek, hogy a tagság véleménye és érdeke jusson érvényre. Victor Perlő: SÍONFERETKÖZf VJtUSTAÜGYI MEGTARTJÁK A NEMZENCIÁT? Fowler, az újonnan kinevezett pénzügyi államtitkár, nemzetközi konferencia megtartását ajánlotta. a világ pénzügyi rendszerének felülvizsgálására. Franciaország tüstént visszautasította az aján latot. Mi "ejlik emögött? A kapitalista országok kereskedelmi tranzakcióiból származó tartozás és követelés egyenleget általában, arany, dollár vagy angol font értékben rendezik. Az “arany valuta alap” keretében a dollár — és kisebb arányban az angol font — kiváltságos fizetőeszköz volt eddig, “aranyat ért”. De amióta az amerikai és angol külföldi fizetési mérleg krónikus veszteséget mutat és a vetélkedő hatalmak pénzügyi ereje növekszik, az aranyvaluta alap állandóan gyengül. Központi bankházak gyorsított tempóban váltják be dollárkészletüket aranyra. Ak;k angol fonttal rendelkeznek, azok beváltják svájci, vagy francia frankra, osztrák schillingre, még mexikói peso-ra is. Az angol fontot leértékelés fenyegeti és ha ez megtörténik, nehéz lesz a dollár aranyértékét megtartani. Hogy fenntarthassák a jelenlegi paritást és az aranyvalután alapuló pénzbeváltást, a Tizek Csoportja, amely vezető kapitalista hatalmak vezető bankáraiból áll, különböző módszerekhez folyamodott, hogy azok a tagok, akik súlyos fizetési hátralékkal küzdenek, elhalaszthassák az aranynyal való végleges elszámolást. 25 százalékkal kibővítették az International Monetary Fund hitelnyújtó. képességét. Sorozatos lehetőségeket létesítettek arra, hogy két fél kicserélhesse egymás valutáját (az Egyesült Államok két milliárd dollár erejéig vesz részt ilyen ügyletekben). Kisegítő kölcsönnyújtást, “Arrangement to Borrow”, is bevezettek és ennek égisze alatt adtak nemrégen Angliának 3 milliárd dollár szükség-hitel alapot. Félő azonban, hogy mindezen módszerek elégtelennek bizonyulnak a sulyosodó krízis elhárítására az év vége felé. A U.S.-nak a konferenciával az a stratégiai célja, hogy ezen módszereket bővítse és esetleg újakat terjesszen elő, amelyekkel csökkenthetné az arany szerepét a nemzetközi elszámolásoknál. A tervezett mesterkedések egy újfajta nemzetközi pénzegység létrehozása felé irányulnak, amely a vezető valuták egy bizonyos arányú keverékéből állana. A legújabb verzió Edward Bernstein, amerikai pénzügyi szakértő tervezete, a Collective Reserve Unit (CRU) létesítésére, a néhai angol Lord Keynes és Robert Triffin, Yale professzor ajánlatai nyomán. Az amerikaiak azonban előnyben részesítik a másik megközelítést, amely megkönnyítené a kölcsönzést az International Monetary Fund-ból úgy, hogy a betéteknek nem kellene okvetlenül aranynak lenniök. Bármilyen módszert fogadnának el. az Egyesült Államok olyan szabályokhoz kötné, amelyekkel igénybe veheti a francia, nyugatnémet és más valutákat deficitjének kifizetésére. És az Egyesült Államok mindent az International Monetary Fun- on keresztül akar elintézni, ahol az amerikaiak és angolok kezében van a szavazatok túlsúlya. A franciáknak viszont az a stratégiájuk, hogy az arany szerepét inkább növeljék, mint csökkentsék nemzetközi tranzakciókban. Amellett, hogy nagy és növekvő számú központi részvénnyel rendelkeznek. a francia burzsoázia szenvedélyes aranyhalmozó. Tekintélyes profitra tennének szert, ha az arany ára, az angol font és a dollár leértékelése következtében, felmenne. Szeretnék megszüntetni az angolszász valuták kiváltságait és a párizsi bankár egyvonalra akar kerülni a newyorki és londoni bankházakkal a nemzetközi pénzügyekben. Olyan rendszert akarnak, amelyben fontos tranzakciókhoz, vagy a megállapított formáktól való eltéréshez, egységes megegyezés szükséges megakadályozni, hogy Amerika diktálhasson az International Monetary Fund-on keresztül. Wall Street ugyanazt a magatartást tanúsítja a valuta kérdésében, mint külpolitikájában. Az amerikai imperializmus be akarja vonni szövetségeseit tengerentúli katonai agresszióba, valamint gazdasági behatolásaiba. Szünet nélkül arra szólítja fel őket, hogy küldjenek katonai egységeket Vietnamba, hogy vállaljanak nagyobb részt a külföldi segély “terűéből”, hogy közreműködjenek a szocialista országok elleni bojkottokban. Amilyen arányban csökken az Egyesült Államok befolyása, annál kevesebb segítséget kap szövetségeseitől ezen célkitűzéseihez. Újabban az adminisztráció szándékát kerülővel, uj pénzügyi intézkedésekkel igyekszik elérni. Az Egyesült Államok fizetési mérleg-deficitjének okozója vé?ül is külföldi katonai bázisai és agressziói. Várható, hogy a vietnami háború felfejlesztése tovább rontja a helyzetet. Az az álláspontja, hogy ha Franciaország, Nyugat-Németország, Svájc és Hollandia nem járulnak közvetlenül a háborús kiadásokhoz. legalább segítsenek azzal, hogy hitelt nyújtanak az Egyesült Államoknak a fizetési mérleg egyensúlyozására és ne követeljék, hogy az elszámolás arannyal történjen. Sikerülni fog-e az Egyesült Államok stratégiája? Ez gazdasági és politikai tényezőktől függ, amelyekkel következő cikkünkben foglalkozunk. ■¥¥**¥*****¥******+*+**+****¥******¥*¥JMM Dr. O'Neill Kane philadelphiai sebészt feljelentette egy nőpáciensének a férje, mert a műtét után az orvos közvetlenül a metszés helye mellé az O.K. monogramot és a műtét dátumát tetoválta az asz- szony bőrébe. A bíróság a sebészt felmentette azzal az indokolással, hogy a tetoválás olyan helyen van, amit “nem szükséges közszemlére bocsátani.” I IZ fcSSZÉSÍS UPXQNFERENGIA I | HAPI8ENIUE \ f z Ü’waxető Bizottság ezidén Detroit, I £ MichAe hívta cs^ze az országos lapkonferen- fj. jé -fát í sbör Day weekendjén, szeptember 4-én, í é '■zemhaten és 5 én, vasárnao, a Petőfi Kör- -f. ért, ST24 Burdeno Street alatt. ffi A konferencia előkészítő gyűlése pénteken í este, szeptember 3-án lesz a fenti címen. % Szeptember 4-én, szombaton délelőtt 9.30- ,íj ® kor vsstí kezdetét a konferencia első üléssza- ® ® ka a központi jelentésekkel. 1 órakor a detroiti munkástársnők ebédet öj szolgálnak fel a konferencia delegátusainak ft. I és vendégeinek. H Dé'utan 2 órakor a második ülésszakon: 'k » hozzászólások a jelentésekhez, vita és a dele- í uj pátusok jelentése. f Este 3 órakor diszbankett a Petőfi Kör alsó ) termében. Ünnepi szónok. % f.l Szeptember 5-én, vasárnap délelőtt 9.30- ft, » kor a konferencia harmadik ülésszaka: hatá- ® rczati javaslatok, hozzászólások. Majd a Nők jt H Világa és a Tény jelentése és hozzászólások. p P 1 órakor ebéd. ö) Délután 2 órakor a hozzászólások folytatá- Ü H sa, délután 4 órakor a konferencia befejezése. í ® Fe'kérjük olvasóinkat, hogy ha részt ki- | jé vánnak venni a konferencián, minél előbb je- \ ® lentsék azt be a kiadóhivatalnál, mert csak ) w úgy tudunk szállást biztosítani. $
