Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-08-12 / 32. szám
Thursday, August 12, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Rácz László A kubai hősköltemény Julius 26-án mult 12 éve, hogy egy maroknyi ifjú forradalmár — Fidel Castro-val az élén — fegyveresen megtámadta a Kuba keleti oldalán fekvő Moncada erődítményt, azzal a fiatalos elhatározással, hogy felveszik az egyenlőtlen harcot a véreskezü Batista diktatúrájának megdöntésére. A terv meghiúsult. Moncada túlerőben lévő helyőrsége végbefojtotta az ifjú forradalmárok támadását. Csak néhányuknak sikerült életüket megmenteni, közöttük Fidel Castro-nak is. Elszigetelve a közeli földműves szegényektől, ez a forradalmi vállalkozás már eleve halálra volt ítélve. De mégis ezzel a 12 év előtt vérbe tiport moncadai felkeléssel számítják a kubai győztes forradalom megszületését. Mert három évre rá, 82-ed magával Castro mexikói emigrációjából újra Kubában köt ki felkelő csapatának az élén. Felveszik újra a harcot a modern fegyverekkel felszerelt katonai diktatúrával szemben. Hőskölteménybe illő offenziva kezdődik: Dávid harca Góliát ellen. A 82 fegyveresből rövid idő alatt 70 máris elesik. De a megmaradt 12-nek — közöttük Fidel és Raul Castronak, Cienfuegos-nak és Guevara-nak — sikerült járatlan hegyszorosokban, őserdőkben egy újfajta hadviselést forradalmi csapatokkal megszervezni. Ezek a közeli falvak szegény parasztjaiból, majd később a városok forradalmi munkásaiból toborzódtak össze. Éveken át állják az egyenlőtlen harcot. Állandóan nyugtalanítják a fővárosból irányított zsoldos seregeket. A hadi technika minden vívmánya: az Egyesült Államokból vásárolt uj tipusu bombázó repülőgépek, tankok és lángszórók hatástalanoknak bizonyulnak velük szemben. A forradalmi élcsapat: Fidel Castro kis vezérkara mögé lassanként felsorakozik Kuba dolgozó népe és testvéri szolidaritással, harci készséggel lehetővé teszi, hogy a forradalom programja: a nemzeti felszabadulás és a gyarmati iga lerázása megvalósuljon. Mert a Batista katonai diktatúrája elleni nagyszerű küzdelem szervesen összekapcsolódott a kubai tömegek ama vágyával és törekvésével, mely az Egyesült Államok imperialistáinak gyarmati elnyomásából való felszabadulást célozta. Csak igy volt lehetséges, hogy Castro maroknyi harcos csoportja, 1958-ra már négy hadseregre duzzadt fel, hogy 1959 év elején Batista katonai diktatúrája összeomlott és Castro seregeivel győztesen vonult be Havannába. Castro és “szakállasai” (spanyolul: barbudos), akiknek az élet-halálharc éveiben kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy hajukat és szakállukat levágassák, merész kezdeményezésükkel és vitézségükkel aranybetükkel Írták be nevüket abba a hőskölteménybe, amelyet a 12 éves győztes kubai forradalomról fognak még megírni. A váratlan győzelem az állig felfegyverzett Batista diktatúrája felett — mely korlátlanul élvezte az Egyesült Államok jóakaratu támogatását —, hirtelenében megzavarta az északi imperialista csoportot. Akadtak közöttük számosán olyanok, akik abban reménykedtek, hogy a kubai nemzeti felszabadulást célzó forradalom meg fog majd állni néhány belpolitikai reformnál. Egyideig ezt a szempontot képviselte a jelentős New York Times sajtókon- cernje. Arra nem is gondoltak, hogy a kubai népi forradalom — mint minden felszabadulást célzó mozgalom Latin-Amerikában — szükségszerűen a vérig ható imperialista elnyomás ellen irányul végső eredményében. Milyen megzavarodva vettek azután tudomást arról, hogy Fidel Castro kormánya kinyilatkoztatta marxista-leninista beálliFORDULJON BIZALOMMAL 1 JOSEPH BROWNFIELD i CÉGHEZ \ AZ IKKA ÉS IBUSZ KÉPVISELETE $ Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási * £ ügyek és biztosítások J C ínyos és szépirodalmi könyvek, szótá- £ langlemezek magyarországi beszerzői A árjen árjegyzéket! d Uj cim: 484 THIRD AVENUE ark, N. Y. 10028 — Tel.: LE 5-6490 £ kvuvm\\w\u\\%v\v\\www\< len. Az elmúlt hat év eseményei igazolják azonban., hogy sem a “férgek” (spanyolul: gusanok) megkísérelt inváziója, sem a washingtoni diplomácia erőfeszítései nem tudták megakadályozni a szocialista felépítő munkát Kubában. Mindez hőskölteménybe illő alkotás, a hatalmas északi imperialista világhatalom közvetlen szomszédságában! Ezzel csak a Vietnamban évek óta folyó hősies, fegyveres ellenállás volna összehasonlítható. Ott is eleinte csak egy maroknyi forradalmi élcsapat: a Viet- cong vette fel az egyenlőtlen harcot a modern haditechnika minden eszközével felszerelt amerikai inváziós sereggel szemben. Ott is széles paraszti és munkástömegek testvéri szolidaritása az, amely az újfajta forradalmi gerilla-hadviselésnek lehetőséget nyújt. Nem szabad elfelednünk, hogy Kubában nem hiányzott a szocialista világ testvéri támogatása. Ez ismételten keresztülhúzta az amerikai imperialista csoport támadásait. Ugyanez a nemzetközi — még nagyjában esedékes — proletárszolidari- tás kell, hogy diadalra vigye a vietnami dolgozó tömegek hősi ellenállását is. Castro és szakállas harcostársai, éveken át önmegtagadással küzdöttek egy óriási ellenféllel szemben. Példát adtak a Latin-Amerika egyes országaiban mindgyakrabban fellobbanó gerillaharcoknak. hogy miként kell harcolni a nemzeti fel- szabadulásért. Beigazolták, hogy le lehet rázni a hatalmas amerikai imperialista csoport gyarmati igáját is. tottságát. Hogy a dolgozók nevében kezébe véve az egész államhatalmat, pozitiv intézkedésekkel megkezdte az észak-amerikai gyarmati elnyomás felszámolását. A kubai szocialista kormány rövidesen elrendelte az összes termelési eszközök állami tulajdonba vételét. Az állam tulajdonába kerültek a nagyki- terjedésü cukornád-ültetvények, amelyek addig az Egyesült Államok tőkés csoportjainak profitját szolgálták. A dolgozók kezébe adták a gazdag nikkelbányákat, Seai-s áruházait, a Hilton-csoport luxus hoteljeit. Keresztülvittek egy mélyreható földreformot, melynek során a szegény zsellérek, földnélküli parasztok kezébe jutott a föld, akik azt addig földesuraik kizsákmányolt cselédjeként művelték. A legutóbbi hat évben megkezdődött Kubában egy tervszerű szocialista termelés. Ezekkel a mélyreható intézkedésekkel, amelyek a szocialista államot jellemzik, kezdődött meg egyrészről a kubai herék tömeges kivándorlása a szomszédos Egyesült Államokba; másrészről az északi imperialista csoportok és a washingtoni diplomácia dühöngő támadása a szocialista Kuba elVictor Perlő: GAZDASÁGI JÓSLÁS Vajon eredményre vezethet-e a kormány uj irányvonala a gazdasági hanyatlások megakadályozására és a gazdaság jelentős növekedési arányának megtartására? Kudarcot okozhat az, hogy a kapitalista gazdaság tornyosuló ellentéteinek megoldására nem állnak rendelkezésükre megfelelő eszközök, hogy tévesen mérik fel a tervbevett szabályozó eljárások hatékonyságát és a fennálló helyzetet és további alakulását hibásan állapítják meg. Ezen utóbbi kitételt a National Bureau of Economic Research is alátámasztja, mert legutóbbi jelentése is csak azt mutatja, hogy az amerikai gazdasági szakértők a lehető legrosszabb rekorddal rendelkeznek. A National Bureau statisztikusai egy tanulmányon dolgoznak, amelyben összehasonlítják a nagyüzlet, az elméleti és a kormány gazdasági szakértőinek jóslatait a valóságos eredményekkel. Már ki is adták Victor Zarnowitz részleges eredményeit, amelyben egy évre szóló jövendöléseket analizál. Nyolc csoport 1953—1963-ra vonatkozó jövendöléseinek helyességét összegezi néhányszáz gazdasági szakértő munkájából. Az egy évre szóló jóslások különösképpen döntő fontosságúak. Alapot szolgáltatnak kormány-költségvetéseknek, közmunkálatok és adóztatási programoknak, különleges törvényhozási tervezeteknek, korporációs befektetési költségvetéseknek s sok más elhatározásnak, amelyek a gazdasági aktivitások irányvonalát befolyásolják. A nemzeti termelés összmennyiségére vonatkozó átlagos jóslásokban az eltérés 9.6 milliárd dollár volt. Ha tekintetbe vesszük, hogy a nevezett 11 esztendőben a nemzeti termelés évi összmennyi- sége átlagban 400 milliárd dolláron felül volt, ez az eltérés talán nem látszik nagy hibának. Azonban az összehasonlítás jelentősége a nemzeti termelés összmennyiségében várható változás és a valóságos változás között van. A valóságos változás átlagban 21.7 milliárd dollár volt, eszerint a jóslásbeli eltérés 44%-os (9.6 mint a 21.7 százalék- aránya). Zarnowitz egy másik összehasonlítást is végzett. Feltételezte, hogy a gazdasági jelentések tanulmányozása helyett a szakértők egyszerűen követték volna minden egyes év mechanikus folyamatát, jósolva, hogy a nemzeti termelés évi javulása a II. világháború után megismétlődik. Ezen az alapon a szóbanforgó évekre vonatkozó eltérés 11.6 milliárd dollár lett volna. Egészében a tévedés nem sokkal kevesebb, de a 11 közül 7 évre az eltérés átlaga sokkal nagyobb. De tételezzük fel, hogy a közgazdászok logiku- sabb mechanikai folyamatot követtek volna és a következő évre ugyanaz): a változást jósolták volna, amit az előző 12' hónapban észleltek. Például: a nemzeti össztermelés az 1961. év negyedik évnegyedének 536.9 milliárd dollár évi átlagáról, 566.6 milliárd dollárra emelkedett 1962 negyedik évnegyedében, vagyis 29.7 milliárd dollárral. Ennek alapján 1963-ra ugyancsak 29.7 milliárd dollár termelésjavulást jósoltak volna az 1962-es évvel szem ben. Igaz, hogy a jóslás megtételekor a közgazdásznak még nem álltak rendelkezésére az 1962 utolsó évnegyed számadatai, de a havi adatok és más jelentések alapján, hozzávetőlegesen, elég pontos becslést készíthetett. Ha ezt a módszert alkalmazták volna a tanulmány alatt levő 11 esztendőben, számításom szerint az átlagos jövendölésben kialakult eltérés 8.7 milliárd dollár lett volna. Ez kevesebb, mint a megtörtént jóslásoknál felmerült átlaqos eltéré». Zarnowitz eredményeiben nem tűnik ki, hogy egyik csoport közgazdászati jövendölő észrevehetően jobb volna, mint a másik. Feltűnően egyik sem észlelte a közeledő fordulópontokat, beleértve az 1955-ös fellendülést, az 1960-as hanyatlást és az 1961-es felépülést. A jóslások az idő haladásával sem javultak. Összegezve: A statisztikai adatok minőségi és gyorsasági összeállításában oly sokat hangoztatott javulás és a megszaporodott kutatási személyzet és az elektronikus számológépek segítségének ellenére, az amerikai közgazdászok még a viszonylagos közeljövőre sem nyújtanak jobb jóslásokat, mintha csupán vonalzót használnának és a táblázaton egy egyenes vonalat meghosszabbítanának vele. Ez talán azt jelenti, hogy a közgazdászok és statisztikusok tehetségtelenek? Dehogy. Technikai kiképzésük és felszerelésük sokat javult. De mivel olyan gazdasági tudományban nyertek kiképzést, amely eltitkolja a kapitalizmus kizsákmánvoló iel- legét, valamint az Egyesült Államok külpolitikájának kalózkodó, jogbitorló tulajdonságát, a legtöbb jében hiányzik a gazdaság igazi hajtóerejének és a fejlődését gátló ellentéteknek megértése. Azt is jelenti, hogy az amerikai kapitalizmus, a kormány minden szabályozó intézkedése ellenére is, anarchikus rendszer, amely egy csomó egymással ellentétes eljárásokra és a szélsőségesen bonyolult nemzetközi gazdasági és politikai fejleményre olyan formákban reagál, amiket nehéz előre megjósolni. Politikailag mindez világossá teszi, hogy a dolgozók nem támaszkodhatnak a kormányra, vagy a nagy üzletre, hogy megvédje őket a gazdasági visz- szaesésektől. A munkásokat ne félemlitsék meg az olyan érvek sem, amelyek a nagyüzlet által javasolt lépéseket “szükségeseknek”, vagy a munkásság által támogatottakat “katasztrofálisnak” bélyegzik meg, a hivatalos szakértők feltételezett különb megértése alapján. A dolgozók fejlesszék ki programjukat saját helyzetmegállapitásuk alapján a gazdasági visszaesés és hanyatlás leküzdésére, harcoljanak érta, hogy kivívják a teljes foglalkoztatottságot és a sza- génység teljes megszüntetését. £ 130 East 16th Street k £ MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA £ New York, N. Y. 10003 w $ d Tisztelt Kiadóhivatal! * d Látom, hogy EBBEN A HÓNAPBAN le ’>y d járt az előfizetésem. Itt mellékelek $..........-t S £ Cím: ................................................. | 2 Név: I £*X*3WWMÄ3S«S3S!»SVSMS3S3S^^
