Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-29 / 30. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 29, 1965. ^HK0EHB ÓHAZA! VÉLEMÉNY A “PORSZEM A VIHARIAD RÓL Dr. ÁGOSTON PÉTERNÉ a magyar nőmozgalom egyik előharcosa és a szerző volt munkatársa — még a kézirat elolvasása után a következőket irta: ‘"Ennek az élettörténetnek a leirása —, hol olyan lélekzetelállitóan izgalmas, hol lenyűgözően és megdöbbentően érdekes, — hogy nem lehet mély megrendülés nélkül olvasni. De emellett történelmi áttekintést is nyújt — századunk elejétől kezdve a második világháborúig — Európa politikai eseményeiről. A szemtanú éles szemével, egy érzőszivü, a haladásért önfeláldozóan és csodálatos lelkierővel hősiesen küzdő harcos tollával. Mélyen meghatódva olvastam régi barátomnak ezt a kitűnő Írását, melynek közlését a szocializmusért folyó harcban feltétlenül szükségesnek vélem.” HEGEDŰS NÁNDOR, a “Nagyváradi Napló” volt főszerkesztője, neves Ady-kutató és volt erdélyi magyar képviselő a román parlamentben, a következőket írja: “Tegnap kaptam kézhez a “Porszem a Viharban” cimü könyvet. Nyomban egyfolytában tegnap délután és ma egész nap elolvastam. Ez a könyv mint korrajz, mint egyéni életregény és mint hitvallás egyaránt kitűnő, lebilincselő, magas színvonalú. Számomra különösen érdekes volt, mert ifjúkori ismerősöm harcos, küzdelmes, mun- kában-helytállásban és szenvedésekben gazdag pályafutását kisérhettem benne végig.. . Kellemesen lepett meg a könyv lendületes, színes stílusa, amely az utolsó fejezetben költői magasságba csap. Szívből gratulálok a műhöz, mely bizonyára megérdemelt sikert fog aratni. Bár megjelenne még valamilyen világnyelven is.” Dr. GYÖRGY ERNŐ, a Társadalmi Tudományi Társaság nagyváradi fiókjának titkára, Írja: Beöthy Ottó szives közreműködésével köszönettel megkaptam a “Porszem a Viharban” cimü könyvet. A személyes vonatkozásokon túlmenően is, a munkát igen érdekes és értékes kortörténeti dokumentumnak tartom. így Írójának indokoltan küldhetem legjobb kívánságaimat.” pasz József munkástársamat, aki beszélgetés közben megkérdezte, hogy megkaptam-e én is a Porszem a viharban c, könyvet? Mert ő megkapta és amikor a könyv megjött, éppen a füvet vágta. Nekifogott az olvasásnak és csak olvasta, olvasta, s amikor a felesége megkérdezte, hogy mikor végzi be a fü vágását, azt mondta neki, ezt a könyvet nem lehet letenni, ha az ember hozzákezd az olvasásához. Végig kellett olvasnia olyan igaz, ér- dekfeszitő irás. Az Íróval, akivel mindez megtörtént, szeretne kezetfogni. Azután megkért, hogy küldjem be az árát, aminek én szívesen eleget teszek. Kopasz munkástárs üdvözli úgy az irót mint a Magyar Szó szerkesztőségét, amiért ezt a történelmi Írást kiadták. C. Varga PERRIS, Calif. — Őszinte elismerésünket küldjük a “Porszem” könyv kiadásáért. Kiváltképpen köszönet azon önkéntes segítőknek akiknek munkája nélkül ez a mü nem jelenhetett volna meg. Megismerkedtünk belőle egy igazi harcossal, akit ezúttal köszöntünk. Nánásyék JXfí • • • FONTANA, Calif. — Valóban jó olvasmány volt RáCz László könyve. Azért irom, hogy “volt” mert még aznap, amikor megkaptam, el is olvastam. Sok-sok ilyen Rácz Lászlóra volna szüksége a munkásosztálynak a háború megállításához és egy igazságos társadalom megalapításához. Remélem, hogy nem ő lesz az utolsó, aki élettörténetét ilyen szépen megírja. Szívesen olvasnám pld. Bálint Imre élettörténetét is. Már régen nem olvastunk tőle a Magyar Szóban. Talán csak nem beteg? Jó erőt és kitartást kívánok a lapnál dolgozóknak. Végh J. Szerk. megjegyzése: Majdnem mintegy parancsszavára, Bálint Imre munkástársunk megjelent a szellemes írásával, melyet már az olvasók el is olvashattak az elmúlt heti lapunkban. • • • ELSINORE, Calif. — Akivel eddig beszéltem Rácz László könyvéről, az mind nagyon szereti és élvezettel olvassa a könyvet. Hasonló könyvek kiadása a jövőben is hasznos lenne. Pacziér F. « • • AVENEL, N. J. Elolvastam a Porszem a viharban c. könyvet. Köszönet a lap szerkesztőségének és munkatársainak nemes fáradozásukért. Mondhatom, a mi drága Rácz Lászlónk sok szenvedésen ment keresztül hűséges élettársával együtt s nagy hálával tartozunk nekik, valamint a hozzájuk hasonlóknak rendkívüli kitartásukért a szocializmus építése, az emberiség haladása érdekében. Éljen sok esztendeig erőben és jó egészségben. Szeretném még sokáig olvasni, sok más munkástársammal együtt nagy horderejű tanító Írásait. Könyve történelmi dokumentum felbecsülhetetlen érték. Ezért küldök még öt dollárt érte, bár többet is küldhetnék. Ablonczy Pál • • • MIAMI, Fia. — Nagyon érdekes olvasni ebből a könyvből, hogyan lett a kapitalizmusból szocializmus egyes helyeken. Sok embernek meg kellett szenvednie ezért! De hiába, csak igy lehetett ezt véghez vinni. Nagyon sok szép eredményt értünk el az elmúlt 50 évben mindenfelé és most, amikor a legnagyobb szükség volna az egységre, a két nagy nemzet, az orosz és a kínai nincsen jó viszonyban. Ez igazán sajnálatos. Kívánok az Íróknak és a szerkesztőségnek jó egészséget és kitartást. Papp Péter-• • • PALM CITY, Fia. — Itt küldök $10.-t a “Porszemért. Én is abban az időben jegyeztem el magam a munkásmozgalommal (1904-ben.) Hat évvel megelőztem a könyv Íróját, mert 81 éves vagyok. Sok minden van a könyvben, amire én is vissza- emlékszem, a kezdeti nehézségekről, stb. Joseph Bischof c+J MIAMI, Fia. — Felkerestem a napokban Kor*-9 FLORIDA .— Itt küldöm a könyv árát, igen jó olvasmány. Nagyon szeretném, ha lehetne angolban megkapni, mert az itteni magyarok el nem olvassák, hiába is próbáljuk. Julia Vaghy C-f-3 BRIDGEPORT, Conn. — A Porszem a viharban c. könyv szerzője kiérdemelte az önzetlen elismerést és meg becsülést, nemcsak a könyv megírásáért, hanem százszorta jobban azért, hogy megmaradt a dolgozó nép pártfogójának és tanítójának a mai napig. Az a mag, amelyet segített elvetni szülőhazánkban, jó talajba került, meggyökeresedett és ha évekkel később is, de meghozta gyümölcsét mindannyiunk örömére. Kívánom, hogy sok: éven át folytathassa tanító s nevelő munkáját. Megbecsülésem jeléül gondolatban feléje nyújtom jobbomat meleg kézszoritásra. Köszönet a kisszámú szerkesztőségnek is a jó munkájukért. J. Feczko CLEVELAND, 0. — Megkaptam a könyvet, mondhatom, hogy összeállítása nagyszerű, élvezet olvasni. F. Baumly c-*-s LOS ANGELES. Cal. — Rácz László könyvét megkaptam. Én keresztülmentem sok küzdelmen, 9 golyó ment át rajtam a háborúban és ötször lettem operálva, de azért jólesik visszaemlékezni a múltra. Kívánok jó egészséget és hosszú életet Rácz munkástársnak és küldök $5.-t a könyvért, valamint a kalendáriumért is $5.-t, mert úgy tudom, még nem fizettem érte. Őszinte proletár tiszteletemet küldöm a kül- és belmunkatársaknak, hosszú életet és jó egészséget kívánok, hogy folytathassák sokáig az újság előállítását. Frank Mikita PORT COLBORNE, Ont. — A könyvet megkaptuk és igen szeretjük. Sok emléket felidézett a régi “jó világból”, a Markó-utcai fogházról és én is tudnák sok mindenről beszélni, ami akkor történt. ... . Zambo I, C-+-9 W. PALM BEACH ,Fla. — Megkaptam a könyvet, élvezettel olvastam. Csodálatos, hogy egy ember milyen nehézségeken megy keresztül, de nem tagadja meg az elvét és tüzön-vizen megy keresztül az igazságért. Kívánom, hogy még sokat olvashassak Rácz Lászlótól, tisztelet jár neki. Gizella S. Deák A szegénység elleni harcról BRONX, NY. — Ahogyan én látom, elnökünk kiadta a jelszót, hogy meg kell szüntetni a szegénységet. Szerintem ez nem más, mint népámi- tás, poltikai futball, mert fából vaskarikát ő sem tud csinálni. Itt nem irom le, hogy milyen politikus, de azt tudnia kellene, hogy ahol az egyik oldalon óriási a gazdagság, ott a másik oldalon óriási szegénység van. Már eddig kiutaltak 150 millió dollárt, el is költöttek 87 millió és ötszázezret, s az eredmény: két munkásnak adtak munkát, de vagy hetvenen a politikai kegyeltek közül 15—25 ezer dolláros pozíciót kaptak. Ha minden jól megy, úgy mire elfogy a 150 millió képesek lesznek talán még másik két munkást elhelyezni. Az persze nem számit, hogy az iskola végeztével egy millió ötszázezer fiatal került a munkapiacra, nem számítva azt, hogy az automatizálás által ismét harminctól negyvenezerig kerülnek a munkanélküliek táborába. Bárhogyan vádolják a szocialistákat, azzal nem tömik meg a munkanélküliek gyomrát. Ha mi annyi mindenfélén mentünk volna keresztül, mint azok az országok, megettük volna a téglát is, nemcsak a fagyökeret. Oroszországban elpusztítottak 33,000 műhelyt, gyárat, 70 ezer falut, tanyát, rengeteg sok város, 40,000 kórházat. 80,000 iskolát. A háború befejezésekor vagy 25 millió ember maradt hajlék nélkül, nem volt hová lehajtani a fejüket. Ugyanakkor az Egyesült Államok ipara 85 százalékkal fejlődött. De nemcsak Oroszországot fosztották ki, vagyis tették tönkre a háború alatt, hanem a kisebb országokat is, mint pld. Magyarországot, ahonnan mindent elraboltak és amit nem tudtak elrabolni, azt összetörtek. Nem kell ecsetelnem, hogy máig hová fejlődtek ezek az országok. Ott nincs munkanélküliség, nem kell háborúskodni, hogy foglalkoztassák az ipart. Igaz, hogy itt sem kellene, de a békés ipari termelésben nem igen van 300-tól ezer százalékos haszon. Ha majd a munkásosztály kikerül az osztályanalfabétizmus alól és felismeri osztályhelyzetét. akkor meg fogja szüntetni a szegénységet. G. M. Terroristák akcióban Mexicoban Az itteni egyetlen radikális napilapot, az “El Dia”-t fel akarták robbantani és csak a nyomdai munkások éberségén múlott, hogy ez nem sikerült. A támadást amerikai kézigáránttal tervezték ezzel akarták a nyomdában lévő és nyomdafesték lemosására használt könnyen robbanó naftatartályokat felrobbantani. Ez nemcsak a nyomdát égette volna le, hanem az egész háztömböt is, melyben sok család lakik. Mivel azonban a robbantásra készen álló bombát a tettes nem tudta a nyomdába bedobni, az ott álló autó alá dobta, ami teljesen leégett és tönkrement. Az elfogott Henry Agiliero Garces new yorki születésű, az amerikai hadseregben nyert kiképzést. Később három társát is elfogták, akik Miami-i központtal dolgoznak. A mexicoi rendőrség sejt- teti, hogy nagyobb banda működik ebben a terrorszervezetben és valószínűnek tartják, hogy ők dobták a két bombát május hónapban a Mexico- Orosz Kulturcsere intézet helyiségébe is. Több, mint két éve kuba-ellenes ügynökök lepik el Mexicot, mint az amerikai és velük össze- müködő cégek utazói és nagy kuba-ellenes propagandát fejtenek ki, ugyanakkor a Szovjetunió és minden szocialista ország ellen is propagandáz- nak, melyeket Kubával együtt “kommunista imperialistákénak neveznek. Nagy segítségükre van ebben a munkában több, mint nyolc rövidhullámú rádió-leadás, melyet ők és a Voice of America állandóan működésben tart. Ezeket valahol Honduras partjai közelében felerősítik, úgyhogy sokszor a kubai leadást is lerontják. Főleg üzletemberek között érnek el sikereket és azok segítségével kutatják, kik rokonszenveznek a “vörösökkel”, Kubával és kiknek a segítségére számíthatnak itt Mexicoban. A rendőrségnek pedig esze ágában sincs, hogy ezeket az utazó ügynököket összeszedje és vissza- toloncolja gazdájukhoz, Amerikába. Pedig köztük vannak bizonyára az ilyen terror-szervezetek szervezői, vezetői. Az El Dia elleni éjszakai támadásukkal több mexicoi család elpusztult volna az ottani háztömbben és szomszédságában. De mit törődnek ezek a “vörösök” ellen olyan mély gyűlölettel megtelt emberek ilyesmivel? Amerikai dollárokért mindenre kaphatók. (Vi. Mexico) PAUL’S SHELL SERVICE ; I GAS, OIL, BATTERY, TIRE, AUTO PARTS | ; 19505 Allen Road — Melvindale, Michigan ’Telefon: WA 8-9806 — SZŐKE PÁL, tulajdona* |
