Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-07-29 / 30. szám

Thursday, July 29, 1965. AMERIKAI MAGYAR SZO — HUNGARIAN WORD 1 A legfontosabb kérdésekben létrejött egység biztosítja a népek béke győzelmét Véget ért a Béke Világkongresszus Hatnapos tanácskozás és sok, éjszakába nyúló vita után csütörtökön juliusl5-én este véget ért a helsinki béke-világkongresszus. A 7:30-kor kezdődő plenáris záróülésen ott volt Bernal professzor és a kongresszus teljes elnök­sége. A találkozó részvevői nagy tapssal köszöntötték a szónoki emelvényhez lépő Jean-Paul Sartre-t, akit a vietnami határozattervezet ismertetésére kér tek fel. Bevezető szavaiban utalt arra, hogy a viet­namiak immár második generációja harcol az im­perializmus ellen, s a franciák után az amerikaiak­ra is vereség vár. Felszólitotta a béke hiveit — egységesen támogassák a vietnami nép küzdelmét, hiszen az imperializmus elleni harc oszthatatlan. Ezután a békeerők egységének szükségéről szólt, noha elismerte, hogy reális ellentmondások van­nak a különböző népek földrajzi, gazdasági hely­zete és más tényezőkből kifolyóan. “Ezek a kü­lönbségek azonban legfeljebb az eszközök, de nem a nagy célok különböző megítélésében mutatkoz­nak meg. A szakadás a békeerők soraiban csak bátorítaná az imperialistákat” — mondotta Sartre, majd felolvasta a kongresszus vietnami határoza­tát, amelyet a világtalálkozó legfontosabb ered­ményének tekintenek. A vietnami határozat A határozat egyes fogalmazásaiban eltér az 1. sz. bizottságban elfogadott szövegtől, főként ab­ban, hogy világosabban foglal állást a vietnami háború békés rendezésének feltételeit illetően. “A kongresszus — hangzik a határozat — kife­jezést adva sok millió ember érzéseinek, mélysé­gesen aggódik az amerikai imperialisták által pro­vokált vietnami háború miatt.” Röviden vázolva a helyzetet, az okmány megállapítja: az Egyesült Ál­lamok kormánya sem azzal, hogy állítólag szüksé­gesek az USA biztonsága szempontjából, sem más érvekkel nem tudja igazolni bűnös cselekedeteit egy olyan nép ellen, amely a békén kívül semmi másra nem törekszik, és amelyet hatalmas óceán választ el az Egyesült Államoktól. A jelenlegi hely­zet egyetlen okozója az amerikai kormány politi­kája, amely állandósítani akarja Vietnam ketté­osztását, és Dél-Vietnamot uj tipusu gyarmattá s az Egyesült Államok katonai támaszpontjává akar­ja tenni". . . A kongresszus őszinte háláját fejezi ki Vietnam hős népének, amely hallatlan áldozatokat vállal függetlenségéért és egységéért, valamint minden nép felszabadításáért és a világbékéért vívott hősi harcában. A kongresszus üdvözli a nagy nemzet­közi jelentőségű fényes győzelmeket, amelyeket a vietnami nép aratott a nálánál sokszorta jobban felfegyverzett ellenség felett. A kongresszus a világbéke erői seznt és sürgős kötelességének tartja akcióik egybehangolását. A határozat ezután felsorolja a békeszerető em­berek legsürgősebb követeléseit: azonnal véget vetni az amerikai agressziónak Dél-Vietnamban; azonnal kivonni az USA és csatlósainak csapatait Dél-Vietnam területéről; eltávolítani azonnal az amerikai katonai támaszpontokat, és azonnal be­szüntetni a VDK bombázását s az amerikaiak más agresszív cselekedeteit. A kongresszus a világbéke erői szent és sürgős ezt alapként elfogadják, kedvező feltételek terem­tődnek a vietnami kérdés békés rendezéséhez. “Bármilyen más megoldás, amely nem a fent em­lített követeléseken alapszik, alkalmatlannak bi­zonyulna, mivel nem felelne meg a Vietnammal kapcsolatos 1954. évi genfi egyezményeknek és a vietnami nép jogos törekvéseinek...” A határozat felolvasása után nagy tapsvihar tört ki a kongresszusi teremben, ami nemcsak magának a határozatnak, hanem az egyetértés té­nyének is szólt. Az elnöklő kanadai Endicott mégis szavazásra bocsátotta a határozat szövegét. Néhány (egyes nyugati küldöttek köréből adódó) ellenszavazattal illetve tartózkodással a kongresszus magáévá tette a határozatot. A kongresszus általános határozata Ezután került sor a kongresszus második okmá­nyának, az általános nyilatkozatnak az ismerteté­sére. A szöveget Abdulaje Diallo guineai küldött olvasta fel. A Délkelet-Ázsia ellen intézett amerikai agresz- szió áll az imperialista támadások középpontjá­ban. Több hónap óta az Egyesült Államok a hábo­rú lépcsőzetes kiterjesztésének politikáját folytat­ja — állapítja meg a határozat. Angolában erősödik a fasiszta portugál gyarma­tosítók tevékenysége a NATO segítségével, ugyan­így Mocambique-ban, az úgynevezett portugál Gui­neában, és másutt. Az úgynevezett francia Szomá­liában és olyan területeken, amelyek a spanyol gyarmatosítók uralma alatt állnak, erősödik az el­nyomás. Ez a helyzet Rhodésiában is, Dél-Afriká- ban a fajgyűlölet tombol, Kongóban (Leopoldville) a lakosság szabadságtörekvéseit fegyveres inter­vencióval nyomják el. A Közel-Keleten feszültség áll fenn az amerikai és az angol haditámaszpontok, valamint az atom­fegyverekkel felszerelt amerikai 6. flotta jelenlé­te következtében, és mert az imperialisták és la­kájaik a palesztinai, az arab-öbölbeli és az arab félszigeten élő népek, valamint a ciprusi nép jogai ellen törnek. Az amerikai imperialisták nyílt intervenciót haj­tottak végre a Dominikai Köztársaság ellen. Arra törekednek, hogy állandó Amerika-közi fegyve­res erőt állítsanak fel, s ezzel, a reakció szolgála­tában álló csendőrséggel lépjenek fel a szuverén latinamerikai államokkal szemben. A külflödi csa­patoknak azonnal ki kell vonulniok Dominikából! Az amerikai imperializmus továbbra is fenye­geti Kubát. Fennáll a blokád és agresszióra ké­szülnek a szigetország ellen. Európában is feszült a helyzet a NATO atom­fegyverkezési törekvései miatt. Élezi a helyzetet az MLF-terv (Multilateral Force), amelynek tulaj­donképpeni célja Nyugat-Németország kormányá­nak atomfegyverkezésre irányuló törekvését kie­légíteni. Ez a törekvés összefügg a területi követe­lésekkel és az NDK állami területére vonatkozó igényekkel. Éppen ezért szükséges a kollektiv biz­tonság rendszerének megteremtése Európában és egy közép-európai atomfegyvermentes övezet lét­rehozása. Az európai biztonság megteremtése és a nem­zetközi feszültség enyhítése érdekében döntő lé­pés lenne, ha felszámolnák a németországi hideg­háborút, normális kapcsolatokat létesítenének a két német állam között a német kérdés békés ren­dezésének előkészítése szempontjából, amely bé­kés rendezés egyidejűleg megoldaná Nyugat-Ber- lin problémáját is. Minden atomhatalomnak hivatalosan ki kell je­lentenie, hogy sohasem fog elsőként atomfegyvert használni, s akkor az atomháború veszélyét elke­rültük. A kongresszus felszólítja a népeket, hogy kor­mányaiktól olyan akciókat követeljenek, amelyek: elszigetelik az amerikai imperializmust és meggá­tolják agresszióit, támogatják a gyarmatosítás el­len, nemzeti függetlenségük elnyeréséért küzdő népeket, támogatják a teljes függetlenségükért, szabadságukért és társadalmi, valamint gazdasági fejlődésükért a neokolonializmus és a kizsákmá­nyolás ellen küzdő népek harcát. A kongreszus a népeket olyan akciókra szólítja fel, amelyek ered­ményeképpen véget lehet vetni a fegyverkezési versenynek és gyakorlati intézkedéseket lehet foganatosítani a leszerelés érdekében, fel lehet számolni a haditámaszpontokat és ki lehet vonni a külföldön állomásozó idegen csapatokat, konk­rét intézkedéseket lehet tenni a világ biztonságá­nak elérésére és a vitás kérdések békés rendezé­sére. A n?pek elszántságával és közös frontjával szemben tehetetlenek az elnyomás és a háború erői — fejeződik be az általános határozat. A bizottsági jelentések a különvéleményeket is talmazták . .Csütörtökön egyébként a délelőtti és délutáni plenáris üléseken a kongresszus meghallgatta a bizottságok jelentéseit, amelyek a többségi vélemé nyékén kívül egyes küldöttségek (például a kínai és az indonéz) különvéleményét is tartalmazták. Részletesen beszámoltak a kongresszus összeté­teléről is. Ezek szerint 1460 ember vett részt a ta­nácskozásokon, ebből 1261 volt a delegátus, 63 vendég és 136 a megfigyelő. A földrészek s foglal­kozások szerinti megoszlást is közölték, és nagy tapsot váltott ki, amikor a tudósok, irók, minisz­terek, munkások, újságírók stb. után bejelentet­tük: űrhajós — egy, méghozzá nő. A kongresszus záróülésének utolsó részében a betegsége miatt az elnöki posztról távozó Bernal professzor érdemeit méltatták. Felolvasták Bernal professzor beszédét. Majd ismertették Pablo Ne- rudának erre az alkalomra irt versét, és átadták Bernal professzornak azt az emlékkönyvet, ame­lyet a békeküldöttek százai írtak alá, jó egészsé­get kívánva a béke-világmozgalmat sok éven ke­resztül vezető Bernal professzornak. Fontos itt megjegyezni, hogy a kongresszus bár sok kritikát hangoztatott az amerikai imperialis­ták ellen, azért tudomásul vette és meleg szere- tetel üdvözölte az amerikai nép békekivánságát, amely megnyilvánult az elmúlt hónapokban. Ezt a véleményt nemcsak a nyugati hanem a keleti delegációk, beleértve a vietnamit is, magukévá tették. Szervezkedik a Ku Klux Klan í “Keresztet égetünk Waukesha megyében egy hónapon belül” — mondta a Klu Klux Klan Wis- consin-i grand dragonja. “Ezzel indítjuk meg a tagszerzést Wisconsinban. Éjjel égetjük a keresi tét az egyik fő országút mentén, amint sikerül ta­gokat szerezni.” A 9 gyermekes, 36 éves teherautó sofőr egye­lőre nem volt hajlandó elárulni a nevét, sem meg­engedni, hogy fényképet készítsenek róla. Hirde­téseket fog elhelyezni a helyi lapokban, Milwau- keeban és Madisonban, melyekben egy mukwona- goi postafiók címet jelöl meg, mert a waukeshai postán nem tudott postafiókot szerezni. Klan tagnak csak “fehéreket, protestánsokat, 21 éveseket és Amerikában született egyéneket” vesznek fel, az évi tagsági dij $12. A vezér arról álmodozik, hogy legalább 50,000 tagot tud beszer­vezni a helyi csoportokba (Klaverns), de jelenleg csak ő az egyetlen tag. “Olyanokra nincs szükség — mondta — akik óvatosak. Ha erősek leszünk, akkor erős programunk lesz.” Kijelentette, hogy nem fél a hivatalos közegektől, mert nincs tör­vény ellenük, attól azonban tart, hogy az FBI be­szűrődik soraikba. “Nem tudom, milyen módsze­reket fogunk alkalmazni ezeknek az FBI-oknak a felfedezésére, de szigorúan fogunk elbánni velük.” Azt még nem tudja, hogy a keresztet hol fog­ják égetni, de keresik a megfelelő helyet. “Ezzel fogunk jelt adni mindenkinek, hogy itt vagyunk és figyelünk.” Arra a kérdésre, hogy mi késztette őt a Klan-szervezésre ebben az államban, ezt vá­laszolta: “Figyeltem Martin Luther King működését és úgy érzem, ez az egyetlen módja, hogy őt megál­lítsuk. Rettenetesen fél a Klántól egyik szemét bizonyára még éjjel is nyitva tartja, Ő a mi legna­gyobb ellenségünk.” Robert Sheltonnak, a Klan fővezérének megírta nézeteit és márciusban beállt a Klanba. Shelton- tól felhatalmazást kapott, hogy Wisconsinban ta­gokat toborozzon. Egy tanár levele T' 1 Ugyanabban az újságban, ahol a fenti cikk meg­jelent (Waukesha Freeman), igen érdekes levél is napvilágot látott egy tanártól, aki többek között ezeket irta: “Büszkék lehetnek a tagjai (a Klánnak), még az öltözködésükre is, köpenyt és álarcot viselnek, hogy elrejtsék ruházatukat és arcukat. Gratulál­hatnak maguknak azért a kitűnő munkáért, amit otthonukban és gyermekeik nevelése terén végez­nek. Jól tudnak gyűlöletre izgatásra, megkülön­böztetésre és bosszuállásra tanítani, valamint a gyávaságra is. Hajlandók átvenni a bírák, az es­küdtek és a kormányközegek feladatát az ‘igazság­szolgáltatás’ terén, még arra is hajlandók, hogy maguknak bitorolják az Úristen azon határoza­tát, hogy milyen fajok és hitek élhetnek a földön. Csak sajnálhatok olyan embert, aki tele van gyü- ölettel és azután kijelenti: én nem követtem el egyetlen hibát sem a lelkiismeretemmel szemben. Fehér embertársaim már sokszor szégyenbe hoz­tak. Köszönöm istennek, hogy olyan szülőkkel ál­dott meg, akik megtanítottak, szeressem minden embertársamat, legyek büszke arra, hogy barátaim között négerek, indiánok, keletiek és fehérek is vannak. Az utóbbi hetekben azért imádkoztam, hogy ne legyen Wisconsinból egy másik Mississip­pi vagy Alabama, mert ellenkező esetben nem kell azon törni a fejünket, hogy miként fejlesszük államunkat, hanem szégyenkezve gyászolhatjuk polgári büszkeségünk és az igazság elvesztését. A Waukesha megyei Klan-vezér nem választotta szí­nét, de a néger sem, hát akkor milyen jogon kri­tizálja őket? Kiváncsi vagyok, hogy az ő gyerme­kei is megköszönik-e esténként istennek, hogy olyan bölcs szüleik vannak?” Uj, nagy teljesítményű csomagológépet állítot­tak munkába a ferencvárosi malomban. Az auto­mata papírtekercsből maga készíti a zacskót, ellát­ja felirattal, adagol, és egyúttal ellenőrzi a liszt súlyát, leragasztja a zacskót. ★ Szinpompás Savaria-karnevált rendeznek au­gusztus 29-én Szombathelyen. A már hagyomá­nyos karneválon 4200 jelmezes vonul majd fel a különféle korok kosztüméiben. Sok turistát várnak a szomszédos Ausztriából is a karnéválra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom