Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-16 / 50. szám

Thursday, December 16, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZO — HUNGARIAN WORD II Fodor Erna: A piramisok földjén in. Sok embert érdekel Egyiptom régi, magas kul­túrája. A bibliából is jól ismert misztikus ország* ról majdnem mindenki hallott, de csak nagyon kevesen tehetik meg, hogy saját szemükkel is lát­hassák az ottani több ezer éves kultúra marad­ványait. Mi azon szerencsések közé tartozunk, akik végigutazhatták ezt a gazdagmultu orszá­got, amelynek csodálatos kultúrája majdnem tel­jesen elenyészett. A megmaradt romokat és nagy művészi alkotásokat a sok háborús rombolás és az idők vasfoga sem tudta teljesen elpusztítani. Tu­risták a világ minden tájáról ezeket jönnek cso­dálni. A Gizeh-i piramisok s a nagy Sfinksz nem az egyedüli megmaradt csodás építkezések és farag- ványok Egyiptomban. Memphis az óbirodalom fő­városa volt. Romjainak feltárása során számos érté kés lelet került felszínre: paloták és temetkezési helyek, valamint Ptah isten főtemplomának a ma­radványai. A legnagyobb egyiptomi szobrok egyi­ke, II. Ramszeszé szintén ott van. Ezek a marad­ványok azonban eltörpülnek a luxori templomok és szobrok mellett. A királysírok tömkelegé pedig bámulatba ejti az oda özönlő turistákat. A 64 ki­ásott királysír és sok királynősir mutatja be való­jában a halálra készülődés nagy kultúráját. A legmodernebb, léghűtéses, hálókocsikkal el­látott vonat indul Kairóból Luxorba. A Nílus part­ján halad és reggel 7 óra 30 perckor odaérkezik. Mi is ezt az utat tettük meg és valósággal gyö­nyörködtünk a szép luxus-vonatban, amely vetél- kedig a világ legjobb és legszebb vasutjaival. Mi­kor végigmentünk a folyosón, a legnagyobb meg­lepetésünkre azt láttuk, hogy az egész vasúti sze­relvény Győrben készült, alig egy évvel azelőtt. Tehát magyar kocsiban utaztunk. Jó és kellemes is volt minden, de vigyázni kellett a személyzetre, mert az bizony enyveskezü. Hálófülkénkből ugyan­is, amig vacsorázni mentünk, eltűnt a fényképező­gépünk, meg az ébresztő óránk is. Erős a gyanúnk, hogy maga a pullman portás, vagy cinkostársai vitték el. Jelentettük is a rendőrségnél, de nem volt eredmény. Jó ideig tart, amig a vonat elhagyja Kairót és külvárosait. Azután a Nílus jobb partján halad végig. Figyelemmel kisértük a zöldelő mezőket, melyeket a legprimitívebb eszközökkel müveinek. A Nílusból csatornákat vezetnek ki, amelyek szélesebb területekre vezetik le a vizét, az éltető elemet. A fellah dobszerü tákolmányt helyez el a csatornában és kávédaráló módra forgatja, hogy kis sugárszerü vizet préseljen be az apró erekbe, melyek földjére vezetnek. A földeken ott dolgo­zik az egész család. Az állatok fölé (ezek főleg ap­ró szamarak) gyékénytetőt vonnak, hogy a retten­tő hőségtől megóvják őket. Láttunk azonban biva­lyokat is több helyen. Úgy látszott ezek már módo­sabb gazdaságokhoz tartoznak. A vonat közvetlen közelében országút vezetett. Személygépkocsit alig láttunk, teherautót már többet, melyek porfelhőbe borították az egész környéket. Leggyakoribb teher­szállító eszköz azonban a teve. Az állat tornyosán van megrakva és vezetője kötőféken tartja. Lát­tunk egész karavánokat, melyek hosszú sorban kö­vették egymást. A főszállitmány cukornád volt. Gyakran láttuk, hogy a tevehajcsár letör egy da­rab cukornádat és a teve szájába adja, közben ő maga is rágcsál egy darabkán. A cukornádat rend­szerint a legközelebbi vasútállomásra száHitiák, ahol azt nyitott helyen tárolják, de nyitott helyen tárolják a cementet is. Nyugodtan megtehetik, mert az eső arra sohasem esik. Viz csak a Nílusban van. A fellah apró viskóban lakik, melynek teteje nincs. Bútor sincs benne. A szabadban főznek. A viskók tetején néha mégis láttunk cukornád szára­kat, de ezek csak azért voltak ott, hogy a nap tüzét enyhítsék. Gyümölcsfáknak se hire, se hamva Kai­rótól délre, annál több a pálma, melyeknek levele­in vastagon fekszik a sivatag homokja. A vasút mentén levő falvakban nem láttunk kocsiutat. jár­dát, de egyetlen zöldelő fát sem. A falak tövében apró gyermekek játszadoztak, félig vagy egész meztelenül. A nagyobbacskák már kint dolgoznak a földeken. Gyárkéménynek semmi nyoma. Ipar, fő­leg kisipar csak a nagyobb városokban található. Ez a magyarázata a fellah alacsony életszínvonalá­nak. Az ősvallás nimbuszának csodái Luxor kis város felső Egyiptomban, kb. 12.000 lakossal. Hoteljei eurónai jellegűek, a Savoy a legnépszerűbb. A főépület mellett bungalow-sorok vannak. Köröskörül narancs- és citromfák, tropi­kus virágok, leanderek és állandóan virágzó poin- settiák, szemben 50 lépésnyire pedig a Nílus. A szálló teraszán csak turistákat lehet látni. A város ezekből él, Karnak és Thebesz-el együtt. Az egyik leghíresebb látnivaló III. Amenhotep király temp­lomának romja, melyet eredetileg i.e. 1400-ban építettek. Három oldalról duplasoros óriás oszlo­pok veszik körül. Eredeti helyén áll II. Ramszesz fáraó 82 láb magas, rózsaszín gránitból készült obeliszkje. A newyorki Ceihtral Parkban levő obe- liszket is innen vitték el. Luxortól csak pár perc­re a Nílus jobb partján van Karnak. Ma kis helyi­ség, de valaha nagy templomváros volt. A templom városokat szfinksz-sorok kötötték össze. Ma is cso­dálatos Amon isten itt álló temploma. Ott áll hatal­mas oszlopsora. Az ember valóban törpének érzi magát, amikor megáll mellette. Az oszlopok egyes részein ma is teljes szinpompájukban láthatók a falakba vésett hieroglifák és képek. Oszloprend- jéit az ókori építészet kiemelkedő alkotásainak is­merik el manapság is. Csodálatos a szfinkszek kö­zötti hosszú utca vagy a romok közt ma is teljes díszben pompázó szent tó, úgyszintén II. Ameno- phis gránát szkarabeusa. A luxori templom egyik kiválósága a Memphis­ben is említett II. Ramszesz kolosszális szobra. Itt találták meg III. Ramszesz palotájának romjait is. Az ókori Egyiptom leghíresebb városa Thébesz volt. A Nílus mindkét partján épült. Állítólag Me- nesz király építette i.e. 2500 évvel. Egyiptom tör­ténelmének leírása innen kezdődik. Leggazdagabb és legragyogóbb életét a 18., 19. és 20. dinaszti­ák uralkodása alatt élte. Ekkor vette át az előző főváros, Memphisz szerepét. Csodálatos palotái, templomai egészen az i.u. II. századig híresek vol­tak. Ázsia, Ethiopia elrabolt kincsei hozzájárultak fellendüléséhez. A perzsák győzelmei az i.e. II. században tönkretették legszebb emlékműveit. Ma is rendkívülien szép Hatsepszut királynő templo­ma, a Deir el Bahari, amelyről azt mondják, hogy a királynő halála után uralkodó fivére minden­honnan letöröltette elődje nevét és sajátjával he­lyettesítette azt. A királysírok A Dair el Bahari templomtól nem nagyon mesz- sze, a sivatagban a sárga, vagy mint mondják arany-homok sok más érdekességet is takar. Itt van Thebesz Nekropolisa, a 18., 19. és 20. dinasz­tia fáraóinak temetkezőhelye. Eddig vagy 64 ki­rálysírt tártak fel. Hihetetlen kultúrát mutatnak ezek a sírok. Egyesek, mint I. Seti fáraó sírja, legalább 14 szobát tartalmaznak. Mindenegyes szo­ba és a hosszú előcsarnok falai az ókori művészet remekei. Seti, I. Ramszesz fia volt és a 19. dinasz­tiához tartozott, i.e. 1350-ben uralkodott, 10 éven keresztül. 1817-ben Belzoni fedezte fel kriptáját. A falakon a király élete, illetve az egyiptomi tör­télenem található az egyiptológusok számára. A falba vésett hieroglifák, és más képek teljes szí­nükben pompáznak, szinte hihetetlen, hogy elkészí­tésük óta annyi ezer év mult el. II. Ramszesz, a nagyszobru fáraó sírja is rendkívüli. 1886 óta mú­miáját a régészeti múzeumban őrzik Kairóban. A királysírok legnagyobb részét réges-régen kirabol­ták. Főképpen a falakon maradt művészeti em­lékek beszélnek dicső történetükről. Az egyetlen mauzóleum, amelyet nem raboltak ki, mert vala­hogyan hatalmas kő gördült a bejárat elé és igy nem akadtak rá, Tut-Anch-Amon sírboltja. Ez kisméretű Seti kriptájához képest. Hogy mégis vala mi fogalmuk legyen olvasóinknak Seti sírboltjá­nak méreteiről, megemlítem, hogy 220 lépcsőt ol­vastunk meg, amig leértünk a halottas terembe. Ezek a lépcsők nem is folytatólagosak, hanem hir­telen elmaradnak, majd újra kezdődnek. Számítá­sunk szerint, ha 17 lépcsőt veszünk egy emeletnek, 13 emelet mélységbe mentünk le. Tut-Anch-Amon az egyetlen fáraó, aki ma is tel­jes díszben, arany halotti maszkban fekszik gyö­nyörű szarkofágján. Ez a fáraó még a huszadik évét sem töltötte be, amikor meghalt. A 18. dinasz­tiához tartozott és mindössze egy évig uralkodott, igy nem is volt ideje arra, hogy kriptájának falait olyan gyönyörűen elkészíttesse, mint a hosszabb ideig uralkodó fáraók. A királyok völgyében levő s'riát 1922-ben H. Carter angol régész találta meg. Több száz kimagasló művészeti értéket tártak fel. Az ékszerek mellett találtak egy kisebb koporsót csodálatosan faragott elefántcsont fedőlappal be­borítva. Egyik paneljére az ifjú király és felesége nortréiát faragták be. Találtak egy másik csoport koporsót, amelyek egymásba voltak illesztve. A külső, a legnagyobb lehetett vagy 30 inch hosszú­ságú. A legbelső a királynő hajfürtjét tartalmaz­ta. Egy fadobozban vasszerszámokat találtak, ami arra enged következtetni, hogy ezek akkoriban nagy értéket képviselhettek. Az egyik szobában Carter 18 kisebb hajót talált teljes épségben. Ezek­ben utazott volna a király a halál folyamán. Tut- Anch-Amon kincseit több teremben őrzik a kairói régészeti múzeumban. Miután visszatértünk Kairóba ezt a múzeumot meglátogattuk és állíthatom, hogy hasonló egyet­len múzeumban sem található. A mauzóleumban a koporsó felett van az eredeti fekete kék és arany halotti maszk. Ez állítólag szinaranyból készült. Ezt a termet állandóan őrzik és fényképfelvételt sem engedélyeznek. A halotti maszkhoz hasonlói láttunk a muzeum Tut-Anch-Amon-termében is. Külön emlitésreméltó még Nefertári királynő sírja. Csodálatos faragásu képek díszítik a terem falait. Ez a sírbolt a királynők völgyében van. Ne­fertári II. Ramszesz fáraó felesége volt. A királysírokból kijövet pokoli hőség fogadott bennünket. A levegő szinte izzott és apró csípős legyek folyton szemünkbe repültek. Légycsapó nélkül egy lépést sem tehettünk. A turisták ké­nyelmére az egyiptomi kormány elsőrangú étter­met építtetett, úgyszólván szemben a királysírok bejáratával. Valóban kellemes volt leülni az ár­nyékban lévő asztalok egyikéhez. Kísérőnk, Mo­hamed, barna galabiájában szintén velünk tartott. Tőle kaptuk a falakon levő hireoglifák magyaráza­tát. Müveit ember volt, az arab mellett angol és francia nyelven is beszélt. Mint vallásos mohame­dán, csak az asztal alatt titokban itta meg a neki felajánlott sört. Útban voltunk újra a Nílus felé. Fiatal lányok vízzel telt nehéz korsókat vittek a fejükön. Ezt a Nílusból merítették és minden forralás nélkül it­ták. De nemcsak ők, hanem vitorlásunkon az egyik hajós is itta egy üres konzerv dobozból, melyet te­le merített a folyóból. A Savoy előtt hosszan álltak az egy és két-lovas fogatok, melyek néhány piaszterért sétakocsizásra vitték a turistákat. Másnap indultunk Aswanba. McGeorge Bundy lemondott Fehér-házi tanácsadó helyett a Ford Foundation elnöke lesz A Fehér Ház bejelentette, hogy Johnson elnök nemzetbiztonsági ügyekbeni első tanácsadója, McGeorge Bundy lemondott tisztségéről. Hivatalát február 28-án hagyja el, amikor átveszi a Ford Foundation elnöki tisztségét. Mint az elnök segéd­je, jelenlegi fizetése évi 28 ezer dollár, az uj mun­kakörben évi 75 ezer dollár honoráriumot kap. Mr. Bundy előzőleg a Harvard egyetem Arts and Sciences fakultásának dékánja volt. Kennedy elnök nevezte ki a jelenlegi tisztségre 1961-ben, amikor a kormány azt megalakította. Johnson el­nök elfogadta Mr. Bundy lemondását, de egyelőre még nem választott mást a fontos hivatal betölté­sére. Bezárult a zsinattanács ülése Rómában, szabadtéri szertartásban, pompában és ünnepélyes hagulatban VI. Pál pápa, a világ népeihez szóló üzenettel lezárta a katolikus zsi­nattanács történelmi jelentőségű ülését. A pápa “Ite in pace” szavakkal (Menjetek békében) mon­dott búcsút a 2,400 távózó főpapnak. Az egyházi nagygyűlés 1962 óta minden évben ülést tartott, XXIII. János volt pápa kezdeményezésére, amely­nek célja az egyház szerkezetének modernizálása és munkájának a modern világba való beillesztése volt. A szertartás pompás látványt nyújtott, amint a fehér köpenyes, fehér süveges püspökök felvo­nultak, a 85 országot képviselő diplomaták fekete ruháinak hátterében, a másvallásu keresztény ki­küldöttek és vendégek tribünjei előtt. A zsinat egyházi és világi határozatainak jelen­tőségéről, kellő kiértékelés után, a jövőben szá­molunk be. ®ssssssss«sssssssssssssssssssssssssssss^i I “PORSZEM j A VIHARBAN” j % Rácz László külmunkatársunk kitűnő könyve if. ’> 193 oldal, szép kötésben ! Ára $2.00 Megrendelhető a következő címen: MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALA 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 SSSSSSSSSSSSSySSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS&í

Next

/
Oldalképek
Tartalom