Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-12-16 / 50. szám

Thursday, December 16, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 11 Vallás Magyarországon “El nem ismert”, “Elismert”, “Megtűrt”, “Be­vett”. Az 1895-ös 43. törvénycikk mondta ki elő­ször Magyarországon elvben az általános lelkiisme­reti és a vallás szabadságot, de ugyanakkor a történelmi egyházak mellett terjedni kezdő szabad- egyházi csoportosulásokat az előbbi jelzők szerinti kategóriákba sorolta, s ezzel máris számos megkü­lönböztetésre adott törvényes alapot. Már a XVI. században megjelentek Magyarorszá­gon az első baptista (úgynevezett anabaptista) köz­ségek, de ezek az erős üldöztetés miatt feloszlot­tak. Egykori adatok jelzik, hogy Bethlen Gábor ipar- és kereskedelemfejlesztő politikája érdeké­ben megpróbált minél több anabaptistát saját al- vinci birtokán letelepiteni, vallási szabadságot és adómentességet biztositott részükre. Ezek az em­berek ugyanis zömmel szorgalmas, jó mesterembe­rek is voltak. A magyarországi fazekasság elterjesz­tése is részben az ő nevükhöz fűződik. A múzeu­mokban ma is őrzött úgynevezett habán kerámiá­kat az Itáliából elüldözött anabaptista kerámikus mesterek honosították meg Magyarországon. Égi biztonság Az említett törvénycikk, bár nem adott teljes egyenjogúságot, mégis lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy ezek a kis felekezeti csoportok, amelyek tu­lajdonképpen a reformációval elégedetlen, s a reformáció után megmerevedett, reformált egy­házakból kiszakadt kis közösségek voltak, valaho­gyan megkapaszkodjanak. Különösen a két világháború között, a nagy világ gazdasági válság esztendeiben, a harmincas évek­ben találtak Magyarországon is jó talajra. Nincste­lenek, állástalanok, minden földi biztonságot el­vesztett kisemberek kerestek lelki vigaszt a külön­böző szektákban. A Horthy-időszakban hivatalosan is üldözték őket, gyakoriak voltak a letartóztatások. Természe­tesen a “történelmi” egyházak, élükön az akkori Magyarországon vezető szerepet vivő római katoli­kus egyházzal, részesei és kezdeményezői voltak ennek az üldöző hadjáratnak. Mi a helyzet ma, húsz évvel a felszabadulás után, a szabadegyházakkal, mennyire van meg ma a lét- jogosultságuk? Tulajdonképpen 1949-ben, a Ma­gyar Népköztársaság alkotmánya tette őket egyen­rangúvá, azzal, hogy általános vallásszabadságot biztositott, hogy nem tett megkülönböztetést (“el nem ismert, elismert, megtűrt, bevett”) felekeze­tek között. Ezek a kis egyházak, gyülekezetek, szekták önkéntesen egy maguk alkotta közösségbe a Szabadegyházak Tanácsába tömörültek. A Szabadegyházak Tanácsán belül ma 11 feleke­zet működik. A baptistáknak mintegy 19,500, az adventistáknak 6,000, az evangéliumi keresztyé­neknek (pünkösdisták) 5,000, az őskeresztyén fe­lekezeteknek 2,500, a metodistáknak 2,000, a ke­resztyén testvérgyülekezetnek mintegy 1,400 tag­ja van. A többi kisebb csoportok (Szabadkeresztyén Gyülekezet, Ó-katolikus Egyház, Isten Egyháza stb.) egyenként néhány száz taggal működnek. S mivel ma Magyarországon valóban vallásszabadság van, ezek a kis felekezetek tulajdonképpen a na­gyokkal egyenrangúan, szabadon működhetnek. A kisebb és nagyobb csoportok össz-taglétszáma nagyjából azonos a háború előttivel. Nincstelenek menedéke Kik kerülnek ma a tagok sorába? Mindenekelőtt azok az emberek, akik e szekták légkörében nőttek fel, akiket szüleik kisgyermek- koruktól fogva ebben a vallásos-babonás — tegyük hozzá: a mai modern ember számára idegen, ért­hetetlen — világban bezárva tartottak. Ugyanak­kor gyakran előfordul, hogy lelkiekben meghason- lott, lelki talajt elvesztett, vagy testileg beteg em­berek között próbálnak meg uj híveket toborozni. Mindenesetre — és ez is jellemző — a tagok sorá­ban sok az idős ember, különösen az öregasszony. Ezek a különböző kisebb és nagyobb vallási cso­portok — néhány kivétellel, amelyekről a későbbi­ekben még szó esik — annak ellenére, hogy vala­miféle külön világot próbálnak építeni maguk kö­ré, tiszteletben tartják az állam törvényeit, s kü­lönösen a békepolitika, az általános emberi s a fa­ji egyenjogúságért hirdetett nézetek azok, ahol a közös platformot könnyen meg lehet velük ta­lálni. Nem annyira elitélendő, mint sajnálatra méltó, egyszerű emberek, akik vagy igyekeznek tá­vol tartani magukat a “világ örömeitől,” vagy ti­tokban mégis “vétkeznek” (színházba, moziba, sporteseményekre mennek, regényt olvasnak, te­levíziót néznek stb.) s akkor önmagukkal kerülnek lelki konfliktusba. Késői esősök - * M-SJSSKflBKH Az egyes egyházakból, felekezetekből, szekták­ból — jelen esetben mindegy, hogy definiáljuk őket — gyakran újabb és újabb csoportok válnak ki a legkülönbözőbb neveken (harmadosok, Késői esősök stb.) különféle, gyakran személyes okok- miatt, amelyeket egyesek azután hitelvekkel pró­bálnak igazolni. Miből tartják fenn ezeket az egyházakat? Főleg a tagság hozzájárulásából. A legtöbb csoportban kötelező a tizedet fizetni, vagyis az illető jövedel­mének a tiz százalékát. Ezen felül gyakran szólítják fel alkalmanként is a tagokat “jókedvből” való adakozásra. Messiás a Himalájáról Akadnak néha szélsőséges, a többitől különbö­ző nézetet hirdető szekták. Magyarországon is időn­ként felbukkanó “Mazdaznan” hívők szerint pél­dául az emberiség bölcsője a Himalája, onnan jött el másodszor is — a két világháború között — az “üdvözítő.” Ez egy 800 éves ember volt, aki azon­ban alig negyvennek látszott, mert a Himalája csodálatosan tiszta magas levegőjében megőrizte fiatalságát. A Mazdaznan hívők valami yogihoz ha­sonló gimnasztikát és nyerskosztevést hirdetnek az egészség megőrzése érdekében. Az emberiség fejlődéséről egyébként azt vallják, hogy először volt a sárga ember, azután a fekete, majd a zöld (?!), a rézbőrü s ezekből alakult ki a legfejlettebb, a fehér ember. Szabályos fajelmélet ez — vallási köntösben. (Ehhez hasonló nézetek a magyarorszá­gi szabadegyházak zömét nem jellemzik. Éppen a faji egyenlőség kérdésében egyik példaképük az amerikai baptista vezető, a néger egyenjogúság harcosa: Martin Luther King.) A többséggel — mint az elején is emlitettük — lehet szót érteni, s nincs hatósági intézkedésre szükség ahhoz, hogy ne terjesszék tovább a ma emberétől teljesen idegen nézeteiket: ezek a né­zetek önmagukban lassú elhalásra vannak Ítélve azzal, hogy idegenek mindattól, ami emberi, s hogy — egy-két csoportosulás kivételével — tiltják azt, ami szebbé, tartalmasabbá teszi az életet. Világiak megvetése Egyik szekta a disznóhusevést tiltja, másik tel­jes absztinenciát hirdet, de általában azonosan vall­ják minden “világi” megvetését, hirdetik a világ­vége eljövetelét (ki a távolban, ki a közelben), tiltanak orvostól, (majd az “égi doktor” gyógyít), bűnnek vélik a színházat, a mozit, a televíziót, a könyvet, s általában minden betűt a biblián kívül. Érthető, hogy ezek a nézetek nem vonzzák a ma emberét. S. M. Mi lesz a nyomortanyákkal? Az elmúlt másfél évtized során több mint 800 ezer uj lakás épült Magyarországon. Ennek ellené­re még mindig sokezer család él egészségtelen ott­honban, s különösen a vidéken, a városperemeken kialakult cigány-negyedek megszüntetése jelent komoly gondot. A közelmúltban a lakáspolitikai szakemberek országos felmérést végeztek, s ennek alapján szü­letett meg az a terv — amelyet rendelet is köve­tett —, hogy folyamatosan felszámolják a szociá­lis követelményeknek meg nem felelő, városszéli nyomortanyákat. Ezt a célt 15 éven belül akarják elérni. A rendelet a nyomortanyák lakói számára mesz- szemenő kedvezményeket biztosit. Az építkezéshez ingyen kapnak 100—150 négyszögöles házhelyet és előnyös feltételekkel jutnak építési kölcsönök­höz. A kölcsön kamatmentes, 30 év alatt kell visz- szafizetni s az építési költség 90 százalékáig ter­jedhet. A kölcsönök visszafizetésénél különös előnyben részesülnek azok, akik hosszabb ideje munkaviszonyban állnak. Ha a folyamatos munka- viszony például ötéves, akkor ötezer forintot elen­gednek a tartozásból. Tiz év után nyolcezer, tizenöt éves folyamatos munkaviszony esetén tizenkétezer forinttal csökkentik a tartozás összegét. Az ország több érintett megyéjében, városában máris széleskörű akció bontakozott ki a szociális követelményeknek meg nem felelő lakásokban élő családok megsegítésére. Ennek eredménye, hogy idén mintegy 800 család költözhet uj otthonba a régi barlanglakásokból, putrikból. Zilzer Gyula képkiállitása Magyarországon ] Zilzer Gyula Amerikában élő festőművész kép­kiállitása nyílt meg az “Egressy Gábor” Művelő­dési Klubban. A kiállításon 35 különböző akvaréllt, színes fametszetet, monotypiát, rézkarcot mutat­tak be. A kiállítást a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete és a Kiállítási Intézmények rendezték és de­cember 1-től 15-ig tartott. A megnyitáson a Magyarok Világszövetségét Komornik Zoltán és Kasnyik András képviselték. A festők részéről Balázs József, Láncz Sándor és mások jelentek meg. A régi amerikások közül Gár- dos Emil, Weinstock Rózsi, Szántó Karola és má­sok jöttek el, hogy részt vegyenek Zilzer kiállítá­sának megnyitásán. Zilzer Gyuláról az ismertetést Drucker Tibor, a Kiállítási Intézmények igazgatója mondta el. Idéz­te Zilzer legutóbbi magyarországi látogatása alkal­mából tett megjegyzését: “Amerika nem tud olyan művészeket felmutatni, mint amilyeneket én a kis Magyarországon láttam a Nemzeti Galériában. Kor társaim, barátaim müveit találtam meg és ha a sors nem űzött volna ki hazámból, akkor az én ké­peim is itt lehetnének közöttük.” Drucker elmondta még, hogy Zilzer Budapesten született, tanulmányait a Műegyetemen kezdte. Később Triesztbe ment és ott ipari rajzokon, ta­lálmányokon dolgozott. Fogékony fiatalember volt és tiszta meggyőződéssel az elesettek felé for­dult. Életük, munkájuk érdekelte, foglalkoztatta és rajzaival harcolt értük. Későbbi művészeti sike­rei késztették, hogy módszeres képzőművészeti ta­nulmányokat kezdjen. Münchenben, majd Párizs­ban tovább tanult és dolgozott. Szószólója lett a kor forrongó elkeseredettjeinek. 1932-ben “Gáz” címmel litográfiái albumot készített — melyhez Romain Rolland irt bevezetőt, szinte a humaniz­mus utolsó jajkiáltásait, az elkövetkezendő háború borzalmait tárva föl. Párizsi évei alatt müveinek bemutatását nagy siker követte. Sikeres kiállításainak egész hosszú sora tanúskodik képességéről. Amerikába 1932-ben ment és ott nem a fényes nagyvárost, a felületes életmódot kereste, hanem a kis emberek Ameri­káját, melyet meg is talált. A konstruktiv művész egész erejével az örök emberi humánum kifejezé­sén fáradott. A bemutatott kis kiállítás a sokfelé utazó, igaz­ságot kereső ma is fiatalos művészt mutatja, aki kutató szemével, minden város, ország elfutó em­lékeiben a maradandót, az emberit igyekezett meg­tartani. Zilzer Gyulát a Magyar Szó olvasói is jól ismerik. Az 1965-ös naptárunk fedőlapját, melyen az ame­rikai felhőkarcolókat összeköti a Budapestet jel­képező Lánchiddal, Zilzer Gyula rajzolta. F. E. H. ROTH & SON IMPORTERS ZlytT^2:y: saroh) Az összes régi és teljesen uj magyar hangle- jelent meg) dupla kötetben ........... $5.50 mezek. Cigányzenés hanglemezek, eredeti ma- Venész-féle budapesti szakácskönyv .......... $3.00 gyár népzenekar játéka, egy teljes óráig játszik AMERIKAI NYELVMESTER ....................... $2.50 száma: 1001 AB Ar: $3.95 Angol-Magyar és Magyar-Angol szótár .... $5.00 Magyar népdalok és csárdások, 1002 AB $3.95 Nagy Angol-Magyar Műszaki Szótár .. . $12.50 • “MAGYAR” IMPORTÁLT SZALÁMI • tjj magyar-angol és angol-magyar zseb­Hunyadi János ásványvíz. Pergetett Zita-akác- szótár (kötetenként) ..................................$2.50 méz. Csokoládék, cukorkák. Uj édes mák, darál- Magyar játékkártya (Piatnik) egy csomag 85c va, szitálva. Szegedi paprika. Mák, dió s mandula Globus ártmanyu barack, meggy, földi eper, darilva. Italizesitok. Likorös csokoládék. Lek- malna és fekete szeder-jam-ek. Globus féle mál- várck és hecsedli, stb. Liptói túró (juhturo) - na ég meggy_szörP) Csalamádé és savanyított ™n*lia- - Himzett noi blauzok ^ szegedi ika _ Budapesti magyar libamáj. PAPUCSOK jutányos áron. — A legújabb sza­kácskönyv: Budapesti ínyencmester (1955-ben Telefon: REgent 4-1110 Kérje ingyenes árjegyzékünket!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom