Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-25 / 47. szám

Thursday, November 25, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Az emberi lelkiismeret hangja Ugyan még mindig kongresszusi határozat nél­kül kegyetlenkedünk Vietnamban a dél-vietnami önhatalmúlag kinevezett kormány támogatásában, mégis háborúban vagyunk naponta növekedő ame­rikai veszteségekkel. Szomorúsággal tölt el ben­nünket mindenegyes amerikai veszteség, noha megingathatatlan hitünk és meggyőződésünk, hogy igazságtalan, egészen alaptalan ügyért, mondvacsi­nált, mesterséges ürügyekkel harcol az amerikai hadsereg. Szeretnők a vesztes szülőket vigasztalni szomorúságukban, mert nagyon fájlaljuk, hogy kormányunk helytelen külpolitikája következtében pótolhatatlan veszteség érte őket. Érthető szomorúságunkban nincs kedvünk sem a szórakozásra, sem a könnyelmű vagy felületes egyéni eseményekhez. Mert ha nem is helyeseljük a háborút és nem tudunk belenyugodni hangzatos jelszavakba burkolt hamis indokaiba, mégis min­den amerikai veszteséget a magunk veszteségé­nek érzünk. Gyászolunk. Országos gyászt kellene látnunk, erről kellene hallanunk. De nyoma sincs a gyásznak. A mulató és szórakozó helyek nem érzik a vietnami háború hatását. Jól esznek és alaposan isznak az emberek nyilvánosan és magányukban is, mintha semmi sem zavarná vagy bántaná őket, mintha egészen mellékes esemény lenne a vietnami háború, alig pár halottal, amelyért lapjaink híradásai naponta száz és száz, a vasárnaptól hétfő estig tartó több ütközet 1,000 “ellenséges” elesettjével vigasztaljuk bennünket. Olyan átkozott cinizmussal akarják el­fogadhatóvá és kedvessé tenni számunkra a sza­badságért harcoló vietnami nép harcosainak elpusz titását, mintha azok nem is lennének emberek, minth a jogtalan és illetéktelen amerikai beavat­kozás elleni harcuk megfosztotta volna őket min­den emberi jellegüktől. Ha ugyanennyi állatot gyilkolna le a Vietnamba küldött amerikai hadse­reg és bombázna agyon a mindennapos amerikai bombázás, a felháborodás moraja zúgna végig az országon. A legrégibb emberi törvény: Ne ölj! A Tízpa­rancsolat egyike. A vallási erkölcsi világrend egyik alapvető követelménye, amelynek betartása fölött egyházaknak kellene őrködnie. Az “isteni” pa­rancsnak való engedelmeskedés alól sorsunk inté­zői, kormányok és diktátorok hangzatos ürüggyel kibújhatnak és az “isteni” tilalmat állampolgári kötelezettséggé változtathatják, egyházak hozzá­járulásával vagy legalább is hallgatólagos bele­egyezésével. Még az “isten” is elnémul. Az “isten” is lezárja szemeit, hogy ne lássa szigorú parancsának meg­szegését emberhez nem méltó brutális megnyilvá­nulásokkal. Az “istent” kiforgatták a lelkiismeret- nélküli emberek lelkiismeretéből. Az “isten” lelki­ismeret nélkül erkölcsileg hasznavehetetlen. Meg­szűnik minden erkölcsi erepe és szerepe. Gyáván meglapul kormányok utasítására és megfeledke­zik önmagáról. Ez az “isten”, amely az egekben székel. De van egy másfajta “isten” is, amely nem felettünk le­beg, hanem mindenben él, bennünk is, lelkiisme­ret formájában. A lelkiismeret “istene” nem hagy cserben ben­nünket. Harcba száll velünk emberi mivoltunkért, emberi gondolkodásunkért, emberi érzéseinkért, emberies viselkedésünkért. A lelkiismeret “istene” visszatart bennünket attól, hogy akárcsak helyes­lésünkkel is támogassuk az amerikai kormány pisz­kos háborúját a vietnami nép küzdelmének le- tiprására. Vagyunk, akik lelkiismerettel kívánjuk leélni éle­tünket. Sokan vagy kevesen — mellékes —, va­gyunk és leszünk, elszántan: a lelkiismeretünket senkisem némithatja el, a lelkiismeretünktől sen- kisem foszthat meg bennünket. Ez a mi “iste­nünk”. Csakis ezzel akarunk élni, mert lelkiisme­rettől megfosztottan nem lehet emberségesen élni. Ha törik, vagy szakad: emberek akarunk ma­radni. Addig vagyunk nemcsak külső formánk­ban, de belső lényegünkben is emberek, amig lel­kiismeretünk van. A lelkiismeret az emberi fejlettség legszebb és legértékesebb foglalata. Ehhez váltig ragaszko­dunk. Ez a miénk, ez vagyunk: emberi lelkiisme­ret. Az amerikai lapok nem nagyon erőltetik meg magukat, hogy a gyász érzete nyilvánuljon meg. Talán ellenkezőleg, éppen arra törekszenek, hogy semmi lelki hatása ne fejlődjék ki a céltalan há­borúskodásnak. Nem jól esett olvasnunk és látnunk, hogy az elnök feleségét, Mrs. Johnsont uj zöld nadrágjá­ban mutatták be. Arra vártunk, hogy Mrs. John­son a nyilvánosság előtt feketében, a gyász színé­ben mutatkozik, figyelmeztetve az egész országot, hogy gyászra van okunk. Hogy van okunk, ahhoz a kétség nem fér és hogy mégsem jut kifejezésre e gyász, ez nem je­lent kevesebbet, mint azt, hogy az érzéktelenség lepte el a háborúért lelkesedőket. Vasraverték az istenhivő diákot A harmadik mélyen vallásos diák helyezkedett szembe a behívással. Az első nyilvánosan elégette a behívó kártyáját, a másik elégette önmagát a UN előtt, a harmadik: Joseph F. Brennan, 24 éves new yorki tartalékos tengerész november 8 óta éhségsztrájkot folytat a tengerészeiben való szolgálat ellen. Kétszer résztvett a behívás elleni tüntetésben és azért határozta el magát az éhség- sztrájkra, mert elutasították kérvényét, amely­ben azért folyamodott, hogy ismerjék el “con­scientious objector”-nak (lelkiismeretbeli harctéri szolgálat-ellenesnek). Késznek nyilatkozott a front mögötti szolgálatra. A tengerészeti hatóság nem vette figyelembe ajánlatát és letartóztatta lakásán. A rendőrség átadta a katonai karhata­lomnak, amely vasra verve továbbította a US ten­gerészeti állomásra. Joseph F. Brennan a Catholic Worker követője. Erős istenfélő, ki hitével összeegyeztethetetlennek tartja, hogy embertársai gyilkolásában részt ve­FORDULJON BIZALOMMAL 1 JOSEPH BROWNFIELD I CÉGHEZ I I AZ IKKA ÉS IBUSZ KÉPVISELETE Repülő- és hajójegyek, mindenféle utazási < ügyek és biztosítások Tudományos és szépirodalmi könyvek, szótá- / rak, hanglemezek magyarországi beszerzői 2 Kérjen árjegyzéket! Uj cim: J \ 1484 THIRD AVENUE New York, N. Y. 10028 — Tel.: LE 5-6490 5 gyen. E szigorú istenhitéért került bajba. Mielőtt a katonai hatóság őrizetébe került, Jo­seph F. Brennan ikjelentette: Vietnamban ártatlan népet gyilkolnak és nem akarom, hogy nekem részem legyen benne. A katonai hatóság nem fogadja el azt az isten­hitet, amely tiltja a gyilkolást. De amint látjuk, vannak istenhivők, akik minden földi hatalommal szemben szabadságuk sőt életük kockáztatásával is ragaszkodnak ahhoz az istenhithez, amely bűn­nek ismeri el az ok és célnélküli embergyilkolást. Robinson és az Egri csillagok Ranglista a leginkább olvasott könyvekről Érdekes ranglistát tett közzé a Magyar Kiadói Főigazgatóság: felmérték, hogy kik a legnépsze­rűbb, legolvasottabb irók Magyarországon. A ma­gyar könyvkiadás elmúlt 20 esztendejének adatait vizsgálva kiderült, hogy a klasszikusok vezetnek! A külföldi szerzők közül a “rekorder” Defoe, akinek Robinson-ja két évtized alatt 12 kiadásban, 447,880 példányban jelent meg. A további sor­rend: Stendhal Vörös és Fekete, 13 kiadás, 425,- 100; Tolsztoj Anna Karenina, 11 kiadás, 328,350; Kipling A dzsungel könyve, 9 kiadás, 322,600; Beeches-Stowe Tamás bátya kunyhója, 11 kiadás, 304,500; London Az éneklő kutya 2 kiadás, 280,- 700 példány. A magyar klasszikusok között — nagy meglepe­tésre — Gárdonyi Géza áll az első helyen és Jókai a második helyen. íme a sorrend: Gárdonyi Egri csillagok, 24 kiadás, 850,700; Jókai Kőszívű ember fiai, 20 kiadás, 703,200; Arany Toldi. 26 kiadás, 570.800; Molnár Pál utcai fiuk, 16 kiadás, 564,800; Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig, 21 kiadás, 545,100 példány. A Kínai Népköztársaság kormánya nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását a japán—dél-koreai szerző­dés megkötése miatt. Meghalt Henry A. Wallace volt alelnök Franklin D. Roosevelt harmadik terminusába»: volt alelnök Henry Agard Wallace, aki Danbury, Conn.-ban az otthonához közeli kórházban 77 éve* korában meghalt. Mint kiváló agronómus, az első két Roosevelt-kormány idején földművelésügyi miniszter volt, később a kereskedelmi miniszteri khivatal töltötte be. 1948-ban a Progressive Party elnök jelölt je volt. Henry Wallace 45 éves volt, amikor Roosevelt a New Deal első földművelésügyi miniszterének kinevezte. Kiváló szakértői tudásával és a nép problémáinak megértésével igyekezett megoldani a mezőgazdaságban akkor fennálló krízist. Javas­latait a konzervatívok abban az időben túl me­résznek tekintették, de az idők folyamán sok újí­tását mindkét párt programjába foglalta. Mr. Wallace ellenezte a mezőgazdasági krízisnek ter­mények alászántásával és elpusztításával való megoldását, ehelyett azt ajánlotta, hogy a kor­mány a felesleges terményeket raktározza el, egy részét utalja ki a rászoruló szegényeknek, a töb­bit olcsó áron adja el a világ szegény országai­nak. Ezek az ő általa bevezetett újítások vezérel­ték a következő kormányok agrárpolitikáját. Wallace népszerűsége 1948-ban jutott tetőfoká­ra, amikor mint a Progressive Party elnökjelőli­je, a haladószellemü eszmékért szállt síkra. Eli­télte Truman elnököt a Szovjetunióval szemben kifejtett “kemény” politikájáért és mérsékelt) külpolitikát ajánlott. Nagy volt az esély a párt győzelmére, de nem volt meg az egység a munká­sok soraiban és az opportunista szakszervezeti vezetők, áldozatul esve a vörösfaló propagandá­nak, nem támogatták, sőt maga az American La­bor Party elnöke, Alex Rose is ellene fordult. Ezen sikertelen kampány után teljesen visszavo­nult a politikai közéletből és egy idő múlva már gondolkodása is más irányban haladt. 1950-ben kilépett a Progresszív Párt-ból, Eisenhowerra szavazott 1956-ban és 1960-ban Kennedy helyett Nixonra adta szavazatát. A Roosevelt kormányban és az utána következő időkben kifejtett politikai tevékenysége folyamán volt igazán népszerű. Ő volt egyike azoknak, akik Roosevelt számára a nép körében visszhang­ra találó jelszavakat kovácsoltak. Tőle származott “Az egyszerű ember évszázada” nevű kifejezés. A II. világháború alatt több fontos megbízatással irányította az ország háborús közgazdaságát és Roosevelt hadi kabinetjének fontos tagja volt. k'k'kltt'k’k'k *★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★★# A fellebbezési bíróság megsemmisítette az 1965-ös szavazótörvény azon ciklusát, amely megengedi, hogy spanyol nyelven lehessen irástudási vizsgát tenni. Ez a kérdés januárban a Legfelsőbb Bíróság elé kerül. Dr. Sarah Schenker orvosnő volt a szülész saját unokája megszületésénél, Secousus közelében, a N. J. Turnpike várszedő állomásánál. Útban voltak a kórházba, de a baba korábban megérkezett. A MAGYAR NÉPI EGYÜTTES NEW YORKBAN Mint már előzőleg tudattuk olvasóinkkal, a hires 110 tagú MAGYAR NÉPI EGYÜTTES vendégszereplésre érkezik az Egyesült Álla­mokba 1966 január 18-án. New Yorkban a City Centerben lépnek fel, 131 W. 55th St. cimen. Két hétig szerepelnek a városban és azután országos körútra indulnak. A Magyar Szó olvasói és barátai színházi partyt rendeznek a Népi Együttes megtekin­tésére és JANUÁR 30-ÁN, VASÁRNAP DÉL­UTÁN tömegesen mennek el a City Center­be. Jegyek a Magyar Szó kiadóhivatalánál rendelhetők, 130 E. 16th Street, New York, N. Y. 10003 cimen, vagy telefonon AL 4-0397 számon hétfőtől péntekig, reggel 9-től délután 5-ig. FONTOS HOGY A RENDELÉSEK MI­NÉL ELŐBB BEÉRKEZZENEK, MERT CSAK ÍGY TUDUNK BIZTOSÍTANI JÓ HELYET MINDENKINEK. A jegyek ára a következő: Földszint és magas földszint első pár sora $4.95, magas földszint többi része és első emelet néhány első sora $3.95, első emelet többi része $3.45, második emelet $2.75 és $1.95. A rendelésnél kérjük a pénz beküldését is. A csekket vagy money order-t a Magyar Szó nevére kérjük kiállítani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom