Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-28 / 43. szám

Thursday, October 28, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 Lusztig a newyorki, Rose Pavloff a detroiti választásokról A newyorki Magyar Társaskörben a mult hét péntekjén élénk és érdekes előadást tartott Lusz­tig Imre munkástársunk, aki részletesen elemezte a newyorki választásokat. Ismertette a különböző jelöltek programját, az alkotmánymódosításokat, New York városának óriási problémáit, melyek kö­zül kimagaslanak az oktatás, a lakás, a közlekedés, a bűnözés, a közbiztonság, a megkülönböztetés, a magas adók, a munkanélküliség, stb. kérdései. Megjegyezte, hogy ennek az óriási, 8 millió lakos­sal rendelkező városnak a polgármestere milyen fontos politikai súllyal rendelkezik országos vi­szonylatban. Mindezeket figyelembe véve, azt ajánlotta a je­lenlévőknek, hogy John V. Lindsay-re szavazza­nak, mert véleménye szerint Lindsay programja több lehetőséget nyújt New York lakosságának egy jobb élet megteremtésére. Úgy érzi, hogy Ab­raham D. Beam a demokrata pártgépezet lekötele­zettje, élvezi a reakciós demokrata Buckley támoga tását és igy képtelen lesz kinyilvánitott progam- ját végrehajtani. Több érdekes hozzászólás volt Lusztig Imre elő­adásához. Többek között Roth Ernő kifejtette, hogy a város legfontosabb szakszervezeti csoportja, a Central Trades & Labor Council megtárgyalta a választási kérdést és úgy döntött, hogy Abraham D. Beam jelöltségét támogatja, mert Beam, mint a Wagner-adminisztráció fontos tagja, megválasz­tása esetén együttműködik majd a szakszervezeti mozgalommal a munkásság érdekében. • • • l detroiti választások előtt jól meg kell gon- ( ni, kire szavazzunk, mert a mai politika a leg- í tosabb az emberiség történelmében. Nemcsak o áboru, de a belföldi helyzet is az országnak f tos ügyét képezi. A mi életünk szorosan össze­ír g a néger nép életével. Politikailag azokat a je­löli íket kell pártolni, akik síkra szállnak az em­beri érdekekért, mert csak igy lehet elejét venni a további összecsapásoknak. Ne gondoljuk, hogy amiért olyan csendben van a néger nép, nem fő valami a katlanban! A néger nép ezentúl nem tűri a lealázást. Ha békét akarunk, el kell fogadnunk az alkotmány által lefektetett törvényt, hogy min­den ember egyenlőnek született. Ideje, hogy Detroitban néger polgárokat válasz- szanak a város vezetőségébe. A négerek a múltban mindig fehér polgárokra szavaztak, most kötelessé­ge a fehér lakosságnak, hogy néger polgárokra is leadja szavazatát. Ha a négerek nem választhat­nak meg kizárólagosan néger vezetőséget, úgy nem helyes, hogy a fehérek kizárólagosan fehér városi vezetőket válasszanak. A széthúzás sem a négereknek, sem a fehéreknek nem lenne haszná­ra, ellenkezőleg, fokozná az elkeseredést, ami köny nyen vérengzésre vezethet. Mivel egyazon ország­ban élünk, problémáink is, kis különbségektől el­tekintve, nagyjából egyformák. Ezért együtt kell küzdenünk- a jobb jövőért és ennek a harcnak egy része a szavazófülkében dől el. Válasszunk meg olyan vezetőket, akik minden polgár érdekét egy­aránt képviselik. A Nationalities Coordinating Committee a kö­vetkező jelölteket pártolja: Polgármesternek (for mayor) Jerome P. Cavanagh. A Common Council tagjainak: Ed Carey, Ed Connor, George Crockett, Nicholas Hood, Mel Ra- vitz, Henry J. Szimanski, Jackie Vaughn. Körzeti bíróknak: (for circuit judges): Robert L. Evans, Charles S. Farmer, Thomas J. Foley, Joe B. Sullivan. For traffic judge: John R. Kirwan. Szavazzunk november 2-án, kedden! A rhodesiai válság kritikus ponton A rhodesiai válság fordulóponthoz érkezett. Smith miniszterelnök — miután visszautasította Wilson ajánlatát egy nemzetközösségi békéltető bi­zottság Rhodesiába utazására — házi őrizetbe vé­tette Garfield Todd, volt rhodesiai miniszterelnö­köt, aki az afrikai nacionalista pártokkal rokon­szenvező rhodesiai fehér liberálisok vezére. Toddot Edingburghba várták, ahol egy “teach- in vitanagygyülésen kellett volna felszólalnia. Smith attól tartott, hogy Todd, akinek szava Ang­liában súllyal esik a latba, rendkívül súlyos bírá­latot mondhatott volna a rhodesiai állapotokról, ezért inkább a fővárostól 200 mérföldnyire fekvő farmjára deportáltatta. Wilson miniszterelnök válaszolt Smith legutóbbi levelére, és “kérve kérte”, hogy a 11-ik órában gondolja meg magát, és lépjen vissza a szakadék széléről. A brit kormány nyilatkozataiból kitűnik, hogy amennyiben Smith valóban kimondja az el­szakadást, gazdasági szankciókat fognak ellene be­jelenteni, ezek súlyosan érintik majd a rhodesiai dohányexportot, de ennél tovább nemigen men­nek. Wilson a hét elején elutazott Rhodesiába, hogy személyesen próbálja békiteni a szakadást. A legfelsőbb bíróság előtt a szavazó törvény Az igazságügyminisztérium felkérte a legfelsőül bíróságot, hagyja helyben az 1965. évi szavazójogi törvény alkotmányosságát. Mindez ideig három déli állam szegült ellen a törvény követelményei­nek. Nicholas deB. Katzenbach igazságügyminisz­ter a beadványban kérte, hogy a bíróság semmisít­sen meg Alabamában, Mississippiben és Louisianá­TASSZ-nyilatkozat a szovjet-kambodzsai viszonyról Az utóbbi napokban a külföldi sajtó hasábjain különböző közlemények jelentek meg Szihanuk herceg, kambodzsai államfő esedékes szovjetunió­beli látogatásával összefüggő kijelentéseiről. Egyes sajtószervek szemmel láthatólag céljuknak tekin­tették, hogy rontsák a Szovjetunió és Kambodzsa baráti viszonyát. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták az alábbiak közlésére: “Szihanuk herceg kambodzsai államfőt meghív­ták, hogy tegyen hivatalos látogatást a Szovjetunió­ban. A Szovjetunió örömmel látná vendégül, kellő szinten készségesen szentelné neki a megfelelő figyelmet. Eeredetileg arról volt szó, hogy a látoga­tásra november elején kerül sor. A szovjet veze­tők korábban előre nem látott elfoglaltságai azon­ban szükségessé tették, hogy javasolják Szihanuk hercegnek: más, mindkét fél számára alkalmas időpontban tegyen látogatást a Szovjetunióban. Ezt az időpontot a későbbiekben diplomáciai utón lehetne egyeztetni. Magától értetődik, hogy ez a javaslat korántsem jelent valamiféle változást a Szovjetunió Kambod­zsa irányában tanúsított politikájában. A Szovjet­unió mindenkor baráti kapcsolatokat tartott fenn és tart fenn ezzel az országgal: kész arra, hogy a jövőben tovább fejlessze és erősítse ezeket a kap­csolatokat.” Höttl csődben - Rajakowitsch szabadlábon Az ausztriai Bad Ausselben elárverezték Wil­helm Höttlnek, a hitleri biztonsági szolgálat egyko­ri vezető munkatársának magániskoláját. Höttl, akinek kiadatását a háború alatt Magyarországon elkövetett cselekményei miatt a magyar kormány ismételten kérte, internátusában jó pénzért érett­ségi bizonyítványt adott a másutt megbukott diá­koknak. Ugyanaznap Bécsben szabadon bocsátották Erich Rajakowitschot, az Eichmann-féle különleges zsidóirtó osztag hajdani munkatársát. Rajakowitsch 1963 márciusa óta volt fogságban. A bécsi bíróság idén tavasszal két és fél évi börtönre ítélte, ame­lyet — a vizsgálati fogság beszámításával — most kitöltött. Rajakowitsch szabadon bocsátása — mint a bécsi Kurier jelenti — mindenekelőtt Hollandiá­ban váltott ki nagy felháborodást. A birodalmi biz­tonsági főhivatal egykori tisztjének ugyanis nagy része volt a holland zsidók deportálásában. ban nemrég hozott határozatokat, amelyek meg­akadályozzák, hogy 46 ezren — főleg négerek —• a szavazólistára kerüljenek. VI. PÁL PÁPA BÚCSÚBESZÉDE A RÓMAI REPÜLŐTÉREN A Magyar Szó az egyetlen amerikai magyar lap, amely vállalja azt a feladatot, hogy VI. Pál pápa békebeszédeit minden kihagyás és változtatás nél­kül közölje. A Clevelandi Magyar-Amerikai Béke Liga kezdeményezésére vállaltuk ezt, amihez Tár­cái Lajos fordítói munkájával járult hozzá. Min­den olvasónkra komoly, céltudatos kötelezettség hárul ezzel, vagyis az, hogy a saját lapját elolva­sás után adja át másoknak, hogy minél több ame­rikai magyar olvashassa VI. Pál pápa békebeszé­deit, melyek végeredményben nem javasolnak mást, mint amit olyan régóta hangoztatnak a vi­lág békes’zerető népei: éljünk békében egymás mellett és ha vannak ellentéteink, intézzük el azokat fegyverek nélkül békésen, emberi megér­téssel, igazsággal. Lapunk szívesen küld mutatványszámokat ezek­ből a lapszámokból, ha olvasóink beküldik olyan ismerőseik és barátaik nevét és címét, akiknek el akarják juttatni a békebeszéd eket tartalmazó la­pokat. A cikkek közlésével átvisszük a gyakorlatba azt az elvet, hogy felekezeti, faji és politikai különb­ség nélkül minden olvnn erőt egyesíteni kívánunk, amely egyetért azzal a felfogással, hogy “AZ EMBERISÉG VÉGET KELL. HOGY VESSEK A HABOKÉNAK V*GY ' íHBORUK VETNEK VÉGET AZ EMBERISÉGNEK.” ir Most, amikor uira ké ziilünk az Egyesült Nem­zetek székhelyére, e nemzetközi szervezet alapítá­sának 20. évfordulójára és amig Isten gondviselé­sére bízzuk béke- és jóakarat-küldetésünk kimene­telét, a világ minden népeihez küldjük nyílt, egye­nes jókívánsággal telt üdvözletünket. Tudjuk, hogy reménnyel vannak eltelve e vállal­kozásunk iránt. Az elmúlt néhány nap alatt sok nagyon kedves bizonyságot kaptunk erről. Talál­kozunk a különböző nemzetek tanult és bátor kép­viselőivel, akik azért gyűltek egybe, hogy az Egye­sült Nemzetek keretében alkotó tanácskozást foly­tassanak. És amikor tanúbizonyságot teszünk mind­nyájukhoz nagyrabecsülésünkről és jóakaratunk­ról, örömünk telik abban, hogy ebben a különös pillanatban bizodalmunkat és reményünket fejez­hetjük ki. Bizonyossággal állíthatjuk, hogy vállalkozásunk éppen úgy, mint minden szó, amit kiejtünk az el­következő gyűléseken, kizárólag egy törekvést és egy célt szolgál; csakis azt, hogy bátorítsuk, támo­gassuk és megáldjuk a jóakaratu emberek ama törekvéseit, amelyek arra irányulnak, hogy oltal­mazzák, biztosítsák és erősítsék az általános békét. Ez az a cél, amelyet magunkévá tettünk, amikor elfogadtuk a U.N. intézményének 20. évfordulóján hozzánk intézett szives és halasztást nem tűrő meghívását. A remény él bennünk, vagy helyesebben a bi­zonyosság, hogy úgy mondjam lépésünk, amelyet a magunk fogyatékosságának őszinte tudatában te­szünk, valamint az isteni segítség bizodalmában, az emberek szivében készséges visszhangra talál, ahogy egyhangú és vigasztaló visszhangot váltott ki és pedig különösen azoknak a szivéből, akik az emberiség rendeltetését irányítják. A világ esedezik a békéért. A világnak szüksége van a békére. A világ követeli az igazi, állandó és tartós békét a háború szenvedései után. amely háború megzavarta századunkat, az emberrég pusztításának mérhetetlen fájdalmaival. A kölcsö­nös ellenségeskedésnek meg kell szűnnie. Az elke­rülhetetlen ellentéteket igazságos és bátor tárgya­lásokkal kell elintézni. A civilizált életnek rendes folyamatát és a gondolkodás és a művészet szabad megnyilatkozásának virágzását biztosítani kell. Csakis a béke biztosíthatja ezt. És békét ké­rünk, bár olyan hangon — ha fegyvertelenül is —, amely erőteljessé válik a Béke Hercege erejéből, akinek szolgája és képviselője vagyunk e földön. Békét kérünk az államok fejeitől, valamint a poli­tikai vezérektől, a diplomatáktól, a közgazdászok­tól, a pénzügyi nagyságoktól, a tudósoktól, a filo­zófusoktól, az íróktól és a publicistáktól. Mindeze­ket kérjük, járuljanak hozzá a béke nagy ügyéhez, amelynek mindenkire szüksége van, hogy mélyen és elpusztithatatlanul elhelyezhessük gyökereit napjainkban. Ebben a reményben és bizonyossággal kezdjük meg utunkat Isten nevében, bízván a Béke Király­nőjében, akinek oltalmát kérjük. Áldásunk mindenkinek, a világ minden nemze­te részére, az Ur mindenható oltalmát kérjük. Béke mindannyiotoknak. (Következik a pápa üzenete a különböző világ­részek népeihez.) mi ii ii ii i ni mi im ......... . n un i — AMCRSKAI w '/fflptcfifczr* tSxzy Pi'bH'hfd every week by Hungarian Word. Inc. HO East 161 b Street. New Y'rk. N. Y. 10003. Telephone: AL I-OSÍK vnt ?nd ria^s t~»Pr. ai m<v> n-oer the of March 2, 1879. to the P.O. of New York. N.Y. Előfizetési árak: New York városban, az Egvesült Állam--khan és Kanadában e?v évre S10 00 félévre 85.Au Mind n m-s k■’}*’ 1'r T- rCgjjm;-. 84 ba egv évre 12 dollár, félévre 10 f ’fnlz - _-,■ council}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom