Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-10-07 / 40. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 7, 1965 || SZÉLJEGYZETEK || Évekig tartó viták és törvényszéki eljárások után New York város ivóvizét a közeljövőben íluorositják. Kivitelezéséhez csak néhány apró technikai probléma vár megoldásra és esetleg még egy utolsó törvényes akadály leküzdése. Miután az ország legtöbb nagyvárosában már évekkel ezelőtt bevezették a fluorositást, a gyermekek fogai mindenütt kevésbé romlanak, mint New Yorkban. Az a nagyon kis mennyiségű fluor, amivel az ivóvizet kezelik, növeli a fogak ellenálló képességét az odvasodással szemben és teljesen ártalmatlan az egészségre. Ez a parányi mennyiségű fluor sok helyen természetesen is előfordul az ivóvízben. .uégia, bizonyos egyének, hiszékeny emoe- ro’ -nuaspval. bírói eoárással évekig megakadályozták ennek a programnak a keresztülvitelét. Mondhatjuk: jobb későn, mint soha. De szomorú, ho0, . .„v* 1 lUJuil iilii.Uvi.bU IDD CX-Lclbb Ct lU^bZll" vasocás komo y k-begészségügyi prtb.émává fejlődő... Fidel Cartro a múlt héten bejelentette, hogy kubaiak szabadon elhagyhatják az országot Cama- rioca kikötővárosból, ha előzőleg bejelentik távozásukat a belügyminisztériumban és ha Miamiból hajót küldenek értük. A State Department Washingtonban először hitetlenkedve vette a hirt, de amint a hir megerősítésre talált, aggodalmát fejezte ki a kubai miniszterelnök ajánlata felett. Az aggodalomnak többféle oka van. Egyrészt, nem lehet többé krokodilkönnyeket hullatni a szegény "rabságban szenvedő" kubaiakért, másrészt a már most Miamiban élő kubaiak is elég fejfájást okoznak a kormánynak. Legtöbbjük nem tud beilleszkedni az ottani életbe, segélyre szorul és a U.S.-nek már eddig is óriási költségbe került eltartásuk. Az állandóan növekvő munkanélküliségben is nagy problémát okozna újabb kubaiak megérkezése. A kubai rádió Castro javaslatáról újabb részleteket közölt és Washingtonban savanyu ábrázattal kezdik tudomásul venni, hogy Castro komolyan gondolta az ajánlatot. C*J> Az amerikai magyar sajtó érdekes témának találja a magyar kormány részéről a magyar-osztrák határokon a drótsövények és más vérőberendezé- sek állítólagos eltávolítását. Nekünk az az érdekes, hogy az amerikai magyar sajtó ezt érdekesnek találja. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a magyar kormánynak belügye és nincs semmi nemzetközi jelentősége. Természetesnek találjuk, hogy mi itt az Egyesült Államokban, ha bárhova külföldre akarunk menni, útlevelet kérünk és annak rendje és módja szerint, az illetékes határállomáson, vagy kikö- tőban hagyjuk el az országot. Azt hisszük, azért fontos még most is bizonyos amerikai magyar ujságiró uraknak a magyar határok védőberendezése, mert fáj nekik, hogy ez megakadályozta a nemkivánatos, romboló elemek be- szökését Magyarországba. Nagyszabású beszámoló New Yorkban ERDÉLYRŐL E. H. NEUWALD a Magyar Szó külmunkatársa részéről október 31-én, vasárnap o.u. 2.30 kezdettel a WÖOCSTSOX HOTEL Sherry Roomjában 127 W. 43rd Street címen (közel a Broadwayhoz) E. H. Neuwald felkereste a Román Népköztársaság magyarlakta vidékeit, mint Nagyváradot, Kolozsvárt, Marosvásárhelyét, s mindenütt érdekes tapasztalatokat szerzett, melyeknek egy részéről a Mr gyár Szó hasábjain számolt be sorozatos cikkeiben. L’ en e.»adása alkalmával beszél más élményeiről is, ugyanakkor kiállítást rendez a magával hozott érdekes magyar kiad- váryokból, fényképekből. Az előadást a Magyar Szó newyorki lapbizottsága rendezi. Belépődíj nincs, mindenkit szívesen látunk HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA, FIZESSEN ELŐ A MAGYAR SZÓRA! A DÉLI BÍRÓSÁG FELMENTETTE GOLEMAN-T Az ügyészt elmozdították, mert az igazságot követelte- Amint már a biró eljárásából és a déli törvényszékek számtalanszor megismételt határozataiból várni lehetett, a csupán fehérekből álló esküdtszék Hayneville, Alabamában felmentette a gyilkosság vádja alól Tom Coleman rendőrségi külön megbízottat. A merénylet életbenmaradt áldozata, Mor- risroe atya még mindig súlyos állapotban fekszik egy chicagói kórházban. Thomas McDonough lelkész meglátogatta és utána igy nyilatkozott: ‘‘Morrisroe atya azon a véleményen van, hogy a biróság határozata nem illik össze az ügy tényállásaival. Nehezen tudja megérteni, a biróság miért nem adott halasztást, hogy ő is tanúskodott volna.” A lövések által súlyosan megsérült papnak koronatanúként kellett volna megjelennie a tárgyaláson, de a biró ehelyett a legnagyobb gyorsasággal lepergette a tárgyalást. Alabama állam főügyésze, Rxhmond Flowers felháborodásának adott kifejezést, amikor az esküdtszék határozata után kijelentette, hogy Coleman felmentése azt jelenti, hogy “a demokratikus intézkedések belesüllyednek az oktalanság, bigott- ság és a törvény helytelen kivitelezésének hínárjába ... Szentül hiszem, hogy az alabamaiak nagy többségét megbotránkoztatja e kérges eljárás az emberi élet kioltásával szemben.. .” A főügyész nem tekinti befejezettnek az ügyet és beletekint a további lehetőségekbe az eljárás folytatására. Az országban számos nagy tekintély felháborodását fejezte ki a gyilkos felmentése felett. A tárgyalás előzményei Hayneville, Ala.-ban T. Werth Thagard körzeti biró a vád vezetéséből elmozdította Joe Breck Gannt helyettes ügyészt és Richmond Flowers főügyészt, mert két polgárjogi munkás elleni bűntény tárgyalásánál nem engedték meg a védelem hamis tanúvallomását. Gannt ügyész kijelentette: “Hazugság az, hogy Jonathan Danielsnek kés volt a kezében, amikor Tom Coleman meggyilkolta!” “Hazugság az is, hogy Richard Morrisroe atya revolvert tartott a kezében, amikor Coleman puskával lelőtte!” “Ilyen tanúvallomást nyújtottak az esküdtszék elé ügyészek, akik állítólag az államot képviselik. Mint a vádeljárást vezető államügyész, az ilyen tanúvallomást nem engedem meg és azt sem engedem meg, hogy az állam tanúiként olyan emberek jelenjenek meg, akik a védelem érdekében hamis tanúvallomását tesznek.” így nyilatkozott Gannt ügyész Thomas Coleman elleni bűnügyi eljárás megnyitásánál, majd hozzátette: “mindaddig, mig Alabama állam Morrisroe atyát tanúként be nem tudja mutatni, az államnak nincs ügye, ezért nem vagyok hajlandó folytatni az eljárást. Nem nyújthatok be olyan vallomást, amiről tudom, hogy hazugság.” Flowers főügyész egyetértett Gannt érvelésével. Ezután Thagard biró, a törvényszékkel szembeni “komolytalan eljárásiért Gannt helyettes ügyészt és Richmond Flowers főügyészt elmozdította az ügy kezelésétől. A vádeljárást azokra bízta, akik az említett, kifogásolt tanúvallomást az esküdtszékhez benyújtották. Ezek Arthur Gamble és Carlton Perdue ügyészek, akik a George Wal- alce kormányzó rendőrfőnökének, A1 Lingo-nak “vizsgálatai” után vezették a védelmet. Lingo rendőrfőnök Coleman fiát is felvette a State Trooperek-hez. Az általa elkészített beadvány meglepő ellentmondásokat tartalmaz. Mr. Daniels, 26 éves papnövendék a történtek előtt 6 napig volt a Hayneville-i börtönben. Délután 3 órakor Morrisroe atyával és néhány más polgárjogi munkással együtt szabadon bocsátották. A csoport egy ideig a börtön előtt a buszra várakozott, közben Mr. Daniels és Morrisroe atya két néger leánnyal együtt a közeli boltba ment élelmiszert vásárolni. Amint Daniels kinyitotta az ajtót, Coleman, aki a boltban volt, 6 láb távolságból egy sor lövést adott le reá. Daniels azonnal meghalt. Morrisroe atya kis távolságra mögötte állt. A lövésre kézen ragadta az egyik néger lányt és rohanni kezdett. Coleman kilépett a boltból és Morrisroe atyát 30 láb távolságból hátba lőtte. Hogyan lehetett a hirteleniil leltet két áldozat kezében kés, vagy revolver, amint azt a Lingo által “talált” tanuk állítják? A Lingo-okirat szerint azért nem lehetett a fegyvereket megta’álni, mert “egy ismeretlen néger egyén felkapta a fegyvereket és elszaladt velük.” Morrisroe atya egy hónapig feküdt egy alabamai kórházban. Jelenleg egy chicagói kórházban van és ott kijelentette Flowers főügyésznek, hogy tanúnak akar jelentkezni az ügyben és orvosai szerint 60 nap múlva ehhez elég egészséges lesz. Ezért kér ték Flowers és Gannt ügyészek a tárgyalás e halasztását úgy az állami, mint a szövetsé7i bíróságtól. de kérelmüket elutasították. A biró, az igazságért való kiállásuk miatt inkább emiozdnoua eket a tárgyalás vezetésétől. £z üj néma! kártérítési törvény Életbelépett az uj német kártérítési törvény, ame'y valójában az 1953-ban alkotott kártérítési törvény (Bundesentschaedigungsgesetz, röviden BÉG) uj módosítása. A törvényt szeptember 16-án. irta alá Lübke a német köztársasági elnök. Az uj törvény legjelentősebb vívmánya, hogy bár korlátozott mértékben, de végre elismeri az 1953 után kiérkezettek igényjogosultságát német kártérítésre. Az eddigi német jog ugyanis csak azoknak az igényjogosultságát ismerte el, akik 1953. október 1. előtt hagyták el állandó, régi lakóhelyüket és települtek át Nyugatra. Az uj törvény az 1953 után kiérkezettek részére, szabadságvesztés vagy korlátozás jogcímén, alapösszeget állapit meg 2.000 német márka összegben, amely a szabadságelvonás tartamától, az igény lő életkorától függően felemelhető. Azok viszont, akik a törvényben megkívánt minimális szabadság- elvonást nem szenvedték végig, akik például hat hónapig csupán csillagviselésre voltak kötelezve, az alapösszeget 1,000 német márkára csökkentett mértékben fogják megkapni. Az egészségkár csak annyiban nyer elismerést, hogy azok, akik 80 százalék munkaképesség-csökkenést tudnak bizonyítani, a legmagasabb emelésben részesülhetnek. Szakértői becslés szerint 100.000-re tehető azon igénylők száma, akik az uj törvény alapján igény- jogosultakká válnak. A törvény végrehajtási utasítása előreláthatólag néhány héten belül jelenik meg. Tiltakozás a náci ügynök becsempészése ellen Az “Amerikas Latvietis” haladószellemü litván folyóirat szerkesztősége szeptember elsején levelet küldött Dean Rusk külügyminiszterhez, melyben felhivta figyelmét arra, hogy Hitler litván S.S. légiójának egykori fővezére, Aleksandrs. Plensners Svédországból az US-ba jön 3 hetes előadó körútra, egy nemzetközi litván szervezet meghívására. A levélben a litván lap szerkesztője Edward Martin részletezte nemcsak a náci vezérnek, de az öt patronáló hírlapoknak és szervezeteknek hitlerpárti, fajgyűlölő és amerika-elle- nes szerepét a világháború alatt. Sürgette Rusk minisztert, hogy ne adja meg a beutazási vízumot ennek a hirhedt háborus-bünös S.S. vezérnek. A vizum-bivatal válaszolt az “Amerikas Latvietis” szerkesztőjének levelére, amelyben tudatja, hogy a levélmásolat egy példányát elküldte a svédországi amerikai követségnek, a másikat a washingtoni Immigration Service hivatalának, tájékoztatás és esetleges intézkedés végett, A további fejleményekben az “Amerikas Latvietis” lap a következőkről számol be: “Plensners- nek meg kellett volna érkeznie a US-ba szeptember 9-én. Váratlanul egy hirecske jelent meg a Laiks-ban (másik litván lap egyike a patronálók- nak.) hogy Plensners hirtelen beteg lett Stockholmban és nem tud amerikai útjára elindulni szeptember vége, vagy október eleje előtt.. . A hitleristák a legnagyobb titokban mégis megpróbálták kollégáikat becsempészni. Először Adolf Sildé nevét említették, de mikor az amerikai-lit- vák gesztapo bérencemberei megszimatolták hogy Sildé elen tüntetés készül, akkor Svédországból Karlis Lobe-t egy másik hitleristát hÍvtak meg. őfelőle sem érezték magukat biztonságban. Ekkor a Laiks aug. 28-i számában hirtelen megjelent a közlemény, hogy Plensners mégis megérkezik a US-ba szeptember 9-én, hogy ne lehessen idő a tiltakozást megszervezni. “Nem tudjuk, hogy Plensners megérkezett-ei vagy sem, de még most sem késő tiltakozni a náci S.S. vezérek és más háborús bűnösök becsempészése ellen. Küldjünk tiltakozást az Immigration Service-hez, 119 D. Street N.E., Washington, DC. és Dean Rusk külügyminiszterhez.“ — Írja a litván lap.
