Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-10-07 / 40. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, October 7, 1965 || SZÉLJEGYZETEK || Évekig tartó viták és törvényszéki eljárások után New York város ivóvizét a közeljövőben íluorositják. Kivitelezéséhez csak néhány apró technikai probléma vár megoldásra és esetleg még egy utolsó törvényes akadály leküzdése. Miután az ország legtöbb nagyvárosában már évekkel ezelőtt bevezették a fluorositást, a gyer­mekek fogai mindenütt kevésbé romlanak, mint New Yorkban. Az a nagyon kis mennyiségű fluor, amivel az ivóvizet kezelik, növeli a fogak ellenálló képességét az odvasodással szemben és teljesen ár­talmatlan az egészségre. Ez a parányi mennyiségű fluor sok helyen természetesen is előfordul az ivó­vízben. .uégia, bizonyos egyének, hiszékeny emoe- ro’ -nuaspval. bírói eoárással évekig megaka­dályozták ennek a programnak a keresztülvitelét. Mondhatjuk: jobb későn, mint soha. De szomorú, ho0, . .„v* 1 lUJuil iilii.Uvi.bU IDD CX-Lclbb Ct lU^bZll" vasocás komo y k-begészségügyi prtb.émává fej­lődő... Fidel Cartro a múlt héten bejelentette, hogy ku­baiak szabadon elhagyhatják az országot Cama- rioca kikötővárosból, ha előzőleg bejelentik távo­zásukat a belügyminisztériumban és ha Miamiból hajót küldenek értük. A State Department Wash­ingtonban először hitetlenkedve vette a hirt, de amint a hir megerősítésre talált, aggodalmát fejez­te ki a kubai miniszterelnök ajánlata felett. Az aggodalomnak többféle oka van. Egyrészt, nem lehet többé krokodilkönnyeket hullatni a sze­gény "rabságban szenvedő" kubaiakért, másrészt a már most Miamiban élő kubaiak is elég fejfájást okoznak a kormánynak. Legtöbbjük nem tud be­illeszkedni az ottani életbe, segélyre szorul és a U.S.-nek már eddig is óriási költségbe került el­tartásuk. Az állandóan növekvő munkanélküliség­ben is nagy problémát okozna újabb kubaiak meg­érkezése. A kubai rádió Castro javaslatáról újabb részle­teket közölt és Washingtonban savanyu ábrázattal kezdik tudomásul venni, hogy Castro komolyan gondolta az ajánlatot. C*J> Az amerikai magyar sajtó érdekes témának ta­lálja a magyar kormány részéről a magyar-osztrák határokon a drótsövények és más vérőberendezé- sek állítólagos eltávolítását. Nekünk az az érdekes, hogy az amerikai magyar sajtó ezt érdekesnek ta­lálja. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a magyar kor­mánynak belügye és nincs semmi nemzetközi je­lentősége. Természetesnek találjuk, hogy mi itt az Egye­sült Államokban, ha bárhova külföldre akarunk menni, útlevelet kérünk és annak rendje és mód­ja szerint, az illetékes határállomáson, vagy kikö- tőban hagyjuk el az országot. Azt hisszük, azért fontos még most is bizonyos amerikai magyar ujságiró uraknak a magyar hatá­rok védőberendezése, mert fáj nekik, hogy ez meg­akadályozta a nemkivánatos, romboló elemek be- szökését Magyarországba. Nagyszabású beszámoló New Yorkban ERDÉLYRŐL E. H. NEUWALD a Magyar Szó külmunkatársa részéről október 31-én, vasárnap o.u. 2.30 kezdettel a WÖOCSTSOX HOTEL Sherry Roomjában 127 W. 43rd Street címen (közel a Broadwayhoz) E. H. Neuwald felkereste a Román Népköztársa­ság magyarlakta vidékeit, mint Nagyváradot, Kolozsvárt, Marosvásárhelyét, s mindenütt ér­dekes tapasztalatokat szerzett, melyeknek egy részéről a Mr gyár Szó hasábjain számolt be so­rozatos cikkeiben. L’ en e.»adása alkalmával be­szél más élményeiről is, ugyanakkor kiállítást rendez a magával hozott érdekes magyar kiad- váryokból, fényképekből. Az előadást a Magyar Szó newyorki lapbizottsága rendezi. Belépődíj nincs, mindenkit szívesen látunk HA AZ IGAZAT TUDNI AKARJA, FIZESSEN ELŐ A MAGYAR SZÓRA! A DÉLI BÍRÓSÁG FELMENTETTE GOLEMAN-T Az ügyészt elmozdították, mert az igazságot követelte- Amint már a biró eljárásából és a déli törvény­székek számtalanszor megismételt határozataiból várni lehetett, a csupán fehérekből álló esküdtszék Hayneville, Alabamában felmentette a gyilkosság vádja alól Tom Coleman rendőrségi külön megbí­zottat. A merénylet életbenmaradt áldozata, Mor- risroe atya még mindig súlyos állapotban fekszik egy chicagói kórházban. Thomas McDonough lel­kész meglátogatta és utána igy nyilatkozott: ‘‘Morrisroe atya azon a véleményen van, hogy a biróság határozata nem illik össze az ügy tény­állásaival. Nehezen tudja megérteni, a biróság mi­ért nem adott halasztást, hogy ő is tanúskodott volna.” A lövések által súlyosan megsérült pap­nak koronatanúként kellett volna megjelennie a tárgyaláson, de a biró ehelyett a legnagyobb gyor­sasággal lepergette a tárgyalást. Alabama állam főügyésze, Rxhmond Flowers felháborodásának adott kifejezést, amikor az es­küdtszék határozata után kijelentette, hogy Cole­man felmentése azt jelenti, hogy “a demokratikus intézkedések belesüllyednek az oktalanság, bigott- ság és a törvény helytelen kivitelezésének hínár­jába ... Szentül hiszem, hogy az alabamaiak nagy többségét megbotránkoztatja e kérges eljárás az emberi élet kioltásával szemben.. .” A főügyész nem tekinti befejezettnek az ügyet és beletekint a további lehetőségekbe az eljárás folytatására. Az országban számos nagy tekintély felháborodását fejezte ki a gyilkos felmentése fe­lett. A tárgyalás előzményei Hayneville, Ala.-ban T. Werth Thagard körzeti biró a vád vezetéséből elmozdította Joe Breck Gannt helyettes ügyészt és Richmond Flowers fő­ügyészt, mert két polgárjogi munkás elleni bűn­tény tárgyalásánál nem engedték meg a védelem hamis tanúvallomását. Gannt ügyész kijelentette: “Hazugság az, hogy Jonathan Danielsnek kés volt a kezében, amikor Tom Coleman meggyilkolta!” “Hazugság az is, hogy Richard Morrisroe atya revolvert tartott a kezében, amikor Coleman pus­kával lelőtte!” “Ilyen tanúvallomást nyújtottak az esküdtszék elé ügyészek, akik állítólag az államot képviselik. Mint a vádeljárást vezető államügyész, az ilyen tanúvallomást nem engedem meg és azt sem enge­dem meg, hogy az állam tanúiként olyan emberek jelenjenek meg, akik a védelem érdekében hamis tanúvallomását tesznek.” így nyilatkozott Gannt ügyész Thomas Coleman elleni bűnügyi eljárás megnyitásánál, majd hozzátette: “mindaddig, mig Alabama állam Morrisroe atyát tanúként be nem tudja mutatni, az államnak nincs ügye, ezért nem vagyok hajlandó folytatni az eljárást. Nem nyújt­hatok be olyan vallomást, amiről tudom, hogy ha­zugság.” Flowers főügyész egyetértett Gannt ér­velésével. Ezután Thagard biró, a törvényszékkel szembeni “komolytalan eljárásiért Gannt helyet­tes ügyészt és Richmond Flowers főügyészt elmoz­dította az ügy kezelésétől. A vádeljárást azokra bízta, akik az említett, kifogásolt tanúvallomást az esküdtszékhez benyújtották. Ezek Arthur Gamble és Carlton Perdue ügyészek, akik a George Wal- alce kormányzó rendőrfőnökének, A1 Lingo-nak “vizsgálatai” után vezették a védelmet. Lingo rendőrfőnök Coleman fiát is felvette a State Trooperek-hez. Az általa elkészített beadvány meglepő ellentmondásokat tartalmaz. Mr. Daniels, 26 éves papnövendék a történtek előtt 6 napig volt a Hayneville-i börtönben. Délután 3 órakor Mor­risroe atyával és néhány más polgárjogi munkás­sal együtt szabadon bocsátották. A csoport egy ideig a börtön előtt a buszra várakozott, közben Mr. Daniels és Morrisroe atya két néger leánnyal együtt a közeli boltba ment élelmiszert vásárolni. Amint Daniels kinyitotta az ajtót, Coleman, aki a boltban volt, 6 láb távolságból egy sor lövést adott le reá. Daniels azonnal meghalt. Morrisroe atya kis távolságra mögötte állt. A lövésre kézen ragad­ta az egyik néger lányt és rohanni kezdett. Cole­man kilépett a boltból és Morrisroe atyát 30 láb távolságból hátba lőtte. Hogyan lehetett a hirteleniil leltet két áldozat kezében kés, vagy revolver, amint azt a Lingo által “talált” tanuk állítják? A Lingo-okirat szerint az­ért nem lehetett a fegyvereket megta’álni, mert “egy ismeretlen néger egyén felkapta a fegyve­reket és elszaladt velük.” Morrisroe atya egy hónapig feküdt egy alabamai kórházban. Jelenleg egy chicagói kórházban van és ott kijelentette Flowers főügyésznek, hogy tanú­nak akar jelentkezni az ügyben és orvosai szerint 60 nap múlva ehhez elég egészséges lesz. Ezért kér ték Flowers és Gannt ügyészek a tárgyalás e ha­lasztását úgy az állami, mint a szövetsé7i bíróság­tól. de kérelmüket elutasították. A biró, az igaz­ságért való kiállásuk miatt inkább emiozdnoua eket a tárgyalás vezetésétől. £z üj néma! kártérítési törvény Életbelépett az uj német kártérítési törvény, ame'y valójában az 1953-ban alkotott kártérítési törvény (Bundesentschaedigungsgesetz, röviden BÉG) uj módosítása. A törvényt szeptember 16-án. irta alá Lübke a német köztársasági elnök. Az uj törvény legjelentősebb vívmánya, hogy bár korlátozott mértékben, de végre elismeri az 1953 után kiérkezettek igényjogosultságát német kártérítésre. Az eddigi német jog ugyanis csak azoknak az igényjogosultságát ismerte el, akik 1953. október 1. előtt hagyták el állandó, régi la­kóhelyüket és települtek át Nyugatra. Az uj törvény az 1953 után kiérkezettek részére, szabadságvesztés vagy korlátozás jogcímén, alap­összeget állapit meg 2.000 német márka összeg­ben, amely a szabadságelvonás tartamától, az igény lő életkorától függően felemelhető. Azok viszont, akik a törvényben megkívánt minimális szabadság- elvonást nem szenvedték végig, akik például hat hónapig csupán csillagviselésre voltak kötelezve, az alapösszeget 1,000 német márkára csökkentett mértékben fogják megkapni. Az egészségkár csak annyiban nyer elismerést, hogy azok, akik 80 százalék munkaképesség-csök­kenést tudnak bizonyítani, a legmagasabb emelés­ben részesülhetnek. Szakértői becslés szerint 100.000-re tehető azon igénylők száma, akik az uj törvény alapján igény- jogosultakká válnak. A törvény végrehajtási utasítása előreláthatólag néhány héten belül jelenik meg. Tiltakozás a náci ügynök becsempészése ellen Az “Amerikas Latvietis” haladószellemü litván folyóirat szerkesztősége szeptember elsején leve­let küldött Dean Rusk külügyminiszterhez, mely­ben felhivta figyelmét arra, hogy Hitler litván S.S. légiójának egykori fővezére, Aleksandrs. Plensners Svédországból az US-ba jön 3 hetes előadó körútra, egy nemzetközi litván szervezet meghívására. A levélben a litván lap szerkesztő­je Edward Martin részletezte nemcsak a náci ve­zérnek, de az öt patronáló hírlapoknak és szerve­zeteknek hitlerpárti, fajgyűlölő és amerika-elle- nes szerepét a világháború alatt. Sürgette Rusk minisztert, hogy ne adja meg a beutazási vízu­mot ennek a hirhedt háborus-bünös S.S. vezér­nek. A vizum-bivatal válaszolt az “Amerikas Latvietis” szerkesztőjének levelére, amelyben tu­datja, hogy a levélmásolat egy példányát elküldte a svédországi amerikai követségnek, a másikat a washingtoni Immigration Service hivatalának, tá­jékoztatás és esetleges intézkedés végett, A további fejleményekben az “Amerikas Latvie­tis” lap a következőkről számol be: “Plensners- nek meg kellett volna érkeznie a US-ba szeptem­ber 9-én. Váratlanul egy hirecske jelent meg a Laiks-ban (másik litván lap egyike a patronálók- nak.) hogy Plensners hirtelen beteg lett Stock­holmban és nem tud amerikai útjára elindulni szeptember vége, vagy október eleje előtt.. . A hitleristák a legnagyobb titokban mégis megpró­bálták kollégáikat becsempészni. Először Adolf Sildé nevét említették, de mikor az amerikai-lit- vák gesztapo bérencemberei megszimatolták hogy Sildé elen tüntetés készül, akkor Svédor­szágból Karlis Lobe-t egy másik hitleristát hÍvtak meg. őfelőle sem érezték magukat biztonságban. Ekkor a Laiks aug. 28-i számában hirtelen meg­jelent a közlemény, hogy Plensners mégis megér­kezik a US-ba szeptember 9-én, hogy ne lehessen idő a tiltakozást megszervezni. “Nem tudjuk, hogy Plensners megérkezett-ei vagy sem, de még most sem késő tiltakozni a ná­ci S.S. vezérek és más háborús bűnösök becsem­pészése ellen. Küldjünk tiltakozást az Immigra­tion Service-hez, 119 D. Street N.E., Washington, DC. és Dean Rusk külügyminiszterhez.“ — Írja a litván lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom