Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-30 / 39. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 30, 1965 Mt TöhTCMK, ÓHAzA&AN Eredményeink — gondjaink: A HUSZONEGYEDIK SZEPTEMBER Az 1965—66-os tanévben Magyarország iskolái­ban — beleértve az esti és levelező tagozatokat is — mintegy két és félmillió fiatal és felnőtt gyara­pítja ismereteit, tehát az ország lakosainak körül­belül egynegyede — iskolás. 1945 óta a huszon­egyedik szeptember csengetett az idén, indo­kolt tehát, hogy most, a harmadik évtized küszö­bén számba vegyük az eredményeket, gondokat. Augusztusban múlt húsz éve, hogy megjelent az ideiglenes nemzeti kormánynak az általános isko­lát létrehozó rendelete. Annakidején a “közokta­tás földreformjának” nevezték el ezt a változta­tást, amely a népiskola I—VIII., valamint a gimná­zium, illetőleg a polgári iskola I—IV. osztálya he­lyett uj iskolatípust teremtett, újat és történelmi­lég másat az eddigieknél. Az oktatás anyagát 20 év alatt háromszor korszerűsítették és az ma már a legszigorúbb bírálatot is kiállja. A statisztika szá­mai maguktól beszélnek: 1938-ban például a tanu­lók 20 százaléka, 1959/60-ban 77, 1965/66-ban pe­dig 89 százaléka fejezi be az alapfokú nyolcéves tanulmányokat. Napjainkban több mint 62,000 pe- dogógus tanít az általános iskolákban, mig 1937/ 38-ban a megfelelő osztályokban csupán 26,000 tanított, akkor egy nevelőre országos átlagban 52.1 tanuló jutott, most pedig 23.3. Akkor a tan­erők 22.6 százalékának volt tanári képesítése, ma 40 százalékának. Húsz év alatt több mint kétszeresére nőtt azok­nak a V—VIII. osztályos tanulóknak a száma, aki­ket szaktanárok oktatnak. A régi gimnázium és polgári iskola I—IV. osztályai a társadalom szü- kebb rétegei számára adhattak és adtak műveltsé­get, a ma mindenkire kötelező általános iskola vi­szont minden fiatalnak egyaránt korszerű alap­műveltséget nyújt. A falusi kis iskolákban tanuló, de még inkább a tanyai gyermekek megfelelő szín­vonalú oktatása azonban továbbra is nagy gondot okoz. Megoldásnak két ut kínálkozik. Az egyik az úgynevezett “körzetesítés” (a felső tagozatos tanu­lók bejárása a szaktanárokkal tanító központi isko­HA ÖN MÉG NEM ISMERTE A | MAGYAR SZÓT, ezen lapszám olvasásával meggyőződhet arról, fi hogy a szerkesztőség mindent elkövet annak fi érdekében, hogy olvasóinkat felvilágosítsa és fi segítségükre legyen abban, hogy a törvények fi ismeretével jobb helyzetet teremtsenek saját fi maguknak és családtagjaiknak. # A Magyar Szó olvasói a legfelvilágosodottabb / újságolvasók Magyar-Amerikában. Váljon ön is olvasójává! ★ | Küldje be az alábbi szelvényt még ma! fi Vegye igénybe ajánlatunkat, mely lényeges fi megtakarítást jelent önnek fi Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street / New York, N. Y. 10003 Tisztelt Kiadóhivataí! fi Kérem, indítsák meg lapjukat KÉT HÓ- fi NAPRA, hogy megismerkedhessek a Magyar fi Szóval. Csatolom a rendkívüli felajánlás árát, fi $2-t. — Kérem, indítsák meg lapjukat HAT fi HÓNAPRA, melyért $3.5ö-t mellékelek. — fi Kérem, indítsák meg lapjukat EGY ÉVRE, / melyért $6-t mellékelek. (A Magyar Szó rendes előfizetési ára egy évre A $10.00, félévre $5.50) " fi ;jj Város: ........................................ Állam:........... j Iákba), a másik: tanyai általános iskolai kollégiu­mok létesítése. A körzetesítéshez több közlekedési eszközre, valamint a központi iskolákban az eddi­gieknél több tanteremre van szükség. Több me­gyében autóbuszhiány miatt a tervezettnél keve­sebb iskola körzetesítését valósíthatták meg, bál­áz állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek mindenütt saját jármüveikkel is segítik a tanulók közlekedését. Sokhelyütt viszont akkor sem lehet­ne körzetesiteni, ha volna elegendő jármű, mert esőben vagy havazások idején a járhatatlan utakon nem lehet megközelíteni a tanyákat. Éppen ezért például a nagy tanyavilággal rendelkező Bács-Kis- kun megyében 4,000 tanyai gyereknek van szük­sége kollégiumra. Országosan összesen mintegy 15,000 általános iskolást tudnak elhelyezni kollé­giumokban. Az a feladat tehát, hogy az alapfokú iskoláztatáshoz minden gyerek számára egyforma lehetőségeket teremtsenek. A középiskolában az uj tanévben csaknem ötször annyi diák tanul, mint a felszabadulás előtti idők­ben, számuk megközelíti a negyedmilliót. Ám ezzel az örvendetes fejlődéssel egyre szoritóbb gondok is jelentkeznek. Az egyik ilyen gond a különböző iskolatípusok tanulólétszámának egymáshoz való aránya. Az utóbbi tiz év alatt ugyan megkétszere­ződött a szakmai képesítést nyújtó technikusok és szakközépiskolák száma, az arányok mégis a szak- képzettséget nem nyújtó gimnáziumok felé tolód­tak el. Tiz évvel ezelőtt még az összes középiskolá­soknak 59.3 százaléka volt gimnazista, az 1964— 65-ös tanévben pedig már 64.7 százaléka, 149,889 fiatal. Ezt az okozta, hogy gyorsabban fejlesztet­ték az olcsóbb gimnáziumokat, mint a szakmai fel­szerelést igénylő technikumokat vagy szakközép- iskolákat. Miközben azonban a gimnáziumok szá­ma emelkedett, mind nagyobb gondot okozott a végzettek elhelyezése, ugyanakkor pedig a szak­munkás-utánpótlás Ijiztositása is. Nem kis gondot okoz, hogy az azonos jellegű középiskolák között is gyakran nagyobb a színvo­nalbeli különbség, mint amilyent a felszerelés és az egyéb körülmények közötti eltérések indokol­nak. A legjobbak kiválasztása egyéb problémákat is felvet. Az idén a felsőoktatási intézmények nap­pali tagozatainak 13,300 helyére 34,400 fiatal pá­lyázott — négyezerrel több mint tavaly. Minden öt jelentkezőből tehát hármat el kellett utasítani. Igenám, de addig mig aránytalanul sokan kérték felvételüket a bölcsészettudományi és a jogi karok­ra, a művészeti és tanárképző főiskolákra, vala­mint egyes orvostudományi karokra, néhány más intézménynél a vártnál kevesebben jelentkeztek. Ennek következtében a budapesti bölcsészeti karon egyik-másik szakra csak a maximálisan elérhető 20 ponttal juthattak be, s már a 19 és félpontosak is kimaradtak, másutt viszont előfordult, hogy a kis létszám miatt már 14, vagy még ennél is keve­sebb ponttal felvették a jelentkezőket. Mindez ar­ra figyelmeztet, hogy az egyetemi felvételi rend­szer további finomításra szorul, annál is inkább, mert csak a tárgyi tudás vizsgálata nem minden esetben teszi lehetővé a rátermettség, a hivatás- tudat és a tehetség megfelelő elemzését. Ünnepi tanácsülés a hatszáz éves Miskolcon Zászlódiszben köszöntötte Miskolc a várossá ala­kulása 600. évfordulója alkalmából szept. 18-án megtartott ünnepi tanácsülést. A miskolci Nemzeti Színházban rendezett ünnepségeken a négy kerü­leti, valamint a központi tanács mintegy négyszáz tagja, a diósgyőri üzemek, vállalatok, intézmé­nyek, tömegszervezetek, iskolák csaknem több száz főnyi küldöttsége jelent meg. Az ünnepi tanács­ülés elnökségében helyet foglalt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke ünnepi beszédében ismertette Miskolc múltját és fejlődé­sét. A városban jelenleg mintegy 170,000 ember él. Üzemei az ország acéltermelésének 18 százalé­kát adják. Miskolc 38 általános iskolájában 21 ez­ren tanulnak, s az országos hirü egyetem hallga­tóinak száma is meghaladja a 3,000 főt. A tanácsülésen kitüntették a város hatvan lako­sát, akik a tudományos és szellemi, valamint művé­szeti élet felvirágoztatásában, a társadalmi munká­ban kimagasló érdemeket szereztek. Ünnepi tanácsülésen köszöntötték a 600 éves Rudabányát is. A községben az elmúlt két évtized­ben csaknem 700 lakás épült fel,*s a bánya és a község további fejlesztésére a következő öt évben mintegy 109 millió forintot költenek. Ebből az összegből a többi között korszerűsítik a vasércdu- sitó müvet, uj ércmezőt készítenek elő művelésre, megkezdik a baritkinyerő mü építését s 100 sze­mélyes munkásszállodát létesítenek. Mikszáth a legolvasottabb magyar író külföldön A budapesti Központi Statisztikai Hivatal sze­rint a magyar irók közül külföldön a század- forduló nagy regényírója, Mikszáth Kálmán a leg­népszerűbb. Az utóbbi hét évben 13 országba 53 fordítás készült müveiből, s jelenleg is több köny­vét fordítják. Ugyanezen idő alatt Móricz Zsig- mondnak 42 müve jelent meg idegen fordítások­ban. Utána Molnár Ferenc és Jókai Mór követke­zik a sorban 41, illetve 39 kiadással. Petőfi vers­gyűjteménye 29 kiadásban jelent meg a különböző külföldi országokban. A mai magyar irók közül Németh László, Illés Béla, Déry Tibor, Szabó Magda és Hidas Antal müvei a legkeresettebbek. RÖVIDEN u0 Illyés Gyulának Ítélték oda Knokke belgiumi fürdőhelyen a költészeti biennále 100,000 belga frankos nemzetközi nagydiját, irodalmi munkássá­ga egészének elismeréseképpen. Ez az első eset, amikor magyar költőt nemzetközi irodalmi díjjal tüntettek ki. Hajlékony mágnes. Két magyar ujitó hajlékony mágnest készített, amely alakítható, hajlítható, akár a tészta masszája. Alapanyaga gumi vagy mű­anyag, ebbe keverik a mágneses bárium ferrit port s a keveréket tetszés szerinti vastagságra sajtolják, nyújtják. A szakemberek nagy jövőt jósolnak a találmánynak. " Uj magyar balett. Ránki György Kossuth-dijas magyar zeneszerző, aki legutóbb hazájában és kül­földön a “Pomádé király uj ruhája” cimü vigope- rájával aratott figyelemreméltó sikert, “Cirkusz” címmel ötképes balettet fejezett be. Az uj balett irodalmi alapja Karinthy Frigyes, a második világ­háború előtti évtizedek kiváló Írójának novellája. Egy hegedűsről szól, akit senki nem akar meghall­gatni, s végül keserves gyakorlatozások árán cir­kuszi légtornásszá kell válnia, hogy életveszélyes magasságban ahol már senki nem akadályozhat­ja — elhegedülhesse az embereknek szive meló­diáit. V0 Nyolcnyelvü album Magyarországról. A buda­pesti Corvina könykiadó Magyarország képekben címmel szép kiállítású albumát jelentet meg, mely a legjobb magyar fotóművészek táj- és életképeit vonultatja fel. Az albumot nyolc nyelven — ango­lul, oroszul, németül, spanyolul, franciául, csehül, lengyelül és eszperantóul — adják ki. C+*B V0 Vezető' nélküli traktor. A magyarországi mező- gazdasági újítók most megnyílt budapesti kiállítá­sának egyik legérdekesebb látnivaló volt a vezető nélküli traktor. A feltaláló a gép irányítást a má­soló-esztergapad automatikájának elve alapján ol­dotta meg. A traktor elejére szerelt tapogató boly­gókerék érzékeny műszerként követi a barázda vonalát, s ha a barázdából valami okból kiugrik, a gép “agya” nyomban leállítja a motort. A kiállí­táson szereplő traktor tiz testvér-példánya szep­temberben a mezőgazdasági üzemekben a gyakor­latban is bemutatkozik. i0 Halak takarítják a tavat. A délmagyarországi Abaliget fürdőtavában egyedülálló kísérlet kezdő­dött meg mostanában. Halakkal “takarittatják” a tómedret, amelyet majdnem teljesen elleptek a ví­zinövények. Kétszáz Fehér Amur nevű növényevő halat bocsátottak a tóba. Minthogy a Kínából szár­mazó hal tápláléka kizárólagosan vízinövény, a szakemberek arra számítanak, hogy a halak a hí­nártól, a sástól és más vízinövényektől is megtisz­títják a tavat. Ha a kísérletek beválnak, a Fehér Amur újabb “munkahelyet” kap az elhinárosodott dunai és drávai holtágakban. C+-9 i l 8 1 r r 1 t 1 í í 1 \ i 1 ] l T

Next

/
Oldalképek
Tartalom