Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-23 / 38. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 23, 1965 8 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspont javai. yr» ■ ■ ■■■ ■■■■■ ■ IIM11 aJL'BTI ■ ■ ■ ■ m arlirl ■ ■ ■ ■ B W ■»!»■ 1 ■ «-Wa A.fcü ■ ■ -A > Köszönet és hála YOUNGSTOWN, 0. — E pár sorban szeretném leirni érzelmeimet a nemrégen lefolyt országos lapkonferenciával kapcsolatban. Olyan jó volt még egyszer összejönni régi barátokkal és kifejezni egymás iránti szeretetünket. Kevesebben voltunk, mint a múlt évben, de annál erősebb volt az összetartás és a szeretet. Mint a magyar szózat mondja egy helyen: megfogyva bár, de törve nem, mert mindegyikünk sok megpróbáltatáson ment keresztül ebben a rendszerben, de ez nem szaggatott szét bennünket, hanem erősebben összekovácsolt. Ilyen összetartás csakis a haladó szellemű emberek között lehetséges. Tartsunk össze továbbra is. Nagyon meghatott engem, hogy amikor egy-egy munkástárssal kezet fogtam azt mondta: én ismerem magát a levelein keresztül. Nagyon köszönöm hogy olyan szivesen fogadják szerény Írásaimat. Mondhatom, sokszor megállók és elgondolkozom, hogy melyik szót is használjam, hogyan kezdjem? De valahogyan leirom, mert a kapcsolatot meg akarom tartani az emberekkel. Szeretném, ha többen megtennék ezt, különösen a Nők Világán keresztül. A detroiti munkástársaknak akarok köszönetét mundani a szép fogadtatásért, a jó ellátásért, a finom ételekért, süteményekért. Férjem és a magam nevében hálásak vagyunk Papp munkástársnak és kedves feleségének a jó szállásért, nagyon élveztük az éjfél utáni beszélgetést a jó kávé és sütemény mellett. Mindig szeretettel fogunk reájuk gondolni. Báthoryné MÁR KÉSZÜL AZ 1966 OS MAGYAR NAPTÁR Lapunk szerkesztősége jókor hozzáfogott a naptár elkészítéséhez, hogy 1966 első napjaiban min denkinek a kezében ott legyen a MAGYAR NAPTÁR. Kedvenc Íróink, mint Rev. Gross László, E. H. Neuwald, Rácz László, Bódog András, Schubert J. és mások ezúttal is érdekes Írásokkal fognak szerepelni a naptárban. Lesznek magyarországi képek, sok elbeszélés, sok érdekes tudnivaló. Benne lesz azoknak a névsora, akik az elmúlt esztendőben örökre eltávoztak körünkből. Különösen arra a cikkre kívánjuk olvasóink figyelmét felhívni, amely a következő címmel fog a naptárban megjelenni: Kibernetika, megismerés, vallás, két világhírű tudós tollából. Mindenki tudatában van annak, hogy egy ilyen évkönyv elkészítése milyen rengeteg munkával és milyen nagy költségekkel jár. Ha olvasóink nem lettek volna áldozatkészek a múltban, akkor naptárunkat már régen fel kellett volna adnunk, mint ahogy sok más amerikai magyar kiadvány megszűnt az elmúlt években. Olvasóinknak ebben az évben is be kell bizonyi- taniok áldozatkészségüket, hogy a naptár éppen olyan szép és tartalmas legyen, mint a múltban volt. Mindazoknak a nevét, akik a naptár költségeihez hozzájárulnak, ebben az évben is az "AKIK NAPTÁRUNK MEGJELENÉSÉT LEHETŐVÉ TÉT- TÉK" fejeimmel ellátott oldalakon fogjuk kinyomtatni. Kérjük tehát, hogy töltsék ki az alábbi szelvényt, melyen egyúttal jelezzék azt is, hogy menynyi naptárt tudnak elhelyezni ismerőseiknél és barátaiknál. Ugyanis csakis annyi naptárt nyomtatunk, amennyire szükség mutatkozik. Üdvözlet föifwasáse-M\ Sajnos a Milwaukee-i Lapbarátok nem tudtak delegátust küldeni a sajtókonferenciára Detroitba és ezúton üdvözlik úgy a Magyar Szót, mint a Nők Világát. Velük leszünk mindaddig, amig lapjaink fennállnak. Küldünk $4G-t, mint konfereuciás adományt. Javaslatom az, hogy a Nők Világa ismét havi lap legyen. A Magyar Szó nagyon jó, Írói kitűnőek. Az aug. 26-i lapszámban EHN beszámolja Magyar- országról nagyon jó, tel; esen egyetértek vele A mi kedves Schlittnénk most jött haza látogatásából és ő is tapasztalta, hogy a munkafegyelem nem jó, sok nemtörődömség van, sokan csak az órákat teszik be, de hogy mennyit dolgoznak, az mellékes. Helyes az ilyen dolgokba beletekinteni és a hibákat kijavítani. Vegyük elő a régi jelszót: aki nem dolgozik, az nem eszik! Ne kelljen szégyenkezve hallgatnunk, amikor a hibákról beszélnek, különösen azek, akik aíáásói a magyar népi demokráciának, mert sajnos sokan vannak belőlük. Egyébként Schlittné nagyon jól érezte magát, boldog volt, hogy szeretteit viszontláthatta. A Milwaukee-i Lapbarátok nevében: Bcdénc Vigyázat, mázolva! MIAMI, Fia. — A Miami Herald nevű angol- nyelvű újságban olvastam, hogy Madame Chiang Kai-shek újra itt van Amerikában fontos küldetésben. Én úgy érzem, hogy ez csak rosszat jelenthet a mi részünkre, ismerve rábeszélő képességét már a múltkori itt létéből, amikor rávette az Egyesült Államok vezetőségét, hogy “billió dollárokat” adjon férjének, az öreg Chiang Kai-sheknek. Sejtem, hogy azért jött, hogy meggyőzze Johnson elnököt és a washingtoni köröket, most van itt az alkalom támogatni Chiangot, az öreg generálist és katonáit, hogy megtámadják a “Kommunista Kínát”. Igaz, hogy Chiang hadserege kicsi, de az amerikai katonákkal és jó sok dollárral meg lehetne próbálni ezt az őrültséget! Mert ugye, ösz- szetartásban rejlik az erő. S el lehetne talán adni a gondolatot is (ha az a gondolat a kommunizmus ellen van), hogy ha Chiang megtámadja az anyaországot, akkor a kínaiak milliói mennek a kommunizmus ellen. Persze ugyanezt mondta sok kubai és amerikai is a Bay of Pigs támadás előtt. Kínát már sokszor megtámadták a múltban, de hol vannak ma már a támadók? Kina, az anyaország, idővel felszívta őket és nem lehet őket felismerni, megkülönböztetni a többitől. Az sem tetszett nekem, hogy a televízión keresztül elbúcsúzva Amerikától azt mondta, hogy Amerikának nem kell félni Oroszországtól, mert az oroszok “jó kommunisták”, de a kínaiak rossz kommunisták. Egy biztos, az oroszok nem fogják szeretni, hogy Chiang Kai-shek-né asszonyság jó kritikát mondott róluk, mert ez nem jó ajánló levél. Fehér Lajos A túlnépesedésről A túlnépesedés problémája fenyegeti az emberiséget. Ez ellen már régen kellett volna valamit tenni. Nagyon valószínű, hogy 35 év múlva a világ népessége megduplázódik. Hetenként egy és negyed millióval gyarapszik a világ népe és természetesen az ezzel járó nyomor, éhínség, analfabétizmus, gazdasági kényszerhelyzet, politikai bizonytalanság. A világ népessége jelenleg három és egyharmad milliárdot tesz ki, 15 éven belül egy milliárddal több ember lesz a földtekén, az ötödik milliárd 10 évvel ezután következik. 1983-ban Észak-Amerika és Nyugat-Európa népessége a világ 17%-át tette ki és a világ jövedelmének, érték, anyag és munkaerőben a 64%-át; Ázsia népessége 56%-át, de jövedelmének csak 14%-át. Ma a világ népességének egyharmada kapitalizmus alatt él; a második egyharmad szocialista országokban, a harmadik egyharmad pedig átmeneti politikai és társadalmi rendszerben él. A világ nélkülöző lakossága rohamosabban fejlődik, semmint élelemmel el lehetne látni őket. A népesedéssel foglalkozó tudósok figyelmeztetnek, hogy 1980-ía éhínség lesz világszerte. A születések korlátozása égetően fontos probléma, ezzel természetesen sokan nem egyeznek meg. Jelenleg az a helyzet, hogy Ázsiában 1961 óta 4 százalékkal csökkent az egy főre eső élelmiszer- termelés. Ugyanez a helyzet mindenütt. 1980-ra el lehetne kerülni a tömeges éhínséget a korszerű műtrágyázással, ha a gazdaságilag fejlett országok hajlandók lennének évi öt milliárd dollár értékű növénytápszerrel segíteni az elmaradt országokat. De ez olyanfajta ábrándozás, mintha az amerikai négerek abban reménykednének, hogy Ford, Rockefeller és társaik felosztják majd milliárdjai- kat közöttük és ezzel egy csapásra megoldódik a négerek lakáskérdése és további tanulásának problémája. Egy józanabb társadalmi formának kell tehát kialakulnia, amely azután rendezheti a ma feleslegesnek látszó százmilliók helyzetét. F. Zs. GENCSI MARGIT ÍRÁSAI Egy “Porszem a viharban”, melyet mindenki élvez Sajnálom, hogy nem lehettem az elsők között (szemoperációm miatt), akik kifejezték nagyon megérdemelt elismerésüket Rácz Lászlónak, élményei megörökítéséért. Egy “Porszem a viharban”...! Tudom, nehéz szavakat találni arra, hogy valaki érdeme szerint méltassa ezt a könyvet, mivel Rácz László nem volt csak egy porszem a viharban. Talán jobban megközelítené a valóságot, ha azt mondanánk, hogy egy porszem a világesemények felmérhetetlen nagy tengerében. De mint aki annyi éven keresztül átélte, átszenvedte azokat a kínzásokat, izgalmakat, testi és lelki gyötrelmeket, kétlem, hogy lenne még egy ember, akit ebben az értelemben hozzá hasonlítani lehetne. Az a ritka lelki erő, az az elszántság, amellyel mindennek ellenére mindvégig kitartással haladt azon az utón, amelyen mint fiatal jogász elindult, valóban egyedülálló. Izgalmakban detektív regényekhez lehetne hasonlítani az átélt bonyodalmakat, de bármily leegyszerűsítve irta is le Rácz László azokat, mégis úgy érzi az olvasó, mig a könyv ott remeg a kezében, hogy őt kínozzák és ő reszket, hogy meglátja-e a következő napfelkeltét! Mindenki talál a könyvben valamit ami közelebbről érinti lelkivilágát. Ruszinszkói élményei külön is érzékeny hurt pendítettek meg bennem, ugyanis ott születtem, ahol a szőke Tisza egy merész elhatározással hirtelen délre fordul. De a Latorca, Vérke — mind ismerősök előttem és bizony ma is “Könnyben úszik két szemem pillája, valahányszor gondolok reája...” Külön érdekességet és értéket ad a könyvnek az a tudat is, hogy az az ember, aki mindezeket átszenvedte, a szerencsés véletlenek folytán ma is él, itt van közelünkben, szeretett élettársával együtt, akinek igen nagy érdeme van abban, hogy férje nem tört meg. Saját lelkierejét kölcsönözte oda, hogy a szenvedő meg ne roppanjon, ami mély együttérzésre vall. Én csak akkor nyugodtam meg, amikor Londonban partra szállt és szerető barátai körében lelkinyugalma visszatért. Amikor kezet szoríthatott Károlyi Mihállyal és kedves feleségével, akik legjobban ismerték és megértették aggódásait és szenvedéseit. (Engem is kedves emlékek fűznek ehhez a két történelmi nagysághoz. Ugyanis a ’20-as évek közepén, amikor Károlyiné Amerikába érkezett, engem ért a kitüntetés, hogy a “Károlyiné fogadóbizottság elnöknője” lehettem.) Aki érdemleges figyelemmel olvassa a könyvet, sokat tanulhat belőle. Megismerheti azt a göröngyös utat, amely az emberiség jobbléte felé vezet, megértheti belőle, hogy egy nemes cél felé és jó utón indult ügyet hogyan állítanak meg s fejlesztenek vissza. Rev. Gross “Bevezetésbe oly tömören és világosan festi meg a könyv értékét és érdekességét, hogy nemcsak a könyv olvasása kezdetén, hanem a bevégzésénél is — mint áttekintést — érdemes és szükséges is mégegyszer átolvasni. A könyv fedőlapjának találó megrajzolásáért is őszinte elismerésemet küldöm Nussbaum barátunknak. Kívánom Rácz Lászlónak és szeretett élettársának, hogy soká pihenhessen azokon a babérokon, amiket a jól végzett munka nemes öntudata és a könyv olvasóinak özöne halmozott reája. ; Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Én is szeretnék hozzájárulni az 1966-os MAGYAR NAPTÁR előállításához. — Mellékelek $..............................-t. Kérem, nyomtassanak részemre .................... példányt a naptárból, melyért itt küldök $......................-t. Név:........................................................................ Cim: . !.............................................................. Város: ..........................................Állam:.............
