Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-08 / 27. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 8| 1965 A lapkoiiferencia elé Ismét elérkeztünk a nyári hónapokhoz és ahhoz a periódushoz, amikor megkezdjük országos lapkonferenciánk előkészítését. Már jónéhány éve a Labor Day week-endjén tartjuk ezt az évről évre megismétlődő országos találkozót, ahol lapunk olvasói, barátai és fenntartói összejönnek, hogy a Magyar Szó előző évi működését megtárgyalják és terveket dolgozzanak ki a következő évre, hogyan lehet lapunkat a legjobban és az olvasók részére a legmegfelelőbb formában megjelentetni. Ez évben a konferenciát szptember 4- és 5-én, szombaton és vasárnap tartjuk. A detroiti Petőfi Kör meghívta lapunk ügyvezető bizottságát, hogy a konferenciát Detroitban tartsuk. Reméljük, hogy olvasóink országszerte nagy számban vesznek részt e rendkivül fontos összejövetelen. Kérjük a lapbizottságokat és a lapbarátokat minden városban, hogy a legrövidebb időn belül jöjjenek össze és határozzanak afelett, hogy kiket küldenek a lapkonferenciára városuk, vagy államuk képviseletében és terveket dolgozzanak ki lapunk építésére és fenntartására. Egyéni olvasóinkat is szívesen látjuk a lapkonferencián és reméljük, hogy nagy számban vesznek azon részt. A Petőfi Kör szép bankett kereté- bán fogja megünnepelni az ország minden részéből összejött delegátusokat és olvasókat. Akiknek szállásra van szükségük detroiti tartózkodásuk idején, jelentsék be igényüket minél előbb az ügyvezető bizottságnál, az alábbi szelvényen. Az alant közölt konferenciás vitacikkel megindítjuk az idei konferenciás vitát. Lusztig Imre munkástárs cikkében kifejti véleményét a lapról és a lap feladatairól. Kérjük olvasóinkat, olvassák ej figyelmesen, tegyék meg észrevételeiket, szóljanak hozzá a vitához a legjobb belátásuk szerint. Az írások meg fognak jelenni a Magyar Szóban. HOGYAN TÖLTÖTTE BE HIVATÁSÁT A MAGYAR SZÓ AZ ELMÚLT ESZTENDŐBEN? Irta: LUSZTIG IMRE Majdnem egy esztendő telt el lapunk utolsó Országos Konferenciája óta. Most uj országos lapkonferencia előtt állunk. Helyes ezt az alkalmat arra fölhasználni, hogy visszatekintsünk és kritikai szemmel megvizsgáljuk: hogyan töltötte be lapunk hivatását? Történelmi időket élünk Soha az emberiség történetében nem következett egyik fontos esemény a másik után oly gyorsasággal, mint napjainkban. Ami uj volt tegnap, azt hamarosan elavultnak lehet tekinteni. Nemzetek évszázadokon át gyarmati elnyomásban szenvedtek, ma, mint szabad államok szabad lakosai uj életet építenek. Talán a legjobb megközelítés lapunk hivatásának felmérésében az volna, ha, felsorolnánk a múlt év legfontosabb eseményeit és megvizsgálnánk, hogyan reagált lapunk ezekre. íme az eseményék:’ 1. Az 1964-es elnökválasztás. 2 Az amerikai nép békemozgalma. 3. A nyomor elleni harc. 4. Az amerikai négerek forradalma. 5. Az amerikai szakszervezetek tevékenysége. 6. Magyar-Amerika problémái. 7. A szocialista Magyarország fejlődése. 8. A nemzetközi munkásmozgalom problémái. Az 1964-es elnökválasztás A Magyar Szó az 1964-ben tartott Országos Lapkonferencián lefektetett alapelvekhez híven az olvasókat Johnson megválasztására és Goldwater megbuktatására serkentette. Az Országos Lapkon- ierencián megjelent delegátusok EGYHANGÚLAG úgy döntöttek, hogy: “Goldwater elnökjelöltté választása nagy veszedelmet rejt magában országunk demokratikus intézményeire, a szakszervezetekre, minden közérdekű vívmányra és a világ békéjére.” A kampány folyamán időről-időre lelepleztük Goldwater politikáját és rámutattunk, hogy az ő elnökké választása fasizmust jelentene az országon belül és háborút nemzetközi vonatkozásban. Ugyanakkor, amikor Johnson megválasztásának szükségét hangsúlyoztuk, folytattuk a kritika alkalmazását a Johnson-adminisztráció háborús tevékenysége ellen. 1964-ben az amerikai választóknak két rossz között kellett választaniuk. Mi a kevésbé rosszat ajánlottuk. Helyes volt-e álláspontunk? Érdemes néhány szót Írni arról, hogy helyes volt-e álláspontunk, amikor Johnson megválasztását propagáltuk. Sokan felteszik ezt a kérdést ma, amikor a Johnson-adminisztráció egyre gyorsabb ütemben szélesíti ki a háborút Dél-Vietnamban és csak pár hét előtt brutális haderővel behatolt a Dominikai Köztársaságba. Válaszunk az, hogy álláspontunk helyes volt, még pedig két fő okból. Az első, hogy ha Goldwa- tert választották volna meg, úgy az ország belső helyzete, mint a háború kérdése sokkal rosszabb helyzetben volna, mint ma. A második ok az, hogy Goldwater megválasztása esetén, a kiábrándult milliók azt mondották volna: “Ha Johnson lett volna az elnök, minden másképpen volna.” Szóval az amerikai nép hite a kétpárt rendszerben továbbra is csorba nélkül fentmaradt volna. Ma azonban egyre nagyobb azoknak a száma, akik kiábrándulnak a Demokrata Párt szerepéből és olyan irányba gravitálnak, amely egy harmadik párt létrehozásához vezethet. Véleményem szerint nincs okunk bocsánatkérésre az elnökválasztással kapcsolatban. Helyesen cselekedtünk, amikor Johnson megválasztását propagáltuk és helyesen cselekszünk ma, amikor őt és adminisztrációját ostorozzuk háborús politikája miatt. Az amerikai imperializmus tevékenysége Lapunk krisztálytiszta és megalkuvást nem tűrő álláspontot foglalt el az amerikai imperializmus vietnami, dominikai és kongói beavatkozása ellen. Lapunknak az Országos Lapkonferencia óta meg jelent MINDENEGYES számában a legélesebben el ítéltük a Johnson-adminisztráció háborús politikáját. Rámutattunk arra, hogy e politika csak az ország hadi- és monopóliumérdekeltségeit szolgálja s homlokegyenest ellentétben áll a nép érdekeivel. Az amerikai nép békemozgalma A Magyar Szó nemcsak ostorozta a Johnson-adminisztráció háborús politikáját, de, szerény tehetsége szerint, elősegítette a békemozgalom fejlődését. Tette ezt nemcsak azáltal, hogy részletesen beszámolt az amerikai diákok, egyetemi professzorok és az ország egyéb rétegeiben egyre nagyobb hullámot verő háboruellenes megmozdulásokról, hanem azáltal is, hogy felszólította az olvasókat a háboruellenes megmozdulásokban való részvételre. A nyomor elleni harc A Magyar Szó az első sorokban áll a Medicare törvénybe iktatásáért, a nyugdijak felemeléséért és minden olyan intézkedésért, mely enyhítené az 50 millió nyomorban élő amerikai életét. Támogatjuk a Johnson-adminisztráció nyomorellenes lépéseit, de kihangsúlyozzuk, hogy e lépések nem elegendők. Rámutatunk arra, hogy a nyomort okozó erők fölénybe kerülnek a nyomor elleni erők fölött. Az amerikai négerek "forradalma" A Magyar Szó szerves része e forradalomnak. A cikkek egész sorában és vezércikkekben rámutattunk arra, hogy az amerikai fehér lakosság nem lehet szabad, nem élvezheti e gazdag ország gyümölcsét addig, amig szabadságot és jólétet nem biztosítunk a 20 millió néger népnek is. Bizonyítja ezt az a tény, hogy az 50 millió nyomorban élő nagy része a fehérekből kerül ki. A néger nép tömegmegmozdulása polgári egyen joguságáért és egyenlőségéért az élet minden más vonalán, megváltoztatja az ország gazdasági és politikai életét. Lapunk tisztán látja ezt és minden erejével támogatja, előmozdítja e forradalmat. Mi nemcsak, mint szemlélők üdvözöljük azt a fejleményt, hogy a néger nép harca egybeolvad az amerikai szakszervezetek küzdelmével és az amerikai békemozgalommal, de mint aktiv részvevők, szerves részei vagyunk e történelmi fejleménynek. Az amerikai szakszervezetek tevékenysége Ebben a tekintetben úgy vélem némi változás észlelhető lapunkban. Változás, amelynek eredménye az, hogy az olvasók jobb képet alkothatnak maguknak arról, hogy mi is megy végbe az amerikai szakszervezeti életben. Beszámolunk az acél, bánya, szövő, ruha, vegyi, építő és az ország többi iparaiban dolgozo munkások bérharcáról. Beszámolunk arról, hogy milyen eredményeket érnek el a munkások munkabérük és munkaviszonyaik javításában. Rámutatunk arra, milyen tevékenységet fejtenek ki a szakszervezetek a két dolláros minimum bér és a rövidebb munkaidő megvalósításáért. Ostorozzuk a reakciós szakszervezeti vezetőknek a Johnson-kormány hadi politikáját támogató te- vékenységét. Kritizáljuk azt, hogy a szakszervezetek vezetői nem mozgósítják a tagságot a szervezetlenek megszervezésére, a munkaidő leszállítására és a békemozgalom előmozdítására. Beszámolunk arról is, amikor egy-egy szakszervezet a fentiektől eltérően, a helyzet magaslatára emelkedik és élcsapatként szerepel a tagság alapérdekeinek kivívásában. Magyar-Amerika problémái Ezen a téren, úgy vélem, nem verhetjük mellünket. Ha olvassuk a lapunkat hétről-hétre az első szótól az utolsóig, nem tudunk képet alkotni magunknak arról, hogy mi megy végbe az amerikai magyar berkekben. Nem tudjuk mi történik a magyar egyletekben, egyházakban, magyarlakta Cle- velandon, Chicagóban, Los Angelesben, Miamiban. Időről-időre olvasóink írnak a los-angelesi Magyar Házban történtekről. Ez azonban nem a szabály, hanem a kivétel. Időről-időre olvasunk dr. Kiár ügyeiről, de dr. Kiár nem Magyar-Amerika. Úgy vélem lényeges változásra van e tekintetben szükség. Ha a Lapbizottság és az Országos Lapkonferencia kellő időt szentel e problémának, utat és módot találunk arra, hogy e hiányosságon javítsunk. A probléma megoldása ugyanakkor azt is eredményezheti, hogy lapunk terjesztését meggyorsítjuk. Úgy vélem olvasóinkat érdekli, hogyan reagál a magyar sajtó az amerikai nép szembeötlő problémáira; olvasóinkat érdekli mit tesznek a magyar egyletek vezetői, stb... A szocialista Magyarország fejlődése E téren lapunk kimagasló helyet foglal el. Még azok az amerikai magyarok is, akiknek nem volt alkalmuk hazalátogatni, ha a Magyar Szó olvasói, részletes képet alkothatnak maguknak a Szocialista Magyarország fejlődéséről. Olvasóink szemmel kisérhetik a magyar ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, irodalom és művészet fejlődését. Megismerkedhetnek a magyar munkások és parasztok életszínvonalával, lakáskérdéseivel és egyéb problémáival. Rámutatunk az ifjúságnak nyújtott lehetőségekre és az ifjúság által okozott problémákra. Ismertetjük a nyugdíjasok helyzetét és az élet minden megnyilvánulását. De a Magyar Szó mindennél még sokkal többet nyújt. Ha olvasóink időt vesznek és elolvassák a ,4 Amerikai Magyar Szó 130 East 16th Street New York, N. Y. 10003 Tisztelt Ügyvezető Bizottsági Én is résztveszek az idei országos lapkonferencián, Detroitban, Kérem, hogy biztosítsanak szállást...............személy részére. Név:...................................................................... Cim:..................................... • .............................. Város: .......................................... Állam:......... \ t/vbé. ' t| RÉTESHÁZ és CUKRÁSZDA \ 1437 Third Avenue, New York, N. Y. £ (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484 £ Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- £ Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország jj minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva jj
