Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-16 / 37. szám
— , rtK SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 16, 1965 uv&mnrwunAj és tochnUoa Nefrit, az “örök kö” Az “örök kő” szilárdabb a gránitnál, sőt a közönséges acélnál is. Egy négyzetcentiméter felületen 7 tonna nyomást bir el. (Ez aZ érték gránitnál 1—2.4 négyzetcentiméter a közönséges acélnál pedig 4—5 négyzetcentiméter.) A nefrit az áktinolit és a tremolit ásványok egyik rejtett kristályos fajtája. Fehéres-zöld, szürkéssárga szinti, olajos csillogása, tapintása kissé zsírosnak tűnik. Igen tömött, rendkívül szívós, szilánkos törésű, nem hasadó ásvány, ezért jól csiszolható. Az idő múlása, nem hagy nyomot rajta, nemhiába nevezik “örök kőnek”. Csak a floursav és a tűz győzi le a nefrit keménységét. Valaha ez a kő fémet helyettesített. Fegyvereket és háztartási eszközöket készítettek belőle. Ezeket a nemzedékről nemzedékre öröklődő tárgyakat nagy becsben tartották. Az Angarán folyó vizerőmüépitkezések során a földmunkagépek sok nefritből készített tárgyat: baltát, nyílhegyeket, övcsatokat, borotvaéles késeket stb. hoztak felszínre. A nefritkések éle olyan éles maradt, hogy még most is lehet velük ceruzát hegyezni. Az Angaránál talált félig megmunkált nefrittömbök alapján állapították meg az archeológusok, hogy az ókori mesterek ezt a követ tűzön felizzi- tották, majd vízzel leöntötték, és ily módon meg- repesztették; azután palalemezekkel szétfürészel- ték, homokot szórva a megmunkáló szerszám alá. Ehhez a rendkívül nehéz és lassú munkához sok türelemre, energiára és tudásra volt szükség. Különösen a kínai mesterek készítettek nefritből művészi tárgyakat. Ezek között találunk játékokat, kitüntetéseket, edényeket, érmeket, zeneszerszámokat, sőt a leghíresebb költők verseit is nefritbe vésték, hogy azok az utódok számára fennmaradjanak. A szajáni (Szibéria) nefrit hires gyönyörű színéről is. Finom késtől kezdve szobrokon keresztül a hatalmas vázákig sok mindent készítenek belőle. Újabban az iparban is érdeklődnek a nefrit iránt. Fjodorov leningrádi mérnök javaslatára fémmegmunkáló vágószerszám-lemezeket készítenek nefritből. i A kőolaj keletkezéséről szóló elmélet kísérleti bizonyítása A kémiai szakirodalomban az utóbbi években ismét több cikk jelent meg a kőolaj keletkezéséről. Jóllehet majdnem az egész világon a kőolaj szerves — vagyis növényi és állati anyagból való — eredetét fogadták el, még mindig merülnek fel újabb ellenvélemények is, és ezekre a szakemberek kielégítő tudományos választ kívánnak adni. A kőolaj keletkezésének pontosabb megismerését nem csak elméleti, tudományos érdeklődésből kutatják. A bio-kémikusok az élet keletkezésének bonyolult problémájára keresnek kimerítőbb választ, a geokémikusok újabb és újabb kőolaj-lelőhelyek felfedezésének nagyon is szükséges munkájában kívánnak közreműködni. I Jurg és Eisma holland kutatók most nyilvánosságra hozott kísérletükkel nemcsak a kőolaj keletkezésének szerves elméletét kívánták támogatni, hanem az élő, szerves anyag olajjá válásának mechanizmusát is meg akarták magyarázni. Kiinduló anyagnak egy 22 szénatomos zsírsavat (bo- hénsavat) használtak fel. Ezt lezárt edényben 200 C.-fokon 89 illetve 760 órán keresztül melegítették. A reakció serkentője, katalizátora 1:3 arányú bentonitos agyag volt. A keletkezett termék főtömege 3—6 szénatomot tartalmazó, nyílt szénláncu, telítetlen szénhidrogén-vegyületekből állt. tehát olyanokból, amelyekből a kőolaj összetevődik: propánból, butánból, pentánból, hexánból. A 89 illetve 760 era eltelte után végzett elemzés általában a termékek mennyiségének növekedését mutatta, azonban néhány telítetlen szénhidrogén- vegyületnek — így a butánnak és a pentánnak — a mennyisége az idő előrehaladtával csökkent. Ebből arra következtettek, hogy a kőolaj keletkezése során a telitetlen szénhidrogének csak átmeneti vegyületek. Kimutattak nagy szén- atomszámu vegyületeket is. Ezek a bohénsav átalakulása révén jöttek létre. Érdekes, hogy amikor a kísérleteket viz jelenlétében ismételték meg, elágazó szénláncu vegyületeket is nyertek. Ez a tény a víznek a kőolaj keletkezésében játszott fontos szerepére hívja fel a figyelmet. Igen lényegesnek találták a katalizátor, a jelen esetben a bentonitos anyag közreműködését a reakció lefolyásában. A kísérleteket ugyan igen kis anyagmennyiségekkel végezték, mégis úgy tetszik, hogy a kémcsőben lejátszódott jelenségek a természetben végbemenő olajjá válás folyamatára értékes adatokat szolgáltattak. Uj rendszerű légpárnás jármű Egy amerikai üzem olyan újszerű légpárnás jármüvet hozott forgalomba, amely szárazon és vizen egyaránt közlekedik. Az uj jármű a szokványos légpárnás jármüvek leegyszerűsített változata. A légsűrítőt és a hajtóberendezést egyesítették. A jármű orrában elhelyezett motor egyszerű láncátvitellel egy hét- águ műanyag légcsavart hajt. Ez szívja be és sűríti a levegőt. A jármű tulajdonképpen csak egy bordákkal merevített burok, amelyen a légcsavar levegőt szív keresztül, és alatta 10 cm vastag légpárnát képez. A jármű mindkét oldalán és farában fuvókák vannak. Előrehaladáskor a levegő egy része a far- fuvókákon áramlik ki. Az oldalsó fuvókákat az oldalkormány működteti. Magassági kormánya nincs; leszálláskor a motort egyszerűen le kell állítani. Mindezeket a műveleteket egyetlen kormány- kerékkel és két pedállal végzik. A sebességet úgy fokozza a vezető, hogy előrenyomja a kormány- kereket, és úgy fékez, hogy magához huzza.. A 43 kg súlyú jármüvet 8—10 lóerős motor hajtja. Sebessége szárazföldön 52 km/óra. Mivel ez a jármű voltaképpen egy meghajtott légtartály, a vizen úszni is tud. A biztonság kedvéért azonban még egy levegővel töltött peremmel is ellátták. Mind a légtartály, mind a perem műanyagból készült. 1 óbb mulio eves oriasrenyo Ausztrália barnakőszén rétegében Ausztráliában főleg Victoria államban,, hatalmas kiterjedésű barnakőszén-telepek varinak. Ennek az óriási kőszénmennyiségnek egy részét már ki is aknázzák. Feltárás közben egy szerkezet nélküli (amorf) rétegében több millió éves óriási megkövesedett fára bukkantak. Törzsének hossza 24, átmérője 5 méter. Ilyen hatalmas fatörzs széntelepből még nem került elő. A makro- és mikroszkopikus vizsgálatok megállapították, hogy az őslelet egy Phyllocladus féle fenyő Ennek közeli rokona, a Phyllocladus aspenifolia ma is előfordul Tasmánia szigetén. Vegyi vizsgálat céljából a fát pépesitették, s a faanyag jelentős részét kémiai módszerekkel kioldották. Az élő fák pépjének oldódó anyaga főleg lignin, a többi pedig cellulóz és hemicelluloz keveréke. Az élő fenyő szárított fájának 100 gr. anyaga 45 gramm cellulózt, 25 gramm lignint tartalmaz. A szénhidrátos cellulózanyag tehát minden 100 gramm-ban lOgramm. A megkövesedett fában ezzel szemben a legkedvezőbb esetben is csak 40 százalék szénhidrátos anyagot mutattak ki. Hova távozott a többi 30 százalék? A barnaszénben talált megkövesedett fákban a szénhidrátos anyag eltűnése elsősorban a hemi- cellulózra vezethető vissza. Az ausztráliai lelet feltűnően ép állapota annak következménye, hogy amig a kőszénné vált többi növényzet hemicelluloz anyaga elbomlott, addig a feltárt fatörzsben tökéletlenül épült le. Azt már nem lehet megállapítani, hogy miért éppen ez a fatörzs maradt meg ennyire ép állapotban, amig körülötte a többi növényzet barnakőszénné változott. Kongresszusi vizsgálat a szemüvegekkel való visszaélésről Egy kongresszusi jelentés arról ad számot, hogy Amerikában 84 millió férfi és nő visel szemüveget. Ezenkívül 20 millió embernek kellene szemüveg, de képtelen a magas árakat megfizetni és legtöbb esetben már csak akkor megy orvoshoz, amikor túl késő. A szegény emberek problémáját súlyosbítja, hogy mellékutakon keresnek megoldást. Az olcsó, tiz centes üzletekben szerzik be a szemüveget és abban a hitben élnek, hogy igy elkerülhetik a drága orvosi vizsgálati költségeket. A régi ferenejózsefi korra emlékszem vissza, amikor kevés szemorvos volt Magyarországon, faluhelyen pedig nem is hallottak ilyesmiről. De annál több olcsó szemüveg volt kapható minden sarki boltosnál csekély 25 krajcárért. Ez nem volt más, mint közönséges ablaküveg, amely jó nagyot mutatott. Természetesen a gyenge látoKépességü egyén azt tartotta jó szemüvegnek, amelyiken minden nagyot mutatott. Jól emlékszem, hogy tanítómesterem foglalkozott szemüvegekkel az üzletben. De ne kérdezze senki, hogy mennyi szegény ember veszítette el látóképességét alig 40—50 éves korában, mert senkinek eszébe sem jutott ellenőrizni látóképességüket. Az Egyesült Államokban átlagban 155 millió dollárt költenek az emberek szemüvegre, mondja Philip A. Hart szenátor. A nemrégen tartott kihallgatások alkalmával kiderült, hogy voltak olyan esetek, amikor a szemorvos 215 dollárt számított egy szemüvegért, azonkívül mindep igazításért 5 dollárt. Az optikusok azt követelik, hogy a szemorvosoktól vonják meg azt a jogot, hogy szemüveg- árusítással foglalkozzanak. Jelenleg a szemorvosok 4 százaléka ad szemüveget a betegnek, rendkívül magas profitra. Mivel ez a probléma 90 százalékban az idős embereket érinti, már régen esedékes, hogy illetékes helyről kapjanak segítséget az embertelen zsarolással szemben. A szemorvosok átlag 25—30 dollárt számítanak a betegnek 30—40 perces vizitért. Hart szenátor évekkel ezelőtt vizsgálatot indított az orvosok ellen, akik saját gyógyszertárukkal rendelkeztek és nem elégedtek meg azzal, hogy egy bőrt nyúzzanak le szerencsétlen áldozataikról. Ugylátszik a szemorvosok jó munkát végeztek, sok szemet kinyitottak. (A Health .Bulletin jul. számából) J. Schubert Felszólalások a genfi leszerelési értekezleten A genfi leszerelési értekezlet szept. 7-ikén plenáris ülést tartott. Az elsőnek felszólaló Carapkin szovjet küldött hangoztatta, hogy a Szovjetunió a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról megkötendő egyezményben reális eszközt lát az atomfegyverkezési folyamat megállítására. Az ezzel kapcsolatos amerikai javaslatról Carapkin megállapította, hogy az valójában nem nyújt biztosítékot az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáig sőt egyenesen törvényesíteni igyekszik a NATO többoldalú nukleáris ütőérejének létrehozását a nyugatnémet revansisták részvételével. A nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozásáról kötendő egyezmény — hangoztatta Carapkin — csak akkor lehet hatékony, ha megakadályozza mind a nukleáris fegyverek továbbadását atomfegyverekkel nem rendelkező hatalmaknak, mind pedig az atomfegyverekhez való közvetett hozzájárulást katonai paktumokon, igy a NATO-n keresztül. A szovjet küldött felhívta az értekezlet részvevőinek figyelmét az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia és más semleges államok által előterjesztett javaslatokra, amelyek a moszkvai atom- csendszerződést ki akarják terjeszteni a föld alatti atomkisérletekre is. Carapkin elsősorban az EAK javaslatát támogatta, amelynek értelmében minden olyan föld alatti atomfegyverkisérletet megtiltanának, amelyek 4,75-öt meghaladó szeizmikus erősségű földlökéseket idéznek elő. A technika jelenlegi eszközeivel ugyanis az ilyen erősségű földlökések még észlelhetők. Valamennyi atom- hatalomnak köteleznie kellene magát, hogy az általános atomcsendszerződés megkötéséig “moratóriumot” vállal, tartózkodva minden föld alatti atomrobbantástól. Az ülés utolsó felszólalója, Foster US küldött többek között a következőket mondta : “a katonai támaszpontok felszámolása előtt fel kell számolni a fenyegetést, amely a támaszpontok létesítését szükségessé tette”. Foster megismételte azt a korábbi javaslatot, amely a nukleáris fegyverek célba juttatására szolgáló eszközök “befagyasztását” indítványozta. Beszéde végén az amerikai delegátus a semleges országoknak az atomcsendszerződés kiterjesztésére vonatkozó javaslatát azzal áz indokolással utasította el, hogy az csupán “félmegoldás”. Péter János magyar külügyminiszter megérkezett Phenjanba. Érkezésekor a repülőtéren Pák Szón Csői külügyminiszter és a külügyminisztérium munkatársai, valamint a phenjani magyar kolónia tagjai fogadták. A magyar külügyminiszter baráti látogatást lett Pák Szón Csolnál, aki vacsorát adott Péter János tiszteletére. ★ is Az év első felében több mint 62,000 vendégna- r>ot töltöttek magyar turisták Ausztriában. A turisták kétharmada Bécset kereste fel.
