Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-09-09 / 36. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, September 9, 1965 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. iimri ■ ■ ■ mir«TMnn ■ ■ ■ ■ a i™w »«■■■»■m mrmim «■ i un * ■ ■ ■■ Nem szabad csak a Hibákat észrevenni NEW YORK, N. Y. — Szeretnék hozzászólni EHN írásához azzal kapcsolatban, hogy mit lát a Magyarországra érkező látogató. Olvasva a cikkét, nem tudom miért van az, hogy egyik szavában égig dicséri az uj Magyarországot, a másikban pedig az ellenkezőjét Írja. 1959-ben én is voltam odaát, mint látogató és nem mint meghívott vendég, amit EHN kiemelt. Nos, mi az, amit szembeötlőnek talál a turista? Én a magam részéről a felhőkarcolók hazájából érkeztem és először túl kicsinynek találtam a házakat, amelyek pedig pesti létemre mindig a legmagasabbak voltak, de harmadnapra már szépen megnőttek, minden hiba nélkül, az ablakokban virágokat fedeztem fel és az utcákat is papír, szemét nélkül láttam nem, mint New Yorkban. Pedig akkor még a két világháború és az 1956-os tragédia jelei Is megvoltak, az Erzsébet-hidnak a roncsai még ott hevertek a Dunában, ami ma már ismét összeköti a két oldalt és ragyogó fényben ismét ott áll. Ha egészségem jobb lett volna, én is ott lettem volna a 20 éves jubileumon, amelyre igazán készültem és akkor jobban meg tudnám adni a feleletet EHN cikkére. Mégis meg kell említenem a 16—17—18 éves házak nyomorúságát, mert éppen ezeket emeli ki, amelyek a régi rendszer maradványai, hogy miért nem szerelték fel azokat annakidején ők. Talán nem vette észre az udvarokban heverő és gőzfűtéshez szükséges melegítőket, amelyeket a gaz fasiszta csőcselék leszerelt, stb. Persze itt New Yorkban is van még elég ház, melynek az illemhelye, illetve WC-je kinn van a folyosón. Jártam aláírásokért sok olyan házban a Harlemben, ahol be sem engedtek, annyi volt a patkány. S ezeknek az embereknek még Ford kocsijuk sincs, nemhogy 220-as Mercedesük. Én is: öt ■ hétig voltam Budapesten és beszélgettem háziasz- szonyokkal, voltak, akik panaszkodtak, bár itt sincs mindig az, amit keresünk a polcon, de azért nem zúgolódunk. Szeretném, hogy ha EHN munkástárs ismét /hazalátogat majd, ne vegye észre az amerikázó, lógós, lazsáló, cigarettázó léhütőket, hanem az ország fejlődését tartsa szem előtt, ami minden kritika . ellenére megy előre és nekünk, látogatóknak, akik 'évekig vártunk és többen hacoltak is, hogy Ma- gYarország felszabaduljon, nem szabad csak a hi- ” bakai észrevenni, hanem tiszteletet kell adni azoknak'á munkás honfitársaknak, akik életük veszélyeztetésével ezt elérték és még ma is dolgoznak a felmerülő hibák megszüntetésén. Beszeltem egy ’56-os magyarral, aki remegve mént haza szülői látogatásra, ő szebb és jobb kritikát adott le elhagyott hazájáról, mint pl. EHN. Boldogan mondta el, hogy senki sem bántotta, udvariasak voltak hozzá és Budapest szebb, mint va- laha, az Erzsébeí-hid és a váralja csodás, úgyszintén a Margitsziget, gyönyörű szökőkutakkal, stb. ' Tehát Vannak még ezek között is, akik szeretik otthagyott szülőföldjüket. M. Abjanich Ha késve is... VANCOUVER, B. C. — Megköszönöm a Magyar Szó azon figyelmességét, hogy a “Porszem a viharban” c. könyv kipostázásánál reám is gondoltak. Már lelkiismeretfurdalást éreztem, hogy még ^ nem köszöntem meg a könyvet, noha annak anyagi vonatkozását itt Kanadában rendezzük. Azért mégis kötelességemnek tartom értesíteni a szerkesztőséget a könyv kézhezvételéről. Amint megkaptam, azonnal el is olvastam, mivel Rácz László írásait a Magyar Szóban is mindig az elsők között olvasom el. A könyv elejétől végig érdekfeszitő, de egyes fejezetek olyan megrázó történeteket tárnak elénk, melyeknek megírásához az irói felkészültség mellett éppen olyan törhetetlen fizikai erő kellett, mint azoknak átéléséhez annakidején. A könyv értékelésével kapcsolatban sok elismerő levél jelent meg a Magyar Szóban, de legjobban eddig EHN emelte ki a könyv érdemeit. Amikor a “Porszem a viharban”-t másodszor is elolvastam, arra a megállapításra jutottam, hogy én a könyvnek "Cikázó villám a viharban" címet adnám, mért Rácz László azon ritkán található bátor egyéniségek közül való, akik cikázó villámként adtak bátorító, vagy reményt keltő fényjeleket a 20-as években Európát elborító fekete reakció közepette támasz és iránytű nélkül bujdosó, a fehér terror elől menekülő üldözötteknek, vagy a börtönök mélyén szenvedőknek. Ezt a könyvet mint a munkásosztály önfeláldozó, törhetetlen vezérének hulló vércseppjeivel megpecsételt történelmi visszaemlékezést fogom emlékül megőrizni. A. Varjú Népszerű a lapunk HAMILTON, Ont. — Itt küldöm előfizetésemet, a Porszem a viharban c. könyvért a kívánságuk szerint a Kanadai Magyar Munkáshoz küldtem adományomat. Bár mindenkinek megrendelhetném a Magyar Szót, de nem tudom megtenni. Most jártunk Magyarországon és elvittük magunkkal az összes májusi és júniusi lapszámokat. Olyan nagy népszerűségnek örvendett, hogy laponként szétszedték és elvitték olvasni. Pesten hagytuk a lapokat és négy heti romániai tartózkodás után Egerben is beszélték az ismerősök, hogy ez ám egy jó lap! Czukárné cr*J> ELSINORE, Cal. — Hálás köszönetemet szeretném kifejezni Rácz Lászlónak a “Porszem a viharban” gyönyörűen megirt könyvért, melynél tanulságosabb és érdekfeszitőbb könyvet még nem olvastam. Úgyszintén köszönet jár a szerkesztőségnek is, amiért lehetővé tették a könyv kiadását. Mellékelve küldök a könyvért $7-t. Molnár Hedvig i..i. :• .; o«iuno<i>*2> .. .-í r. <>,■-! » CLEVELAND/*0.’^ Küld-ök-<$5.A- a- Porszemért, melyről csak- ca legjobbat lehet “írni; Amikor elolvastam,’ a szemem előtt voltak azok a dolgok az első világháborútól egészen 1921-ig, amig ki tudtam jönni. Én Szlovákiában szolgáltam Ferenc Jóskát, Károly királyt, Károlyit és persze Kun Bélát. Mint besorozott csehszlovák katona jöttem Amerikába. Egy szót sem lehetne találni a könyvben, ami nem fedi az igazságot és gratulálok Rácz Lászlónak ezért a remek alkotásért. B. Farkas Elég volt a bombázásból... NILES, Ö. — Én is megkaptam Rácz László könyvét, amit nagy élvezettel és szeretettel olvastam. Nem is tudtam félretenni, amig be nem fejeztem. Igaz, hogy én már sok ilyen könyvet olvastam 53 év alatt, Gyetvay könyve is ilyenforma volt. Olvastam Szántó Bélának egy füzetét, amit az Előre napilapunk adott ki 1919-ben a magyarországi munkások harcáról és a Tanácsköztársaság bukásáról. Ez is nagyon lenyűgöző olvasmány volt. Mikor Kun Béla hazakerült Oroszországból, a koalíciós kormány nagyon gyenge lábon állott, de elég erős volt ahhoz, hogy Kunt és társait bebörtönözze és megkinozza. Amikor a talaj kicsúszott a lábuk alól, akkor küldöttet menesztettek a börtönbe Kun Bélához, hogy hajlandó volna-e résztvenni egy koalíciós kormányban a szociáldemokratákkal, mivel az ipari munkásság őt követeli. Kun Béla néhány napi gondolkodási időt kért, hogy kidolgozza, milyen feltételek mellett hajlandó a meghívást elfogadni. Programját el is fogadták, mert akkorra már nem tudták az ipari munkásságot féken tartani és úgy gondolták, hogy ha el is fogadják, nem kell azt betartaniok. Úgy is történt. Elárulták az osztályharcot és a munkásosztályt. Mert a Kunfi Zsigmondok, Weltnerek, meg Garbaiak csak addig voltak forradalmárok, amig a bársonyszékből tudták dirigálni a munkásokat. Mikor osztályharcra került a sor, inkább megfékezték a munkásságot a kizsákmányolok, grófok, bankárok javára. Azt irta Szántó Béla egyik cikkében, hogy. a koalíciós kormányra szükség volt, csak hogy Kun Bé- láék hibát követtek el, hogy nem állítottak fel akasztófát a kormányépület mellé, megmutatni azoknak az uraknak, hogy milyen az osztályharc. Azért kellett aztán oly tanult embereknek, mint Rácz László, Gyetvai, Bebrits, stb. tortúrákon és kínzásokon keresztülmenni, mert voltak árulók a szociáldemokrata pártban. No de ez már régen volt, van most nekünk elég munkánk itt fogadott hazánkban a piszkos vietnami háború megállítására. Igaz, hogy vannak tiltakozások, de nem elég nagy tömegben. Ha az amerikai munkásság és különösen az anyák nem állnak a talpukra idejében és nem kiáltják oda Johnson elnöknek, hogy elég volt- a? bombázásból és a gyilkolásból, akkor nem tudom/hogy mi lesz ennek a vége. Reánk is nagy munka vár és remélem, hogy a Magyar Szó országos konferenciája eleget fog tenni hivatásának. Éljen Rácz László sokáig és minden harcos, aki annyi szenvedésen át kitartott a munkásság igaza mellett. M. Fodor Nsw Yorkban a GORE támogatja W. F. Ryan jelölését James Farmer, a Congress of Racial Equality országos vezetője bejelentette, hogy a szervezet newyorki fiókjai egvöntetüleg támogatják William F. Ryan reform-demokrata polgármester-jelöltet, valamint dr. Anna A. Hedgman városi tanácselnök és Melvin Dubin comptroller-jelölteket a newyorki előválasztásokon. Ez az első alkalom, hogy egy fontos polgárjogi szervezet nyíltan kiáll egy politikai jelölt érdekében és ez előreláthatólag nagy lendületet ad majd Ryan kampányának. Mr. F. Ryan előrelátó programjában gyökeres megoldásokat ajánl New York város számos, égető problémájára. Többek között érdemes javaslatokkal kívánja orvosolni New York kritikus vízhiányát; előzőleg a képviselőházban törvényjavaslatot nyújtott be egy szövetségi vizbizottság felállítására, amely hivatva lenne megfelelő intézkedésekkel az ilyen kríziseket megelőzni. A newyorki leromlott közbiztonság helyreállítására javasolja többek között, hogy a rendőrség alkalmazzon modern elektronikus berendezést, mely- lyel percek alatt rendőri segítséget lehet kapni és kétirányú rádiókészülék bevezetését a taxikban. A kábítószereket használó egyének kezelését, a kábítószerek árusítóinak szigorú büntetését, a lopott holmik értékesítésének kiküszöbölésére a zálogházak szigorú rendszabályozását ajánlja. Legfőképpen polgári ellenőrző bizottság felállítását javasolja, amely a közönséget megvédené a rendőrség jogtalan eljárásaitól, valamint, hogy a .szegény vidékeken megfelelő iskolákat állítsanak fel, hogy a sújtott vidékek lakói is betölthessenek rendőri tisztséget, a városi hivatalok a közintézményekben ne tűrjék meg a korrupciót és a megvesztegetést. Az előválasztások (primary) New York államban szeptember 14-én, kedden lesznek. TU—114-es gépek közlekednek a jövőben Moszkva és Accra, Ghana fővárosa között. A légi ut —• a próbajárat szerint — 16 óráig tart. A 11 éves Andrew Haigh-t felkérték, hogy novemberben a londoni filharmonikusokkal egy Beethoven-hangverseny szó listájaként vegyen részt. Ő a legfiatalabb szólista, aki valaha is a londoni filharmonikusok hangversenyén szerepelt. Szalay Károly Sajnálattal tudatjuk, hogy lapunk hűséges olvasója, Szalay Károly, 1965 augusztus 17-én hosszas betegség után Cleveland, O.-ban jobblétre szenderült. 1895 jan. 3-án született Nagytotlak, Vas megyében. Aug. 20-án temettük a Jakab-Tóth and Co. Funeral Home, 12014 Buckeye Rd.-i kápolnájából nagy részvét mellett. Papp Miklós búcsúztató beszédében méltatta Szalay munkástárs munkálkodását a Magyar Szó és minden haladó megmozdulás érdekében. A Highland temetőbe kisértük ki, ahol tetemét elhamvasztották. Gyászolják Bethlehem, Pa.-ban lakó unokatestvére: Mrs. Mary Petánovics, volt háziasszonya: Baláz.s Teréz, valamint Bakos Rudolfék, Kosa Mihály, Grécs Katalin, Takács Pál és családja, a Szabolcs megyei Club és a Buckeye Social and Educational Club tagjai, sok-sok barátja és ismerőse. Köszönet jár Takács Pálnénak, valamint a temetkezési vállalkozónak, hogy a temetés simán folyt le. Szalay Károly emlékét örökké megőrizzük. Tudósító
