Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)

1965-09-02 / 35. szám

Thursday, September 2, 1965 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 Az ebben a rovatban kifejtett nézetek nem szükségszerűen azonosak a szerkesztőség álláspontjával. ■ ■ ■•■■■■ ■■■ wrwrw^-wn *• ■ mmm-wmm-m’mmm wm rr» ■ ■ nTIfTW ■ ■ » ■ rmren »!■■ !■!■■■■ ■■ gR.H W^CM Kissé késve született... DUQUESNE, Pa. — Én is jelentkezem, ha kicsit késve is, mert nekem is elküldték Rácz László könyvét, mint bonuszt. De a szerkesztőség a könyv hátsó lapjára odabiggyesztette, hogy ára $2.00. Igaz, hogy nem vonják kérdőre azokat sem, akik küldenek érte valamit, mivel a Magyar Szó hűsé­ges előfizetői úgysem kivánják e kis könyvet egé­szen ingyen, sőt valamelyik olvasó még ötszörös árat is beküld érte, r.-.ert az ilyen olvasónak még sokkal többet is megér. Én Magyarország területén voltam 1918—19- és a 20-as években és egy kis részben láttam, ami­ről a könyv is említést tesz. De nem arról a vidék­ről való vagyok, mint Rácz László és én csak öt falusi elemivel rendelkezem. Az iró a könyvet fivé­rének, Bélának dedikálta, de milyen sokan hal­tak meg a forradalomért és hol van ma azoknak az emléke? Én úgy gondolom, hogy az ő emlékük az öntudatos emberek szivében él. Nekünk, élők­nek kell gondolnunk azokra, akik mindenüket oda­adták a forradalomért. Rácz László és fivére nem adták oda mindenüket, de mégis, mint ügyvédek, forradalmárok voltak és különösen Rácz László sok fizikai és szellemi szenvedésen ment át abban az időben. A könyvet jónak találom, csak az a kifogásom, hogy miért nem nyomtatták ki ezt a könyvet már vagy 10—15 évvel ezelőtt? Mert sok jó munkás­lap olvasó meghalt a 10—15 év óta. A könyv kissé későn érkezett, illetve született meg. Rev. Gross bevezetése jól ecseteli Rácz Lászlót. Én is bekül­dőm a könyv árát. Szarka János Problémák az ideológiai függöny körül Sok kritika hangzik el mostanában különösen a -jobboldalról, az iskolákban található úgynevezett ideológiai függöny körül. Erre vonatkozólag Cali- forniában tanárok és szülők egy csoportja össze­jött és közös megértéssel nyilatkozatot bocsátott ki sok ezer példányban, mely a következőket mondja: Mi, tanítók, tanárok úgy érezzük, hogy a tanu­lóknak az iskolában joguk van logikus, tiszta ma­gyarázatot kapni mindarra, amit az iskolán kiviil hallanak, vagy olvasnak. Ez a tiszta magyarázat félreérthetetlenül az igazi demokratikus értelem­ben vett haladást kell, hogy szolgálja. Az igazi de­mokrácia nem tűr félelmet bármilyen uj ideától. A legalkalmasabb hely az ideákkal való megismer­kedésre az iskola. Tanítóink hivatottak arra, hogy hozzáértéssel, konstruktiv szellemben megmagya­rázzák a dolgokat a tanulóknak. Ne várjuk azt, hogy a magyarázat olyan helyről jöjjön, amely sok esetben a legszebb ideát, elvet, vagy felfogást el­ferdített vagy rosszakaratú formában adja át a já­ratlan fiataloknak. Oda kell hatni, hogy gondolkodásunk lépést tartson a haladás fejlődésével. Az igazi szabadsá­got csak úgy tudjuk kellőképpen értékelni, ha fi­gyelmesen tanulmányozzuk mindazt, ami körülöt­tünk a haladás szempontjából történik. Csak tisz­Szarvasmarha-tenyésztés (Folytatás a 12-ik oldalról) gyar-tarka fajtából került ki a tejelő világrekorder tehén, a 17. számú Dáma, amelynek egy évi tej­hozama 19,664 kilogramm volt, évi tejzsir-hozama pedig 695.5 kilogramm. A Dáma legnagyobb napi tejtermése elérte a 70.1 kilogrammot. Ezt a telje­sítményt meg sem közelítették sehol a világon. A tejminőség rekordját pedig valószínűleg az ugyan­csak magyar-tarka 26-os Auguszta tartja mindmáig, amelynek évi legnagyobb tejhozama 12Á07 kg. volt, a teje 6.04 százaléknyi zsírt tartalmazott s az egy évben termelt 767.5 kilogramm tejzsir megha­ladta az állat testsúlyát. A hereeghalmi Állami Gazdaság állományából öregedett ki nemrégiben a 83-as számú Bárány: 32 éves koráig “dolgozott”, 26 tejelési laktáció átlagában 3.981 kg, 4.2 százalék zsirtartalmu tejet adott. Az úgynevezett élettelje- sitménve egyedülálló. Ez idő szerint 610 olyan tehenet tartanak nyil­ván Magyarországon, amelyek eddigi tejtermelése 25,000—72.000 kilogramm között volt. tán látó, felvilágosult emberek lehetnek igazi érte­lemben boldogok; csak azok tudják megérteni az igazi szabadságot és az embereket. Meg kell ismer­tetnünk fiataljainkkal az utat, amely lelkesíti őket uj ideák felfedezésére, amely ut az emberiség tel­jes felszabadulása felé vezet. Még soha sem volt az emberiség történetében olyan fontos a fiatalokat gondolkodásra, kritikai tárgyilagosságra nevelni, mint a jelenlegi időszak­ban. A különféle pártokat, egyesületeket, szerve­zeteket, melyek bizonyos haladó célokért létesül­tek, legyenek azok helyi, állami, nemzeti, vagy nemzetközi jellegűek, ismertetni kell az iskolák­ban is. Sajnos, érthetetlen okokból, bizonyos em­berek tartózkodnak minden vitás kérdéstől. Vi­szont, ha minden ember egyformán gondolkodna a mi demokratikus országunkban, akkor senki se volna gondolkodásra kényszerítve. Az emberek ta­nulmányozása bizonyos célok, küzdelmek érdeké­ben gondolkodásra kényszeríti a fiatal tanulót, megerősíti egyéni gondolkodását, megtanulja má­sok véleményét tiszteletben tartani. Alkalma nyí­lik felismerni saját képességeit, fejleszteni tehet­ségét, megerősíteni hitét, bizalmát a haladás javá­ra. Megszilárdul a jelleme, ellenálló képessége ab­ban az Lányban, hogy meg tudja különböztetni a valóságot a hazugságtól és meg tudja azt védeni anélkül, hogy fájdalmat vagy gondot okozzon sa­játmagának. Végül óvatos lesz másokkal szemben, hogy méltatlanul ne ítéljen el senkit, s hogy ami a legértékesebb az emberben, az a bizonyos ön­megbecsülés, kárt ne szenvedjen. Schubert, Elsinore, Cal. A “Porszemről”, melyet a vihar sodort Késve, azaz utánrendelésre kaptam meg Rácz munkástársunk könyvét, és ámbár több részletet már ismertem, de olyannyira tanulságosnak talál­tam az egész könyvet, hogy mint iskolai tanköny­vet is használhatnánk a munkásmozgalomban, va­lamint az osztályharc viszontagságai közötti ese­tekben. Kevés embernek van oly rendíthetetlen kitartása, olyan sok szenvedés s üldöztetés után. Ez a könyv, mint több levelező megírta, hasonló kitartásra, a forradalom sikerébe vetett bizalom­ra serkentheti még a hozzánk hasonló öregeket is; amely ügynek ilyen harcosai, tanítói vannak, az csak győzhet. Nekem különösen tetszik azon részlet, melyet — habár fájdalmasan is —, de nyíltan megirt a magyarországi tévedésekről, úgy a munkásmozga­lomban, mint az 1919-es forradalom idején. Akik itt voltunk azon időkben, csak hálával tartozha­tunk ezen könyvért, melyből még sok újabb dol­got is megtudhatunk, pedig mindnyájan nagyon fi­gyeltük, tanulmányoztuk az akkori eseményeket. Visi Dr. Bognár József a “Porszemről” Dr. Bognár József, a Magyarok Világszövetségé­nek elnöke, a következőket irta a “Porszem a vi­harban” c. könyvről: A munka áttanulmányozása nagyon hasznos és tanulságos volt számomra. Valóban, olyan ember élettörténetét sikerült megismernem, ki József Attila kifejezésével élve, “forgószélben állt a he­lyén”, azaz egy drámai gyorsasággal változó világ­ban hűségesen tudta követni saját ifjúságának leg­szebb ideáljait. Teljesen egyetértek a Bevezetés szerzőjének, Gross A. Lászlónak véleményével, hogy a szerző nem “porszem”, hanem kőszirt volt a viharban.. . Szeresd felebarátodat... WINDSOR, Canada. — Megkaptam a nekem kül­dött könyvet, igazán nem gondoltam volna, hogy engem is megtiszteltek vele, hiszen az újságot is csak pár hónapja járatom. Igen, igen köszönöm és itt küldök érte öt dollárt. Szinte megfizethetetlen ez a könyv, melyet fájó szívvel, meghatódva olvas­tam. mert nem valami vadregényes kacsalábon forgó tündérkastélyhoz vitt, de nem ám! Szeret­ném tudni, hogy hol lesz azoknak megfizetve a sok szenvedés, akik egész életüket arra áldozták, vagy pocsékolták, hogy másoknak jobblétet és szabad- +orprvltsenek. Az a sok millió mártír, akiket kegyetlenül megkinoztak, megöltek. Mit is mon­dott Jézus? Szeresd felebarátodat, mint tenmaga- dat. Ezek a mártírok ennél is többet tettek, s hol van az a szabadság? Talán sohasem jön el, mert ami van is látszólag, annyi mint a porszem a vi­harban, de mennyi benne a visszaélés. Talán min­den jól van megalkotva, csak az emberiség nem. Nem is hazudott a röszkei kovács. . . Sajnálom, hogy Rácz László nem jelezte könyvében, hogy hová lett Számuelly Tibor és a fivére, Béla? Fo­gadja őszinte elismerésemet. Egy munkásnő Ellensúlyozzuk a hamis híreket TRENTON, N. J. — Úgyszólván egy emberöltő, 51 év óta voltam távol attól az országtól, melyben születtem és már szinte tűrhetetlenné kezdett vál­ni a vágy, hogy ismét láthassam. Junius hónapot ott töltöttem, de három hét nagyon kevés idő ah­hoz, hogy az ember analizáljon egy uj politikai és gazdasági rendszert. Legjobban a szövetkezeti gaz­dálkodás érdekelt. Sajnos a nagy árvizek és a mindennapi esőzések miatt a mezei munkákat nem tudták akkoriban elvégezni, igy a szövetkezeti ta­gokkal alkalmam volt elbeszélgetni. Mindegyiknek volt valamilyen panasza, a leg­több arról panaszkodott, hogy sok a munka', kevés a fizetés, lehetetlen belőle megélni. Az egyik vasárnap urnapi körmenet volt a fa­luban, minden ház ki volt díszítve, még ideiglenes oltárt is emeltek az istentiszteletre és onnét prédi­kált a pap. Amit itt láttam, az teljesen megcáfolja azokat a panaszokat, melyek szerint a kereset nem elég a megélhetéshez. Ezen az ünnepen az egész falu résztvett és bizony nem láttam egy mezítlá­bast sem, mint az én gyermekkoromban, sőt mind­egyiken jóállásu vasalt ruha, fényes, divatos cipő volt, különösen a fiatalság volt jól öltözve, a nők a legújabb hajviselettel. A falu, amely egy utcából állt, néhány év alatt négy utcára fejlődött. Szép, takaros, piroscserép- teíős házak, minden házban villany, rádió, villany­vasaló, sőt még hűtőszekrény is, volt, hol televíziót is láttam. Van szép kulturház, művelődési otthon, minden héten tudományos előadást és mozielő­adást tartanak. Fejlődést láttam minden téren. A pap, aki azelőtt csak Isten szolgája volt, most már a híveket is szolgálja. Itt van egy eset. Egyik szövetkezeti tag a heti piacon két malacot vett téli hizlalásra, de nem volt fogatja, amin hazavihette volna. Várt, hátha jön valaki a faluból és haza­viszi a malacokat. Véletlenül arra vetődött a falu plébánosa az autójával és ajánlkozott, hogy ő ha­zaszállítja a malacokat. Berakták a malacokat az autó podgyásztartójába és indultak hazafelé. De a malackák sehogyan sem élvezték az autózást, irtó­zatos zsivajt csaptak egész utón. Ottlétem alatt az idő kezdett szárazabb lenni, igy mindenki a mezőn foglalatoskodott, én pedig bejártam a közeli falvakat. Szombathelyen is sok­szor voltam, vonaton utaztam, melyek állandóan zsúfoltak. Magyarországon az utazás rendkívül ol­csó. Pl. Pestről Szombathelyre 8 órai utazás 46 fo­rintba kerül, vagyis átszámítva 2 dollárba. A vo­naton mindjárt felismerik, ha valaki amerikai. Nem tudom, hogy direkt szitják-e ezt a propagan­dát, de mindenfelé elterjedt a hir Amerikáról, hogy itt mindenki gazdag, mindenkinek palotája, autója, takarékbetétje van, vagyis itt mindenki gondtalanul él. De amikor elmondtam, hogy a ház, az autó nem az övé, hanem a banké és ha jön a munkanélküliség, vagy betegség, s nem tudja tör­leszteni az adósságát, akkor elúszik a ház, az autó, a takarékbetét, ha van és kezdheti az ember élői­ről. Azok az öntudatos munkástársak, akik a jövő­ben látogatásra kívánnak menni az óhazába, ne él­vezni menjenek oda, hanem ha alkalom adódik, próbálják ellensúlyozni a hamis propagandát, mert ezek az illúziók elkedvetlenítik az ország dolgo­zóit. Azért nekem is jutott egy kis élvezet. Elmentem megnézni a magyar tengert, a Balatont, hajóztam is rajta, fürödtem benne, voltam Hévizén és egy másik uj gyógyfürdőn. Meg kell még említenem, hogy a falun óriási a különbség a fiatalság és az öregek között a művelt­séget illetően. A fiatalok tele vannak tudásvágy- gyal, jobb módjuk is van iskolába járni, mint ré­gen, az öregek pedig megmaradtak a régi rend­szerből reájuk maradt elmaradottságban. Ebből ki­vetkőzni talán lehetetlen. Lehetséges azonban, hogy ők is tanulnak majd abból, amit maguk kö­rül látnak. John Szalay KIOLVASTAD A LAPOV? ADD TOVAD3! MÁS IS TANULHAT BELŐLE!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom