Amerikai Magyar Szó, 1965. július-december (14-19. évfolyam, 26-52. szám)
1965-07-01 / 26. szám
Ent. as 2nd Class MatteiNé(í&YS[SÍ%ÍÍ25 under the Act of March 2. 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y, Voí. X!V. No. 26. Thursday, July 1, 1965. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th Street, New York, N.Y. 10003. Telefon AL 1-0397, NŐJÜNK KI YIETNAlgÓL A külügyminisztérium ki jelentéseinek megvizsgálásánál láthatjuk, hogy azok tele vannak ellentmondásokkal és ember legyen a talpán, aki kiismeri magát bennük. Zavarosak Mc George Bundy, Dean Rusk és hozzájuk hasonló úriemberek nyilatkozatai; nem emlékeznek arra, amit tegnap mondtak és nem mernek arra gondolni, amit holnap ki kell mondaniok. De MA érdekeik szerint csürik-csavarják a történelmi tényeket. íme, itt van Dean Rusk minapi kijelentése. Kéri a Szovjetuniót, segítse az Egyesült Államok azon törekvését, hogy a dél-ázsiai országok gazdasági fejlesztését előmozdítsa. De mig ezeket a szépen hangzó szólamokat halljuk, amerikai repülőgépekről bombázzuk az egyik országot, amelyet meg akarunk "segíteni". Rusk külügyminiszter ur sajnálatát fejezi ki afelett, hogy a "kommunista országok nem hajlandók tárgyalni Wilson angol miniszterelnökkel és az angol államközösség minisztereivel," de közben megfeledkezik arról, hogy ő és kormányának politikája az, hogy a "kommunizmust korlátok közé kell szorítani és esetleges terjedését az egész világon meghiúsítani." Mi mást várhat a "kommunista országoktól?" Mit gondol Rusk ur, talán a szovjet vezetők olyan együ- gyüek, hogy saját érdekük ellen fogják irányítani a világpolitikát? Elvárhatja azt bárki is, hogy a Szovjetunió maga huzza meg a halántékához szegzett puska ravaszát? A külügyminiszter ur kijelentette, hogy a kommunisták kezdték és fokozzák a dél-vietnami harcokat és ők a felelősek azért, hogy az Egyesült Államok kénytelen azokban mindjobban részfvenni. De Rusk ur elfelejti, hogy az Egyesült Államok megszegte a genfi egyezmény minden tételét és ellenezte a "szabad választásokat" abban az országrészben, ahol az amerikai csatlós, Diem, volt uralmon és ennek következtében az elnyomás, zsarnokság olyan méreteket öltött, hogy a parasztság, az értelmiség és a hazafiak különböző csoportjai kénytelenek voltak fegyvert fogni és harcolni szabadságukért. Ezután Rusk Kínára szegzi fegyverét. Azt mondja, hogy a kínaiak rakoncátlanok és még hajthatatlanabbak, mint a többiek. Egyáltalán nem akarnak tárgyalni velünk. De itt ismét elfelejti Mr. Rusk, hogy a kínaiak nem tárgyalhatnak olyanokkal, akik számára ők nem is léteznek. Elfelejti, hogy hetedik flottánk ott kering a kínai vizeken aíomlövedékekkel felfegyverezve. Elfelejti azt is, hogy az Egyesült Államok elfoglalta Taiwant és nem engedi, hogy Kina felszámolja az ellenforradalmat saját országa területén és hogy a teljesen diszkreditált Chiang Kai-shek kormány amerikai dollármilli- árdokon tudta csak megerősíteni uralmát a szigeten, ahol olyan hadsereget tartanak fenn, melyre a sziget gazdasága képtelen. Rusk ur ezután kijelenti, hogy Hanoi csakis győzelemmel elégszik meg és csak azután hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni. Még ha igy is lenne, akkor is meg kell állapítani, hogy ez nem kevesebb, mint amit a hanoi-i kormány 1956-ban békés utón elérhetett volna, ha Rusk ur elődje nem avatkozik bele Dél-Vietnam belügyeibe. Talán azt szeretné Rusk ur, ha a "piszkos háboru"-ért érmet adna Hanoi úgy neki, mint a néhai Dullesnek és Bundyéknak? Azt mondja Rusk, hogy az északi országrész bombázásáért "Hanoi agressziója" a felelős és fájdalommal tapasztalja, hogy azok még elkeseredettebben ragaszkodnak álláspontjukhoz. Nagy "fájdalommal" kell leszögeznie, hogy "az elmúlt hetekben 5,000 Vietcong, 2,000 délvietnami és 100 amerikai életébe kerültek a harcok, ezek a veszteségek fokozódni fognak és elvárható, hogy még több amerikai életét kell feláldoznunk." Nem vitatjuk, hogy saját veszteségeinket meg tudjuk számlálni. (Hogy azután őszintén beszámolunk-e arról, az már más kérdés.) De ha a Vietcong veszteségeket úgy számoljuk, mint tettük ezt akkor, amikor 20 millió dollár befektetéssel egynéhány asszonyt, gyermeket és egy csésze langyos teát ejtettünk foglyul, akkor az amerikai életekben elvárható veszteség nagyon magasra fog emelkedni, mielőtt a vietnami nép beadja a derekát az amerikai agressziónak. Ha Moszkva tartózkodó, ha Peking nagyravágyó, ha Hanoi hajthatatlan és a Vietcong makacs, akkor mi is a kiút a vérengzésekből? Az Egyesült Államok kapitalistáinak törekvése ellenállásba ütközött Vietnamban, mert ott nem a dominikaihoz hasonló helyzettel áll szemben. Olyan nép harcol Vietnamban, amelynek száz éven át gyarmati kizsákmányolás volt az osztályrésze és amely nem hajlandó megengedni, hogy a zsarnokságot visszaültessék a nyakára. Hiábavaló az atombomba:fenyegetés Kina ellen, hiábaKormányváltozás Budapesten Kádár János lemondott a miniszterelnöki pozícióról. — Kállai Gyula vette át a kormány vezetését felmentették tisztségéből. A Párttörténelmi Intézet vezetője lett. Kállai Gyula, az uj miniszterelnök, régi párttag, már 1945-ben tagja volt a központi bizottságnak. Rákosi Mátyás uralma alatt, 1951-ben, mint sok más vezető ő is börtönbe került, ahonnan 1954-ben szabadult. 1960-ban nevezték ki helyettes miniszterelnökké. Kádár János maga kérte felmentését a központi bizottság ! jun. 25-i gyűlésén, amit a jelenlévők egyhangúan elfogadtak. Kádár, mint az MSzMP 1 főtitkára, ezentúl minden idejét a pártmunkára fogja szentelni. Minden jel arra mutat, hogy a változások csakis azért történtek, hogy az egyes vezetők még hatásosabb munkát fejthessenek ki a magyar nép érdekében. Kádár és Kállai nemcsak mint pártemberek állnak közel egymáshoz, hanem személyes barátság is összeköti őket. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint Kádár János lemondott miniszterelnöki hivataláról és Kállai Gyula vette át ezt a felelősségteljes munkát. Kádár továbbra is az MSzMP titkára marad. Az MTI jelentéséből megtudjuk, hogy a személyi változások azért történtek a kormányban, hogy jobb munkabeosztást eszközöljenek és a felelősséget jobban megosszák a vezetők egymás között. A 80 éves Münnich Ferenc is felmentését kérte, gyenge egészségi állapota miatt. A párt központi bizottsága két tagot nevezett ki az elhalt tagok által üresen maradt pozíciók betöltésére. Nemes Dezsőt, a párt központi bizottságának titkárát Nem lesz csücskön- ferencia Algériában Az algériai kormány jobbra- tolódást jelent az ottani helyzetben. Közben bejelentették, hogy a tervbevett Afrikai—■ Ázsiai Országok Csúcskonferenciáját elhalasztják és való- szinüleg az ősszel fogják megtartani. A júliusban Algériában tartandó Világifjusági Találkozót pedig esetleg Bulgáriában tartják. I BUDAPEST, junius 23. — Az árvízvédelmi kormány- bizottság tájékoztatója: | A magyar Duna-szakaszon folytatódott a lassú apadás. A helyzet azonban, különösen ! Baja és Mohács térségében, | változatlanul súlyos. Itt mind- I két parti védvonalon fokozódi tak a töltés mögött feltörő vi- j zek, és a hosszan tartó rend- ; kivül magas vízállás követkéz- i í tében átázott töltések állapota | rosszabbodott. Minden intézkedés megtör- | tént a veszélyes töltésszakaszok további megerősitésére, a keletkezett újabb vizfeltörések I megszüntetésére. Számolunk azonban azzal, hogy a teljesen átázott töltések minden erőfeszítés ellenére sem birnak mindenütt ellenállni a viz nyomásának, ezért biztonsági okokból a Mohácsi-sziget déli részére már korábban elren- (Folytatás a 10-ik oldalon) FONTOS FELSZÓLALÁS A SZENÁTUSBAN j Robert Kennedy, New York állam szenátora mélyenszántó . beszédet mondott a napokban a washingtoni szenátusban. “A ; nukleáris fegyverek korláto- j zása elsőrendű feladata az amerikai kormánynak — mondotta Kennedy. — Nem engedhetjük meg magunknak, j hogy a mindennapi kérdések j mellett ennek a problémának I a megoldását mellőzzük.” Többek között rámutatott arra, hogy “már vannak or- i szágok, amelyek három éven I belül képesek lesznek nukleá- i ris fegyvereket előállítani. Ezek között India és Izrael ! olyan felkészültséggel rendel- ! kezik, hogy néhány hónapon | belül tudnának készíteni atom 1 fegyvereket. De nemcsak kormányok rendelkezésére állnak j ilyen felszerelések, hanem pri- ! vát szervezetek is képesek nukleáris bombákat gyártani és ezek nem kerülnének dollármilliókba, hanem csak százezrekbe.” Kennedy szenátor azt is megemlítette, hogy az a tény, hogy nukleáris fegyverek vannak bizonyos országok kezében, más országokat is serkent azok való a taktikázás és másoknak a biztatása, hogy részünkre a forró gesztenyét kikaparják a tüzből; az imperialista törekvések meghiúsulnak a néptömegek ellenállásának megdönthetetlen falán. Washington kiirthatja az egész vietnami népet és a teme tői csöndben megtalálhatja a megoldást. De ha nem ez a célja, akkor hiába áldozza fel fiatal amerikaiak életét a háború oltárán, mert legyőzhetetlen az a nép, amely fegyverrel a kezében védelmezi szabadságát. Az amerikai népnek tanulnia kell a múlt történelméből, be kell látnia, hogy a franciáknak ki kellett menniök úgy Vietnamból, mint Algériából, mert a hazafiakat nem lehet legyőzni. Más országok népei is megértették, hogy a szabadság szent zászlaját nem lehet kiverni elszánt néptömegek kezéből. Mielőtt kormányunk tovább folytatná ezt a csődbe ment politikát és gyermekeink ezreit, százezreit áldozná fel, menjünk ki Vietnamba' -*• »inr? más megoldás. birtoklásása. Ha kitörne egy nukleáris háború, az első 24 órában 80 millió amerikai áldozata lenne. Kennedy sok olyan kérdést emlitett beszédében, melyek a mi lapunk olvasói előtt már régen ismeretesek. Egyik ilyen kérdés, hogy mi történne, ha egy felelőtlen ember kezébe ‘ kerülne ez a rettentő fegyver? Kennedy sürgeti, hogy a nukleáris fegyvereit korlátozása érdekében vegyük tudomásul: Kínának is van beleszólása a kérdésbe és nélküle a kérdés megoldása lehetetlen. Rámutatott, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének korlátozása nagy felelősséget há- rit reánk és rendkívüli fontossággal bir, hogy folytonosan vizsgáljuk saiát magunkat és átértékeljük felfogásunkat. Beszédében idézte fivérét, az elhunyt Kennedy elnököt, aki a következőket mondta: “Végső analízisben az alapvető kapocs köztünk, hogy mindannyian ezen a kis ola- nétán élünk. Ugyanazt a levegőt szívjuk, mindannyian becsben tartjuk gyermekeink jövőjét és mindannyian halandók vagyunk.” Lassú az apadás, áznak a töltések BIZTONSÁGI OKOKBÓL KIÜRÍTIK HZ EGÉSZ MOHÁCSI SZIGETET
